Pécsi Napló, 1899. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1899-10-01 / 224. szám

. Mai nyámunk 16 oldalra terjed. *: /'/ st . idá­k ¥111. Vasárnap, 1899. október I 224. (2371.) szám. PÉCSI NAPLÓ S^afSassl3»ég : Mepomuk-utcza 23. sz. (Ssákváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak viasza ОДШпШ: Boltiv-köz 2. Telefon 87. Felelős szersosszó: L.E­­STEI EX XI^JOS. Előfixatási irak: Egész évre 18 írt Féli évre 6 írt. Negyed évre 3 frt. Egy hóra 1 írt. — Egyes estei ára S kraferár. — Nyilt-térben 1 sor 30 kr. Leg jutányosabban és téli női kabátok, gallérok, gyermekfelöltők, ruhahelmék, selymek Kis Zsigmond divatáru-üzletében szerezhetők be Pécs, Széchenyi-tér еезз Takarékpénztári új palota. A és a SECESSIÓ­SÖRÖZŐ. f­ íió 2-án hétfőn esti 8 órakor nyílik meg „Simplicius“ 6503 híres zenekarának közreműkö­désével. Díszkivilágítás ! Royal-kávéház. Ma vasárnap 6 díjjal egybekötött X­I. nagy S­ilárd- Verseny lesz, mely alkalommal Rácz Guszti hangversenyez. Billard-dijak rendesek. 58ie Hangulat. Pécs, szept. 30. —y. Az élet csak hangulat! Mondja Reviczky. Mi is volna egyéb? Az ese­mények, körülmények s életviszonyok hatása alatt változik a hangulat s ez újra más közfölfogást, más közvéle­ményt teremt s következik a rend­szerváltozás. Vannak idők, a­mi­kor bármi történjék is, a felszínre kerülő ügyek fölött azzal térünk napi­rendre, hogy minden úgy van jól, a mint van. Manapság más a hangulat. Ma semmi sincs úgy jól, a­mint van; ma rendezet változást kívánunk minden vonalon. Évtizedekkel ez­előtt minden me­hetett. Nem elégedetlenkedtek, nem zúgolódtak az emberek. Ma valóságos zsongó darázsfészkekké váltak a váro­sok, községek s ezeknek összességével az egész ország lázasan foglalkozik politikával, közügyekkel, minden föl­merülő kérdéssel, mintha csak a nagy­­közönség lenne hivatva a kormány­zásra. Máskor az volt a jelszó, hogy majd elvégezik az urak. Hohó! Nem oda Buda! Manapság mindenki just formál rá, hogy a haza sorsának in­tézésébe beleszóljon. Nem elég, hogy az alkotmányos kormányzat népkép­viseleti jogot ad, nem elég, hogy a nép túlnyomó sokadalma a választá­soknál szavazattal bír, most már az utczaseprő s a falusi kondás is poli­tikai jogokat kíván gyakorolni, mert ő is ember, ő­­ állampolgár, vagy mi az Isten csodája! A­kinek meg­van a választási joga, nem éri be azzal, hogy cziklusról cziklusra választhat, minden egyes esetben az uralkodó hangulattól tévén függővé véleményét, újabbnál­­újabb jelszavak után indul és nagyban agitál pro vagy costra, így támad a közvélemény, így támad a rendszervál­tozás. Most például rendszerváltozás kell a magyarnak. A jelszó lélekemelő és dicső: „Jog, törvény és igaz­ság!“ Mindenki örömmel hallja s a mellett küzd és fárad, hogy a derék jelszónak érvényt szerezzen. Egyszerre föltámadt az egész or­szág, hogy a jog, törvény és igazság gyakorlását ellenőrizze. Kutatnak, ke­resnek, vizsgálnak és szanálják a hely­zetet, orvosolják a bajokat, tűzzel­­vassal üldözik a visszaéléseket s gátat vetnek minden túlkapásnak. Minta­rend lesz az országban! De legyen is, mert nagyon elfajultak már a közállapotok. A kóros jelenségek tömegesen mutat­koztak, úgy hogy a közélet küszöbén ott állott a kolera. Elkövetkezett a puri­­fikáczió. A mai hangulat e mellett szól. Seperni, tisztogatni, rendezni a viszonyokat, egészséges állapotokat te­remteni; fönn és lenn ez a törekvés. A nagy takarítás kellemetlen és szörnyen zavarja, izgatja a kedélyeket, mindazonáltal meg kell lennie, hogy végre-valahára rend legyen. Azért hát ne caudálja senki, hogy Baranyában és Pécs szab. kir. városában is olyan sűrűen követik egymást a fegyelmi vizsgálatok. A közönség hangulata manapság olyan, hogy foly­tonosan támad. A támadásnak sokszor alapja van s ilyenkor a törvény lelkiismeretes, becsületes ellenőrzésére hivatott férfiak, teljes erélylyel és szi­gorral lépnek föl, hogy tisztázzák a szóvátett ügyet, hogy a törvény, jog és igazság követelményeinek elég­té­tessék. Nem baj az, hogy annyi a fe­gyelmi vizsgálat. A bűnös bűnhődik, a tiszta ember elégtételt kap. Lepergetés nélkül nincs tisztaság; dörgés-villámlás nélkül nem frissül föl a levegő. Mind­ezekre nagy szükség van. A t. ez. közönség azonban ezzel még nem elégszik meg; helyesebb, takarékosabb gazdasági elveket sürget. Sok a teher, nem győzzük! Le kell szerelni az igényeket s csak a leg­szükségesebbekre szabad áldozni. A városok rohamos fejlődése rengeteg költséggel járt s most csaknem vala­mennyi nyakig úszik az adósságban s nem képes tovább mozogni. A kor­mány nem törődött a provincziális vá­rosokkal, minden előnyt a fő- és szék­városnak adott s a „jó vidéki­ét a maga erejére hagyta. A haladás szel­leme újabbnál, újabb intézmények léte­sítésére, költséges alkotásokra kény­­szeritette a provincziális városokat, úgy került Pécs is a­bba a kelle­metlen financziális helyzetbe, a­mely­ben ma van. Haladtunk, fejlődtünk, a nagy­városok sorába emelkedtünk, de ki­fogyva pénzből, hitelből, most ott állunk, hogy­­ várnunk kell. Pécs szab. kir. város pénzügyi bizottsága most vesződik a jövő évi költségvetés­sel. Előre megsúghatjuk, hogy a teher­viselés a pótadónak legalább öt százalékos emelésével és a ház­­bér-krajczárokkal fog nehe­zedni. Hevenyében megjegyzem, hogy a város programmjába fölvett nagyobb

Next