Pécsi Napló, 1899. március (8. évfolyam, 49-74. szám)
1899-03-01 / 49. szám
i a kutyát tartó gazdákat, hogy az ebeket szájkosárral lássák el, mivel minden ebet, amely szájkosárral ellátva nem lesz, befogatnak és elpusztítják. Nagyon helyes az intézkedés, csak az a kár, hogy mindig bevárják, míg a kutyák megmarnak egy sereg embert. Állandóan kellene fölfigyelni s a kóborló ebeket egytől nem harminczhatig, hanem a legutolsóig befogatni. Még mindig kóborolnak az ebek az utczákon, még pedig jelentékeny számmal. — Fontos újítás a tejcsarnokban. Eléggé még nem becsülhető intézkedést tett a pécsi tejcsarnok igazgatásába, a midőn egy kavics szűrő telep felállítását elhatározta. Ezen telep még e hónap folyamán lesz üzembe helyezve s aki beteg alkatrészektől ment, teljesen tiszta tejet akar élvezni, az mindenesetre örömmel fogadja eme értesítésünket. Ez idáig ily szűrő telep az egész országban még egyetlen egy sincsen, pedig hogy mily fontos az a közegészségügyre, azt leghívebben igazolja az a szomorú statisztikai kimutatás, mely szerint az ország tehénállományának majdnem 40% a tüdőgümőkórban szenved. S mivel ezen beteg mikróbák a tejnek szabad szemmel ugyan alig észlelhető s mégis nagy mennyiségű szennyével lesznek az emberbe átplántálva, az imént jelezett szűrőkészülék, mely a tejet minden legcsekélyebb salaktól is gondosan megtisztítja a közegésségügynek rendkívüli szolgálatokat teljesíteni van hivatva. Amint a szűrőkészülék üzemben lesz, mindenesetre bővebben ismertetni fogjuk. — Megugrott sikkasztó. A reggeli órákban a rendőrségnél Diamant Ignácz pécsi fakereskedő feljelentést tett Engel Herman nevű ügynöke ellen, hogy az 22 frt elsikkasztása után tőle megszökött. Az ügynök meg volt bízva pénzbeszedéssel is és ily módon jutott a 22 írthoz. A rendőrség megindította a nyomozást. A megugrott ügynököt országszerte fogják köröztetni. A két paraszt, Mikszáth Kálmán mesélte a következő anekdotát, amely szakasztetten ráillik a mai politikai helyzetre : Két paraszt megy az ufón és meglátnak egy békát. Azt mondja az egyik : — Komé, ha megeszi kend ezt a békát, hát nem sajnálok kendtül egy pöngőt. A másik erre kapta magát, megette a békát és zsebrevágta a különös módon nyert jutalmat. Mennek, mendegélnek tovább, mire az, aki a forintot adta, megsajnálta a forintját és odaszól a nyertesnek : — He komé ! — No? — Abon ugrik egy béka. — Látom. — Hátha én azt most megeszöm, visszaadja-e kend a pöngőmet ? — Vissza, ha megeszi kend. És a másik lenyelte a békát, mire visszakapta a forintját. Mennek tovább, egyszer csak az atyafi nagyot káromkodik : — Az istennyila csapjon bele ! Hát minek ettünk mi békát ? . . . Ilyen békát evett a tisztelt ellenzék is. Minden úgy van, ahogy volt, minden úgy lesz, ahogy Bánffy akarta (sőt még ugyabban lesz): kiegyezés, indemnitás, klotür stb. stb. — csak az ellenzék evett békát, ami haszontalan, de nagyúri étel. Pécsi Napló —--------------------------------------------------------Színház és művészet. — Celestin-apó. Mégis csak jó, hogy rendes bérlet van a színházban , így legalább a bérletben adott darabokra a jutalom játékok hosszú sorozata után is van egy kis közönség. Celestin-apó azok közül a lagymatag operettek közül való, amely mellett akár el is alhatik a közönség. Van ugyan egy-két kellemes és tetszetős dallama, de biz’ a „Larilettó“jával összevéve sem ér sokat. A csekély számú közönség legtöbb gyönyörűségét Szekula Sárika kedves játékában, lágyan csengő édes énekében talált. Hunyady József a megszokott volt, akit minden szerepben jól esik látni, hallani, mert művész a legjavából, aki minden szerepben jó. Ugyanezt mondhatjuk Andorffról is. Állandóan a színpadon látjuk, népszínműben, vígjátékban, operetben s ha tán napjában kétszer látnók, akkor se unnánk meg. Az előadás, daczára, hogy csak gyér közönség előtt játszottak színészeink, teljesen kielégítő volt. Az est sikerében jelentékeny része volt még Bodroghynénak, Bárczynek, Erdélyinek és Bognárnak, aki ma ugyancsak jól érezte magát. —.. — „Teknős béka.11 A Vígszínházban hetek óta állandóan műsoron van a „Teknős béka“ czimű három felvonásos franczia vígjáték. És talán nem is kerül le a reportokról egyhamar, oly szép és annyi benne az ötlet, a kacagtató j lenet. Gazdag az ötletekben és szinte sziporkázik a szellemtől. Debreczenben levették a műsorról. A rendőrség nem engedte meg, hogy e darabot előadják, mivel bizony sok pikantéria van benne Somogyi Károly színigazgató szerette volna megszerezni a darabot, de nem merte. Attól félt, hogy úgy jár, mint a debreczeni direktor. Ha meg is szerzi a darabot, nem adhatja elő, mivel megakadályozza abban rendőrség. A napokban azonban olyasvalami történt, ami arra késztette az igazgatót, hogy megszerezze a darabot és előadja a pécsi szinpadon. A kaszinóból ment hazafelé egy társasággal. Ebben a társaságban volt Majorozsy Imre polgármester és Vaszary Gyula rendőrfőkapiány. Amint szótlanul mennek a Király utczán, egyszerre csak megszólal valaki az urak közül: — Ugyan kedves direktor úr, nem mondaná meg nekem, hogy miért nem adatja elő a Vígszínházban nagy sikert ért „Teknősbéka“ czmű vígjátékot ? A színigazgató elmondotta az okot. Attól tartott, hogy akként fog járni, mint a debreczeni direktor. Ha meg is szerzi a darabot, nem adhatja majd elő. Az aggódó színigazgatót hamar megnyugtatták. — Soha se aggódjék ! Ha Budapesten előadhatják a darabot, miért ne adhatnák Pécsett is. Somogyinak több se kellett. Miután így meg volt kellő módon nyugtatva, elhatározta, hogy előadatja a darabot. Azonnal táviratozott is ért Budapestre. Másnap már itt volt a sokat érő franczia bohóság. Azóta már nagyban folynak a próbák belőle. A bemutató a jövő héten lesz a kormánytól, de ismét csak azon választ nyerte : Nincs pénz. Nehogy azonban azt higyje válási, hogy minden városnak ugyanazt felelik illetékes helyen. Pancsován például most államosítják az összes ottani népiskolákat. Igaz ugyan, azt mondják, hogy ez a magyar nyelv terjesztése czéljából történik. Bár nálunk sem egészen tiszta a lakosság, de e tekintetben a viszonyok Pancsován tényleg kedvezőtlenbbek. Az 1890. évi népszámlálás a következő népesedési adatokat tünteti föl e két városról: Pécs lakossága 34067, ezek közül magyar 25628, német 6508, tót 316, 2 ruthén, 397 horvát, 37 szerb, 215 vend és 1324 egyéb nyelvű. Pancsova lakossága 17948, magyar 2055, német 7284, tót 242, oláh 319, ruthén 4, horvát 159, szerb 7713, vend 5 és 167 egyéb nyelvű. Talán sajnálkoznunk kellene most a fölött, hogy városunk az utolsó évtizedekben nagyot haladott a magyarosodás terén. Talán, ha sikerülne városunkat alaposan elhorvátosítani, vagy elnémetesíteni, akkor igényt tarthatna Pécs városa is arra, hogy rengeteg áldozatokkal járó iskoláztatási költségeit elvállalja az állam. No, de talán még erre sincsen szükség, mert vannak törzsgyökeres magyar városok is, hol az iskolákat államosították, vagy államosítják. Pécs városára ólomsúlylyal nehezednek folyton emelkedő iskolaügyi kiadásai, így a terhek leszállításának kérdése égetővé vált. Városunk minden ellenszolgáltatmány nélkül végezi az állam által reáhárítátt feladatokat és az állam nem kivághatja tovább is, hogy a város elvérezzen erejét messze túlhaladó tanügyi kiadásokban. Ideje volna iskoláink államosítása ügyét újólag napirendre tűzni. — Tanítói állások. A következő tanítói állások töltetnek be Baranya vármegyében: Sósvertike ref. községtől 30 frt, egyháztól 30 frt, tanulóktól 60 frt. Mégis az egyház az összes javadalmazást 400 frtra teszi. Baranya Kisfalud r. k. 400 frt, bútorozott szoba, 2 öl fa. Magyar- Peterd ref 400 frt mindenféle értékben és lakás. Ipacata ref. lakás, 1* hold kert, 2 hold szántóföld, két öl fa, államsegély 250 frt, egyháztól 40 frt, községtől 20 frt, minden gyermektől 14 1. bor, 14 1. kukoricza, egy csirke és egy c söprü. Tanügy. — Iskolák államosítása Pancsóván. Minden eredmény nélkül kérjük a kormánytól, hogy felszaporodott iskolai kiadásaink fedezéséhez hozzájáruljon. Az állam csak azt hajta egyre: Nincs pénz. Legutóbb a kérpótlékokról szóló törvény adta meg az iskolafentartóknak a reményt, hogy az állam ezen újabb megterhelést magára vállalja. Kérte is Pécs sz. kir. város ezen segélyt a tanügyi 1899. márczius 1. Széll a szabadelvű-pártban. — Saját tudósítónk táviratai. — Budapest, február 28. A szabadelvű-párt esti értekezletén Podmaniczky báró pártelnök üdvözölvén az új miniszterelnököt, Széll Kálmán beszélni kezdett. Széll Kálmán beszéde. Keresetlen, egyszerű szavakkal — úgymond — fogom a lisztért értekezlet előtt kifejteni, mily alapon alakult meg e kormány és mik azon elvek és mik azon alapirányzatok, amelyek e kormányt működésében vezetni fogják. Röviden csak arra mutatok rá, hogy két alapvető gondolat az, ami az én politikámat képezi, mióta én politikáról gondolkozom és politikával foglalkozom. (Halljuk ! Halljuk !) Az egyik: tántoríthatatlan ragaszkodás az 1867. XII. t. CZ.-hez (elénk helyeslés, amit adandó alkotásnak tekintek, amelyhez tántoríthatatlanul ragaszkodom, annak igazi, valódi, hamisítatlan értelméhez, tartalmához, minden betűjéhez (élénk helyeslés) a másik talán ezt nem is kell bővebben fejtegetnem, a másik alapvető gondolata az én politikai meggyőződésemnek: tán-