Pécsi Napló, 1899. december (8. évfolyam, 275-298. szám)
1899-12-01 / 275. szám
1899. deczember 1. Pécei Napié hát a komoly, Öreg bíráknak (tisztelet a fiatal kivételeknek, de azért tisztelet az az öregeknek is) elsősorban is a felett kellett dönteniük, vájjon az Örley Flóra szopránja csakugyan disztonál-e a magas regiszterekben avagy nem? Már pedig a törvényszéki bíró otthon van ama perekben, ahol a vádat olyanok ellen emelik, akiknek hamis a zuzáje, de hogy olyan ügygyel szemben is ítéljen, ahol a vád az, hogy hamis a hang, ez Themis istenasszony szolgái közül legfeljebb azoknak való mesterség, akik diák korukban Verbőczyn kívül Czernyvel is foglalkoztak. Épp azért a bírák nemes önkritikával egy muzsikus szakértő-bizottságot jelöltek ki, akik a vitás hang kérdésében szakvéleményt voltak hivatva mondani. Örley Flóra elképzelhetőleg minden erejét összeszedte, hogy trillái és szakkatói a kor színvonalán álljanak. Tekintettel arra, hogy minden egyes trillája felett legalább is ezer forint függött Damokles kardjaképpen, a művésznő valóságos csalogánnyá változott át és pazarul szórta a legértékesebb énekművészeti effektusokat. A bizottságot meghatotta ez a nemes buzgalom és szakvéleményképpen kimondották, hogy az Örley Flóra hangja igenis megfelel annak a szerepkörnek, amelyre ő szerződtetve volt. Mielőtt azonban a bíróság a kártérítés kérdésében határozna, Laufer Gyula dr. törvényszéki bíró ma elrendelte egypár színigazgatónak kihallgatását a végből, hogy mennyit költhet el egy primadonna szerződtetés esetén egy év alatt toalettre és élelemre egy nagyobb városban ? Ezt azért kívánja a biró, mert Örley Flóra elbocsáttatván Pozsonyból, évi kiadásának ezt a részét okvetlenül megtakarította és igy ez az összeg az esetleg megítélendő kártérítési összegből levonandó Az ügy tehát most úgy áll, hogy ez iránt a szakértőket fogják meghallgatni, aztán majd kezdetét veszi az örley Flóra — budgetvitája. — Az idegen nő. Ifjabb Dumas színműve aránylag kis ház előtt került színre. A darabnak sok fogyatékossága van ugyan és leggyöngébb benne éppen „az idegen nő“ jellemzése, aki szinte elfogadhatatlan alak, hanem azért felette érdekes és élvezetet nyújtott az, jóllehet az előadás sok kívánnivalót hagyott hátra. Készségesen elismerjük, hogy Clarktonné (a czimezerep) igazi nagy szerep, de ez egy okkal több arra, hogy annál nagyobb ambitióval adják. Az ambitió Jeszenszky Irénnel is megvolt, ez meglátszott. De ez alakítás még nem érlelődött meg benne, a hatás szétfolyt, a nehézségek győzedelmeskedtek az akaraton és a siker elmaradt. Hogy a kifogásoknál maradjunk, hibáztatjuk az előadás vontatott menetét. Többször csaknem megakadt az előadás. A kiállítás igen díszes volt, mi szinte jól esett a szemnek Ama szép herczegi szalonban egyesektől oly mozdulatokat és tartást láttunk, mely mindennek montható, скак főúrinak, elegánsnak nem. Könyves Jenő (Septmonts) herczegén sokat rontott a szerep ellenszenvessége, Bakó Clarksonon pedig sokat segített e darabos vonásokkal is mesterien megrajzolt alak deréksége és Bakó László az igazi művész finom érzékével adta vissza a zseniális színműira minden jellemző árnyalatát. Igen jó volt Hadrik Anna (Katalin.) Mintha csak e szerepre született volna. Szenvedély, gyűlölet, szerelem, meggyőző igazsággal és erővel nyilvánult meg játékában és megérdemlett tapsokat aratott. Jó partnere volt Delli (Gerard), kifogásoljuk azonban azt a helyzetet, midőn Katalin szerelmese keblére átlt. Lehetetlen, hogy nő úgy boruljon férfi keblére és hogy férfi úgy öleljen nőt keblére. Utoljára is nem szabad feledni, hogy a színpadon az életet játszák. Jól megjátszott szerep volt Sebestyén Géza Mauriceauja és ezzel végezhetünk ez előadással, mely nagyobb közönséget érdemelt volna. /in. — A pécsi színészet állandósítása. Ticzay Dezső színigazgató nem kisebb tervvel foglalkozik, mint, hogy állandóaítaa Pécsett a színészetet. Holnap, pénteken délután teszi meg ezen irányban előterjesztését a szűkebb színügyi bizottsághoz, amiért is kívánatos lenne, hogy ezen bizottság tagjai teljes számban jelenjenek meg az ülésen. — Szerződtetések. Angyal Ilka, a Somogyi társulat drámai hősnője, aki három éven át a pécsi közönségnek volt kedvencz művésznője, virágvasárnaptól kezdve Aradra, Leszkay társulatához szerződött. _— A nemzeti színház vidéki tagjai. Közelebb egyszerre fognak a budapesti színház vidékre kölcsön adott tagjai a nemzeti színházban játszani. Schiller „Ármány és szerelem“ színműve kerül szinre új szereposztással, melynél Ferdinándot Beregi Oszkár, Lady Milfordot Hetyey Aranka, mindkettő a pozsonyi színház állandó vendége, az elnököt pedig Bakó László, a pécsi nemzeti színház hős szerelmese fogják játszani. — A Népszínház Parisban. A párisi Folies Dramatiques igazgatója, Sylvestre tegnap Budapestre érkezett, hogy a Népszínháznak a jövő kiállítási év alatt Párisban tervezett vendégjátéka tárgyában az illetékes tényezőkkel értekezzék. A terv szerint a Népszínház a jövő évben teljes két hónapon keresztül játszanék Párisban és pedig júlus és augusztus havában, amikor a színház itt zárva van. Az előadásokban ez egész népszínházi ensemble részt venne Blaha Lujzával, Hegyi Arankával és Küry Klárával egyetemben. A Folies Dramatiques igazgatója azt óhajtja, hogy a Népszínház kizárólag magyar, angol és német darabokból állítsa össze párisi repertoiiéját. Különös súlyt helyez azonban a magyar darabokra s ezek közt a népszínműre. A párisi igazgató ma este végig nézte a Népszínházban a Kis Szökevény előadását s az előadás alatt nyert benyomásai után most már egész biztosra veszi a vállalkozásnak úgy művészi, mint anyagi sikerét. A franczia igazgató tegnap este a következőket mondotta egy újságírónak : — A Népszínház ma esti előadása egyszerűen meglepett. Elképzelheti, hogy ha elhatároztam magamat erre az útra, akkor már Párisban is nagyon sok kedvezőt kellett hallanom az önök operett színházáról, de az, amit láttam és hallottam, még így is messze felülhaladta minden várakozásomat. Ilyen operett-ensemble-t sehol nem hallottam s nem restellem bevallani, hogy fölötte áll a páriei operett előadásoknak. Azt hiszem, hogy az önök Népszínháza a világ első operett-színháza. Ami a párisi vállalkozást illeti, én annak a sikerét egészen biztosra veszem. Nálunk olyan nagy a magyarok iránt való szimpáthia és érdeklődés, hogy önöknek fogalmuk sem lehet erről. A Népszínház párisi vendégszereplése, ha sikerül létesíteni, ami tisztán csak az anyagi kérdéseknek a rendezésétől függ, nagy dicsőséget fog hozni a magyar színpadnak. — Uj havi szemle. Folyó év deczember havában a tudósok egész sorozata a „Huszadik Század“ czímmel egy új havi szemlét indít meg. A külföldi, különösen az angol szemlék mintájára akarják az állami és társadalmi élet kérdéseit a tudomány álláspontjáról vizsgálni és bírálni. Hazánk speciális és az emberiség általános problémáit akarják szemmel kísérni, a múlt tanulságait kutatva, a jelen követelményeit mérlegelve s a jövő haladását előkészítve, hogy igy hozzászoktassák közönségünket a szocziális jelenségek mélyebbre ható szemléléséhez. A természettudományok nagy eredményei, melyek átformálták a morális tudományokat és új életet öntöttek azokba : ez az a forrás, mely megadja az érzéket és a tisztánlátást arra, hogy haladjunk a korral és az emberiséggel. A fenntiek eléggé meghatározzák a lap szellemét és irányát, mely ebben foglalható össze : Az igazság keresése az állami s társadalmi életben. Az új folyóirat felelős szerkesztője Gratz Gusztáv lesz, ki mellett 18 tagból álló szerkesztőbizottság működik. A „Huszadik Század“ megjelenik minden hó első napjaiban 4—6 évnyi terjedelemben. Előfizetési ára egész évre 16 korona, félévre 8 korona. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér. Mutatványszámokat kívánatra bárkinek küld. A „Huszadik Század“ szerkesztősége, Budapest, IV. Muzeumkörút 35. III. 9. Távirataink. Provokált szerkesztő. Szeged, nov. 80. (Ered. táv.) A „Szegedi Napló“ szerkesztőjét, Békeffyt László Gyula helyettes polgármester provokálja, mert egy szabályrendelet előkészítésére a kellő intézkedéseket nem tette meg és e miatt őt Békeffy lapjában erősen megtámadta. A segédek most tárgyalnak. Párbaj aligha lesz a dologból, mert a segédek a közügy védelme miatt nem engedik a dolgot odajutni Perotti az orfeumban. Budapest, nov. 30 (Ered. táv.) Egy berlini híradás szerint Perotti Gyula, a budapesti opera első tenoristája legközelebb Berlin első orfeumában fogja csillogtatni művészetét. Perottinak tudvalevőleg, a berlini Theater das Westensben kellett volna fellépnie s fellépésére már ki is volt tűzve a Troubadour. A tenorista azonban lemondott erről a vendégfellépésről és a Wintergartennek nevezett variétés-szinpadon fog bemutatkozni a berlinieknek. Ez a berlini orfeum fényes feltételek mellett lépteti fel Perottit. A delegácziók munkarendje. Bécs, nov. 80. (Ered. táv.) A magyar delegáczió ma délután 5 órakor tartotta alakuló ülését. Holnap déli 12 órakor őfelsége fogadja a delegácziót. Délután ülés lesz, melyben Goluchowszky Agenor gróf külügyminiszter benyujatja expozéját és esetleg válaszol a hozzá intézett kérdésekre. Ezután a delegátusok visszautaznak Budapestre, hogy a képviselőhöz kvótavitájában részt vegyenek. December 15-énél hamarább szó sem lehet arról, hogy a kvótavita véget érjen s ezért a delegácziók sem kezdhetik meg az érdemleges munkát Ha 15-én, vagy 16 án a kvótával végez a törvényhozás, a delegáczió december 20 áig összeül; ha a kvótavita tovább húzódik, a delegácziók ennek daczára is összeülnek, de csak azért, hogy az indemnitás fölött határozzanak. Ezután a magyar delegátusok ismét visszautaznak Budapestre, hogy segítsenek a képviselőházban a kvótával végezni és 1900. január 1-én fölutaznak Bécsbe, ahol