Pécsi Napló, 1898. július (7. évfolyam, 148-174. szám)

1898-07-01 / 148. szám

y tesz tanúságot, mily rendszertelen állapot­­ uralkodik a házi pénztárnál. A tanács nincsen arra jogosítva, hogy olyan fix tétele­ket, melyek a költségvetésben foglaltatnak, más czélra fölhasználjon és arra tartja a tanácsot utasítandónak, hogy a város kö­telezettségeinek teljesítése érdekében oly eszközhöz nyúljon, melyekkel nem érinti a költségvetési előirányzatot. Majorossy Imre fölvilágosítja előtte­­szólót, hogy az félre­értette előtte szólót. Ép, hogy a jövő évben a költségvetés a rendes kerékvágásba zökkenjen, volt szük­ség ezen előterjesztésre. Teleki Zsigmond kapcsolatban a sze­gényház ügyével rendezve szeretné látni a koldulás ügyét, melyre nézve már 15 évvel ezelőtt tett javaslatot, hogy esetleg egyesület alakítása által volna a koldulás beszüntetendő. A polgármester k­ijelentése után, hogy ezen ügynek egységes úton való szervezése küszöbön áll, egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az egész tanácsi előterjesztést. Az rzp. hitközség kérelme. Az izr. hitközség azon kérelemmel fordult a közgyűléshez, hogy a templom mögött elterülő Kígyó utcza vonhassék el a mai rendeltetésétől, és adassék át a köz­forgalomnak. A város tanácsa azon előter­jesztéssel juttatta ezer kérvényt a köz­gyűlés elé, hogy tekintettel azon körül­ményre, hogy ezen kérdés helyes megoldás­a sok nehézséggel jár, halasztassék annak megoldása akkorra, mikor elkészül az új építkezési szabályrendelet. Perls Ármin dr. fölszólalásában arra utal, hogy itt nem zsinagóga és a hit­község, hanem a közerkölcs ügyéről van szó, mert a közmorált, közerkölcsöt sú­lyosan sérti a közerkölcsi érzéknek ezen utczában való nyilvános prostituálása. Ott van a templom, iskola, törvényszék, ügy­védi kamara, posta, melyek mind élénken frequentált középületek, melyekre sértő ezen utcza közelsége. Ezen állapot meg­szüntetését elhalasztani lehet, de ezen utcza megszüntetésére czélzó törekvésnek útját állani nem szabad. Hivatkozik az 1868-ik évi 58. t. sz. idevonatkozó szaka­szára, mely arról szól, mik nem lehetnek bármely felekezet templomának környeze­tében. Emlékeztet arra, hogy ezen ügy nem először fordul meg a közgyűlés előtt. Az izr. hitközség áldozatot is hozott, mi­kor telket vásárolva ezen utczából egy részt kisajátított, hogy abból kertjét meg­nagyobbítsa. Tudja, hogy az ezen utczá­ban létező házakat beszüntetni nem lehet, mert ezek a bűnnek szennyét elviszik a levezető kanálisba. De a kanális a földbe, rejtett helyre való, nehogy bűze meg­mételyezze az ártatlanokat. Záray Károly dr. annak az utczá­­nak két részre való elválasztását java­solja, ami azáltal volna elérhető, ha a Nepomuk-utcza és Országut-ucza között folyó kanális, mely két részre osztja az utczát, keleti oldalán befalaztatnék. Nem közforgalmi utczáról van itt szó, melynek elzárása sértené a forgalmi érdekeket. Ezen elzárás által az utcza jelentősége meg fog csappanni és a bent lakók ma­guk fogják kérni, hogy máshol teleped­hessenek le. A lármázók ellen szigorú el­járást kér. Vaszary Gyula főkapitány, mint az erkölcsök hivatalos őre, teljességben ma­gáévá teszi az itt elhangzott elveket. Érdemleges határozat hozatalát kér, akkor elteheti onnét a szóban lévő házakat, csakhogy kisajátítás nélkül nem hiszi, hogy ez megvalósítható lenne. Pap József a leghatározottabban kívánja, hogy ezen utc­a eltétessék a város szélére. A tanács volna megbízandó, hogy az gondoskodjék az eltávolításról. Teleki Zsigmond azt indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy a­ jövőben rém engedi meg, hogy a város területén a prostitúczió tanyái egyátalában létez­zenek. Muttnyászky Béla szerint legegy­szerűbb volna egy szabályrendelet alko­tása, mely megmondja, hol engedélyez­­hetők ily házak és itt a Kígyó­ utcza egyszerűen ki volna hagyandó. Bolgár Kálmán nem szereti az elvi határozatot, mely minden kérdést elodáz. Elvi határozato már hoztunk. Most már tényleges határozatra van szükség. Indít­ványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy a belvárosban beszüntetendők ezen házak, adjon erre bizonyos záros határidőt, pl. IV. évet. A telektulajdonosok ezúttal mit sem fognak veszíteni, sőt hasznuk lesz, mert ezen utcza rendes városrészszé fog átalakulni és akkor a telkek értékben csak nyerhetnek. Czirják Ignácz nem helyesli ezen indítványt, mert ezzel csak még tágabb tere nyílik majd a prostitúcziónak, melyet kufár asszonyok most is éjnek óráján terjesztenek, befurakodva családokba és azokat megmételyezve. Hosszabb vita folyt még Záray dr. indítványa fölött, váljon elzárassék-e azon utcza egy része, nappal vagy éjjel, vagy mindenkorra, de a közgyűlés Majorossy Imre, Pleininger Ferencz, Engel József, és az indítványozók hozzászólása után sza­vazva az egyes indítványok fölött csakis Bolgár Kálmánnak azon indítványát fo­gadta el, hogy 1 és fél év alatt ezen utcza mai jellege megszüntetendő, és a tanács bízatott meg a mai érvényben lévő szabályrendeletnek ezen irányban való megváltoztatását a közrendészeti bizott­sággal egyetemben módosítani, és a köz­gyűlés elé terjeszteni. Apróbb ügyek. Özv. Müller Károlynénak 1899-re ismét 100 forint nyugdíj engedélyeztetett. Pintér Jenő dr. kórházi orvos orvosi ok­levele kihirdettetett. — A Duna Baja- Báttaszék között tervezett áthidalás előkészítése tárgyában erkölcsi támoga­tásért irt át Pécs sz. kir. város közönsé­géhez a végrehajtó bizottság. A közgyűlés elhatározta, hogy az ezen ügy­ben a ke­reskedelemügyi miniszterhez menesztendő küldöttségben Pécs vár­os is részt vesz. Hírrovatunk. • Pécs, június 30. — Miniszteri megbízás. A földmivelésügyi miniszter Medveczky Zsigmond kir. főmérnököt az alsó-csa­lóközi és csilizközi egyesület ármentesítő és alsó csallóközi belvizlevezető, a Vág­­balparti ármentesítő és belvizszabályozó, a Vág- jobbparti és alsó-budvágvölgyi egyesület árvízmentesítő és belvizlevezető, valamint a Rába szabályozó társulathoz. — Steineker Gábor kir. főmérnököt pe­dig a bezdán-szigeti ármentesitő és bel­vizszabályozó, az apatin-szántai ármente­sitő és a monostorszeg-apatini ármentesitő társulatokhoz miniszteri megbízottá ne­vezte ki. — A Kovács Zsigmond-féle ösztöndíj. Néhai Kovács Zsigmond volt pécsi püspök alapítványt tett, mely­nek 120 frt kamataiból évről évre a pécsi állami főreáliskola egy kitűnő tanítványa jutalmazandó. A főreáliskola tanári kara 3 tanulót kandidál, melyekből a közgyű­lés a tanári kar ajánlatának megfelelőleg a következőket terjeszti a püspök elé, hogy az alapító oklevél értelmében ki­elölje az ösztöndíjra érdemes ifjút. Első helyen Misándy Vilmos VII. oszt. tanuló, egy pécsi czipészmester ,fia alállaton, má­sodik helyen Kornis Ödön, VII. oszt. tanuló, atyja orvos, harmadik helyen Sasvári József VI. ősz. tanuló.­­ A pécsi zenekedvelők egye­sületének küldöttsége, mely jánosi Engel József és Fekete Mihály alelnökök, továbbá Kaffka Károly választmányi tag, Ruh Ernő pénztáros és Dekleva Ignácz titkárból állott, tegnap tisztelgett Majo­rossy Imre polgármesternél, az egyesület újonan megválasztott elnökénél, hogy őt ezen tisztség elfogadására fölkérjék. A küldöttség szónoka Fekete Mihály alelnök volt, kinek rövid beszédére a polgármester kijelentette, hogy át van hatva a zene művelésének fontosságától, azért elfogadja a neki fölajánlott tisztséget és mindent el fog követni, hogy ezen tisztségben elődje, Kardos Kálmán ő méltósága nyom­dokaiba lépve, ezen intézet fölvirágozta­­tásához, művészeti sikereinek előmozdítá­sához hozzájáruljon. — Hinka László balesete. Hinka Lászlót, a pécsi püspök jogtaná­csosát, — mint részvéttel értesülünk — súlyos baleset érte épp a neve napján. A lakása kertjében ült családjával vacsora után, s a szék, amelyen ült, hátraborult. Hinka oly szerencsétlenül esett el a szék­kel együtt, hogy a jobb keze mutatóujja a szék alá került, s az ujj iz­ csontjai tel­jesen összetörtek. Az orvosok a sérült ujj állapotát meglehetősen aggasztónak mondják. — Délelőtti hivatalos óra a pécsi m. kir. pénzügyigazgató­ságnál. A pécsi pénzügyigazgatóságnál az eddigi délelőtti és délutáni hivatalos órákat a hivatal főnöke, követve a város és vármegye példáját, megváltoztatta és egyelőre júliu­s hó 1-től kezdve és pedig: június—július—augusztus hónapokban reg­geli 7 órától, délutáni 1 óráig, a többi hónapokban pedig reggeli 8 órától, dél­utáni 2 óráig állapította meg. A felek részére a pénzügyigazgatósági iktató hi­vatal június—július—augusztus hónapok­ban reggeli 7 órától, délutáni 1 óráig, a többi hónapokban pedig reggeli 8 órától, délutáni 2 óráig álland rendelkezésre, illető­leg ezen időben nyújthatják be kérvé­nyeidet. — Felhőszakadás és jégeső. Az egész országban pusztító vihar és jég­eső tegnap éjjel meglátogatta Baranya vármegyét is, óriási károkat okozva min­denfelé a veteményekben. Nappal rekkenő hőség uralkodott, estefelé pedig hirtelen beborult. Este 9 órakor elkezdett villám­­lani és villámlott megszakítás nélkül, a­míg csak véget nem ért az óriási vihar. Éjfél után fél­­ órakor hirtelen elkezdett esni nagy szemekben az eső. Később zu­hogott, szakadt a zápor diónagyságú jég­gel vegyest egy óráig. A fél órán keresz­tül tartó jégvihar borzasztó károkat okozott. Lecsépelte a gabonát, úgy, hogy most üres szalma áll Baranya vármegye pécsi vidékének több községében, ahol tegnap még legszebb reményekre jogosított a termés­kilátás. A pécsi Frühweisz völgy­ben a szőllőkben, Pellérd, Görcsöny, Ara­nyos községek veteményeiben okozott nagy károkat. A szőllő és a gyümölcs is óriási károkat szenvedett. Alig maradt a fákon a gyönyörű terméssel biztat­ó gyümölcsből valami. A zápor Pécsett is nagy volt, ellenben a jégverés kevésb­é érintette. Körülbelül 10 perczen keresztül esett a mogyoró nagyságú jég a városban. Annál nagyobb mértékben pusztított a város határában fekvő földeken a jég. A zápor egyszerre elöntötte az utczákat vízzel. A Nepomuk-utczán az iszaptól reggel Pécsi Napló 1898. julius 1.

Next