Pécsi Napló, 1899. augusztus (8. évfolyam, 173-198. szám)

1899-08-24 / 192. szám

1899. augusztus 24. Pécsi Napló pénteken délután 5 órakor temetik az Apócra­ utcza 12. szám gyászházból. Az engesztelő szent miseáldozatot pedig szom­baton délelőtt 9 és fél órakor mutatják be a székesegyházban. — Éjjeli látogatók. Kellemetlen vendégek kopogtattak be az éjjel va.Erreth Kaimén bőrgyáros malom­ utczai lakásába és erről az éjjeli vendéglátogatásról csak reggel szereztek tudomást a háznál, mert a látogatókkal együtt több drága ezüst­­nemű és ékszer is eltűnt. A tolvajok igen ügyesen végezték munkájukat, de nagyon gyanús a dologban, hogy az utczáról az ablakon át jutottak be a szobába, ho­lott az ablakok lefekvés előtt be voltak zárva. A tolvajok egész nyugodtan jártak keltek a szobában, mert az íróasztalon lelt leveleket is elolvasták, sőt a látképes levelezőlapokban is gyönyörködtek egy ideig, össze vissza hányták a talált név­jegyeket. Mindezeket a holdvilágnál vizs­gálták át, mert ott találták meg az ablak­deszkán. A legfeltűnőbb az egészben, hogy a tolvajok a hálószobában is jártak és nem ébredt föl senki a neszre. Igaz, nehéz szőnyegek fedik a padlókat és így a lépé­sek zaja elveszett. Két finomművű három karos ezüst-gyertyatartót és egy drága női mellfűt vittek magukkal a tolvajok. A gyertyatartókba E. K. és E. H. mono­grammok vannak bevésve. Az arany­­mellfű közepén zafírkő van, melyet apró brilliánsszemek foglalnak köröskörül. A hosszúkás ékszer szegélyén igazgyöngyök vannak befoglalva. A tolvajokat most a rendőrség keresi. — Házasságkötés. Ma délelőtt 10 órakor kötöttek házasságot a pécsi I. ker. anyakönyvi hivatalban Hubalovszky Károly pécsi posta-távirda számtanácsos és Kisasszondy Antónia, néhai Kisasz­­szondy József pécsi vendéglős leánya. A házasságkötésnél Kindl József a pécsi kölcsönsegélyző-egylet vezérigazgatója és Tihanyi Sándor, pécsi posta-távirda főtiszt szerepeltek hivatalos tanukként. — A házbérkrajczár sorsa. Napról-napra leveleket kapunk a postán, melyekben meginterpellálnak olvasóink, mi lesz már a házbérkrajczárral, meg kell-e azt fizetni, vagy sem ? Megírtuk né­hány héttel ezelőtt, hogy a polgármester intézkedésére a házbérkrajczár erőszakos behajtása egyelőre elmarad. Aki meg­fizeti és ezt jócskán cselekedték a jobb módúak, azok jól teszik, de akik nem fizetik meg, azoknak bántódásuk execu­­czió alakjában nem lesz. A polgármester ezen intézkedése egyrészt a polgárságnak ezen adóval szemben tanúsított ellenszen­vére, de másrészt és főképen azon kö­rülményre vezetendő vissza, hogy a bel­ügyminisztérium a fedezetet előbb hagyta helyben, mint a kiadási tételt, t. i. az új önkormányzati szabályrendeletet, melynek keretében fölemelték a fizetéseket, ennek helybenhagyása előtt tehát nem is utal­ványozható a tisztviselőknek a magasabb fizetés. Épen ezért akarják most, különö­sen a kisebb javadalmazású tisztviselők megsürgetni ezen szabályrendelet jóváha­gyását, úgy, amint azt ma reggel meg­írtuk. Ami már most a házbérkrajczárról szóló szabályrendeletet illeti, az egy be­fejezett, joghatállyal bíró szabályrendelet . A város tanácsa, amint értesülünk, ra­gaszkodik a szerzett joghoz és azért a folyó évre semmik­épen sem akarja a beér­kezett népgyűlési demonstrác­iót figyelembe vétetni, különösen azért nem, mert a 41.000 forintnyi szükségletnek a folyó évre bármely czím alatt a költségve­tésbe való beillesztése nagy nehézséggel járna és késleltetné a szerzett jog élveze­­tét. Nincsen is tervbe véve, hogy már a most hétfőn megtartandó városi kögyűlésen javaslattal kísérje a tanács a közgyűlés elé beérkezett tiltakozást az 5 kros házbér­­krajcrár ellen, melyről joggal tételezzük föl, hogy az még sok szóbeszéd tárgyát fogja képezni a közgyűlési teremben és azon kívül is. Kereskedőink és iparosaink nem akarnak, nem tudnak belenyugodni ezen nagy megadóztatásba, mely üzletüket és iparukat terheli és a tanács többsége ellene van annak, hogy önként lemond­jon egy, a közgyűlés egyhangú szava­zatával és a miniszter jóváhagyásával szer­zett jogról, így nem látjuk még távolról sem a konfliktus megoldását. Annál ke­­vésbbé, mert elismerjük, hogy a tiszt­viselőknek igazuk van, mikor tekintettel az általános drágulásra, megkívánják a megszavazott magasabb fizetést, de igaza van az adózó közönségnek is, hogy ezen kiadással nem szabad a nagy régievel dolgozó üzleteket és ipari műhelyeket szinte elviselhetetlen módon megterhelni. Ezért lesz nehéz ebből a dilemmából a kivezető utat megtalálni. — A Mecsek Egyesület ma délután 5 órakor a városház közgyűlési termében választmányi ülés tartott, me­lyen Bánfay Simon kir. tanácsos alelnök, Sey László kir. tanácsos Nagy Jenő, Eibach Emil, Színik Antal, Kis Ernő és a távollevő titkárt helyettesítő Szigriszt Lajos vettek részt. A választmány elfo­gadta az egyesületi mérnök által készített csinos tervet, mely szerint a Kardos-úti pavillont mindkét oldalán kibővítik, hogy ezután háromszor annyian fognak abban elférni, mint eddig.­­ Scholcz Gyula egy szép kivitelű Magdolna képet ajánlott föl az egyesületnek, hogy azt valamely egye­sületi út mentén helyezzék el. A választ­mány köszönettel vette a szép ajándékot és azt kőtalapzatra a Bánfay-uton fogja elhelyezni. A választmány csaknem vala­mennyi tagja egy indítványt írt alá, mely szerint a Frühweisz út, mely a Kardos- és Bánfay-útra vezet, neveztessék el Kis József útnak, tekintettel azon érdemekre, melyeket az egyesület titkára, Kiss Jó­zsef annak megalapítása óta a Mecsek egyesület fölvirágoztatása érdekében ki­fejtett- A választmány természetszerűleg egyhangúlag, a legnagyobb készséggel járult a helyes indítványhoz. — Eibach Emil a Jakabhegyi kilátó-torony hibás voltára figyelmeztet, és el is határozták, hogy a káptalant felkérik a faalkotmány kijavítására.­­ Hetényi Lipót dr. Hajdu- Szoboszló főorvosa az egyesületet Siklós várának 1827-ből származó aquarel raj­zaival ajándékozta meg. Több új tag föl­vétele után az elnök berekesztette az ülést. — Tornászaink Szabadkán. Csak nemrég hoztak a „Pécsi Torna­ Egyesület“ kiküldött versenyzői a pozsonyi tornaversenyről 2 díjat és díszoklevelet, máris újabb dicsőséggel akarják az egye­sület hírnevét gyarapítani. Szombaton és vasárnap nemzetközi torna- és sport­ünnepély lesz Szabadkán, melyen a „Pécsi Torna­ Egyesületei“ Nagy Sándor elnökön kívül Hemmerich Károly tornatanár I. művezető, Kohn Ármin II. művezető, Odry Zoltán és Velicogna Antal fogják kép­viselni. A versenyekre Kohn Ármin és és Odry Zoltán neveztek, kik Pozsonyon kívül Békés­ Csabáról hoztak 1 évvel ezelőtt egy első és egy második díjat és remél­hetőleg most sem fognak a nélkül vissza­jönni. Kohn Armin és Yelicogna Antal Antal kerékpáron indulnak péntek éjjel Szabadkára.­­ A Baranyamegyei Gazda­­sági Egyesület ma délután 4 órakor Országh Lajos elnök elnöklete alatt a vármegyeház közgyűlési termében ülést tartott. Az ülésen jelen voltak Sey László egyes, alelnök, Tormai Károly alispán, Vörös Mihály egy. titkár, ifj. Jeszenszky Ferencz, Biró Imre, Keller István és Liebald Béni. A szegedi országos mező­­gazdasági kiállításon való részvétel ké­pezte a mai ülés tárgyát, úgy tervezték előre, hogy a gazdasági egyesület külön vonallal fog Szegedre utazni, de a tervük­­től el kellett állni, mert mindössze 76 kisgazda jelentkezett a részvételre. Az egyesület igazgatóválasztmányából a kö­vetkezők jelentkeztek az egyesület kép­viseletére: Országh Lajos elnök, Sey László alelnök, Biró Imre, Keller István és ifj. Jeszenszky Ferencz. — Gyászmise. Wachauer Károly, elhunyt pécsi polgár lelki üdvéért e hó 26 én, pénteken reggel 8 órakor a fe­­rencziek templomában mutatják be a gyászistentiszteletet.­­ Módosítások az államvas­utak a személy forgalmánál­ A kereskedelemügyi miniszter szeptember 1 én több rendbeli módosítást léptet életbe a személy­forgalom terén. A módosítás szerint ezután a tizennegyedik vonalsza­kaszra szóló jegy egy megnevezett vá­rosba szól, az utas tehát ilyen jegygyel tovább nem utazhatik, holott avval ed­­digelé bárhová mehetett az utas. A tizen­negyedik vonalszakaszra szóló jegyet csak oly vonatokhoz adják ki, amelyek­nek csatlakozásuk van. Ez a két módosí­tás kizárja annak a lehetőségét, hogy egy jegygyel tét személy utazzék. A ma­gasabb kocsiosztályba szóló pótjegyeket ezután nem a pénztárnál, hanem a vona­ton utazó kalauzok adják ki. A szomszédos forgalmú jegyekkel azonban nem lehet sem magasabb kocsi osztályba, sem ma­gasabb rangú vonalba átszállani. Kombi­nált jegyeket ezután nem ad ki a vasút, hanem megengedi, hogy az utasok külön­­külön válthassanak az egyes részvona­­lakra személy- és gyorsvonatú jegyeket. A menetdíj-kedvezmény is megváltozik, mert megszűnik az olyan kedvezmény, hogy az utas a harmadik osztályú jegy­gyel a második osztályban utazhassák. Ezután a mérsékelt árak mellett uta­zók a használt osztálynak a felét fize­tik. A 4—10 éves gyermekek féljegy­­gyel utazhatunk ezután még a szomszédos forgalomban is. Január l-től kezdve a harmadosztályú éves bérletjegyek gyors­vonatokra nem lesznek érvényesek. A podgyászdíjszabás terén pedig szeptember 1-től az az újítás történik, hogy a díjat nem a csomagok tényleges, hanem ösz­­súlyának átlaga után számítják. Aki perronjegygyel a kocsiba lép, vagy a pályaudvart jegy nélkül hagyja el, hat korona bírságot fizet. — Beszélő hulla. A hivatalos eljárások elé ritkán illesztik oda ezt a jelzőt: gyors. Sőt arról panaszkodik egyre a hivatalokat ostromló közönség, hogy azokon a helyeken nagyon kényelmesen, lomhán végeznek mindent. És néha az ily hivatalos aktákon nagyokat ka­­csag a közönség. Megtörtént már gyak­ran, hogy falusi halottkémi jelentéseken, abban a rubrikában, a­hol a halál oka áll, a körorvos nevét írták be, persze nem gúnyból, nem tréfából, csupán felüle­tességből és tévedésből. Azt is tudja a közönség, hogy bizony nem egyszer az orvos tulajdonképen a halál oka, de azt komolyan, hivatalos íráson így sohsem írják meg. Megtörtént például nemrég Nagy-Kanizsán, hogy egy elveszett kutya körözésében így írta körül a rendőrkapi­tány a kutya ismertető jeleit: égő szivart tart a szájában. Ennél intelligensebb kutya aligha volt Európában. A hivatalos felületesség egy újabb dokumentuma ke­rült ma a kezeink közé, a­mely szintén eléggé nevetséges. Csupa kíméletből él­ 3

Next