Pécsi Napló, 1898. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1898-01-01 / 1. szám
VII. évfolyam. Szombat, 1898. január I. Szorkesztcség: Neponiuk-uícza 23. sz. (Sí akváry-íéle ház.) Telefon 109. K éziratok nem adatnak vissza ? Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Főszerkesztő: LENKEI LAJOS. Felelős szerkesztő: VÁBADY FERENCZ. Előfizetési árak: Egész évre 12 ftt Fél évre 6 frt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra l irt. — Egyes szám ára 5 krajczár. — Nyilt-térben 1 sor 30 is. 1898. Budapest, 1897. decz. 81. (H, Mi) Az Ur születése után az ezernyolczszázkilenczvennyolczadik év első napja vágj on ma. Az évnek fz az első napja ezúttal nem ünnep.. ünnep egyszerűen abból az okból,/ínért jó lélekkel ezt a napot meg után ünnepelhetjük. Megnyugvással/nejn szentelhetjük ezt a napot a/ pjtíCnésrek. “’.ésen kell lennünk ma is, Ágy talán iülónösen ma, hogy lássukAzt a hatást, amelyet ez az újév gz egészséges magyar közvéleményre gyakorol. Nem a pesszimizmusnak a szúnyogot is óriássá varázsoló túlzása mondatja ezt vélünk, hanem az az őszinte aggódás, az a hazafias felelem, amMy úrrá kell, hogy legyen fölöttünk akkor, amikor, ha még alkotmánysértésről nem ia beszélhetünk. de az alkotmány megsértését széltében-hossz&ban hangoztatják. Lr-.il p :Kr w ntíx .аСйик а £гсг?е1&53&у síuéio vagy7 '.engesztelő szavát. Mert a közvélemény folriadiíat; mint üvöltő sakály, vagy szelíden tekinthet körül, mint jámbor bárány. És elég különös, bár 'föuntáll az aut aut tétele, mégis megtörténhet mind a kettő, vagy, sajnos még ez az eshetőség sincs kizárva, meglehet, hogy egyik sem történik meg. De akármi és akárhogy is történik. nem nehéz a jövendő eseményeinek a pszikologiai okát kitalálni. A rendelettel való intézkedés olyan országos ügyekben,- amelyre alkotmányos aera alatt föltétlenül törvény szükséges, ebben körülbelül megegyeznek a vélemények, többé kevésbbé magában hord:a az alkotmány megsértésének csiráját. Am ta a rendeletnek csak rövid időre szabnak létjogot, úgy — ez az optimisták véleménye — az a csira ápolás és gondozás hiányában dcseuevészik, és gyümölcs abból nem jön létre sohasem. Az alkotmány megsértésének a minősége mindenesetre attól függ, hogy mit tartalmaz az a rendelet. Lehet a megszövegezése olyan, hogy az alkotmány megsértése csak annyiban jöhet szóba, hogy az az intézkedés nem a törvénynyel, hanem rendelettel történt. És megtörténhet, hogy a k(izvgl^^ynek egy к err^jgte^weiflfffis aíkо t mánysértésr eifs fölriad. A függetlenségi párt hizory$ra nem azért mondta be előre aijjf az esetre maga részéről a ;egelj$mtabb küzdelme’, ha a rendelet jfiegjelen, hogy a többséget terroriz^a. Es a szabadelvüpártban sem azért kelt szárnyra az a hír, hogy a függetlenségi párt obstrukeziiSja esetén a kormány inté' kedéseket fog tenni a klo- tür behozatalára, hogy a függetlenségi pártot megrettentse s akczióját jó előre leszerelje. A függetlenségi párt akciója pedig éppeu nem valószinüt- l*y! Azt не mond)) ;t:tár; . bngv a klnfíír btüioza ,dia puszta agyrém,"merő táf tázia. íme, bárom betegségben is lábadozbategy időben Magyarország közélete. Az első betegség az alkotmány megingása a rendelettel való intézkedés. A második a parlamentarizmus balálharangja, a függetlenségi párt obstrukeziója. Végül a harmadik a parlamentarizmus megölője, a szólásszabadság korlátozása: á klotür. Црреп csak a közvélemény szavától függ, hogy ezek a betegségek, amelyeknek akármelyiké is halálthozó lehet, beállnak-e, vagy talán a tünetei sem mutatkoznak. Ha a magyar közvélemény belenyugszik abba, hogy a vám- és bankügyeket négy hónapra egyszerű rendelettel szabályozzák, úgy a kormány szilárdan megállhatja helyét. De ha a közvélemény felriad és hangos szóval tiltakozik Magyarország írott jogának a megsértése ellen, úgy a kormány pozicziója már is megingott, A La a hatalmat ezek után is a kesében tartja, a függetlenségi párt megfujja nemcsak a parlamentben, han?m az egész országban a harczi riadót. Es ebben az esetben a kövélemény való- .(jföinüleg a harczoló fél oldalára áll. Sfindenik eshetőség baj, a kisebbik az előbbi, a nagyobbijg'S|s utóbbi. Hogy^r melyik következik/be/ azt élőié mondani lélietetleiA Magyarország mindig áz az irotí^jog volt, amelyre király^ irta ra Szentesítő igét/^mind- magipk megtartjuk és másokkal meg- ^ tartójuk.“ És ki tudja, nem e y&rz mafd éjszre a közvélemény eltérést ettől az Írott jogtól? Ki tudja, nem-e riad föl azért, hogy azt a drága kincset, amelyet a hatvanbeíes törvények alkotnak, meglopták? És ki tudh tja, kit fog a hűtlen sáfarkodással megvádold? Azt-e, akire a kincset megőrzés végett rábízta? Vagy talán azt, aki azokat eldugta abból az_ okból, E ; mások azt teljes egészében meg ne "semmisitséK.” Boldog IsteD, ha mi ma ezekre a kérdésekre megadhatnék a választ. Istenem, Istenem, ha előre tudhatnék, hogy mit szól majd a magyar kö - vélemény. Ha előre jelezné valami a béke csöndjét, úgy megnyugvása-i tekinthetnénk a jövőbe. Ha előre megütné fülünket a harczi riadó főitüzelő hangja, úgy elszántan készülhetnénk a küzdelemre, a szent csatára. Ezernyolczszázkilenczvennyolczeiső napjával zivatart hozó, süni f ’hők gyülemlenek Magyarország fölött Vájjon romboló pusztító г lesz-e? 1 w- ~ Vagy erős szél a felbő aranyo hazá* Bajor sör Sécsett. Az általánosan kedvelt Psclió? P—f csakis a két BEDŐ KÁVÉHÁZВ/ ital*. Azonkívül ugyancsak ott kerülnek k; fehér, rosée, v Ma és holnap vasárnap este RáCZ Látták e már KEMÉPT kiráily—utcza, -váiros tol gyönyörű nyakkendőket, ingeket, keztyüket, dókét és eső-ernyőket a 1