Pécsi Napló, 1895. október (4. évfolyam, 234-260. szám)

1895-10-01 / 234. szám

képével ellátott czukorkákat — emlékül. A szemfüles lakájok azonban ott termettek s ravasz mosolygással ajánlották föl szol­gálatkészségüket. — Wir werden es in Papier einpacken. S elvitték a nagy nyaláb arczképes czukrokat. Vissza is hozták gondosan be­csomagolva , de­­csak úgy feléből-harma­­dából s a disz­ czukrokat kicserélték amo­lyan egyszerűbb czukorkákkal. Laczi­ bácsi még egy korona borra­valót is adott a lakájnak a nagy szíves­ségért. De amint rájött a turpiságra, összehúzta deres szemöldökét s meg­fogadta, hogy ha még egyszer udvari ebédre hívják, visz magával papirost. Annyi bizonyos, hogy felejthetetlen emlékű marad ez a főherczeglaki ebéd. Mindenki jól érezte magát. Vidám eredély­­lyel költötte el a franczia kunyha ízletes eledeleit s a „Johannesberg“-i rajnai fehér — betette az ajtót. Kicsibe múlott, hogy nótára nem gyújtott a jókedvű társaság s el nem zengte a fenséges háziúrnak, a ki meseszerü vendégszeretettel traktálta meg vendégeit, azt a bizonyos magyar nótát, a mely úgy kezdődik, hogy : »Nem, nem, nem, Nem, nem, mm, Nem megyünk mi innen el, Mig a gazda; Minket innen Farkas bottal ki nem ver !« Klymax: A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirati értesítése. — Budapest, szept. 30. A képviselők ma délelőtt nagy sereggel gyűltek egybe, hogy Lukács László pénzügyminiszter expozéját meghallgas­sák. Az expozéról, jó hírek keringtek: egy pár millió fölösleg jut újra az állam­kasszába. Mikor, mindjárt az ülés elején, a szürke Lukács szólásra emelkedett, nagy figyelem hallgatta a ház minden részé­ből. Érdekes volt nézni Wekerle arczát, amint szemei odatapadtak Lukács ajkaira, melyekről csak úgy pörögtek a milliók. Csöndes, nyugodt ülés volt különben, a a költségvetés, az előirányzat kedvező benyomást keltett, csak Vajay csóválgatta a fejét, ami persze nagy aggodalmakat keltett: hátha valami humbug van a Lukács szám adataiban ? Az ülést Szilási Dezső délelőtt 10 órakor nyitotta meg, mire Bánff­y Dezső eln­ök bemutatta az 1894 ik év zárszáma­dását. Lukács László pénzügyminiszter nagy érdeklődés mellett kezdett szólani. Előre­­bocsátottta azt, hogy az 1894 ik év pénz­ügyi eredménye 34 millió felesleget mutat. Ebbe a számításba nem vettek azonban föl több olyan kiadást, melyek már az 1893-ik évi budgetben is szerepeltek, de nem folyósították s így kiutalványozásuk az 1894-ik évre maradt. Részletesen ma­gyarázza a számadásokat és arra a követ­keztetésre jut, hogy az 1894-ik év ered­ménye méltán sorakozik az előző évek kedvező eredményeihez. A miniszter ezután az 1896. évi költ­ségelőirányzatot ismerteti, kiemeli, hogy számos­­ jelentékeny rendkívüli kiadásra volt szükség, aminek a milleniumi kiadá­sok, mindazonáltal sikerült megóvnni az államháztartás egyensúlyát. Részletesebben nyilatkozott ezután a miniszter az államvasutak beruházásáról. Ráczélzott az ellenzéki lapok híresztelé­seire, melyeket ebben a kérdésben világgá bocsátottak és kijelenti, hogy a kormány igenis föl fog venni a beruházásokra hi­telt, de hogy ezt mikép fogja a költség­­vetésbe beilleszteni: egyszerre-e vagy évenkint — a fölött még tanácskozások folynak. A miniszter további beszédét a Ház folytonos helyeslése kisérte , mi­kor oda érkezett, hogy a végeredmény 77,154 frt tiszta fölösleget mutat, hosszan­tartó tetszés és éljenzés hangzott fel a Házban. A miniszter ezután a valutarendezés és a bank ügyével foglalkozik, az utóbbira nézve megjegyezvén, hogy a tárgyalások, melyek az osztrák kormány bukása és az ideiglenes kormány miatt megszakadtak, most újból megindulnak.­­ Úgy ezekre, mint a többi megoldásra váró gazda­sági kérdésre nézve kijelenti,­­ hogy a kormány főtörekvése lesz, mikép a tár­gyalások az ország károsodása nélkül nyerjenek befejezést.. A költségvetést a Ház asztalára teszi. (Éljenzés.) Az egy­házpolitikai ja­vaslatok. Öt perc­ szünet után a két hátralevő egyházpolitikai javaslat került tárgyalásra. A főrendiházból visszaküldött két javasla­tot az igazságügyi bizottság nevében Veszter Im­­re, a közoktatásügyi bizottság nevében Bessenyei Ferencz ajánlotta el­fogadásra. A javaslat mellett Wlassich Gyula kultuszminiszter emelkedett föl szólásra. Szapáry Gyula gróf és Kovács Ákos a reczepcziót elfogadják, a felekezetnél­­küliséget nem. Vajay István hevesen támadja meg a javaslatokat, miközben az elnök kétszer is figyelmezteti, hogy ne térjen el a tárgy­tól, különben kénytelen lesz tőle a szót megvonni. Szemtelen vagy szent s télén. Vajay ennek daczára tűzzel beszélt tovább, egyszer csak Szilágyi újból félbe­szakította : — A képviselő urat azon kifejezé­séért, hogy szemtelen, rendre utasítom ! — De hisz nem azt mondtam, hogy szemtelen javaslatok, hanem, hogy szent­­telen javaslatok. — Akkor visszavonom a rendreuta­sítást ! — feleli Szilágyi Dezső. „Pécsi Naplón 1895. október 1 Kiadó és fiszerkeszti: Feleli, szerkeszti: LENKEI LAJOS. JÍKA­I FERENCS: Távirataink. Odescalchy herczeg halála. Budapest, szept. 30. (Ered. táv.) Odescalchy Gyula herczeg, kinek elvált neje és a napokban esküdött meg, az éjjel Karlsbadban meghalt. A szász király Gödöllőn. Bécs, szept. 30. (Ered. táv.) Tegnap este érkezett ide Albert szász király, kit a király fogadott a pályaudvaron. Aba Mürzstegre mentek a királyok vadászatra, október 7-én pedig Gödöllőre érkeznek, hol szintén vadászni fognak. Tisza Kálmán Nagyváradon, Nagyvárad, szeptember 30. (Ered. Táv.) Tisza Kálmán előtt nem új dolog, hogy Nagyváradon mindig lelkesen fogad­ták, de a tegnapi fogadtatás őszinteségben, szeretetben fölülmúlta az előbbi fogadta­tásokat. A pályaudvarban ember ember hátán tolongott megérkezésénél, és Sál Ferencz polgármester meleg szavakkal üdvözölte otthonában. A „Fekete Sas“ szállodában este 400 terítékű lakoma volt, melyen Nagyvárad szine java részt vett. Tisza mondotta az első pohárköszöntőt, melyben személyesen c­áfolta meg a visz­­szavonulásáról keringő híreket. Megígérte választóinak, hogy beszámolóját legköze­­lebb fogja megtartani, majd megemlékezett az egyházpolitikáról és elérkezettnek jelen­tette az időt, hogy minden körbe a béke térjen vissza. Kikelt Zichy Nándor gróf harczmodora ellen, ki elvakultságában idegeneket akar megnyerni a magyarok ellen. A törvényes jogok tiszteletével kell az államnak az izgatók ellen hatalmát megmutatni. Tisza beszédjének erélyes hangja kitűnő benyomást tett a jelenvol­takra, kik testületileg kisérték ki a pálya­udvarra Tisza Kálmánt, ki 10 órakor Gesztre utazott vissza. Keresztények üldözése, London, szept. 30. (Ered. táv ) Mint a Reuter-ügynökség Washingtonból jelenti, az egyesült államok pekingi követe távira­tilag tudatta, hogy a Tsungli-Yamen utasította a vidéki hatóságokat, hogy a­ Cseng-Fuban elkövetett erőszakosságok megvizsgálására kiküldött amerikai bizott­ság mellé katonai kíséretet adjanak. Né­hány nap múlva kibocsátják a rendeletet, a­mely a bűnös hivatalnokok büntetéséről és az alkirály degradásáról intézkedik. A washingtoni külügyminisztériumban azt hiszik, hogy az alkirály alatt valószínűleg Liu értendő. London, szept. 30. A Reuter-ügy­nökség Pekingből a következőket jelenti: Anglia a Szard­ánban elkövetett erősza­kosság alkalmából egy ultimátumban fel­szólította a kínai kormányt, hogy 14 na­pon belül bocsásson ki proklamácziót, mely az alkirályt degradálja, mert ellenesetben az angol tengernagy megteszi a szüksé­ges lépéseket. Az amerikai bizottság elutazott. Li-Hung-Tcsangot a Japánnal kötendő kereskedelmi szerződések tárgy­alására biztosul nevezték ki. Yokohamából vett jelentések szerint az Ito gróf élete ellen intézett támadás nem volt egy már véghezvitt merénylet, hanem egy még idejekorán felfedezett összeesküvés, mely szerint Ito grófot szerdán éjjel meg akarták ölni. Az össze­­esküvést és részeseit a feltalált iratokból sikerült felfedezni. A békétlen Békés, Békés-Csaba, szept. 30. (Eredeti táv.) A csendőrök elfogtak egy duhaj legébe a vásáron. Az elfogatás miatt felbőszült tömeg ki akarta szabaditani s legényt s megtámadta a csendőröket. Ezek a tömeg közé lőttek s három ember holtan rogyott össze. Botrány a pozsonyi közig.. ülésen. Pozsony, szept. 30. (Eredeti táv.) Pozsonyvármegye közigazgatási bizottsá­gának mai ülésén indítvány létetett, hogy Bánffy miniszterelnöknek bizalom szavaz­tassák az Agliardi pápai követtel szemben tanúsított magatartásáért. Ez az indítvány annyira kihozta sodrából Jedliczka plébá­nost, hogy zsidónak nevezte Samorjai polgármestert.­­ A két ellenfél csak­nem botra kapott egymás ellenében. Csak a főispán rendre intő szava hárította el a kitörő félben levő tettlegességet. A bizottság nagy többsége elfogadta az in­dítványt.

Next