Pécsi Napló, 1899. december (8. évfolyam, 275-298. szám)

1899-12-01 / 275. szám

1899. deczember 1. Pécei Napié hát a komoly, Öreg bíráknak (tisztelet a fiatal kivételeknek, de azért tisztelet az az öregeknek is) első­sorban is a felett kellett dönteniük, vájjon az Örley Flóra szopránja csakugyan disztonál-e a magas regiszterekben avagy nem? Már pedig a törvényszéki bíró otthon van ama perek­ben, a­hol a vádat olyanok ellen emelik, a­kiknek hamis a zuzáje, de hogy olyan ügygyel szemben is ítéljen, a­hol a vád az, hogy hamis a hang, ez Themis isten­­asszony szolgái közül legfeljebb azoknak való mesterség, a­kik diák­ korukban Ver­bőczyn kívül Czernyvel is foglalkoztak. Épp azért a bírák nemes önkritikával egy muzsikus szakértő-bizottságot jelöltek ki, a­kik a vitás hang kérdésében szak­véleményt voltak hivatva mondani. Örley Flóra elképzelhetőleg minden erejét összeszedte, hogy trillái és szakka­tói a kor színvonalán álljanak. Tekintet­tel arra, hogy minden egyes trillája felett legalább is ezer forint függött Damokles kardjaképpen, a művésznő valóságos csalo­gánnyá változott át és pazarul szórta a legértékesebb énekművészeti effektusokat. A bizottságot meghatotta ez a nemes buz­galom és szakvéleményképpen kimondot­ták, hogy az Örley Flóra hangja igenis megfelel annak a szerepkörnek, a­melyre ő szerződtetve volt. Mielőtt azonban a bíróság a kártérítés kérdésében határozna, Laufer Gyula dr. törvényszéki bíró ma elrendelte egypár színigazgatónak kihallgatását a végből, hogy mennyit költhet el egy primadonna szerződtetés esetén egy év alatt toalettre és élelemre egy nagyobb városban ? Ezt azért kívánja a biró, mert Örley Flóra el­bocsáttatván Pozsonyból, évi kiadásának ezt a részét okvetlenül megtakarította és igy ez az összeg az esetleg megítélendő kártérítési összegből levonandó Az ügy tehát most úgy áll, hogy ez iránt a szakértőket fogják meghallgatni, aztán majd kezdetét veszi az örley Flóra — budgetvitája. — Az idegen nő. Ifjabb Dumas színműve aránylag kis ház előtt került színre. A darabnak sok fogyatékossága van ugyan és leggyöngébb benne éppen­­ „az idegen nő“ jellemzése, aki szinte el­fogadhatatlan alak, hanem azért felette érdekes és élvezetet nyújtott az, jól­lehet az előadás sok kívánni­valót hagyott hátra. Készségesen elismerjük, hogy Clark­­tonné (a czimezerep) igazi nagy szerep, de ez egy okkal több arra, hogy annál nagyobb ambitióval adják. Az ambitió Jeszenszky Irénnel is megvolt, ez meg­látszott. De ez alakítás még nem érlelő­dött meg benne, a hatás szétfolyt, a nehézségek győzedelmeskedtek az akara­ton és a siker elmaradt. Hogy a kifo­gásoknál maradjunk, hibáztatjuk az előadás vontatott menetét. Többször csak­nem megakadt az előadás. A kiállítás igen díszes volt, mi szinte jól esett a szemnek Ama szép herczegi szalonban egyesektől oly mozdulatokat és tartást láttunk, mely mindennek montható, скак főúrinak, elegánsnak nem. Könyves Jenő (Septmonts) herczegén sokat rontott a szerep ellenszenvessége, Bakó Clarksonon pedig sokat segített e darabos voná­sokkal is mesterien megrajzolt alak deréksége és Bakó László az igazi művész finom érzékével adta vissza a zseniális színműira minden jellemző ár­nyalatát. Igen jó volt Hadrik Anna (Ka­talin.) Mintha csak e szerepre született volna. Szenvedély, gyűlölet, szerelem, meggyőző igazsággal és erővel nyilvánult meg játékában és megérdemlett tapsokat aratott. Jó partnere volt Delli (Gerard), kifogásoljuk azonban azt a helyzetet, mi­dőn Katalin szerelmese keblére átlt. Le­hetetlen, hogy nő úgy boruljon férfi keblére és hogy férfi úgy öleljen nőt keblére. Utoljára is nem szabad fe­ledni, hogy a színpadon az életet játszák. Jól megjátszott szerep volt Sebestyén Géza Mauriceauja és ezzel végezhetünk ez előadással, mely nagyobb közönséget érdemelt volna. /in. — A pécsi színészet állan­dósítása. Ticzay Dezső színigazgató nem kisebb tervvel foglalkozik, mint, hogy állandóaítaa Pécsett a színészetet. Holnap, pénteken délután teszi meg ezen irányban előterjesztését a szűkebb szín­­ügyi bizottsághoz, amiért is kívánatos lenne, hogy ezen bizottság tagjai teljes számban jelenjenek meg az ülésen. — Szerződtetések. Angyal Ilka, a Somogyi társulat drámai hősnője, aki három éven át a pécsi közönségnek volt kedvencz művésznője, virágvasárnap­tól kezdve Aradra, Leszkay társulatához szerződött. _— A nemzeti színház vidéki tagjai. Közelebb egyszerre fognak a budapesti színház vidékre kölcsön adott tag­jai a nemzeti színházban játszani. Schiller „Ármány és szerelem“ színműve kerül szinre új szereposztással, melynél Ferdi­­nándot Beregi Oszkár, Lady Milfordot Hetyey Aranka, mindkettő a pozsonyi színház állandó vendége, az elnököt pe­dig Bakó László, a pécsi nemzeti szín­ház hős szerelmese fogják játszani. — A Népszínház Parisban. A párisi Folies Dramatiques igazgatója, Syl­­vestre tegnap Budapestre érkezett, hogy a Népszínháznak a jövő kiállítási év alatt Párisban tervezett vendégjátéka tárgyában az illetékes tényezőkkel értekezzék. A terv szerint a Népszínház a jövő évben teljes két hónapon keresztül játszanék Párisban és pedig júlus és augusztus havában, amikor a színház itt zárva van. Az előadásokban ez egész népszínházi ensemble részt venne Blaha Lujzával, Hegyi Arankával és Küry Klárával egye­temben. A Folies Dramatiques igazgatója azt óhajtja, hogy a Népszínház kizárólag ma­gyar, angol és német darabokból állítsa össze párisi repertoiiéját. Különös súlyt helyez azonban a magyar darabokra s ezek közt a népszínműre. A párisi igaz­gató ma este végig nézte a Népszínház­ban a Kis Szökevény előadását s az elő­adás alatt nyert benyomásai után most már egész biztosra veszi a vállalkozásnak úgy művészi, mint anyagi sikerét. A franczia igazgató tegnap este a következőket mondotta egy újságírónak : — A Népszínház ma esti előadása egyszerűen meglepett. Elképzelheti, hogy ha elhatároztam magamat erre az útra, akkor már Párisban is nagyon sok ked­vezőt kellett hallanom az önök­ operett színházáról, de az, amit láttam és hallot­tam, még így is messze felülhaladta min­den várakozásomat. Ilyen operett-en­semble-t sehol nem hallottam s nem restellem bevallani, hogy fölötte áll a páriei operett előadásoknak. Azt hiszem, hogy az önök Népszínháza a világ első operett-színháza. A­mi a párisi vállalko­­zást illeti, én annak a sikerét egészen biztosra veszem. Nálunk olyan nagy a magyarok iránt való szimpáthia és érdek­lődés, hogy önöknek fogalmuk sem le­het erről. A Népszínház párisi vendég­­szereplése, ha sikerül létesíteni, ami tisztán csak az anyagi kérdéseknek a rendezésétől függ, nagy dicsőséget fog hozni a magyar színpadnak. — Uj havi szemle. Folyó év deczember havában a tudósok egész so­rozata a „Huszadik Század“ czímmel egy új havi szemlét indít meg. A külföldi, kü­lönösen az angol szemlék mintájára akar­ják az állami és társadalmi élet kérdéseit a tudomány álláspontjáról vizsgálni és bírálni. Hazánk spec­iális és az emberiség általános problémáit akarják szemmel kí­sérni, a múlt tanulságait kutatva, a jelen követelményeit mérlegelve s a jövő hala­dását előkészítve, hogy igy hozzászoktas­sák közönségünket a szocziális jelensé­gek mélyebbre ható szemléléséhez. A természettudományok nagy eredményei, melyek átformálták a morális tudományo­kat és új életet öntöttek azokba : ez az a forrás, mely megadja az érzéket és a tisztánlátást arra, hogy haladjunk a kor­ral és az emberiséggel. A fenntiek eléggé meghatározzák a lap szellemét és irányát, mely ebben foglalható össze : Az igazság keresése az állami s társadalmi élet­ben. Az új folyóirat felelős szerkesztője Gratz Gusztáv lesz, ki mellett 18 tagból álló szerkesztőbizottság működik. A „Hu­szadik Század“ megjelenik minden hó első napjaiban 4—6 évnyi terjedelemben. Előfizetési ára egész évre 16 korona, fél­évre 8 korona. Egyes szám ára 1 korona 50 fillér. Mutatványszámokat kívánatra bárkinek küld. A „Huszadik Század“ szerkesztősége, Budapest, IV. Muzeum­­körút 35. III. 9. Távirataink. Provokált szerkesztő. Szeged, nov. 80. (Ered. táv.) A „Szegedi Napló“ szerkesztőjét, Békeffyt László Gyula helyettes polgármester pro­­vokálja, mert egy szabályrendelet előkészí­tésére a kellő intézkedéseket nem tette meg és e miatt őt Békeffy lapjában erősen megtámadta. A segédek most tárgyalnak. Párbaj aligha lesz a dologból, mert a se­gédek a közügy védelme miatt nem en­gedik a dolgot odajutni Perotti az orfeumban. Budapest, nov. 30 (Ered. táv.) Egy berlini híradás szerint Perotti Gyula, a budapesti opera első tenoristája legkö­zelebb Berlin első orfeumában fogja csil­logtatni művészetét. Perottinak tudvalevő­leg, a berlini Theater das Westensben kellett volna fellépnie s fellépésére már ki is volt tűzve a Troubadour. A tenorista azonban lemondott erről a vendégfellépés­ről és a Wintergarten­nek nevezett varié­­tés-szinpadon fog bemutatkozni a berliniek­nek. Ez a berlini orfeum fényes feltételek mellett lépteti fel Perottit.­ ­ A delegácziók munkarendje. Bécs, nov. 80. (Ered. táv.) A ma­gyar delegáczió ma délután 5 órakor tar­totta alakuló ülését. Holnap déli 12 óra­kor ő­felsége fogadja a delegácziót. Dél­után ülés lesz, melyben Goluchowszky Agenor gróf külügyminiszter benyujatja expozéját és esetleg válaszol a hozzá in­tézett kérdésekre. Ezután a delegátusok visszautaznak Budapestre, hog­y a képvise­lőhöz kvótavitájában részt vegyenek. De­­c­ember 15-énél hamarább szó sem lehet arról, hogy a kvóta­vita véget érjen s ezért a delegácziók sem kezdhetik meg az érdemleges munkát Ha 15-én, vagy 16 án a kvótával végez a törvényhozás, a dele­­gáczió dec­ember 20 áig összeül; ha a kvóta­vita tovább húzódik, a delegácziók ennek daczára is összeülnek, de csak azért, hogy az indemnitás fölött határoz­zanak. Ezután a magyar delegátusok ismét visszautaznak Budapestre, hogy segítsenek a képviselőházban a kvótával végezni és 1900. január 1-én fölutaznak Bécsbe, ahol

Next