Pécsi Napló, 1899. június (8. évfolyam, 123-146. szám)

1899-06-01 / 123. szám

4 nyilatkozatot irat vele alá. A pénzkereső­nek kötelezni kell magát arra, ha 5 — 600 ft. kölcsönt kap, a közvetítésért 85—40 fontot fizet. A­mikor már az ügynök ke­zében van a nyilatkozat, akkor értesíti az illetőt, hogy forduljon a „Budapesti elő­leg- és takarékpénztár“ hoz, vagy „A tisztviselők országos egyesületé“-hez. Ezek az intézetek a kölcsünkéről először is 50 írttal beíratják az egyesületbe, aztán be­biztosítják az életét a kölcsön összeg erejéig s miután a fizetését a törlesztési összeg és annak kamatai erejéig birólag lefoglaltat­ták, 7 és­­­°/o-os kamat mellett folyósít­ják a kölcsönt. A biztosítási díjat, a bírói letiltás költségét, stb. a fél viszi. Ezer forintos kölcsön 10 év alatt legalább két­ezer forintba kerül. Ilyen az a bizonyos olcsó pénz. Most egyszerre eszükbe jutott a fővárosi tisztviselőknek, hogy a pénz­­ágensek közvetítése ellen föl kellene lépni. Megkeresték valamennyi törvényhatóságot, hogy a tisztikart figyelmeztessék és óvják a pénzügynököktől. Akinek pénz kell, for­duljon egyenesen a tisztviselők országos egyesületéhez, legalább a közvetítési díjat megtakarítják. Ez is valami. Az egyesület testvériesen koppasztja meg s ami fő: a kormányhatóságilag jóváhagyott szabályok paragrafusai értelmében. Kinek tetszik „olcsó pénz“ ? A fönt nevezett intézetek nagy kegyesen szolgálnak vele. — Junius I. E nap nevezetességei a külföldön: 1479. avattatott föl az egye­tem Koppenhágában; 1527. nyittatott meg az egyetem Marburgban; 1675. sz­­etett Maflin olasz költő Veronában; 1694 a hallei egyetem megnyitása ; 1727. meghalt Huysmans festő Meehelnben; 1744. szüle­tett Salzmann pedagógus; 1767. Edgeword­y Mária angol írónő született; 1770. szüle­tett Schulze Frigyes Ágost regényíró Diez- Ortban; 1771. Pármában született Paul Fernando operaszerző; 1781. született Habeneck franczia zenész; 1790. Rismund Nándor színész született Bécsben; 1792. született Graham angol államférfiú; 1794. tengeri ütközet Quessantnál; 1796. Kleber Janczia tábornok megveri az osztrákokat Siegburgnál; 1806. először adatik ki a kereset. Nálunk egy napig kell érte ka­pálni a nagykozári, kökényi, vagy akár a pécsi napszámosnak. És ezt a pénzt — zsebe nem lévén — a szájába rakja el, mint a majom. A végén már úgy kitagad az arcza a komának, mint a fogfájósnak. Itt az indulás ideje, mindenki izga­tottan néz elébe a menetnek, mert jó a próba, hogy kibírjuk-e vagy nem tengeri betegség nélkül. A hajó megindul, a hul­lámok meg megtánczoltatják ezt a nagy jószágot. Egyszerre egy nagy kaczaj hangzik föl. Egy hullám följutott a fe­­délzetre is és az ott lévőket egy kis el­késett húsvéti öntözésben részesítette. Magánosan voltam ez után, magyar szót a hajón nem hallottam, nem csatla­koztam senkihez, de azért mindig volt, a­kivel beszélgetni lehetett. Először jöttek a ettok­i szállodások és vendéglősök megbí­zottjai, kik melegen ajánlották, hogy csak az ő szállodájuk és vendéglőjük kitűnő ; az egyik ajánlotta az angol konyhát, má­sik a francziát, egy másik a németet. Prospektust is adtak. Mit csinál az ember ilyenkor, megígéri mindnyának a látoga­tást, de egyikhez se megy. Ezek az ő uta­zási költségüket a hozzájuk bemenő utas levesében akarják eltüntetni. Mikor ezek már végig járják a pub­likumot, változatosság kedvéért — jönnek egymásután a „kiskereskedők“, kik ing­gombot, melltűt, csecse-becséket árulnak lávából. Hasztalan mondja az ember ne­kik, hogy nem kell, nem veszek, mézes­mázos szavakkal ajánlják tovább csinos porosz papírpénz, a „Tresorscheine“ ; 1811. meghalt Bosch hollandi filológus; 1815. született I. Ottó görög király; 1818. szül. Barni franczia tudós; 1818. Müller Ottó regényíró született; 1846. meghalt XVI. György pápa; 1850. született Bochman tájfestő; 1866. a porosz trónörökös Szi­lézia kormányzójává neveztetik ki; 1879. meghalt Giskra Károly osztrák állam­­férfiú; 1879 meghalt Napoleon Lajos, III. Napoleon egyetlen fia Afrikában a zulukafferek keze alatt. — Az egyházmegyéből. Razgha Lajos zombai plébánost múlt hétfőn igtat­­ták be nagy ünnepséggel hivatalába — Kollár József brodjanczei plébános, miu­tán egészsége helyreállt, visszahelyeztetett plébánosi hatáskörébe; eddigi helyettese , Dujmovits Zsigmond adminisztrátor Val­póra küldetett káplánul. — Meghosszabbított pályázat. A honvédelmi miniszter, miután Baranya vármegye közönsége részéről a honvéd főreáliskolánál tett alapítványra a kitűzött határidőre egy pályázó se jelentkezett, a pályázati határidőt meghosszabbitotta augusztus be 1-ig. Baranyai illetőségű, vagy baranyavármegyei tisztviselő fia pályázhat. — Jóvá hagyott alapszabá­lyok. A „Fehér Kereszt“ országos te­­lenorház 0з gyermekvédő egyesület Bara­nya vármegyei és Pécs szab. kir. városi fiók egyletének alapszabályait a belügy­miniszter f. évf. 58. 368. szám alatt, a bemutatási záradékkal ellátta. — Pécs bombáztatása. A Pécsi Polgári Kaszinónak a fekete táblá­jára valaki — alighanem az „öreg urak“ közül — ezt a sort irta föl : „1849. jun. 15 én, pénteki napon, bombázták Pécs városátA nagy idők tanújának emlé­­keztetése általános érdeklődésre tarthat számot s éppen azért hoztuk ki onnan a magánkörből ide a nyilvánosság elé. Nem­sokára elérkezik napja annak az ötvene­dik évfordulónak, mely előtt félszázaddal a szabadságharcz csatája közt Pécsnek is kijutott a háború izgalmából, a­­rettegés­tárgyaikat, persze fölcsigázott árral. Ők a visszautasítást nem általánosságban ve­szik, hanem csak arra tárgyra, ami ép kezükben van s igy a „non“ szóra a leg­nagyobb nyugalommal teszik le a kézben levő tárgyat s vesznek föl újabb ajánlásra egy másikat. S ez igy megy 5-10 ряг­­czig is. És sok hely n ezzel szyőz az atyafi, mert egyrészt, hogy már lerázza az ember a nyakáról, de meg a sok megmutatott tárgy között akad egy kedvére való is, — hát vesz az utas. De sok meg azért is vesz, mert megtetszik az a hízelgő czivó­­sága — magyarul : tolakodása — az el­árusítónak, ki, ha most nem vettél, első fél vagy egy óra múlva ismét­­ úgy tesz mintha előbb nem is lett volna ott. Nem hiába a taliánok mind jó színészek. Egyszerre csak — hogy az út ne legyen egyhangú és emigy is érdeknélküli — zene üti meg az ember fülét. A man­­dolinos csalja ki a szép olasz nótákat, közbe-közbe nagyokat énekelnek. És a publik­um érdekkel hallgatja. De az ebbeli élelmességet betetőzi az, hogy mindenki­nek kijut egy hazájábé.li nóta. Egy kis pauza után tudjátok-e milyen nóta hang­zott föl: „Hullámzó Balaton tetején .. .* Petőfi lángoló lelkesedésével áthatott, Tompa gyöngédségével fölruházott, Vörös­marty mélységével ellátott Arany János aranytolla kellene ahhoz, mely az érzést, letudná írni, mely eltöltött­e hangra. Tá­vol a szülőföldtől, melyhez ragaszkodik, a bős. A visszaemlékezéseknek alkalmas pontja lesz az idei június 15 dike. Nem tartjuk lehetetlen dolognak, hogy a Pécs élő 48 as honvédek és mindazok, akik azokat a nehéz napokat épp Pécsett élték át, valami módon az emlékezésnek szen­­teljék ezt a nevezetes napot. — Letartóztatott földbirto­kos. Egy félmillió vagyonnal rendel­kező előkelő földbirtokost tartóztattak le ma itt Pécsett, mert rokonai egy kétszáz­ezer forintos sikkasztással gyanúsítják. A letartóztatás annál is inkább feltűnést keltett, mert csak a múlt napokban elhunyt felső-egri Nagy Márton örökösödési ügyé­ből eredt a szenzáczió.­­ Nagy Ákos somogy körmend pusztai földbirtokos, kit Pécsett is általánosan ösmernek, tegnap érkezett Pécsre a kaposvári járásbíróság végzésével, hogy mint kirendelt hagyaték végrehajtó felső­eőri Nagy Márton hagya­tékát leltározza. A leltározást a pécsi járásbíróság el is rendelte és ezt ma reg­gel háromnegyed tíz órakor meg is kezd­ték. Mielőtt befejezték a leltározást, a lel­tározásnál jelen volt Vaszary Gyula rendőrfőkapitány szóbeli felhívására Nagy Ákos ügyvivője kíséretében a törvényszéki vizsgálóbíróhoz ment, mert egy följelentés érkezett ellene, hogy ő Nagy Márton örökségéből kétszáz­ezer forintot el­sikkasztott.­­ Ennek a sikkasztási gyanú­nak az előzményei a következők : A május hó 26 án Kadarkúton elhunyt Nagy Már­ton szóbeli végrendeletében csupán Nagy Ákos két fiát, Ákost és Mártont, kiknek ő keresztapja volt, tette örökösökké A szóbeli végrendelkezésnek hat tanúja volt, kiket eskü alatt igazolt a kaposvári járásbíróság. Nagy Márton hagyatéka kö­rülbelül két millió forint értéken felül rúg A letartóztatott Nagy Ákos a temetés napján emlegette a rokonai között, hogy ő az elhunyttól már rég kapott egy 130.000 frtos takarékpénztári könyvet. Később meg­tudtak a rokonok annyit, hogy Nagy Ákos a temetés előtt fönn járt Nagy Márton Király utcza 24 sz. lakásán, az elhunyt szalon ruháját kereste, melyben temetni akarták. A rokonok a 130000 frtos ta­rögtől, a hol él és dolgozik az ember, tá­vol a hazától, melyért vérét is ontja, ha kell, messze idegenben, nem is száraz­­földön, hanem tengeren, idegenek szá­zában egymagában magyarnak, az isme­retlen, a külföldiek előtt a kétfejt sasba oltott magyarnak, hogy miféle ér­zés egy magyar nóta hallása, azt nem lehet papírra tenni. Higyjétek el ezt az érzést és ki ne nevessetek. Ha ily körül­mények között lesztek, meg vagyok győ­ződve, így fogtok gondolkozni ti is. És az a lelkesedés, az öröm, a magábaszállás, az érzéseit elfojtani parancsolás szülte könycsepp, mely az első akkord hallatára önkéntelen a szemembe tódult, úgy látszik, követőt parancsol, mikor utazásom e kedves emlékét újra fölidézem, papírra teszem. A jelzett nótát még kettő követte: .Piros, piros, piros . . .* majd pedig: .Édes anyám­, ha be­jön Egerbe .. .* M°gsm lévén a hajón magyar, nem akartam tapssal köszönteni e dalt, nem akartam magamra vonni a figyelmet. Csendben maradtam. Dobogott helyette a szivem. Egy angol azonban kíváncsian kérdezné a zenészeket, hogy ezek micsoda darabok voltak s mikor meghallotta, hogy magyar, hát tetszésének adott kifejezést. Midőn kéregetni jött a „karmester“, kér­deztem tőle, hogy hol tanulták a magyar nótákat, mire felelte, hogy Budapesten, 1896 ban, és­ Budában. Oda volt szerződ- Pécsi Napló 1899. junius 1.

Next