Pécsi Napló, 1899. október (8. évfolyam, 224-249. szám)
1899-10-18 / 238. szám
e — Meglopott molnár-segéd. Kollár István, mohácsi országút 2. sz. a. gőzmalomban dolgozó molnár-segéd lakásából tegnap ismeretlen tettes értékes kettős fedelű ezüstóráját és egy piros ékköves aranygyűrűt lopott el. A rendőrség keresi a tolvajt. Irodalom és művészet. — A Két Champignon. Mikor nagyon sok jó és finom falatban volt részünk, megkívánjuk a komisz kenyeret. Csak ez csiklandozza már eltompult, érzéketlen ínyünket ! Úgy vagyunk a színházban. Ott is fenséges operák, idegrázó drámák, vagy sziporkázó vígjátékok után közönségesebb szellemi táplálékra vágyódunk. Ennek a szükségletnek eleget teendő csempészték be czirkuszokból és orfeumokból a clown életeket és frivolitásokat a színpadra és ahol csak egy színpad van, ott biz egy tálba kerülnek Halevy, Schekszpir, Katona, Bisson, Feydeau, Kadelburg és a ma este bemutatott „Két Champignon“ szerzői, ugyancsak Feydeau és Desvallier urak. Rákosi Victor fordította ezt a darabot, de aligha úgy, miként azt ma láttuk, mert a legújabb kór, a hülyeizmus ma borzasztó pusztításokat vitt végbe az elmékben. Mennyi ostobaságot kellett meghallgatnunk, míg egy derűs pillanat akadt, amelynél volt min nevetni. De míg odáig eljutott, a türelmes hallgató megvezekelt a következőkért. Sok rossz darabot láttunk már, de ezek között díszhely illeti meg a két Champignolt. Pedig nem az előadókon múlt. Azok akartak. Tettek, vettek, amit lehetett. Hadrik Annának szép fogsorában, melyet oly előszeretettel mutogat, gyönyörködtünk ma este is, egyébb dolga ennél úgy sem akadt, vagy tán nem is keresett. Tiszay Dezső jóízű, kedélyes humorát is méltatlan föladatra pazarolta. Könyves Jenő, mintha ma is csak ugyanazt a szerepet játszotta volna, mint a „Férj vadászni jár“ bohózatban. Csak nadrágjával nem volt annyi baja, mint az utóbbiban Sebestyén Géza, mert kapitány volt, azt hitte, hogy ő sakál. A jó Pásztor János pedig Záray úinak képzelte Sebestyént, lelkesedéssel szekundáit, vagy ha jól vettük ki, a Kontrabassusban gyakorolta magát. Olyan tohuvahabu uralkodott a színpadon, hogy néhány dobhártyát kúrába kell holnap adni. Németh János, az igazi Champignol csendesebb volt, Nádasy József és Baróti Irma csókkettőse reméljük, mire e sorok napvilágot látnak, már véget ért. Sok ennyi csak egy estére! Bátosi Endre sem hagyta magát és Delli Lajos, szegényre csak kis szerep jutott. Szerencse, mert ha ő is úgy fújta volna, mint a többi, egészséges lévén a tüdeje, abból baj keletkezhetett volna. Szóval az még nem qualifikál színdarabot, hogy nálunk szinre hozható legyen, mert nálunk még színre nem került. Hisz ép a legrosszabb darabok azok, melyekhez még nem volt szerencsénk és melyeknek ismeretsége után — őszintén vallva — vágyat sem érzünk. A színház ma este is szépen megtelt. A közönség nevetett is, de ez csak olyan nevetés volt, mintha az embert csiklandozzák. Muszáj nevetni, de nincsen benne köszönet. —ei. — Ágai Adolf, mint zenekritikus. A mi fiatal talentumos földink, Opris Valéria kisasszony, Opris Péter posta és távirda-igazgató leánya, ki most az országos zeneakadémia harmadéves növendéke, szombaton este az építészek és műrajzolók országos egyesületének Budapesten a secessiós palotában berendezett új klubhelyiségének felavató ünnepélyén közreműködött. A hangversenyt Brázay Kálmán országgyűlési képviselő társaságában meghallgatta Agai Adolf dr., a magyar irodalom nagy mestere, aki maga is kitűnően hegedül és a következőket írja a fiatal hegedüjátszó kisaszszonyról: Opris Valéria kisasszony tegnap esti játéka a jelenvoltakat elragadta, sőt még engem concert viselt veteránust is, keztyürepesztő tapsokra bírt. Technikája szédítő, fölfogása merő értelem, előadása meleg. Majd, ha megjő annak ideje, hogy Opris Valéria kisasszonynak nem csupán a hegedű lesz forró szerelme, a hegedű fog nyerni vele. Ez az az idő, midőn a technika nem czél lesz többé, hanem eszköz úgy a fenségesnek, mint az édesnek a kifejezésére. Hiszen olyan fiatal még! Neki alig van már egyébre szüksége, mint hogy fényes technikáját, mely a tökéletest szinte megközelíti, az interpretáczió szolgálatába hajtsa, s ekkor országra, után világra szóló sikereket fog aratni. Érzem a felelősségét annak, amit most kimondottam, de állok mellette. — Verne legérdekesebb regénye jelent meg a Franklin-Társulatnál megjelenő füzetes kiadásban. A Grant kapitány gyermekei ez, a nagy franczia regényíró minden munkája közül a legizgalmasabb meséjű. A matrózoktól kitaszított Grant egy lakatlan szigetre kerül, borzasztó szenvedéseket kell kiállani, míg végre gyermekei, akik fölkeresésére indultak, megmentik. De ezt a kalandos, végtelenül érdekes történetet mennyi tanulság járja át ! Csak Verne tolla tudja úgy megismertetni idegen világok karakterét, a tenger életének ezernyi ezer rejtelmét, népek és emberek lelki világát. Mert hisz Verne mindig és mindenkor érdekes is, tanulságos is. A Grant kapitány gyermekei a füzetes vállalat 128—141. számaként jelent meg és az eredeti franczia kiadás pompás illusztrácziói díszítik. Fordítása kitűnő, E kiadás egy-egy füzetre tudvalevőleg 20 krajczár és a kiadótársulat minden munkához külön díszes bekötési táblákat is készíttetett, hogy a magyar Verne méltó külsőben foglalhasson helyet a magyar család könyvtárában. Egy-egy vászontábla ára 40 kr. Megrendelhető előfizetéssel a Franklin-Társulatnál (IV. Egyetem-utcza 4. szám) vagy minden hazai könyvkereskedésben is. Pécsi Napló 1899. október 18. Távirataink. Stefánia házassága. Ami hihetetlennek látszott, ma kétségtelen ténynek tűnik föl. Immár alig lehet benne kétség, hogy Stefánia özvegy trónörökösné csakugyan szakit közjogi állásával és szerelmes szivét követve, boldog frigyre lép egy magyar mágnással... Erről szóló távirati értesülésünk a következő : Bécs, okt. 17. (Ered. táv.) Lónyay Elemér gróf ma Bécsbe érkezett és azonnal Laxenburgba hajtatott, hol Stefánia özvegy trónörökösné és leánya, Erzsébet főherczegnő most laknak. Lónyay Elemér gróf menyasszonyára való tekintetből, elhagyja ősei hitét és áttér a katholikus vallásra. Esküvőjök november 23-án lesz. F Mlegcáfolt házassági hírek. Bécs, október 17. (Eredeti táv.) A „Neues Wiener Tagblatt“ egy budapesti telegrammban azt írja, hogy nem igaz, hogy a trónörökös házasodik. Berlin, október 17. (Eredeti táv.) A „Localanzeiger“ szerint Brüsszelben mit sem tudnak Stefánia házasságáról, de ez nem jelentene semmit, mert Stefániára a szülei neheztelnek, aminthogy leánya , Erzsébet főherczegnő még nem lépte át nagyszülői házának küszöbét. Ez a hír azonban nem igaz. Közös miniszteri értekezlet: Bécs, október 17. (Eredeti távirat.) Ma délelőtt 10 órakor a külügyminisztériumban közös miniszteri értekezlet volt az 1900. évi közös költségelőirányzat ügyében. Jelen voltak a közös minisztérium részéről: Goluchowsky gróf külügyminiszter, Krieghammer báró hadügyminiszter, Kálloy Benjamin közös pénzügyminiszter, Spaun báró a tengerészet parancsnoka és osztályfőnöke, az osztrák kormány részéről Clary gróf az osztrák minisztertanács főnöke, Kniaziolucky lovag az osztrák pénzügyminisztérium vezetője, a magyar kormány részéről Széll Kálmán miniszterelnök és Lukács pénzügyminiszter. A tanácskozások a mai nap folyamán alkalmasint véget érnek, mire a magyar miniszterek holnap visszaérkeznek Budapestre. Az osztrák nyelvrendeletek visszavonása. Bécs, október 17. (Eredeti távirat.) A Wiener Zeitung ma a belügyi, igazságügyi, pénzügyi, kereskedelemügyi és földmivelésügyi miniszterek rendeletét közli a tartományi nyelveknek a cseh királyság hatóságainál való használatáról. A rendelet igy szól: 1. §. Az országos nyelveknek a cseh királyság hatóságainál való használatáról szóló 1898. február 24 iki miniszteri rendelet (orsz. törvénytár 16. sz.) hatályon kívül helyeztetik. 2. §. Az előkészítés alatt lévő törvényes rendezésig az országos nyelvek használata tekintetében ideiglenesen azok a rendelkezések és alapelvek alkalmazandók, amelyek erre nézve az 1898. márczius 15 én hatályon kívül helyezett, 1997. április 5 én kelt miniszteri rendelet (orsz. törvénytár 12. sz.) életbeléptének időpontjáig irányadók voltak. 3. §. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép életbe. Clary s. k. Körber s. k. Stibral s. k. Kindinger s. k. Kniaziolucki s. k. Morvaországra nézve a következő rendeletet adták ki ugyanezek a miniszterek : 1. §. Az országos nyelvnek a morva őrgrófság hatóságainál való használatáról szóló 1898. február 24 iki miniszteri rendelet (orsz. törvénytár 19. sz.) hatályon kivül helyeztetik. 2. §. Az előkészítés alatt lévő törvényes rendezésig az országos nyelvek használata tekintetében ideiglenesen azok a rendelkezések és alapelvek alkalmazandók, amelyek erre nézve az 1898. márczius 15 én hatályon kívül helyezett, 1897. április 22-én kelt miniszteri rendelet (orsz. törvénytár 29. sz.) életbeléptének időpontjáig irányadók voltak. 3. §. Jelen rendelet a kihirdetés napján lép életbe. Clary s. k. Körber s. k. Stibral s. k. Kindinger s. k. Kniaziolucki s. k.