Pécsi Napló, 1899. június (8. évfolyam, 123-146. szám)
1899-06-01 / 123. szám
&4/rrtr ' try У СГ'ЫГЛ'г /ft1 Vili. évfolyam. Szurkesitőség. iNepomuk-utc/( as. sz. (Szakváry-féle ház.) Teleim KN. ez. Kéziratok nem adatnak vissza. IllUUntlI: Boltív-köz 2. Telefon *27. / С*0* шГ-МяР*** Csütörtök, 1899. Junius I. 123. (2270.) vám. Felelős szerkesztő I, IE 3NT jE£ ЛВ X X-^Z.JOS. BIőntési árak: Egész évre 12 írt Fél évre 6 írt. Negyed évre 3 firt. Egy hóra 1 irt. — Egyes szám ára 50 rajosár. — Nyilt térben 1 sor 80 kr. Ma este Fibriszius Sáondor RoYALi távéházban teljesen uj műsorral zenestélyt tart. Fagylalt á la Gerbaeud. 5816 RITKA ALKALOM! . Üzlethelyiségem nagymérvű átalakítása folytán, kénytelen vagyok jelenlegi helyiségemet rövidesen egy ideiglenessel felcserélni. Tekintettel óriási raktáromra, árukészletemet gyári áron alul is о]. árusítom. Különösen kiemelem a következő keket: Franczia ruhakelmék 120 crm. széles 60—70 és 90 kr Legújabb Taffet és Fonlárd selymek 66—80 és 91r .kr Franczia Delaiziek 36 és 40 kr. Valódi cosiori Levantinok 20 kr. Napernyők 180 krtól kezdve. reálizkodom a nagyérdemű közönség szíves fgyelmét áruim olcsóságára felhívni és személyes megyőzödésre felkérni •348 kitűnő tisztelettel Painz Judolf Pécs, Király • utcza 5. sz. • t/X* *)»?/(* *‡• f/~* V» Június 1-én új előfizetést nyitunk a Pécsi Naplóra. Előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 3 frt, negyedévre 3 frt, 1 hóra 1 frt. Amat. előfizetőinket, kiknek most lejár a megrendelése, kérjük, hogy idejekorán gondoskodjanak a megújításról, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. BT Megnyitó estély. 3g Ma csütörtökön esti 8 órakor a „PANNÓNIA" kert tnnepélyes megnyitása a 44. gyalogezred zenekarának közreműködésével. Szabad bemenet. 6365 Pschorr-sör. Nehéz kérdés. Pécs, május 81. X. A kiegyezés ügye még mindig bizonytalan. Széli sem enged, Thun sem hátrál s ő Fölsége vár a döntéssel. A magyar miniszterelnököt az adott szó szentsége s az •_*. ^ag érdekét szem előtt tartó baz^hui gond és felelősség. Inkább lemondani kész, mintsem hogy megadja magát. Thun se tehet egyebet. Az most már a kérdés, hogy mit fog cselekedni ő Fölsége? Mindenképen válságos a helyzet. Úgy van ő Fölsége a kiegyezés kérdésével, mint a magyar közmondás tartja: „Akármelyik ujjamba harapok, mindegyik fáj !” Akár Ausztria, akár Magyarország javára dönt, sérelem támad. Valószínű, hogy a döntés nem következik be olyan hamar, mint azt jelezték. Még ashatunk rá egynéhányszor. Kellemetlen, sőt aggasztó, hogy olyan soká húzódik az ország sorsára messze kiható erővel bíró ügy rendezése, egy vigasztaló mégis van benne. Magyarország ma már nem az a „provinczia,“ aminek oda át tartották. Ha az volna, akkor régen elbántak volna velünk, de a hosszantartó küzdelem kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy megizmosodunk, hogy van erőnk , nem hagyjuk magunkat legyűretni. Mig a jó szomszéd kényelmesen nyírhatta a magyar gyapját, szívhatta az ország tápláló erejét, addig annyiramennyire meg voltak velünk elégedve s nem is agyarkodtak ránk olyan elkeseredett dühvel, mint most; de bezzeg most, hogy fölnyitott a magyar szeme s lábra állott és nem hagyja magát tovább kihasználni: rettenetes nagy a gyűlölség. Egy kanál vízben elveszítenének bennünket. Erőnek erejével szakítani akarnak; ha mindjárt a saját romlásukat, saját pusztulásukat idézik is elő, megtagadnak minden barátságot, egyezkedést. A magyar kormány törvényes alapon áll s csak a méltányosság, a jog és igazság követelményeire támaszkodik. Ha a gyűrlőellenünk olyan nagy nem lenne odaát, már réges-régen túl volnánk a kiegyezés gondjain. Amikor már őfelsége jóakaratú közbeszólására a két kormány közt megvolt a közeledés, újra fölvetettek egy kartácsot, amely az egyezkedő feleket szétugratta. Ausztriában a kormány a bankparitást kereste ki a kiegyezés akadályául. Nem Széll Kálmán Noválta azt az alkut атлЬ/оев a bankparitás is ben foglaltatik, úgy vette azt át örökítélg’képen. Ha Bánffy nem teheti, róla, hogy az osztrák kormány vissza akarja szívni ezt a koncessziót, Széll bizonyára még ártatlanabb benne. De elvégre átvette, helyt is áll érte. Ő Felsége jól tudja, mi volt a paktumban, majd a döntésnél bizonynyal figyelembe is veszi. Magyarországon a béke helyre állott, a parlamenti rend biztosítva van. Széll kormányának s kormányzásának a törvény, jog és igazság jelszavában rejlő irányánál fogva biztos jövője van. Ezt a kormányt fentartani a korona érdeke. Odaát olyan ziláltak a politikai viszonyok s egyáltalán annyira beteg a „Reichsrath“, hogy annak a „ status-quo ”-ját fentartani, támatni nemcsak, hogy nem tanácsos, hanem veszélyes. A monarkia súlypontja most határozottan Magyarország. Ő Felsége jól tudja ezt s előreláthatólag ennek a figelembe vételével fog dönteni. Az uralkodói akarat megnyilatkozásának, a trón döntő szavának nagy jelentősége van s következményei kiszámíthatatlanok. Felsége, aki atyai gondoskodással uralkodik népei fölött, inkább késik, semhogy elhamarkodva cselekedjék. Valószínű, hogy még összeül a két kormány s elötrül kezdi az alkudozásokat s Ő Felsége csak a tizenkettedik órában vágja ketté a gordiusi csomót. Mai számunk 12 oldalra terjed. Nyílt levél Nagyságos Id. Krasznay Mihály kir. tanácsot úrhoz, az adó-fölszólamlási bizottság elnökéhez. Pépe, május 31. Évek óta hangzik a panasz a hazában szerteszél, hogy a gazdasági viszonyok napról-napra aggasztóbbak, hogy az ipar, kereskedelem pang, a megélhetési viszonyok egyaránt nehezebbekké válnak s mintha csak siket fülekre találna a kétségbeesés kesergő szava: az adóprést valóságos sportszenvedélylyel szorítják. A fáradt, kimerült adózók sanyargatása nálunk is követőkre talált. Különösen az iparosok és kereskedők osztályát érte a csapás, akik az igazság és méltányosság követelményeinek szem előtt tartásával inkább számíthattak volna adóleszállításra, mint adóemelésre. Minden tisztán látó és elfogulatlanul gondolkodó embernek be kell ismernie, hogy Pécsett a kereskedelem nagy mértékben hanyatlott s vele együtt az ipar is sokat, nagyon sokat veszített. Pécs legnagyobb forgalmát a borkereskedelem