Pécsi Napló, 1898. augusztus (7. évfolyam, 175-198. szám)
1898-08-02 / 175. szám
I i 98. augusztus 2. söbbség ellen. Éveken át nem találkozott a császár és Bismarck. Most már áthidalhatatlannak látszott az ellenszenv, mely őket elválasztotta, és ha Bismarck az uralkodó egyes tervei ellen foglalt sajtójában állást, és oly kíméletlenül nyiatkozott a császár Bismarckról. Ekkor estek közbe a kőszegi hadgyakorlatok, melyeknél a német császár mint királyunk vendége vett részt. Ferencz József király igaz tisztelettel adózott Bismarck személye iránt, ki megteremtője volt az áldásosnak bizonyult hármas szövetségnek és ha valakilétezik, kihez mint atyai barátjához tekint , a németek ifjú császárja, az Ferencz József király. Kellemetlenül érintette őt a német császár és a kanczellár között mind nyilvánvalóbb ellenségeskedés, mert két szilárd, akaratos, terhetetlen jellem állott itt szemben egymással. Ebből a viszonyból jó nem származhatott. A mi királyunknak sikerült megtörni Vilmos császár jogos haragját és ugyancsak az ő reábeszélésére Kőszegről Bismarcknak születése napja alkalmából oly meleg hangon tartott üdvözlő táviratot küldött, melynek föltétlenül meg kellett hóditani a Bismarckot. És Bismarck meghódolt! Köszönettel, igaz hálával fogadta a feléje nyújtott békejobbot. A dolog, hála az akkor Kőszegen időzött néhai Futtaki Gyula ügyességének, kitudódott és Futtaki megtelegrafálta a nagy eseményt a lapoknak, melyeknél nagy eseményszámba ment ezen kibékülés, melyután Bismark tényleg fölhagyott kellemetlen csipkedéseivel. Itt-ott, mintha megrázkódott volna még a szász erdő és miként a zugó tenger elcsendesülése után is még egyegy elkésett hullám kicsap e partra, egyegy zokszó még elhangzott Bismarck ajkáról is, de mikor baranya megyei vadászatáról Berlinbe visszatérve személyesen is meglátogatta Vilmos császár, valamely ajándékot vive az erdő teutonjának, helyre állt a béke teljesen és rövid idő múlva, a berlini közönség lelkes ováczióitól fogadva. Bismarck a császári kastélyban viszonozta a látogatást. Az ebédnél csak hárman voltak az asztalnál. A császár, a császárné és Bismarck Ottó herczeg. Ez volt Bismarck utolsó látogatása Berlinben. Mikor a kibékülést követő napokban nálunk időzött a német, császár sok intim részletet hallottunk kíséretétől, melyek azonban éppen intim természetek miatt még ma sem képezhetik méltatás tárgyát. Kerékpár-verseny. — Saját sport tudósítónktól. — Pécs, augusztus 1. A „Pécsi Bicycle Club“ országos pályaversenye vasárnapon foly le gyér számú közönség jelenlétében. Nem akarjuk kutatni az okot, mely közönségünket távol tartotta, nem akarjuk részvétlenséggel vádolni, de ki kell emelnünk, hogy a P. B. C. mely anyagi áldozatok árán megteremtette Magyarországon az úri versenyzést, ez a bátor egylet, mely az amateur elvek mellett minden támadás ellenére kitartóan küzd, — ez a kicsiny club, melynek versenyző gárdája ma a hazában a legelső, mely Pécs város hirnevét bármely más helybeli tényezőnél jobban terjeszti s mindenkor a locális patriotizmusnak szolgál — megérdemelné a közönség pártfogását, — megérdemelné, hogy az az osztály, mely irányt adó, mely magát a felső tízezerhez számítja s ezen kiváltságos helyzete folytán társadalmi tekintetben kötelezettségekkel bir, munkásságát támogassa! Fel kell hivnunk a közönség figyelmét a Pécsi Bicycle club munkásságára, fel kell ráznunk a közönyből városunkat, mert ma az egész ország sportköreinek figyelme Pécs felé irányul, hol szeptember 4-én tartja meg a Magyar Kerékpáros Szövetség tanácsülését. Száz s száz kerékpáros jő el hozzánk , az ünnepségek hosszú sorozatában lesz részünk, melyek csak akkor sikerülnek, ha a közönség a rendező egyletet munkásságában támogatja. Nem a P. B. C. ünnepe, hanem Pécs város ünnepe lészen szeptember 4-e! Visszatérve a vasárnapi versenyre az eredményeket következőkben közöljük: 1. Mérkőzés a vállszalagért. 1000 mtr. I. Lauber Dezső 1'337ь" II. Száríts János 1'332/V' 2. Vendégek versenye. 2000 mtr. I. Herfurth Leo 3'282/b" II. Mr Savary 3'30" III. Száríts З'ЗО •/»" Az utolsó előtti kör végén Herfurth az észak-nyugati görbületen hirtelen előre szökik s mire a vezető Szavary a szökést észre veszi, Herfurth 5 hosszal elsőnek ér a czélszalaghoz. — Herfurth, váratlan győzelme által megmutatta, hogy tactikával bír, de 280 mzres sportja reményt ad, hogy legjobb flyereink közé fog tartozni ha lelkiismeretes traininget folytat. 3. Mérkőzés a vállszalagért. 1000 méter. I. Lauber Dezső 1'40 4/ь II. Száríts 1*41 */e Lauber kit védői volta miatt a belső kör illet meg felajánlja azt Száritsnak, ki azonban el nem fogadja. Az orkánszerü szél az éjszaki fordulóban majd, hogy meg nem állította a gépeket. Tekintettel ezen körülményre a versenybíróság határozatot hoz, hogy az 1*35" megszabott maximális időt jelen esetben érvényen kívül helyezi s a versenyt érvényesnek minősíti, bár a propositoknak meg nem felelt. A versenybíróság határozata a kiírás azon pontjára támaszkodik, melynél fogva a feltételek megválasztásának jogát a club magának fenntartja, így tehát a P. L. C. vállszalagjának birtokában maradt Lauber Dezső. 4. Tíz megye versenye. 3000 mtr. I. Lauber Dezső 7'34V5 II. Száríts 7'35" III. Tiefenbacher 7'35V6. Lassú gyászmenetnek beillő tempó. Az óriási szélben a versenyzők alig hogy mozoghatnak. Lauber több géphoszszal elsőnek érkezik. 6. Nyeretlenek versenye. 2000 mtr. I. Bedő Andor 3'422/III. Hentz 3'43 III. Mitwig 3'504, 6 Bedő Andor, a Pécsi F. C. legifjabb tagja első versenye alkalmával már kiváló erőnek bizonyult. Nyugodt hajtása, biztos szeme s egyenletes tiprása szép reményekre jogosítják. Hiszszük, hogy Bedő Imre szakszerű oktatása mellett a P. B. C.-nak legjobb versenyzője lesz. 6. Verseny többülésű gépekkel. 4000 mtr. I. Lauber—Bedő 7'54— II. Tiefenbacher—Herfurth—Müllner 7/548/1" Az óriási szél oka annak, hogy a kitűzött record időt a versenyzők el nem érték, holott trainingben azt 2/5 másodperccel megközelítették. 7. LXXV. verseny 25000 mtr. I. Száríts 40'53 N Bedő Károly 40'538/* Vezető díj: Müllner Ferencz. A még mindig erős szél ellenére Bedő és Száríts a tripplett és tandem vezetése mellett 30"-en alul teszik meg köreiket. Mr. Savary a versenyt feladja. Az utolsó előtti körben a vezető tandem elhibázott taktikája folytán Bedő Károly helyet nem talál a megszökésre, míg Száríts, ki utolsó helyen van, a külső körben nyitott utat lát s sportban megszökik. Érdekfeszítő végküzdelem. Bedő, ki a versenyt biztosra vette, irtózatos erőfeszítéssel tör ellenfele után, de a nagy előnyt a rövid czélegyenesen már képtelen behozni. Utolsó kör 24". — Bedő Károly az utolsó 150 mért 94/b" alatt futja be s ezen távra országos rekordot teremt. 8 Térelőny verseny. 1000 mtr. I. Hentz 100 mtr. Г26" II. Tiefenbacher 30 mtr. 1'30" Száríts, ki helyből indul, a versenyt a második körben feladja. A verseny után a Vadember szállodában gyűltek össze a versenyzők s a P. Č. C. tagjai ünnepi vacsorára. A P. Č. C. nevében ifj. Fürst Gyula titkár köszönti fel a versenyzőket s az idegenből jött amateuröket. Majd Koharits N. János alelnök a dijakat osztja ki a nyertesek között, kik jó benyomással távoztak városunkból, ígérve, hogy nemsokára a szövetségi versenyre ismét eljönnek. Pét**’ Natali. Lefokozott főhadnagy: Pécs, augusztus 1. A katonai brigád-ariszomban egy halvány képű urat őriznek néhány nap óta. Ezelőtt nagy úr volt: báró, azonfelül főhadnagy. Most semmi. Az attilájáról lefoszlott a két csillag, egyéniségéről pedig az a valami, ami nélkül a mágnás is nem egyéb, mint egy közönséges csaló, akinek sem czime, se rangja. A katona rab neve, báró P. Gyula. Főhadnagya volt a lugosi 8. honvédgyalogezrednek. Pár évvel ezelőtt Pécsett katonáskodott és legutóbb Aradon állomásozott, ahol a nyúlánk termetű gavallér főhadnagy a legjobb körök dédelgetett kedvence volt. A jó isten tudja, hogyan történt, a főhadnagy úr egyszerre csak megtévelyedett. A gőgös mágnás, a becsületére féltékeny katonaváltókkal és a reá bízott pénzekkel igen végzetes manipulácziókat cselekedett. Sokáig nem sejtették. A finom dámák, akik büszkék voltak udvarlására, dicsérték ötletes ízlését, amelylyel hódolt nekik, pajtásai előkelő nyugodtságát, amelyet ijesztő veszteségek között is a kártyaasztalnál tanúsított, szeretőit pedig határtalan bőkezűségével ragadta el. Szóval perfect gentlemann volt, akinek beszólást, döntő határozatot engedtek a becsület érintő legkényesebb ügyekben is. Töméntelen párbajügye akadt volna annak, aki báró P. Gyula honvédfőhadnagy korrektségében gyanakodni mert volna. A helyőrség egész tisztikara egy ember gyanánt ajánlkozott volna a megrágalmazott katona becsület fegyveres megvédelmezésére. És báró P. Gyula főhadnagy úr pedig nem érdemelte ezt a közbecsülést. Igen csúnyául visszaélt a beléje helyezett bizalommal és mikor könnyelmű költekezései oly őrületes mértékig felszaporodtak, hogy a hivatalos pénzek nem fedezhették már adósságait, akkor értékesítette írástudományát, amiről több váltó teszen szomorú bizonyságot. Tudósítónk, aki nekünk ezt a tudósítást küldi, azt írja, hogy lehetetlen elképzelni azt a megdöbbenést, amelyet a főhadnagy lelcrárása azokban a körökben keltett, ahol hosszú idő óta a legszívesebben látott vendég volt. El sem hitték eleinte, rágalomnak, kegyetlen intrikának mondták az esetet és hogy bizonyságot .