Pécsi Napló, 1898. július (7. évfolyam, 148-174. szám)
1898-07-01 / 148. szám
y tesz tanúságot, mily rendszertelen állapot uralkodik a házi pénztárnál. A tanács nincsen arra jogosítva, hogy olyan fix tételeket, melyek a költségvetésben foglaltatnak, más czélra fölhasználjon és arra tartja a tanácsot utasítandónak, hogy a város kötelezettségeinek teljesítése érdekében oly eszközhöz nyúljon, melyekkel nem érinti a költségvetési előirányzatot. Majorossy Imre fölvilágosítja előtteszólót, hogy az félreértette előtte szólót. Ép, hogy a jövő évben a költségvetés a rendes kerékvágásba zökkenjen, volt szükség ezen előterjesztésre. Teleki Zsigmond kapcsolatban a szegényház ügyével rendezve szeretné látni a koldulás ügyét, melyre nézve már 15 évvel ezelőtt tett javaslatot, hogy esetleg egyesület alakítása által volna a koldulás beszüntetendő. A polgármester kijelentése után, hogy ezen ügynek egységes úton való szervezése küszöbön áll, egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az egész tanácsi előterjesztést. Az rzp. hitközség kérelme. Az izr. hitközség azon kérelemmel fordult a közgyűléshez, hogy a templom mögött elterülő Kígyó utcza vonhassék el a mai rendeltetésétől, és adassék át a közforgalomnak. A város tanácsa azon előterjesztéssel juttatta ezer kérvényt a közgyűlés elé, hogy tekintettel azon körülményre, hogy ezen kérdés helyes megoldása sok nehézséggel jár, halasztassék annak megoldása akkorra, mikor elkészül az új építkezési szabályrendelet. Perls Ármin dr. fölszólalásában arra utal, hogy itt nem zsinagóga és a hitközség, hanem a közerkölcs ügyéről van szó, mert a közmorált, közerkölcsöt súlyosan sérti a közerkölcsi érzéknek ezen utczában való nyilvános prostituálása. Ott van a templom, iskola, törvényszék, ügyvédi kamara, posta, melyek mind élénken frequentált középületek, melyekre sértő ezen utcza közelsége. Ezen állapot megszüntetését elhalasztani lehet, de ezen utcza megszüntetésére czélzó törekvésnek útját állani nem szabad. Hivatkozik az 1868-ik évi 58. t. sz. idevonatkozó szakaszára, mely arról szól, mik nem lehetnek bármely felekezet templomának környezetében. Emlékeztet arra, hogy ezen ügy nem először fordul meg a közgyűlés előtt. Az izr. hitközség áldozatot is hozott, mikor telket vásárolva ezen utczából egy részt kisajátított, hogy abból kertjét megnagyobbítsa. Tudja, hogy az ezen utczában létező házakat beszüntetni nem lehet, mert ezek a bűnnek szennyét elviszik a levezető kanálisba. De a kanális a földbe, rejtett helyre való, nehogy bűze megmételyezze az ártatlanokat. Záray Károly dr. annak az utczának két részre való elválasztását javasolja, ami azáltal volna elérhető, ha a Nepomuk-utcza és Országut-ucza között folyó kanális, mely két részre osztja az utczát, keleti oldalán befalaztatnék. Nem közforgalmi utczáról van itt szó, melynek elzárása sértené a forgalmi érdekeket. Ezen elzárás által az utcza jelentősége meg fog csappanni és a bent lakók maguk fogják kérni, hogy máshol telepedhessenek le. A lármázók ellen szigorú eljárást kér. Vaszary Gyula főkapitány, mint az erkölcsök hivatalos őre, teljességben magáévá teszi az itt elhangzott elveket. Érdemleges határozat hozatalát kér, akkor elteheti onnét a szóban lévő házakat, csakhogy kisajátítás nélkül nem hiszi, hogy ez megvalósítható lenne. Pap József a leghatározottabban kívánja, hogy ezen utca eltétessék a város szélére. A tanács volna megbízandó, hogy az gondoskodjék az eltávolításról. Teleki Zsigmond azt indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy a jövőben rém engedi meg, hogy a város területén a prostitúczió tanyái egyátalában létezzenek. Muttnyászky Béla szerint legegyszerűbb volna egy szabályrendelet alkotása, mely megmondja, hol engedélyezhetők ily házak és itt a Kígyó utcza egyszerűen ki volna hagyandó. Bolgár Kálmán nem szereti az elvi határozatot, mely minden kérdést elodáz. Elvi határozato már hoztunk. Most már tényleges határozatra van szükség. Indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy a belvárosban beszüntetendők ezen házak, adjon erre bizonyos záros határidőt, pl. IV. évet. A telektulajdonosok ezúttal mit sem fognak veszíteni, sőt hasznuk lesz, mert ezen utcza rendes városrészszé fog átalakulni és akkor a telkek értékben csak nyerhetnek. Czirják Ignácz nem helyesli ezen indítványt, mert ezzel csak még tágabb tere nyílik majd a prostitúcziónak, melyet kufár asszonyok most is éjnek óráján terjesztenek, befurakodva családokba és azokat megmételyezve. Hosszabb vita folyt még Záray dr. indítványa fölött, váljon elzárassék-e azon utcza egy része, nappal vagy éjjel, vagy mindenkorra, de a közgyűlés Majorossy Imre, Pleininger Ferencz, Engel József, és az indítványozók hozzászólása után szavazva az egyes indítványok fölött csakis Bolgár Kálmánnak azon indítványát fogadta el, hogy 1 és fél év alatt ezen utcza mai jellege megszüntetendő, és a tanács bízatott meg a mai érvényben lévő szabályrendeletnek ezen irányban való megváltoztatását a közrendészeti bizottsággal egyetemben módosítani, és a közgyűlés elé terjeszteni. Apróbb ügyek. Özv. Müller Károlynénak 1899-re ismét 100 forint nyugdíj engedélyeztetett. Pintér Jenő dr. kórházi orvos orvosi oklevele kihirdettetett. — A Duna Baja- Báttaszék között tervezett áthidalás előkészítése tárgyában erkölcsi támogatásért irt át Pécs sz. kir. város közönségéhez a végrehajtó bizottság. A közgyűlés elhatározta, hogy az ezen ügyben a kereskedelemügyi miniszterhez menesztendő küldöttségben Pécs város is részt vesz. Hírrovatunk. • Pécs, június 30. — Miniszteri megbízás. A földmivelésügyi miniszter Medveczky Zsigmond kir. főmérnököt az alsó-csalóközi és csilizközi egyesület ármentesítő és alsó csallóközi belvizlevezető, a Vágbalparti ármentesítő és belvizszabályozó, a Vág- jobbparti és alsó-budvágvölgyi egyesület árvízmentesítő és belvizlevezető, valamint a Rába szabályozó társulathoz. — Steineker Gábor kir. főmérnököt pedig a bezdán-szigeti ármentesitő és belvizszabályozó, az apatin-szántai ármentesitő és a monostorszeg-apatini ármentesitő társulatokhoz miniszteri megbízottá nevezte ki. — A Kovács Zsigmond-féle ösztöndíj. Néhai Kovács Zsigmond volt pécsi püspök alapítványt tett, melynek 120 frt kamataiból évről évre a pécsi állami főreáliskola egy kitűnő tanítványa jutalmazandó. A főreáliskola tanári kara 3 tanulót kandidál, melyekből a közgyűlés a tanári kar ajánlatának megfelelőleg a következőket terjeszti a püspök elé, hogy az alapító oklevél értelmében kielölje az ösztöndíjra érdemes ifjút. Első helyen Misándy Vilmos VII. oszt. tanuló, egy pécsi czipészmester ,fia alállaton, második helyen Kornis Ödön, VII. oszt. tanuló, atyja orvos, harmadik helyen Sasvári József VI. ősz. tanuló. A pécsi zenekedvelők egyesületének küldöttsége, mely jánosi Engel József és Fekete Mihály alelnökök, továbbá Kaffka Károly választmányi tag, Ruh Ernő pénztáros és Dekleva Ignácz titkárból állott, tegnap tisztelgett Majorossy Imre polgármesternél, az egyesület újonan megválasztott elnökénél, hogy őt ezen tisztség elfogadására fölkérjék. A küldöttség szónoka Fekete Mihály alelnök volt, kinek rövid beszédére a polgármester kijelentette, hogy át van hatva a zene művelésének fontosságától, azért elfogadja a neki fölajánlott tisztséget és mindent el fog követni, hogy ezen tisztségben elődje, Kardos Kálmán ő méltósága nyomdokaiba lépve, ezen intézet fölvirágoztatásához, művészeti sikereinek előmozdításához hozzájáruljon. — Hinka László balesete. Hinka Lászlót, a pécsi püspök jogtanácsosát, — mint részvéttel értesülünk — súlyos baleset érte épp a neve napján. A lakása kertjében ült családjával vacsora után, s a szék, amelyen ült, hátraborult. Hinka oly szerencsétlenül esett el a székkel együtt, hogy a jobb keze mutatóujja a szék alá került, s az ujj iz csontjai teljesen összetörtek. Az orvosok a sérült ujj állapotát meglehetősen aggasztónak mondják. — Délelőtti hivatalos óra a pécsi m. kir. pénzügyigazgatóságnál. A pécsi pénzügyigazgatóságnál az eddigi délelőtti és délutáni hivatalos órákat a hivatal főnöke, követve a város és vármegye példáját, megváltoztatta és egyelőre július hó 1-től kezdve és pedig: június—július—augusztus hónapokban reggeli 7 órától, délutáni 1 óráig, a többi hónapokban pedig reggeli 8 órától, délutáni 2 óráig állapította meg. A felek részére a pénzügyigazgatósági iktató hivatal június—július—augusztus hónapokban reggeli 7 órától, délutáni 1 óráig, a többi hónapokban pedig reggeli 8 órától, délutáni 2 óráig álland rendelkezésre, illetőleg ezen időben nyújthatják be kérvényeidet. — Felhőszakadás és jégeső. Az egész országban pusztító vihar és jégeső tegnap éjjel meglátogatta Baranya vármegyét is, óriási károkat okozva mindenfelé a veteményekben. Nappal rekkenő hőség uralkodott, estefelé pedig hirtelen beborult. Este 9 órakor elkezdett villámlani és villámlott megszakítás nélkül, amíg csak véget nem ért az óriási vihar. Éjfél után fél órakor hirtelen elkezdett esni nagy szemekben az eső. Később zuhogott, szakadt a zápor diónagyságú jéggel vegyest egy óráig. A fél órán keresztül tartó jégvihar borzasztó károkat okozott. Lecsépelte a gabonát, úgy, hogy most üres szalma áll Baranya vármegye pécsi vidékének több községében, ahol tegnap még legszebb reményekre jogosított a terméskilátás. A pécsi Frühweisz völgyben a szőllőkben, Pellérd, Görcsöny, Aranyos községek veteményeiben okozott nagy károkat. A szőllő és a gyümölcs is óriási károkat szenvedett. Alig maradt a fákon a gyönyörű terméssel biztató gyümölcsből valami. A zápor Pécsett is nagy volt, ellenben a jégverés kevésbé érintette. Körülbelül 10 perczen keresztül esett a mogyoró nagyságú jég a városban. Annál nagyobb mértékben pusztított a város határában fekvő földeken a jég. A zápor egyszerre elöntötte az utczákat vízzel. A Nepomuk-utczán az iszaptól reggel Pécsi Napló 1898. julius 1.