Pécsi Napló, 1899. június (8. évfolyam, 123-146. szám)
1899-06-01 / 123. szám
1899. junius 1. — Elfinév adományozás, ő Felsége a király Koller Gáspár nyugalmazott gazdatisztnek és törvényes utódainak, régi magyar nemességük épségben tartása mellett, az „olasz falusi“ előnevet díjmentesen adományozta. — Miniszteri biztos: Discka Győző főreáliskolai igazgató a pécsi felsőkereskedelmi iskola érettségi vizsgálataira miniszteri biztosát kiküldetvén, e tisztségéről nagy elfoglaltsága miatt lemondott. Helyébe a kuluszminiszter Kurschak József budapesti műegyetemi tanárt küldötte ki miniszteri biztosul. — Eljegyzés: A napokban érdekes eljegyzési kártya jutott a kezünk közé. A finom kartonpapiron még finomabb nyomással két név simult egymás mellé ilyenformán : Kiss Amália és Vaszary Gyula jegyesek. Ah, egyszerre láng futotta át ereinket s naiv zavarunkban hirtelen nem láttunk mást, csak ezt a két nevet s utánuk azt a szót, mely birül adja, hogy e két név tulajdonosa immáron jegyespár. Aztán sok mindenféle kedves gondolat futott át az agyunkon, miközben folyton azt a finom hajtású kartonlapot nézegettük. Hirtelen meghökken a szemünk. A rövid eljegyzési birüladás aljában ott szerénykedik ez a helynév : Réde. És semmi más. Nem úgy, hogy Réde—Pécs, mint ahogy ezt mi első látásra elgondoltuk — nem, semmi több. Csupán az, hogy : Réde. S ez azt jelenti, hogy mind a két jegyes Rédén örül a rájuk mosolygó napnak. És csalódottan ejtettük le a finomhajtésű karton-lapot. A vőlegény csak a rédei közönséget érdekli, nem a pécsit. — A főreáliskola torna- és dalünnepsége. A pécsi állami főreáliskola f.ho - án, szombaton délután fél öt órakor a városi tornacsarnok nyári gyakorlóhelyén tartja meg szokásos torna és dalünnepségét. Az ünnepség mssora : 1. Sorbontás; járás helyben fordulásokkal és szabadgyakorlatokkal. Rúdmászás. (I. oszt.) 2. Nyolczas sorokba való fejlődés és kanyarodás. Kötélmászás. (II. oszt.) 3. Járás különféle geometriai vonalakban. Magasugrás. (III. esz..) 4 Fölvonulás; vasbot szabadgyakorlatok. Korlát. (IV. oszt.) 5. Rendek és kettősrendek mozdulatai. (V. oszt.) 6. Ének vegyes karban katonai zenekarkisérettel: a) Király hymnus Hoffer K.-tól b) „Dalünnepen“ Thern K.-tól. c) Népdalegyveleg, vegyes karra átírta Eckhardt A. d) „Tavaszi dal“ Dürrner F.-től. e) Magyar király induló Huber K.-tól, vegyes karra átirta Eckhardt A. 7. Rendezett szabadtornászat a magas nyújtón és súlyemelés (Vili. oszt.) 8. Vasbot- csoportozatok és gyék szabadon álló létrákon. (VII. és VIII oszt.) Kedvezőtlen időjárás esetén az ünnepséget elhalasztják. — Secessio a Zsolnay gyárban. Lehet, hogy van széles a világon a pécsi Zsolnay gyárnál jelentékenyebb és nagyobb porczellán és fayence gyár, de hogy ennél művésziesebb színvonalon álló modernebb szellemben dolgozó művésztelep léteznék bárhol, bármerre lakjanak czivilizált emberek, — ezt már kétségbe vonjuk. Hisz nem múlik el nap, hogy valamely új tárgy új találmány ne hagyná el a Zsolnay-gyár kemeneteit Nincs pillanat, melyben szünetet tartana az alkotás, ellenkezőleg: mindig új, újabb, modern és modernebb, eredeti, még senki által elő nem állított műtárgyakat készít a gyár, mely most teljesen a secesszoinista irány behatása alatt áll, és ezen modern szellemben készülnek az edénydíszítések, leglehetetlenebb formákban, girbe-görbe alakultaikba merész, minden ebablont kerülő drapériákkal, és ugyancsak a modern secessio behatása alatt készült most egy Krisztus fejek háttere, porczellánba égetve valóságos remeke a majolika iparnak. Puvis de Charbanne, a secessioniemusnak egyik megteremtője,a francziák egyik legnagyobb, nemrég elhunyt művésze, nagyot nézne, ha láthatná, mennyire és mily szép eredménynyel szorított magának tért ezen irány már a földből faragott formákba is. A secessiós munkától eltekintve is most gyönyörű új színvegyülékeket állított elő a gyár, új és új alakulásokat, melyek elragadják a nézőt, aki nem tudja mit bámuljon inkább. De azért legtöbb munkát ad most a gyárnak a megélhetésre szükséges merkantilmunka mellett az új budai királyi várlak részére készülő nagy Szent Istvánterem, melyben gazdag díszítéssel majolikába égetve az összes Árpádházbeli királyok el lesznek helyezve. Az István-terem részére Roskovics Arthur festőművész készíti a karbonokat, igazi művészettel és a Zsolnay gyárnak művészi hírnevét ezen a maga nemében páratlan terem nem kis mértékben fogja, emelni melynek az képezi most legfőbb gondját, mikép fogja ezen egész termet a párisi világkiállítás alkalmából bemutathatni, ahol elegendő és kényelmes hely ezen czélra nem áll és ahol a budai várlak Szent István terme lesz a magyar kiállitási csoportnak legnagyobb érdekessége, de talán az egész párisi világkiálitásnak is egyik nevezetessége. — Olcsó pénz. E czímen igen gyakran olvasható a fővárosi lapok hirdetési rovatában holmi reklámközlemény, melyet budapesti pénzágensek tesznek közzé. A hirdetmény szerint állami hivatalnokoknak, közigazgatási tisztviselőknek személyes hitelre, katonatiszteknek házassági óvadékra 10—15 évi törlesztésre törvényes zamat mellett pénzt kölcsönöznek. A mai világban az efféle hirdetések nem hangzanak el a pusztába. A hivatalnokok közt gyakran nagy a pénzzavar, ami éppenséggel nem csodálható, ha tekintetbe vesszük a nehéz megélhetési viszonyokat s a silány javadalmazást, amelyben a közhivatali pálya munkásai részesülnek. Az „olcsó pénz” igen kellemesen hangzik. A megszorult ember lépremegy, akár csak a jámbor gimpli. ír a pénzügynöknek, hogy hát hol van az olcsó pénz ? Az ügynök mielőtt megadná a czímet, kikérdezi az illetőt, hogy alkalmas-e mindenre? Ha bevált, akkor kötelezd megéri; a velejáró élvezet, jobban mondva : a „heczcz“ — kárpótolja. Az elhelyezkedés, a társaság alkalmazottainak az ülés mikéntjére vonatkozó jó tanácsai, úgy ezeknek egymáshoz, elég hangosan adott meghagyásai, az elindulás, a bucsúzás a parttól, az ezen csolnakról lekésettek izgatottságának, türelmetlenségének látása is megér valamit. Csolnakunk könynyedén siklik a vizen. Két ember ívez, óvatosan kerülve ki a hullámtörés czéljából épített sziklákat. A nagy hajónál vagyunk. A már fönn levők érdekkel nézik a jövevényeket. Csolnakunk szorosan simul a hajó lépcsőjének lábához. Evezőseink segítenek kiemelni, a lépcsőn levők pedig gyöngéden átvesznek. Egy-két lépcsőfoka a hajón vagyunk. A jegy megvásárlása után útitársaink közé elegyedünk. Nézzük csolnakunk visszatérését s az utánunk jövőknek a fölszállással járó félelmét. Az idő szép volt, tehát mindenki a fedélzeten várja az indulás idejét. Magam is ott voltam. Az olasz élelmesség még ezt a VI—Vi órai várakozási időt is kihasználja a látnivalókra éhes és kiváncsi publikummal, de talán inkább annak zsebével szemben. Megint jó valami érdekes. Még pedig új dolog. Míg a fedélzeten álldogálunk, nézzük Nápoly panorámáját, az égnek emelkedő, füstölgő Vezúvot, egyszerre csak egy csalnak közeledik hajónk felé 2 emberrel. Az egyik ül és evez, a másik áll és — vetkőzik. A fölső testének mezítelensége már látható volt. Nadrágját is gombolni készül. Na — gondoltam magamban — lesz itt sivalkodás és szaladás. De hát a publikum női része is meg van edzve a sok múzeum után és érdekkel lesi, hogy mit is csinál tovább a mi olaszunk ott a csolnakban. Levető a nadrágot is , de már itt diskrétebb volt, mint a kabát levetésénél. Előttünk állt az ember — úszónadrágban. S elkezd kiabálni hozzánk, hogy dobjunk be a vízbe egy soldot(6 centesimi), de nem bánja, ha 10 centesimi értékű (2 soldo) is lesz az a pénzdarab. A publikum az első pillanatban nem tudja, hogy ez mire lesz jó. De miért is volna meg a kapocs Itáliában az utolsó koldustól föl a meddig csak mehet, ha nem jönne a kiabálónak segítségére az egyik matróz, aki a fedélzetről ledob egy söldot a tengerbe. Emberünk pedig utána ugrik s a szájában nagy diadallal hozza magával egy pár pillanat múlva a soldot s kézbevéve, magasra emelve, kiabálva mutatja föl, mint ügyességének gyümölcsét. No erre se kell több. Alig van az az ember, ki nem nyúlna a zsebébe, ki nem dobna egy kisebb-nagyobb, 1 vagy 2 soldos pénzdarabot a tengerbe, s a mi olaszunk hűségesen utána bukik s fölhozza azt. Természetes, hogy itt is „nagyot csinál” az olasz, mert úgy tünteti föl, mintha a szájával kapná el a vízben a pénzt, pedig a kezével fogja meg s még a viz alatt a szájába teszi, hogy, ha fölbukik, hát nagyobb legyen a hatás. És el is éri ezt, csak aki figyeli ő figyelmét, az veszi észre. Magam is lelepleztem a „szövetséges“ barátomat, mert természetes a megfigyelés. (De ez talán nem hiba , helyette rém ferblizem.) Még egy másik bukdácsoló is jött s ezek vetélkedtek a pénzfelhozás ügyességében. Áltatják a publikumot s maguk között egy szemhunyoritással megegyeznek, hogy most én hozom, most megint te hozod föl a pénzt. Ez a verseny aztán még jobban mulattatja a közönséget s fokozottabb erővel röpülnek a soldok a tengerbe. 7—Vt óra alatt meg van az 1—2—8 lira Tessék figyelni! Divatos mosó karton Divatos franczia karton Festő karton * Fél szatén , Atlasz szatén Franczia Brokat mert most a legolcsóbban csakis a franczia Sephir „Szarvashoz“ czimzett rőfös- és di- Napernyő fekete * Napernyő színes vatáru üzletben lehet vásárolni. 6378 . Napernyő selyemből 10 kr. Ruhakelme 16, 18, 20, 22 kr. 12 kr. Feketemint.kelme 18,22,24 kr. 13 kr. 1 vég kanavász 3.20 15 kr. • 1 vég korona kanavász 3.80 21 kr. . 1 vég csoda vászon 3.— 25 kr. 1 vég creász vászon 3.50 25 kr. 1 vég ramburgi 4.— 1.10 * 1 vég schiffon 4*25 1.20 * 1 vég legújabb sebiffon 5.50 2.00 1 női gallér 1.30, 1.80 1 női kabát 4-8 írzig. 1 selyem kendő 55 kr. 1 Delem kendő 35 kr. ; tisztelettel Löwy Miksa a „Szarvashoz“ Pécs, Irgalmasok utcza, Pécsi Napló 3