Pécsi Napló, 1898. december (7. évfolyam, 276-300. szám)

1898-12-01 / 276. szám

síarkesítösét!: Nepomuk-utcza 23. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI OS. Elöflmtóal árak: Egész évre 12 irt. Fél évre 6 írt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra 1 frt. — Egyes szám ára 5 krajoaár. — Nyilt-térben 1 sor 30 kr. Az enyhe időjárás folytán mélyen leszállított árakon árusítom a legújabb téli kabátokat, gallérokat, köpe­nyeket és szőrme-árukat. ИГ* Egy, jó posztóból készült, esi- nosan kiállított téli kabát 6 frt 50 kr. és feljebb. "Jpff Ezen kedvező vásárlási alkalomra a t. ez. vevő közönség figyelmét ezúton felhívom. Pauszig Ягтт Pécs, Piacsek-féle ház, földszint és első emelet. 5604 A törvény mondja. Pécs, november 30. —X. Manapság már mindenre van paragrafus; a portöilő rongyok kirá­zásától a rendjelviselésig minden intéz­ményre, az életben előforduló minden eshetőségre alkottak törvényt, vagy törvényerejével bíró szabályrendeletet. És hát sok igazság, sok okos és üdvös dolog van azokban a törvények­ben, szabályrendeletekben, csak az a kár, hogy nem mindig hajtják végre a paragrafusokat; mert bát szükség törvényt bont s nines'4n szabály kivé­tel nélkül. Ha fölmerül valami eset, mindjárt idéznek paragrafust, hogy a törvény ezt és azt mondja, de . . . itt következik az a bizonyos czigány- prepoziczió, de a körülmények lehetet­lenné teszik a törvény végrehajtását. Ezzel az ügy elintézést nyer. S ez nagy baj; különösen ott, a hol az ilyen elintézés káros következmények­kel jár. A népiskolákról szóló torvény sok egyéb okos rendelkezése közt arra is kiterjed, hogy közegészségi szempont­ból az iskola-épületnek milyennek kell lenni. Meghatározza a .anulók számát, hogy egy-egy osztályban hányat lehet és szabad elhelyezni. Csakhogy a kir. tanfölügyelő ur a megmondhatója, hogy hány iskola van a vármegyében, a mely nem felel meg a törvény köve­telményeinek ; hány iskolába szorítanak be több tanulót, mint a mennyit a törvény megenged. Évi ielentéseiben hűségesen be is számol a közigazgatási bizottságnak tapasztalatairól s az ész­lelt mizériákat ki is színezi kellőképen, de a jelentésnek nem igen szokott foganata lenni, mert a baj orvoslásá­nak, a törvény végrehajtásának útját állják a — körülmények. A közigazgatási bizottság tagjai figyelemmel végig hallgatják a tanfölü­gyelő jelentését, sőt a határozati ja­vaslatát is elfogadják, de azért minden marad a régi. Százötven gyermek szorong egy-egy szűk szobában hering módjára s kapkod levegő után, mint a befagyott tó vizében hórapokon át teleld bal, a mikor léket vágnak a jég tükörén. A törvény mondja, hogy, ha az isko­laépület nem felel meg a meghatározott követelményeknek, az iskola töntartó fölszólítandó, hogy tegyen eleget a törvény paragrafusainak; ba e fölszó­lító; eredménytelen lenne, a törvény- hatóság hivatalból állítja helyre a törvényes rendet. Más szóval: a hol iskolát kell építeni s az iskolaföntartó a fölhívásnak nem tesz eleget, ott a hatóság hivatalból emeli föl az épületet — az iskola fön- tartó terhére. Igen ám, de erre még Baranyában, de talán az ország egyet­lenegy vármegyéjében se volt eset. Példa rá Duna-Szekcső. A tan- felügyelő, a tiszti főorvos majdnem minden közigazgatási ülésen előhoza­kodnak a duna-szekcsői iskolával e azokkal a törvény-ellenes állapotokkal, amelyek ezt a községi iskolát jellem­zik, még se jutott a törvény érvényre. Nem jutott pedig azért, mert a végre­hajtása künn zátonyra akadt. A lehe­tőséggel mindig le kell számolni. A köz­ség képtelen volt iskolát építeni s így abba maradt a hatósági kényszer. Meddig marad ez az állapot igy, erre bajos megfelelni. Annyi bizonyos, hogy a tanfelügyelő, meg a tiszti főor­vos is tarthatatlan állapotnak mondja. De hát ha tarthatatlan, miért tart ez az állapot mégis igy ? Nem lehetne-e államosítani azokat az iskolákat, a melyeket az illető iskola-föntartók kép­telenek a törvény követelményeinek megfelelőleg föntartani ? Az eddigi hozzájárulást, azt hiszszük, szivesen viselnék az illető községek tovább is s a tulkiadáet, az újabb terheket viselné az állam. Csakhogy természetesen a néma gyermeknek az anyja sem érti a sza­vát. Az illető községek jelentkezzenek s kérjék iskolájuk államosítását. Vég­tére is törvényellenes állapotokat a szegénység se szankczionálhat. Mit használ, hogy ha meg van a törvény s nem tudunk neki érvényt szerezni, A törvény tekintélye föltétlenül megkívánja, hogy azt érvényben tartsa mindenki; legkivált a hatóság, mely­nek hivatása, rendeltetése a törvények­nek érvényt szerezni, azok fölött lelki- ismeretes szigorral őrködni. Kiváncsi érdeklődéssel várjuk, mi lesz végre-valahára a dunaszekcsői iskolával ? Országgyűlés. A „Pécsi Napló" tudósitójának távirata. Budapest, november 30. Déli 12 óráig csupa szavazás volt. Á terem tehát csupa üresség volt. Csak Regele bácsi szava hangzott, a mint a képviselő urak neve után stereotip egy­formasággal hirdette: — Nincs itt! — Itt van I — Nincs itt 1 A nincs itt majdnem állandó volt. 12 óra után befejezték mind a két szavazást. Mikor Szilágyi kihirdette, hogy a képviselőház határozata szerint а им tehát örömének jegyzőkönyvileg ad kife­jezést az uralkodó 50 éves jubileuma al­kalmából, — a jobboldalon viharos éljen hangzott fel. — Éljen a királyi — Éljen a hazai — felel az öreg Madarász — ezzel befejeződött a császár­jubileumi incidens. Most az indemniti döczögős szekere tett ismét egy lépést előre. Reitter János szólott hozzá, aki bár ellenzéki, de a saját pártja se foghatja rá, hogy valami érde­kes szónok. * Szilágyi Dezső elnökölt. A múlt ülés jegyzőkönyvének hite­lesítése után elnök több bejelentést tett, a melynek megtörténte után 5 perezre felfüggesztette az ülést. Ezután kezdődött Szalay Károly in­dítványa felett a névszerinti szavazás, a melyet 146 szótöbbséggel elvetettek. Most szólásra jelentkezett Polónyi Géza és azt mondotta, hogy bele köt­hetne ugyan az egész szavazásba, de az elnök iránti tiszteletből nem teszi. Következett Szilágyi elnöki elő­terjesztésére a szavazás, hogy decz. 2-án ünnepeljenek és ő felségének jegyzőkönyvi üdvözlést szavazzanak. Az elnöki előterjesztést 150 szótöbb­séggel elfogadták. (Nagy éljenzés). Azután az indemniti folytatása kö­vetkezett. Reiter János : Gyakran tapasztal­juk, hogy a mindenkori kormány indem- nitási javaslatokkal szokott előáilani és a törvényhozás rendszerint abba a kényszer helyzetbe jut, hogy a kért pénzügyi meg­hatalmazást megszavazza. Újabb időben valóságos rendszerré vált ily meghatalma­zások alapján rendelkezni az ország jö­vedelmeivel és fedezni a kiadásokat. A

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék