Pécsi Napló, 1898. május (7. évfolyam, 100-123. szám)
1898-05-01 / 100. szám
VII. évfolyam. Vasárnap, 1893. május I. 100. (1947.) szám. PÉCSI NAPLÓ Szerkesztőség : Nepomuk-utcza 23. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Fő- és ideiglenes felelős szerkesztő: Előfizetési árak- Egész évre 12 frt. Fél * évre 6 frt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra LEKTKRI LI TOS- 1 frt' ÜÜSSÍI SW“*" “ Iskoláinkról. Pécs, 1898. április 30. Már ismét ez a tárgy, mondják a t. olvasók unottan Hiszen mindegyre ezt a thémát hangoztatják. Úgy látszik, vannak emberek (schulmeisterek) és vannak lapok, kik egyebet sem tudnak, mint az iskolákról prédikálni. Igenis, tudunk egyebet is, de azért mégis csak az iskoláinkról fogunk ezúttal írni, mert e tárgy ugyan mindig, de ezúttal különösen megérdemli, sőt megköveteli, hogy vele foglalkozzunk. Midőn Wasiics kultuszminiszter költségvetése tárgyalásakor bejelentette, hogy 1000 új állami iskolát fog fölállítani, az ország minden művelt fia elismeréssel adózott e férfiúnak és tudva azt, hogy közel 3000 községben nincs Magyarországon népiskola, örömmel gondoltunk a közeljövőre, melyben e szám csaknem felényire fog leolvadni. Ezer uj iskola és hozzá állami iskola! Bizony szép szám. Oh, ha az előző időszakokban ily valóban tengerjáró csizmákkal haladtunk volna az állami iskola-ügy fejlesztése és terjesztése terén, hol volnánk ma már? Ha 1867. aranyjuezi szép napjai után nem vesztegeltünk volna mintegy 20 évig a pénznélküli tehetetlenség sorvasztó tétlenségében, ha évtizedekig nem lett volna nálunk a legutolsó az iskolaügy, melyet az állam silány krajczároskodásból analfabéta parasztiskolaszékek, elfogult felekezeti közegek és államellenes befolyások nyűge alatt hagyott senyvedni, ma Európa kulturnépei virágzó iskolaügyet láthatnának nálunk és a nemzet hű fiainak nem kellene aggódó lélekkel elborulni, ha arra gondolnak, hogy mi lesz e hazából, ha a felekezeti és faji, nemzetiségi és államellenes bujtogatás bevonul a kezei között levő iskolákba? És ily körülmények között egymás után állnak föl a magyar közélet jelesei a fórumon és egymás után jelentik ki, hogy ők az iskolák államosítását nem akarják. Wlassics, utána Csáky, legutóbb épen az öreg Tisza fejezte ki magát ez értelemben és mi tűnődve gondolunk kijelentéseikre, melyeket hallunk, de nem értünk, nem akarunk érteni. Mert úgy tudjuk, hogy az iskolák államosítása Magyarországon első rangú életszükség és hiába nem óhajtja azt Wlassics, Csáky vagy Tisza Kálmán, de óhajtja a nép, a szegény, isteradta nép, mely terhei alatt nyögve görnyed és megváltóként várja az államosítást, mely őt az iskola terveitől meg fogja szabadítani. Jól tudjuk, hogy az iskolák államosítása ez idő szerint elsősorban azért nem kívánatos vezető politikusaink szemében, mert legkevesebb évi 15—20 millió forint több kiadással járna és ők jól tudják, hogy ennyit a magyar állam ez idő szerint nem fordíthat e czélra, de azért nem szabad kétségbe esnünk; ellenkezőleg: örvendve látjuk, hogy ez irányban minden nap előbbre megyünk és az az ezer új állami iskola, melyet Wlassics létesít és a többi még ezután következő föl fogja kelteni a közoktatásügyi kormány étvágyát, mely, mint tudjuk, evés közben szokott megjönni és mi meg vagyunk győződve, hogy az iskolák államosításának kérdése hamarabb el fog jönni, mint azt sokan gondolják, mert el kell jönnie. Ez irányban oly jelenségeket ész Mai számunk 16 oldalra tarjad A cziszterczita apátságok a pécsi püspökségben. — A „Pécsi Napló" eredeti tárczája. — A cziszterczita rendnek áldásos működését mai nap, midőn e rend fennállásának nyolczszázados emlékét üljük, mindenki elismeri. Valóságos jótevői voltak ők az emberiségnek, kezdetben az erkölcsök finomítása és a kultúra emelése által, később és most a fiú nevelés terén szereznek maguknak halhatatlan érdemeket. Oly érdemeket, melyeket senki sem jutalmaz s a tanításban megőszült rendtagnak az elismerésen kívül alig van jutalma. Ita visszatekintünk a cziszterczita rendnek Magyarországba való behozatalára, úgy azt látjuk, hogy ez elsőben a pécsi püspökség határaiban történt. Második Béla király még az alapító szent Bernát életében óhajtotta a cziszterczitákat Magyarországba telepíteni, de ez csak utódjának II. Géza királynak sikerült, ki az ausztriai Heiligen-Kreuzból tizenhárom szerzetest telepitett le Magyarországba, kiknek monostorát Czikádornak hívták. A török dúlás annyira elpusztított minden történeti emléket, hogy az ozmán hatalom elpusztultával történetkutatók hosszú ideig nem bírták megállapítani azt, hol feküdt a monostor. Szűkebb hazánk lakói általán Czikó községbe helyezték a névhasonlatosság kedvéért a Czikádori monostort. Tehették ezt annál inkább, mert Őzikén a falun kívül egy középkori templom nem érdektelen romjai állnak. Ezen véleményben volt újabb időben Brüstle József egyházi író. Azonban a 100 évvel korábban élt Koller történetiró nem fogadta el Őzikét, mert már akkor nyert igazolást az, hogy csak a monostort hívták Czikádornak, magát a községet pedig, hol e monostor feküdt, Széknek nevezték. Innen támadt a vélemény , hogy Czikádor, a mai Német és Magyar Szék községben volna keresendő. Dr. Békefi Rémig, a tudós cziszterczita történet iró, hogy e bizonytalanságtól magát megmentse, midőn a czikádori apátság történetét megírta, eleve ásatásokat rendezett a czikói romtemplom helyén, melyből kiderült, hogy e templom mellett monostor sohasem állott s a templom alaprajza éppen nem felel meg a czisztercziták épitési modorának. Némi tájékozottságot nyújt erre nézve az öreg Hunyadinak a Garayak és Marótiak ellen vivott első csatája, melyet az egykori történetirók szerint Czikádor alatt ejtettek meg. Dr. Békefi Rémig helyes tapintattal oldotta meg e kérdést, midőn a czikádori apátságot a mai Báttaszék helyére tette. A monostor legvalószínűebben a mai templom helyén állott, melyet nemsokára valószínűleg újra építenek. Ez alkalommal várható, hogy a hajdani Czikádor alapfalai napvilágra kerülnek. A zsélyi levéltárból napfényre került okmányok, melyeket Békefi a czikádori apátság történetének megírásánál még nem ismerhetett, hathatósan igazolják, hogy a mai Báttaszéket a korábbi századokban egyszerűen Széknek hívták. Többször fölemlítik ez okiratok a Pécsváradról Székre vezető utat, mely a mai Véménd és Sze- Osztálysors ■ __ ■ kaphatók, mig a készlet tart jegyen KEAusz sírkőéi és ш ,ллллл СЛЛЛЛ «i? bank-és~váltó üzletében PÉCSETT. 100000 sorsjegy, 50000 nyeremény. 4712 Egy egész sorsjegy ára 6 frt — Egy‘negyed sorsjegy ára 1.50 Legközelebbi húzás május 11. és 12-én. „ fél „ „3 „ 'nyolczad „ „ —.75