Pécsi Napló, 1899. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1899-01-01 / 1. szám

frtft' ßfy QkmHM"**' / ■/*>*> y ^fST' ^ , nr ¥111. évfolyam. Vasárnap, 1899. Január I. fi. (2148) szám. Bierkssitfiség : Neponmk-utcza 28. sz. (Szakváry-téle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza Kiadóhivatal: Boltiv-köz 2. Telelőn 27. FelelOs szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 12 Irt. Fél évre 6 Irt. Negyed évre 3 Irt. Egy hóra 1 Irt. — Egyes szám ára 5 krajczár. — Nyüt-térben 1 sor 30 kr. MA ESTE a BEDŐ kávéházban Rácz Guszti zenekara zsne-estélyt 4121 tart. a Ferencz József keserü­VÍZ világszerte ismert jó hírnevét kitűnő minőségének köszönheti, minek következtében a földgömb minden részén, még a kisebb helyekeu is most már található és árusítva lesz. A Ferencz József keserüvizből mint rendszeres adag egy boros pohárral véve elégséges. 5214-8 A legszebb Káli ni dnnció/éAb ... .I i.jt>l#si5yiigun, selymek, gásierok, szövetek, bails- tok, úgymint a legelegánsabb belépők rak­tárra érkeztek, melynek megtekintésére a tisztelt hölgyközönség szives figyelmét felhívja Tauszig Ármin 5740 PÉCS, Piacsek-féle ház, földszint és első emelet. ~ Uj év. Péos, deczemher 31. Mesgyéjén az elmúló és kezdődő évnek: minden ember megteszi a maga szemléjét. Mérlegbe állítja az elmúlt év eseményeit és azokból a tanulsá­gokat levonva irányelveket állít föl a jövőre nézve, melyeket követni fog, hogy a kudarczot kikerülve sikereket érjen el. Mert nincs ember, aki munkás­ságának ne óhajtaná sikerét. Ég nincs ember, aki nem érezné az elkövetett . hibákat. Lehet, hogy amit X hibának tart: nem az; lehet az is, hogy épen abban van a hiba. amit az illető erény­számba tekint, de hogy hiba van, azt minden egyes ember megérzi és kti- lömben is a hibák minden egyes eset­ben — előbb vagy később ■— jelent­kezni, megnyilatkozni szoktak, sokszor oly elementáris erővel, Lcgy a kutató szem egyebet sem lát, mint lépten- nvomou hibát, mulasztást, bűnt, bün- hődést és ami ezek nyomában járni szokott: katasztrófát. Vizsgálva hazánk közállapotait, lehetetlen föl nem ismerni és ki nem nyilvánítani, hogy a magyar alkotmá­nyosság, mely valójában ezer éves, mai formájában azonban csak 50 óves, el­érkezett a katasztrófa küszöbéhez. Minden katasztrófát hibának, mu­lasztásnak kell megelőznie és ki ta­gadhatná, hogy bizony nálunk is kö­vettettek el hibák, mulasztások, sőt bűnök is. így a képviselő választások tisztaságáról nem gondoskodni bűn volt, melyben az egész nemzet: többség és kisebbség egyenlően részes, mert mind a kettő csak azon volt, hogy mentői könnyebben operálhasson a választásokon. A függetlenségi párt részéről nagy hiba volt és az még ma is, hogy nem szünteti meg az 1867. XII. tcz. negálását, amelyért vívott áldatlan közjogi harezok küzdelmeiben a többség nem egy jogos aggályát elhallgatni, sőt elnyomni volt kényte­len, nehogy az ellenzék álláspontját erősítse; ez a neg'tió másrészt a tör­. ’ey tisztei« p©-g i .» úgy tfípj -részét megakadályozza aoban, hogy meggyő­ződésüknek megfelelő pártkeretekben helyezkedjenek el. A nemzeti párt részéről nagy hiba, hogy túlnyomóan személyi ellen­zéket képez és hogy kifogyva a mes­terségesen fölállított és ravaszul ki­eszelt ellentétekből és kifogyva a parlamentben való érvényesülés remé­nyéből, végre is ürügyökhöz, ferdítések­hez, személyes inzultusokhoz, erősza­kossághoz fordult, melyek a leghallat­lanabb parlamenti botrányokhoz vezettek, aláásva ezzel a parlamentarizmust. A többség részéről nagy hiba, hogy túlbatalmassá engedi válni a kor­mányt, ami jóra sohasem vezethet. In­kább legyen a párt omnipotens, mint a miniszter, mert hisz ennek kezében amúgy is nagy a hatalom. És a párt­közi helyzet is sokat veszítene mai tűrhetetlen érdességéből, ha a kisebbség egy hatalmas párt akaratát, nem pedig egy omnipotens ember vas-kezét érezné az állami és politikai élet minden nyil- vámilásaiban. Egy másik nagy hiba volt a többség részéről, hogy akkor, midőn egy elenyésző kisebbséggel állt szem­ben, lépések tétettek a kisebbségek megnyerésére. A politikában nincs szí­vesség. Mihelyt valamely kisebbség látja, hogy csak az ő támogatásával vihető valami keresztül, vagy vitetett valami keresztül, ő lesz az, aki domi­nál és ettől fogva dominálni akar minden kérdésben, reá akarva erő­szakolni a maga felfogását, akaratát, czéljait, sőt gondolkodását is a több­ségre, amint az, sajnos, nálunk is bekövetkezett. Mindezen hibákhoz, mulasztások­hoz járul e~y nagy elvi hiba, melyben a magyar alkotmány, jobban mondva a magyar parlamentarizmus leledzik. Ez a biba folyománya annak az évszá­zados küzdelemnek, melyet a magyar nemzet alkotmányáért a főbatalommal volt kénytelen vívni. Ez az évszáza­dos féltő gond beleszüremkedett egész alkotmányunkba; a bizalmatlanság, a hatalomtól való félelem és gyanú le­rakodott, mintegy megkövesedett a parlamentárizmus elveiben. A magyar képviselőház házszabályai oly féltéke­nyen őrködnek a kisebbség jogai fölött bogy az szinte bámulatos és mig e jogok intézményes biztosítékokkal van­nak ellátva, addig a kormány-hatalom és a többség jogai csak írott maiasztot képeznek, melyek érvényesitését egy elvetemült, vagy erőszakos kisebbség mindig megakadályozhatja, akkor és annyiszor, amikor és ahányszor nekik tetszik, amint azt a mai viszonyok között is sajnosán láthatjuk, szégye­nére a magyar parlamentárizmusnak, melynek kebelében egy óriási többség, élén a kebeléből választott, kötelmeit mindig híven teljesített kormánynyal, birtokában a király bizalmának és elbalmozva az ország bizalmának nyilvánításaival is, nem képes betar­tani a törvény követelményeit, mert annak betartását a kisebbség nem engedi. Mily különös szeszély ez a sorsnak ! A magyar nemzetnek évszázadokon át fegyverrel kellett a főbatalmat szabad­sága és térvényei megtartására kény­szeríteni. Most pedig egy törpe és elvakult kisebbség nem engedi, hogy a törvény rendelkezéseinek elég tétes­sék. Nem engedik, hogy Ő Felsége, aki esküt tett a törvények megtartá­sára és ezen eskünek megfelelően alkotmányosan akar uralkodni, forma szerint alkotmányosan uralkodhassék is! Ebből s zűrzavaros helyzetből ha kibontakozás van, az nem lehet más, mint a parlamenti kisebbség erőszakos­ságának megtörése és a többség jogá­nak föltétien biztosítása. Minden más mellékes a jelen pillanatban, ha — par­lamentáris ország akarunk maradni. f. M. Mal számtmk 20 oldalba terjed. M9. •

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék