Pécsi Napló, 1898. szeptember (7. évfolyam, 199-224. szám)
1898-09-01 / 199. szám
l998. szeptember 1. gálatot tehet, csak gratulálhatunk a siklósi zsidó hitközségnek, ha sikerül e kiváló tehetségű hitszónokot az eklézsiája részére megnyerni. Az iskola év nálunk is pár nap múlva kezdetét veszi és a tanuló sereg újult erővel siet a tudomány csarnokába, hogy megkezdett tanulását folytassa és habár a hőség még mindier egész kánikulái — azért csak egészség legyen — a tanítóság szívesen fárad, mert vigasztalja őt azon tudat, hogy kedves hazájának szolgál és azon remény: „Lesz még szőlő, lágy kenyéri“ Földvári. Az igazságügyminiszter Pécsett. — Saját tudósítónktól. — Pécs, augusztus 31. Erdélyi Sándor igazságügyminiszter, kinek tegnap este bekövetkezett megérkezéséről már adtunk hirt, ma délelőtt megtekintette a kir. ítélőtábla, a kir. törvényszék, járásbiróság és ügyészség hivatalit és az utóbbinak fogházát. Hogy a miniszter megtekinti a hivatalokat, azt már tegnap tudták az egész városban. Blaskovich István a kir. ítélő tábla elnöke, kedden reggel egy táviratot kapott, az igazságügyi miniszter küldötte a táviratot, amelynek szövege a következő volt: A kir. ítélő tábla vezetőségének Pécsett. Este a gyorsvonattal Pécsre érkezem. Holnap megtekintem a bírói hivatalokat. Erdély. A kir. Ítélő tábla elnöke a távirati értesítést tudomására hozta az összes táblabíráknak. A kir. törvényszék és a kir. ügyészség azonban ma reggelig bizonyosat nem tudott a miniszter érkezéséről. Blaskovich István kir. ítélőtáblai elnök abban a hiszemben volt, hogy a látogatás csak is a kir. táblának szól és így szükségtelennek találta, hogy a miniszter érkezéséről a törvényszéket és a kir. ügyészséget is értesítse. A miniszter megérkezésének hírére Varga Nagy István kir. törvényszéki helyettes elnök és Zsolnay György kir. főügyész helyettes ma reggel kitüzették a bírósági épületekre a nemzetiszinű lobogót. Ugyanúgy tett a kir. ítélő tábla is. A városháza tornyán és a posta és távirda épületen is ott lengett a két zászló. Az egyik a városi, míg a másik a nemzeti lobogó volt. Az ítélőtáblán, a törvényszéknél és az ügyészségi fogházban lázas sietséggel hozták rendbe a szobákat. Söpörtek a folyosókon és eltüntették a port és a pókhálókat. A figyelem ez egyszer mindenre kiterjedt. Még a szolgák is egészen új ruhát öltöttek e napon és abban várták a minisztert. A kir. ítélőtáblánál a miniszter kevéssel 10 óra előtt jelent meg. Érte ment a szállodába Blaskovich István elnök és ugyancsak ő kalauzolta a kir. tábla épületében a minisztert. Erdély Sándor alaposan megtekintett mindent. Szobárólszobára ment. Megnézte a birák szobáit, a kezelő személyzet helyiségét, továbbá az ülés és tanácstermet. Végül bement az elnöki fogadó szobába és ott fogadta a kir. ítélő tábla összes biráit és tanácsjegyzőit, a kikkel egész fél 12 óráig elbeszélgetett. A beszélgetés tárgyát az igazságügy szolgáltatta. Csak később tértek át személyi és magánügyek megbeszélésére. Amikor az igazságszolgáltatásról volt a szó, akkor felszínre került a bűnvádi eljárás ügye is. A miniszter ekkor egy fontos kijelentést tett: — Legkésőbb 2 év múlva életbe fog lépni a bűnvádi eljárás is! A tábla bírák között a miniszter egy ismerősére is akadt. Megpillantotta Röih Gyulát, akivel még néhány év előtt együtt dolgozgatott. Azóta változtak a viszonyok, Erdélynek kedvezett a szerencse és ő már négy éve vörös bársony miniszteri székben ül, míg a másik most is a kir. táblánál robotol egyik napról a másikra. Kevéssel 12 óra előtt a miniszter Blaskovich Istvánnal átsétált a kir. törvényszék épületébe. A minisztert ottan a szabadságon levő Sávér Kálmán kúriai bíró elnök helyett Varga Nagy István törvényszéki elnökhelyettes fogadta. A miniszter azonnal megindult a hosszú folyosókon és megtekintette sorra a helyiségeket. Folyosóról-folyosóra mentek és e közben a kir. járásbíróság helyiségeihez érkeztek. Rásky Mihály járásbiró egyenként mutatta be a szobákat. A járásbírósági helyiségekre már hosszú idő óta általános a panasz. Alig képesek elférni benne a tisztviselők, oly kicsiny, oly szűk a helyiség. A járásbíró nem állhatta meg, hogy azt tudomására ne hozza a miniszternek. Szerényen, óvatosan tette meg a megjegyzést: — Kicsi, szűk már nekünk ez a helyiség. A miniszter nem hagyta szó nélkül a megjegyzést: — Nagyon szépen be lehet ezt a helyiséget osztani. Majd utasítani is fogom erre az Elnök urat, ha beszélek vele. Kevés szünet után újra beszélni kezdett. Türelmetlenül, idegesen, ellenmondást nem tűrő hangon: — Ha az Elnök úr nem tudná beosztani e helyiséget a megfelelő módon, úgy majd lejövök a tavaszszal és beosztom én ! Azután folytatta a szemlét. Időközben odaérkezett Aidinger János országgyűlési képviselő és Majorossy Imre polgármester is. Üdvözölték a minisztert és hozzá csatlakoztak. A miniszter azután befordult Zánkay Aladár dr. járásbiró szobájába. A széles, tiszta, nagy helyiségben legelőször is egy félig elhervadt illatos sárga Mareschall Niel ötlött a miniszter szemébe. Aidinger János jókedvű megjegyzést tett: — A rideg, hűvös, fagyos törvényszéki épületben még rózsákra is bukkan az ember. Legutoljára Rásky Mihály járásbíró szobáját tekintette meg a miniszter. És ott időzött 74 órától egy teljes órán keresztül. Megmutattatta magának az elnöki ügyeket, az örökösödési ügydarabokat, és megnézte, hogy miként vezetik az elnöki és bírói betétnaplókat. Amikor a rengeteg sok iratcsomót meglátta, jóakaratúlag figyelmeztette a bírákat: — Rendben kell mindent vezetni, nehogy zavar keletkezzék, mert akkor belebolondulnak. Minden iratcsomót felnyittatott és megtekintett a miniszter. És e közben egyre beszélt. Megjegyzéseket tett, kérdéseket intézett, amelyekkel nagyon is elárulta, hogy az igazságszolgáltatásnak minden csinját-bűnját alaposan ismeri. Legutoljára a kir. ügyészség hivatalos helyiségét és a vele kapcsolatos fogházat tekintette meg a miniszter. Amikor odaérkezett, már lehetett fél 2 óra. A miniszter azonban nem is látszott észre venni, hogy oly későre jár az idő. A magas vendéget az ügyészségi épületben Zsolnay György főügyész helyettes fogadta. Itt hamar véget ért a miniszter látogatása. Végig futott a folyósokon és a szemlével nagyon röviden végzett. Mindenhol, ahol időzött, megelégedésének adott kifejezést a hivatalok lelkiismeretes vezetés fölött. A miniszter miután megszemlélte a kir. ügyészségifogházat, délután 2 órakor Blaskovich István ítélőtáblás elnök lakására ment, ahol ebédre várták. Az ebéden részt vettek Aidinger János országgyűlési képv. Majorossy Imre polgármester, Vaszary Gyula főkapitány, Varga Nagy István törvényszéki elnökhelyettes és Röich Gyula táblabíró. Az ebéd délután 5 órakor ért véget. A miniszter és vele az egész társaság délután fél 6 órakor Kozárba ment, ahol Aidinger Jánosnak lesznek a vendégei ma este. Éjjel a miniszter visszajön Pécsre és holnap délfelé kimegy Szent Lászlóra és meglátogatja Hetyey Sámuel püspököt. A véletlen úgy hozta magával, hogy most a miniszter látogatás alkalmával sem Fejérváry Imre báró főispán, sem pedig Sávéi Kálmán kúriai bíró, törvényszéki elnök nincs Pécsett. A főispán Cililbe Sziriába utazott ott nyaraló felesége meglátogatására, míg Sávéi Kálmán ép most élvezi szabadság idejét. Ez az oka, hogy ma sem a főispán, sem pedig a törvényszéki elnök nem vehetett részt a miniszter fogadtatásánál. Pécsi Napló Hírrovatunk, Pécs, augusztus 31. — Szeptember. Ökörnyál úszik a hűvösre vált levegőben . .. Libeg, szállszáll, mint egy darab finom pókháló. Nem éget már a napsugár. Ereje megcsappant és aranysárga színe megfogyott. Beleolvadt valami másféle színbe. Megfakult, elhalványodott, szintelenné lett. A fákon rozsdavörössé váltak a levelek. Elfonyadva, elsatnyulva kuporognak az ágakon és elég egy fuvallat, hogy elváljanak a vékony, szürke faágaktól. A közeledő ősz lehelete megérzik a levegőben. A hervadásról reá lehet ismerni a szeptemberre. Gyenge zörrecéssel hullanak a megsatnyult, elhervadt falevelek. Néha egy-egy pillanatra szellő kerekedik, amely felkapja a lehullott száraz falevelet és forgatja-forgatja sebesen. Ki tudja meddig, ki tudja merre . . . Szeptember van. A közeledő ősz lehelete megérzik a levegőben. Lassú neszeléssel hullanak a falevelek. Libeg, száll, csendesen úszik a hűvösre vált, színtelen levegőben az ökörnyál. . . — Személyi hírek. Gizella herczegasszony Konrád herczeggel és kíséretével ma délelőtt 10 óra 50 perczkor Ischlből Münchenbe utazott. — Apponyi Lajos gróf, magyarországi udvarnagy, ma délelőtt részt vett a várépítési bizottság ülésén és azután Németországba Dobrauba utazott. — A belvárosi plébániából. Kozáry Gyula eddigi belvárosi káplán, miután a honvédelmi miniszter kinevezte a pécsi honvéd hadapród iskola hittanárává, leköszönt előbbeni állásáról és ezen hét elején elfoglalta természetbeni lakását a honvéd hapród iskolában. Utódát még nem nevezte ki a püspök. — Zsolnay legújabb kitüntetése. Zsolnay Vilmost, városunk hírneves díszpolgárát, ismét nagy kitüntetés érte. A nürnbergi kiállítás alkalmából, ugyanis, a II. Lajos által 1875-ben az ipari technika és művészet legkiválóbb egyénei megjutalmazására alapított állami aranyérmet kapta, amely érem az oklevéllel együtt tegnap meg is érkezett. Örömmel gratulálunk ezen, a gyár hírnevét ismét nagyban emelő kitüntetéshez. ”