Pécsi Napló, 1899. július (8. évfolyam, 147-172. szám)
1899-07-01 / 147. szám
Vill. évfolyam. Szombati 1899. Julius I 147. (2294.) szám. Sarkatstőség : Nepomuk utcza 23. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza. Ksalóhivatal: Boltiv köz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. ElőBastési árak: Egész évre 12 art. Fél évre 0 Irt. Negyed évre 3 firt. Egy hóra Ihn. — Egyes szán ára 3 krajcsár.Nyilt-térben 1 sor 30 kr. Na és minden szombaton а. ев. és leli’ 44. gy. ©_ katonazenekara RoTAL kávéházban nagy hangversenyt tart. Fagylalt ára Gerbeaud Hill helyiség. Legfigyelmesebb kiszolgálás: 5816 Előfizetésre való fölhívás: a „PÉCSI NAPLÓ“ politikai napilap nyolcadik évfolyamának második felére Július hó elsejével előfizetést nyitunk. Olvasóink, kik ismerik lepünk szabadelvű és szabadszellemű irányát, gondos, lelkiismeretes, a nagyközönség érdekeit szem előtt tartó, tapintatos és körültekintő, élénk szerkesztését, akik ismerik a lap gazdag és változatos tartalmát, értesüléseinek megbízhatóságát, gyorsaságát, azok bizonynyal megmaradnak továbbra is előfizetőink sorában, sőt oda fognak hatni, hogy szíves jóindulatukkal támogatva bennünket, ismerőseik körében ajánlják és terjeszteni is fogják lapunkat, mely legközelebb ЬоввжлЪЬ regény közlésével is gyarapítani fogja a lap változatos tartalmát. Amint eddig is az volt főtörekvésünk, hogy sajtóhivatásunk magaslatára emelkedve tisztünket a közszolgálat terén a nagyközönség megelégedésére teljesíthessük, úgy a jövőben is igyekezni fogunk az olvasó közönségnek belénk helyezett bizalmára s további támogatására önzetlen munkásságunkkal érdemeket szerezni, lapunk szellemi értékét és tekintélyét emelni. A „Pécsi Napló" előfizetési ára: Félévre . . 6 frt. Negyedévre . 3 frt. Egy hóra . . 1 frt. Nem rokonszenves érzelem. Péca, június 30. A magyar politikai szótár egy új kifejezéssel gazdagodott. Miként a „formulát“, Széll Kálmánnak köszönhetjük ezt az újat is, amely úgy hangzik, hogy: „nem rokonszenves érzelem.“ Hogy milyen ez a „nem rokonszenves érzelem“ ? Hát olyan, amilyennel az osztrákok, helyesebben Ausztria népei viseltetnek Magyarország iránt. Magyarán szólva, ezt a „nem rokonszenves érzelmet“, magyar gyűlöletnek hívják, ám engedjünk a népszerű miniszterelnök intenczióinak, hagyjuk ezúttal a keményebb kifejezést, ne nevezzük a gyereket a saját igazi nevén, szépítsünk a dolgon, mely valójában nagyon rút és konstatáljuk a miniszterelnökkel, hogy Ausztria népei „nem rokonszenves érzelemmel“ viseltetnek Magyarország és a magyarok ügyei, érdekei iránt. Csöppet sem törődnénk a dologgal, ha csupán az érzelmekről volna szó. Mert hiszen, ha szorosan veszszük a dolgot, viszont az osztrák népek sem állnak valami nagy kegyben nálunk magyaroknál. Az igaz, hogy nem is adtak erre soha valami nagy okot. Innen-onnan négyszáz éve lesz, hogy I. Ferdinánd királylyá választásával egy uralkodói palota alá kerültünk Ausztria elegy-belegy népeivel és nem különös játéka-e a véletlennek, hogy bár e királyválasztás óta Magyarország és Ausztria érdeke mindig ugyanazonos volt, sőt Magyarország eleven védő bástyája lett Ausztriának, e négyszáz év alatt Ausztriának egyetlen kormányfős fia sem akadt, aki Magyarországnak ellensége ne lett volna a szónak legmeztelenebb, legrutább értelmét véve irányadóul. Nem rekriminálni akarunk mi ezúttal, csak konstatálni egy történeti igazságot és mellé állítani egy másik történeti igazságot és ez az, hogy mindaz a vész és pusztulás, megpróbáltatás és gyötrelem, mely a Habsburgok trónralépte óta Magyarországra áradt, nem folyt sem a magyar nemzet hibáiból, sem az uralkodóház egyéni akaratából, hanem egyenes folyománya volt az osztrák kormányférfiaknak Magyarország ellen táplált és forralt gonosz indulatának, melyet az Ausztriában absolut hatalommal uralkodó fejedelem politikája keretében érvényesítettek, miután a magyar nemzet századokon át gyöngének és erélytelennek, sőt elégtelennek bizonyult ez ellenséges gonosz indulat ellensúlyozására és megtorlására. Szerencsére, ma másként állnak a viszonyok, mint álltak a múltban. Deák bölcs politikája egyszer mindenkorra a nemzet kezébe tette le a nemzet sorsát, lehetetlenné téve az abba való idegen és jogtalan avatkozást és hogy mily bölcs volt e nagy ember, igazolják épen a legutóbbi idők fejleményei, midőn napnál világosabban kitűnik, hogy nemcsak az osztrák kormányférfiak nem vetkőztek ki a régi rosszakaratból Magyarország iránt, hanem ez az érzület mint mérhetetlen gyűlölet jelentkezik Ausztria elegy-belegy népeinek szívében. Ennek a gyűlöletnek nincs ugyan alapja, mert hiszen Magyarország sohasem bántotta Ausztriát, hanem azért ez ellenséges érzülettel, mint meglevővel számolni kell és éppen e számolást megtéve és a következtetést belőle levonva kimondhatjuk, hogy az osztrák népek ez oktalan érzülete veszélyezteti az 1867-iki államjogi alkotás nagy művét. Ez államjogi alkotás alapvető eszméje, hogy egyik részről Magyarország, másik részről Ausztria, mint teljesen önálló államok szövetkeznek és szerződnek közös érdekeik megvédésére. Ez a szerződés és szövetség kölcsönös jogokkal és kölcsönös kötelezettségekkel jár, melyeket mindkét félnek egyenlően tiszteletben kell tartani. Ha tehát a szerződő felek egyik© a másiknak érdekkörét sérti, aminthogy az osztrákok úgy hivatalos, mint magánúton nemcsak a magyar államhitel és a magyar gazdasági érdekek megrontására, hanem általában a ma 3£asznáijufi az alyaimat! Túlhalmozott árukészletemet tekintettel az idény előrehaladottságára és helyiségem átalakítására, helyszűke miatt bevásárlási áron alul is elárusítom. A még raktáron levő czikkek u. m.: Angol férfi ruhakelmék, Franczia Helainok, női ruhakelmék, selymek, nap- és esőernyők és vászonneműek minden elfogadható áron eladatnak. 0348 Kiváló tisztelettel Parnz Judolf Pécs, Király-utcza 5. sz.