Pécsi Napló, 1899. június (8. évfolyam, 123-146. szám)

1899-06-01 / 123. szám

&4/rrtr ' try У СГ'ЫГЛ'г /f­t1 Vili. évfolyam. Szurkesitőség. iNepomuk-utc/( as. sz. (Szakváry-féle ház.) Teleim KN­. ez. Kéziratok nem adatnak vissza. IllUUntlI: Boltív-köz 2. Telefon *27. /­ С*0* шГ-МяР*** Csütörtök, 1899. Junius I. 123. (2270.) vám. Felelős szerkesztő I­, IE 3NT jE£ ЛВ X X-^Z.J­OS. BIő­ntési árak: Egész évre 12 írt Fél évre 6 írt. Negyed évre 3 firt. Egy hóra 1 irt. — Egyes szám ára 5­0 rajosár. — Nyilt­ térben 1 sor 80 kr. Ma este Fibriszius Sáon­d­or RoYALi távéházban teljesen uj műsorral zenestélyt tart. Fagylalt á la Gerbaeud. 5816 RITKA ALKALOM! . Üzlethelyiségem nagy­mérvű átalakítása folytán, kénytelen vagyok jelenlegi helyiségemet rövidesen egy ideiglenessel felcserélni. Tekintettel óriási raktáromra, árukész­letemet gyári áron alul is о]. árusítom. Különösen kiemelem a következő keket: Franczia ruhakelmék 120 crm. széles 60—70 és 90 kr Legújabb Taffet és Fon­­lárd selymek 66—80 és 91r .kr Franczia Delaiziek 36 és 40 kr. Valódi cos­­iori Levantinok 20 kr. Napernyők 180 krtól kezdve. reálizkodom a nagyérdemű közönség szíves fgyelmét áruim olcsóságára felhívni és személyes megyőzödésre felkérni •348 kitűnő tisztelettel Painz Judolf Pécs, Király • utcza 5. sz. • t/X* *)»?/(* *‡• f/~* V» Június 1-én új előfizetést nyi­tunk a Pécsi Naplóra. Előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 3 frt, ne­gyedévre 3 frt, 1 hóra 1 frt. Ama­t. előfizetőinket, kiknek most lejár a megrendelése, kérjük, hogy ideje­korán gondoskodjanak a megújítás­ról, nehogy a lap küldése fennaka­dást szenvedjen. BT Megnyitó estély. 3g Ma csütörtökön esti 8 órakor a „PANNÓNIA" kert tnnepélyes megnyitása a 44. gyalogezred zenekarának közreműködésével. Szabad bemenet. 6365 Pschorr-sör. Nehéz kérdés. Pécs, május 81. X. A kiegyezés ügye még mindig bizonytalan. Széli sem enged, Thun sem hátrál s ő Fölsége vár a döntés­sel. A magyar miniszterelnököt az adott szó szentsége s az •_*. ^ag ér­dekét szem előtt tartó baz^hui gond és felelősség. Inkább lemondani kész, mint­sem hogy megadja m­agát. Thun se tehet egyebet. Az most már a kérdés, hogy mit fog cselekedni ő Fölsége? Mindenképen válságos a helyzet. Úgy van ő Fölsége a kiegyezés kér­désével, mint a magyar közmondás tartja: „Akármelyik ujjamba harapok, mindegyik fáj !” Akár Ausztria, akár Magyarország javára dönt, sérelem tá­mad. Valószínű, hogy a döntés nem következik be olyan hamar, mint azt jelezték. Még ashatunk rá egynéhány­szor. Kellemetlen, sőt aggasztó, hogy olyan soká húzódik az ország sorsára messze kiható erővel bíró ügy rende­zése, egy vigasztaló mégis van benne. Magyarország ma már nem az a „pro­­vinczia,“ a­minek oda át tartották. Ha az volna, akkor régen elbántak volna velünk, de a hosszantartó küzdelem kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy megizmosod­unk, hogy van erőnk , nem hagyjuk magunkat legyűretni. Mig a jó szomszéd kényelmesen nyírhatta a magyar gyapját, szívhatta az ország tápláló erejét, addig annyira­­mennyire meg voltak velünk elégedve s nem is agyarkodtak ránk olyan el­keseredett dühvel, mint most; de bez­zeg most, hogy fölnyitott a magyar szeme s lábra állott és nem hagyja magát tovább kihasználni: rettenetes nagy a gyűlölség. Egy kanál vízben elveszítenének bennünket. Erőnek­ erejé­­vel szakítani akarnak; ha mindjárt a saját romlásukat, saját pusztulásukat idézik is elő, megtagadnak minden barátságot, egyezkedést. A magyar kor­mány törvényes alapon áll s csak a méltányosság, a jog és igazság köve­telményeire támaszkodik. Ha a gyűrlő­­ellenünk olyan nagy nem lenne oda­át, már réges-régen túl volnánk a kiegye­zés gondjain. Amikor már ő­felsége jóakaratú közbeszólására a két kormány közt meg­volt a közeledés, újra fölvetettek egy kartácsot, amely az egyezkedő feleket szétugratta. Ausztriában a kormány a bankparitást kereste ki a kiegyezés akadályául. Nem Széll Kálmán No­válta azt az alkut атлЬ/оев a bank­paritás is ben fo­g­laltatik, úgy vette azt át örökítélg’képen. Ha Bánffy nem teheti, róla, hogy az osztrák kormány vi­ssza akarja szívni ezt a konc­essziót, Széll bizonyára még ártatlanabb be­nne. De elvégre átvette, helyt is áll érte. Ő Felsége jól tudja, mi volt a paktum­ban, majd a döntésnél bizonynyal figye­lembe is veszi. Magyarországon a béke helyre állott, a parlamenti rend biztosítva van. Széll kormányának s kormányzásának a törvény, jog és igazság jelszavában rejlő irányánál fogva biztos jövője van. Ezt a kormányt fentartani a korona érdeke. Oda­át olyan ziláltak a poli­tikai viszonyok s egyáltalán annyira beteg a „Reichsrath“, hogy annak a „ status-quo ”-ját fentartani, táma­tni nemcsak, hogy nem tanácsos, hanem veszélyes. A monarkia súlypontja most határozottan Magyarország. Ő Felsége jól tudja ezt s előreláthatólag ennek a fig­elembe vételével fog dönteni. Az uralkodói akarat megnyilatko­zásának, a trón döntő szavának nagy jelentősége van s következményei ki­számíthatatlanok.­­ Felsége, aki atyai gondoskodással uralkodik népei fölött, inkább késik, semhogy elhamarkodva cselekedjék. Valószínű, hogy még összeül a két kormány s elötrül kezdi az alkudozá­sokat s Ő Felsége csak a tizenkettedik órában vágja ketté a gordiusi csomót. Mai számunk 12 oldalra terjed. Nyílt levél Nagyságos Id. Krasznay Mihály kir. tanácsot úrhoz, az adó-fölszólamlási bizottság elnökéhez. Pépe, május 31. Évek óta hangzik a panasz a hazá­ban szerteszél, hogy a gazdasági viszo­nyok napról-napra aggasztóbbak, hogy az ipar, kereskedelem pang, a megélhetési viszonyok egyaránt nehezebbekké válnak s mintha csak siket fülekre találna a két­ségbeesés kesergő szava: az adóprést valóságos sportszenvedélylyel szorítják. A fáradt, kimerült adózók sanyar­gatása nálunk is követőkre talált. Külö­nösen az iparosok és kereskedők osztályát érte a csapás, akik az igazság és méltá­nyosság követelményeinek szem előtt tar­tásával inkább számíthattak volna adó­­leszállításra, mint adóemelésre. Minden tisztán látó és elfogulatlanul gondolkodó embernek be kell ismernie, hogy Pécsett a kereskedelem nagy mér­tékben hanyatlott s vele együtt az ipar is sokat, nagyon sokat veszített. Pécs legnagyobb forgalmát a borkereskedelem

Next