Pécsi Napló, 1900. február (9. évfolyam, 25-47. szám)
1900-02-01 / 25. szám
4 Pécsi Napló 1900. február 1. I Hírrovatunk. Pécs, január 31. — Változások a külügyminisztériumban. Ő Felsége, a cs. és királyi Ház és a külügyek közös miniszterének előterjesztésére, folyó évi január hó 27-én kelt legfelső elhatározásával, jóváhagyta, hogy gróf Welserheimben dőlt rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti czímmel és jeleggel felruházott első osztályfőnök a császári és királyi Ház és a külügyek közös minisztériumánál ezen állásától való fölmentése mellett, a II. rangosztálybeli diplomáczisi alkalmazottak létszámába helyeztessék át. Ugyanazon legfelső elhatározásával gróf Szécsen Miklós második osztályfőnököt ugyanezen ministeriumnál első osztályfőnökké és gróf Lützow Henrik rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert második osztályfőnökké ugyanoda kinevezte és egyúttal az utóbb nevezettnek a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. — A Szent'Vincze jótékony« régi ügylét, mely Pécs város területén igen szép tevékenységet fejt ki, «napokban tartotta meg Watxesok Miklós nyug. ezr. elnöklete alatt évi közgyűlését. Hanuy Ferencz dr. egyesületi titkár fölolvasta jelentését, mely szerint az egyesület az elmúlt évben 295 családot segélyezett. Az egylet bevételei 1899 ben 4335 frt 76 krt, kiadásai pedig 3492 frt 80 krt tettek ki. A bevételeknek Ctak jelentéktelen részét nyerte az tgvnet gyűjtés útján, a legnagyobb rész önkéntelen, sokszor névtelenül, beküldött adományokból és a pécsi Notre Dame, valamint Szt. Ferencz rendi templomokban fíriáibor Szent Antal perselyekből gyűlt egybe. Ezen utóbbi perselyek 1899. évben 1302 frt 67 krt adtak. Méltán tekintheti ezen bevételi forrást a legértékesebbnek azért, mert ezt a legszegényebbek filléren,mint adták össze. Az egyesület leginkább élelmiszerekkel segélyezi a szegényeket. — A szentháromság-szobor. Még nincs későn, beszéljünk róla. Arról van ugyanis szó, hogy a Széchenyi téren álló szentháromság-szobor helyére a város municzipiuma, mint kegyur uj szoborművet állíttasson. Az elvi határozatot már meghozta a közgyűlés, Hetyey Sámuel tizenhat ezész, Troll Ferencz választott püspök hatezer koronát ajánlott föl hozzá s Kiss György szobrász, vármegyénk derék fia már megkészítette a tervezetet s a szobor kicsinyített gipsz-mintája ott áll a városház közgyűlési termében; szóval, közel áll az ügy a megvalósulás stádiumához. Mielőtt azonban ünne a 13-ik óra tanácsos lesz egy atmást fontolóra venni. Készséggel elismerjük, hogy a szobor a város kegyurtáiga alá tartozik, noha ehhez is szó fér. Nincs könyebb valami, mint valakire terheket róni s azt mondani, hogy tartozik vele. Szeretnék a hiteles okmányt látni és olobbal, amelyben egész határozottsággal ki van mondva, hogy a szentháromság-szobor a város kegyurasága alá tartozik. De ha úgy lenne is, ami fölött nincs mit okoskodnunk , mindössze a szobor föntartásáról, tatarozásáról, restaurálásáról tartozik a város, mint kegyúr, gondoskodni; új szobrot azonban éppenséggel nem köteles a régi helyére emelni. Ez se ügy elvi része. Most következik az anyagi oldala. A város oly nyomorúságos pénzügyi viszonyok közt él, hogy a közadókból befolyó pénzt új szobrok emelésére a könnyelműség vádjának fölkeltése nélkül aligha fordíthatja. Azt hisszük, nincs is erre szükség s talán maga a felekezet, melynek vallási szimbólumát képezi a szobor, sokkal szívesebben adja össze a megkivántetó összeget, semhogy ehhez más felekezetek is járuljanak. A municzipium közpénztárába luteránus, kálvinista, izraelita adófillérei és koronái is folynak be s bizon bizon kissé furcsa, hogy idegen felekezetek pénzei felhasználtassanak egy felekezet vallási száljaira , mint a nemes és nagylelkű püspök, a választó püspök fölajánlották a szentháromság szoborra a huszonkétezer koronát; meg vagyunk róla győződve, hogy a káptalan bőkezűségről és áldozatkészségről általános ismert tagjai a másik huszonkét ezer koronát huszonnégy óra leforgása alatt összeadják. Ha pedig a káptalan abból a fölfogásból indulna ki, hogy ne csak a papok hanem a hívek is hozzanak az Istennek kedves áldozatot , akkor a fényesen floresszáló katholikus kör kezdeményezésére a katholikusok körében megindítandó gyűjtés rövid idő alatt biztosítaná az új szemháromság-szobor fölállításéra megkívántató összeget, így az eladósodott város közpénztárs nem lenne a felekezeti azélra igénybe véve. A város csak egyet tehet : restaurálja a régi szobrot. De mert többségben vannak a rom. katholikusok a közgyűlésben, a többi felekezetek terhére megszavazhatják a közpénztárból is a szükséges összeget. Sőt, mi több, ha erre kerül a sor, a közgyűlés összes más felekekezetű bizottsági tagjai is szíves készséggel hozzájárulnak a határozathoz. Isten dicsőítésére szolgál a szobor; minden vallásfelekezet Őszinte kéz szívvel járul az Úr mgasztalásához. Álljon a régi szobor helyén ut , de a közpénztárt ne használók föl reá. Indítsanak gyűjtést s legyenek róla meggyőződve, hogy minden felakazat szívesen járul a még hiányzó költség fedezéséhez. — Házasság kötés. Ma délután kötöttek házasságot a pécsi anyakönyvi hivatalban felsőeőri Cseresnyés Géza, m. kir. honvéd gyalogezredbeli főhadnagy és Schunck Emma, néhai Schunck Ottó folyamszabályozási társulati pénztáros és neje Manger Mária — utóbb özvegyült Szemák Antalné leánya. A házasságkötés hivatalos tanúi voltak : Peitler Imre pécsi törvényszéki bíró és Schunck Richárd bogárosi gyógyszerész. — Helybenhagyott alapszabályok. A szigetvári iparos ifjúság egyesületének alapszabályait a m. kir. belügyminisztérium a bemutatási záradékkal ellátta. — A vidéki zsurnalisztika köréből. Miklós Gyula, a Pécsi Napló volt belmunkatársa, ki a nyár óta a Kassán megjelenő „Pannónia” felelős szerkesztője, most átvette az ugyancsak Kassán megjelenő „Felsőmagyarország" pol. napilap felelős szerkesztői állását. Itt említjük föl, hogy a kassai nemzeti színház igazgatója előadásra elfogadta Miklós Gyula három felvonásos paródiáját, melynek czíme : „Szulamith keserves. — Pécs vízkérdéss. Igazán nem tudjuk már mire magyarázni a mi Tettye-jorásunk hóbortját. A minap 11.000 köbméter vizet adott egy napon, majd lement ez a következő napon 5000 köbméterre. És erről a kedvező vízállásról 24 óra alatt leapadt felényire, majd még kevesebbre, úgy hogy tegnap már csak 2000 köbméter vizet szolgáltatott a Tettyaforrás. És ma reggel, mert gyenge hó borította tegnap a Mecsek hegyet ismét fölszökött 4800 köbméterre ! Tessék azután az ilyen bolond forrást bármily számítás alapjául venni. A fődolog az, hogy vagy tíz napja akadálytalanul elegendő, sőt a szükségletnél jóval több víz áll rendelkezésünkre, de ez meg nem téveszthet és így bizony folytatni kell a vikutatást, mely szakadatlanul folyik a portyogó forrásnál, hol fúrnak, fúrnak, hogy megállapítsák a terület vízrétegeit. Ha ezzel a munkával elkészülnek, akkor látnak majd a szivattyúzáshoz. Csakis ha ez fogja kideríteni, hogy ott legalább 2000 köbméter víz föltétlenül rendelkezésre áll, akkor látnak majd a víz bevezetésének terveihez, de azért a jövő őszre, föltéve, hogy kedvező eredménynyel jár a szirtyuzás, elkészülhet az egész munka és akkor hihetőleg egyszer s mindenkorra lekerül a vízkérdés a napirendről. — Eső, hó, szivárvány. Szigorú képpel öltözködött ki az idén a tél, ée aztán szétomlott, bágyadt lett, lagymatag, mint valami enervált idegzetű lump, kinek fanyar ábrázatán az áttombolt éjszakák nyomai erős vonalakban rajzolódnak ki. A tél elvesztette már mi felénk régi hitelét, mert elvesztette önmagához való energiáját. Csatakos, lucskos decemberben, januárban az utcza, a higany ritkán száll zéren siet a hőmérőben, ekkor is csak rövid néhány napra. Az idén ismét elsikkasztotta a szeszélyes, beteges idő a tele . Az esőzéseken már meg se ütközünk, de ma délután igen szokatlanul amolyan nyári zivatarhoz hasonló idő uralkodott. Egyszerre nehéz felhők gomolyogtak el a város fölött, hullott az eső, meg a zuzmorás hó, nyugaton pedig szelíd fényben ragyogott a bágyadt nap Az esőzés, a havazás csak néhány perczig tartott, aztán kelet felől feltűnt nagy ívben a sokszinü szép szivárvány. — Uj estilap a fővárosban. Említettük már, hogy február 1 én Magyar Szóczimán uj eatilap indul meg a fővárosban. A lap részvénytársaságának igazgató-elnöke Kende Zsigmond, a Magyar Újság volt szerkesztője, a szerkesztőség pedig — mint budapesti tudósítónk jelenti — a következőkép alakult meg: szerkesztő : dr. Pály Ede, főmunkatárs: Kóbor Tamás, országgyűlés, színház és tárczarovat vezetője : Szőlősy Zsigmond, kritikus: Palágyi Menyhért, segédszerkesztő: Sándor Tivadar, törvényszéki rovatvezető : Zöldi Márton, bécsi telefon : Mezőfi Vlmos, közgazdaság : Szalai Bála, újdonság : Hervay Frisyas. A munkatársak közül Sándor Tivadar és Szalai Bála a Pesti Napló munkatársai, Szölősy Zsigmond pedig a Magyar Nemzet szerkesztőségéből lépett át az uj laphoz. Illetékes helyről vett értesülés szerint az uj lappal Tiszáék semmiféle összeköttetésben nincsenek. — Névmagyarosítás: Makaric* András vilmesUr pécsi lakos vezetéknevének ,Makári*-ra kért átváltoztatása, 1899. évi 134.862. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. — A halél torkában. Vörösmartan f. hó 29 én délutta a dunai molnárok, kik részint oltalmazták malmaikat az úszó jégtáblák ellen, részint javították a kisebb-nagyobb mérvben megsérülteket, egy úszó hatalmas jégtáblán két tarisznyás férfit láttak állani, akik kétségbeesve kiáltoztak segélyért, amit azonban a molnárok, végtelen szomorúságukra, nem nyújthattak. Szinte bizonyos, hogy a két vakmerő és könnyelmű férfi a Duna hullámaiban lelte sírját. — Felülfizetések. A pécsi fodrász ifjúság balja alkalmából fölülfizettek : Pécsi Villanytelep 14 kor. 21 fillér, Bernhardt György 10 kor., Szabó Sándor Till István, Horvátics Antal 8 —8 kor Popovics Rezső és neje, Kraft Adán Paszt Konrád, Sörös Mihály, Lechner János, Bisjámtos Tamás (Nagy Kozár), 5—5 Romsics István, Bettér József,Kis Zsigmond, Stigler Antál, Biró N., Bittmann Mihály, Steinmec János, Meiszner Alajos, Dolfinger András Hirezi Ferencz, Büttner József, Kóch Pér