Pécsi Napló, 1895. július (4. évfolyam, 157-183. szám)

1895-07-02 / 158. szám

Hírrovatunk. Pécs, 1895. július 2. — Liobkovitz Rezső herczeg hadtestparancsnok ma délután 4 órakor a honvéd lövöldében jelen volt a czéllövé­­szetnél, melynek eredménye teljesen kielé­gítette. 6 óra után a helyőrségi fogházat nézte meg, holnap pedig meg fog jelenni a harczászati gyakorlaton. — Pécsi lisztek kitüntetése. Ő Felsége a király megengedte, hogy Schu­­lek Lajos, Lewandowszky Antal százado­sok és Stiler Rikard főhadnagy az 52. pécsi gv. ezredben a Sándor szerb király által nekik adományozott Takova rendjelet elfogadják és viselhessék. A nevezett tisz­tek Sándor királynak múlt évi Budapes­ten való tartózkodása alatt a kivezényelt díszszázadnál voltak beosztva. — Szemák Antal dr. f A pécsi állami főreáliskolának gyásza van. Ma déli 1 órakor hosszas, súlyos szenvedés után elhunyt annak tudós tanára, Szemák An­tal dr. életének 42. évében. Szenvedésben gazdag volt ezen rövid élet. Mielőtt el­végezte középiskoláit, besorozták katoná­nak, és három évig szolgált Bécsben a közös hadseregnél, hol őrmesteri rangig vitte, de azután letette a tiszti vizsgát, és kinevezték hadnagynak. Ekkor tette csak le az érettségi vizsgát, majd a bölcsészeti fakultást kereste föl, és a tanári diploma elnyerése után Pancsovára nevezték ki tanárnak, honnét néhány évvel később Pécsre jött. Pancsován ismerkedett meg nejével, Schunknéval, ki Konstantiná­polyban volt férjnél, férje elhalálozása után pedig Pancsován élt rokonainak ,három gyermeke volt Schanknénak, ezeknek kitűnő gondozójuk volt az elhunyt.­­ A legidősebb fia, Schank Róbert exotikus országokban, spanyol hirlapszer­­kesztő. Szemák dr. a katonaságnál elsajá­tított pedantériát áthozta magával, a tanári pályára is. Ritka lelkiismeretességű, alapos képzettségű tanár volt, kinek nagy memó­riája a történelemben arra képesítették, hogy minden nagyobb történeti esemény idejét kívülről ismerte. Mellbetegsége, melynek csíráit valószínűleg még a katona­szolgálatokból hozta magával arra kény­szeri­tették, hogy 1893. év deczemb­e­én elagyja katedráját, melyet oly híven töl­tött be és ép most volt folyamatban nyugdijaztatása iránti kérvénye, melyet ma bekövetkezett halála tárgytalanná tett, irodalmilag is munkálkodott. Czikkeket irt a helyi lapokba, történelmi segédkönyve, melyben kronologikus sorrendben vannak föltöntetve a magyar uralkodók, el van szépen terjedve. Temetése e hó 3-án dél­után 6 órakor fog végbemenni. — Esküvő. Kardos László tengerész­kapitány, az olasz koronarend lovagja, jászapáti földbirtokos, szombaton délután Budapesten, az eskü­téri templomban ol­tárhoz vezette Körösi Erzsikét, Körösi Henrik, pécsi főreáliskolai tanár tes­tvér­­hugát, ki Pécsett két évig a pécsi városi népiskoláknál, mint tanítónő működött. Tanuk voltak Kovács Albert, országgyűlési képviselő, a nemzeti párt alelnöke és Körösi Sándor, fiumei főgymnáziumi tanár és a ,,Magyar Tengerpart 11 szerkesztője. Az új házas­pár az esküvő után Kardos jászapáti birtokára utazott.­­ A mohácsi állami polgári iskola. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszternek a pécsi kir. tanfelügyelőhöz intézett leirata értelmében már az 1895—6. tanév kezdetén megnyílik a mohácsi ál­lami polgári iskola, és rövid idő múlva hozzá is látnak az iskolaépület fölemelésé­hez. A tanerők kinevezése még július hó­napra várható. Előreláthatólag több mo­hácsi tanerő nyer majd az iskolánál al­kalmazást. Az iskolának ideiglenes elhe­lyezése tárgyában Mohács város elöljáró­ságának kell intézkedni. -d- Hangverseny. Fülöp Alfréd zenetanár vezetése alatt kisebb művész­­társulat érkezett Pécsre, mely szerdán este a hattyú teremben fogja bemutatni mű­vészetét. A műsort hangverseny nyitja meg, melyben Shreb­y Jenő, akadémiát végzett színész (szavalattal), Tamássy Adél (énekkel), Fülöp Rita szintén énekkel, Fülöp Alfréd pedig „Vallomást" czímű ön­szerzeményét fogja hegedűn előadni A hangverseny után a „Varázs hegedű“ ismert bájos operettet adja elő a művész­­társaság. Helyek (a 1.50, 1 frt és állóhely 50 krért) Valentin Károly fia könyvkeres­kedésében válthatók.­­ A pi­nczeh­elyi kerület hath. papsága mint a „Tolnavármegye“ érte­sül, a múlt héten értekezletet tartott és elhatározta, hogy ezen kerületben a nép­pártot szer­ezi és legközelebb szélesebb körű értekezletet tart. Már meg is álla­podtak a néppárti jelölt személyében, aki nem más, mint gróf Apponyi Géza, az ultra­­montán érzületéről ismeretes és néppárti szerepre törekvő hőgyészi gróf (Apponyi gróf tudvalévőleg elnöke a „Pécsi kath. körnek“ is. A Szerk.) Arról, hogy a gróf úr elfogadja-e a jelöltséget, nincs tudo­másunk. — Doktori avatás. Miként előre jeleztük, a budapesti tudomány­egyete­men, most az iskola év végén annyian kerültek doktori avatás alá, hogy az ün­nepélyt, mint lapunknak telegrafálják Pest vármegye dísztermében kellett megtartani. Az ünnepélyre oly nagyszámú és előkelő közönség sereglett össze, hogy még a kar­zat is zsúfolva volt. Dr. Antal Gyula jogi kari dékán fiánnak, Antal Jenőnek fel­avatásán megjelent az egész Antal és Fodor­ család. Eljött Kolozsvárról dr. Zu A­­kács Adolf tanár is nejével és leányaival. Jelen volt az ünnepélyen dr. Antal Jenő menyasszonya is, kivel jövő csütörtökön lesz az esküvője. — Rabl­ógy­ilkosok N­yíregy­há­zán. Nyíregyházáról telegráfálja levele­zőnk, hogy Czukor Vilmos napkori föld­­birtokos házába tegnap este bekormozott arczu rablók törtek be s felvont pisztol­lyal pénzt követeltek. A nagyerejü föld­­birtokos a másik szobába hívta őket, hogy megkímélje a vacsoránál ülő család­ját az ijedtségtől. De a felesége követni akarta urát. Czukor ekkor rávetette magát a két álarczosra, a rövid dulakodás után a földre teperte mind a kettőt. A dulakodás­­ alatt egy tízéves fiúcska az ablakon ki-­­ ugorva kiabált segítségért, mire a rablók­­ megugrottak. A földbirtokos az arczán, fia pedig a fülén kapott lesebet.­­ Hivatásának áldozata lett Véménden, mint lapunknak onnét írják a Pista gyerek. Pedig rut­ hálátlanság volt megélőjétől azt tenni, amit tett Pista gye­rekkel. Van-e szebben hangzó szó a ma­gyarban: „Szabadság“! Vémend község „Balázs“-a, rut hálátlansággal fizette meg Pista gyereknek azon szándékát, hogy őt szabaddá tegye. Azt ugyan a tettes böm­bölő baszus hangjából ki nem vehető, nem-e bosszúból tette-e ember halált okozó néhány nyomását, mivel a Pista gyerek úgy viselkedett „Balázs“ iránt már h­osz­­szabb idő óta, hogy kötélre akarta juttatni. Lett légyen az a halált okozó nyomás akár hálából, akár bosszúból eredő, azt a a vizsgálat ugyan soha ki nem fogja de­­ríttetni. „Balázs“ a napokban úgy nyomta a falhoz Pista gyereket, hogy ez még azon napon szt. Péternél kért bebocsátta­­tást. Balázst pedig még csak be sem kí­sérhették a járásbírósághoz, mivel ő lé­vén Véménd községnek hivatalból „apa­állata“ *a tehén csordában. pS Eljeszülés. Kellermann Benő a Giovani Riboli czég intézője eljegyezte Stark Gizella kisasszonyt, Stark Péter pécsi lakos leányát. — A kereskedő világ­ újabb meesterheltetése. Kereskedő körök azon panaszszal fordultak már hozzánk, hogy minden előleges értesítés mellőzésével ma reg­gel az eddig érvényben volt két krajcráros áruforgalmi kimutatás elvesztette érvé­nyességét, és rögtön 10 filléres áruforgalmi kimutatás lépett életbe, melynek rendes az előírásnak megfelelő kiállítás­a nélkül Ausztriából, Boszniából és a külföldről sem árut bevinni, sem elküldeni nem lehet. Ezen a statisztika egybeállítása czéljából szükséges kimutatás kiállítása oly szigorú intézkedésekhez van fűzve, hogy előreláthatólag gyakrabban elő fog az fordulni, hogy a kihágásnak minősített hibás kiállításból kár fog háramolni a vasutat igénybe vevő közönségre. Az áru­forgalmi kimutatási bárczának 2 krajezár­­ról 5 krajezárra való fölemelése által a kincstár jövedelmének 2—300.000 frtos emelkedésre van kilátása, mely jövedelmi szaporulat ellen, szemben az állam foly­ton növekedő kiadásaival nem is volna kifogásunk, csak ne mindig keres­kedőink vallanák ennek kárát. Határo­zottan helytelen azonban, hogy ily intéz­kedésről nem értesítik a közönséget elő­zetesen legalább is a hírlapok útján, hogy ne az életbeléptetés napját meglepetésként értesüljön oly intézkedésről, mely a­ ke­reskedőt a legközelebbről érdekli. Érde­kes, hogy az előírt utasítás értelmében, ha egy kereskedő külföldről egy csomag­ban ötféle árut kap, minden áruhoz külön­­külön kimutatás állítandó ki és minden egyes csomagnak súlya nemcsak számok­ban, de még írásban is kiírandó. Ez nem, hogy megkönnyítése és egyszerűsítése a vasúti forgalomnak, hanem megnehezítése és annak kezdeményezője n­em jó szolgá­latot tett a szállító közönségnek. -/Vá-Stári emlék. Mohácsról Írják lapunknak, Bernhárd Jakab püspöklaki sógor összekuporgatott magának 90 irtokat azon czélból, hogy majd a mohácsi szt. Ivánt vásáron vesz magának egy tarka szőrű tehénkét. Be is jött Mohácsra a vásárra. Oh! de ember tervez, isten végez. Nem lehetett vásárolni a délelőtti órákban, mi­vel úgy 9 óra tájban a felhők nagy csep­­pekben kezdtek az eladandó marhák fe­lett siránkozni, és a sűrűn eső könnyhul­­lajtást folytatták tovább délnél. Termé­szetes, ezen idő alatt a püspöklaki sógor is, jónak látta egy a vásárhelyhez közel fekvő sarki korcsmába vonulni és belülről venni a „megáztatást.“ Az is természetes, hogy a balek fogók is esős időben a korcs­mába húzódnak, csakhogy foglalkozásu­kat gyakorolhassák. Bernhardnak is csak­hamar akadt beszélgető pajtása, aki kitud­ván a sógor vásárlási szándékát, felaján­lotta az ő saját, külön nevelésű, rengeteg mennyiségű tejet adó tehénkéjét megvé­telre. Már csaknem megtörtént a vásár, látatlanban. A balek fogó húzta — halasz­totta a tehén megtekintését az alkonyodó órákra. Ekkor el is indultak, a vágóhíd felé, megnézendő a tehenet. A vágóhíd közelében egy pénztárczát találtak, mit az eladó hirtelenében fölkap és zsebre dug. Csakhamar hozzájuk fut egy valaki, aki hirtelenében ráfogja a feterre, ő találta meg a tárczát adja elő. A szegény balek mi rosszat sem sejtvén, ki veszi saját pénztárczáját, mutatja, az a valaki kezé­ből át­veszi, motoz benne, és mintha mi sem történt volna, vissza­adja a piros bőrül bugyellárist. A két ismeretlen össze­vesz.

Next