Pécsi Napló, 1900. május (9. évfolyam, 99-123. szám)

1900-05-01 / 99. szám

­ Délafrikai háború. Warrenson, ápr. 29. (Ered táv.) Minthogy a búrok tegnap a híd közelében levő sáncokból meglehetős sűrűen lövöl­döztek, az angol tüzérség tüzel rájuk, miközben a katomi léghajó jó szolgálata kár lett. Az angoloknak nem volt veszte­ségük. Fokváros, ápr. 29. (Ered. távirat.) Hogy minden esetre gondoskodás történ­jék, elrendelték az összes kórházak kiürí­tését. A kórházakban jelenleg ápolt bete­geket, mihelyt állapotuk megengedi, a kór­házzá berendezett hajókra viszik. Lourenco-Marquez, április 29. (Ered. táv.) A Gironde gőzös 135.000 font sterlinggel érezpénzben és 121.000 font sterlinggel aranyrudakban útnak indult. Ezt az összeget egy johannesburgi fran­­czia bank küldte Parisba. Washington, ápr. 29. (Ered. táv.] A szenátusban Pettigrew újból indítványt nyújtott be, melyben a búrok iránt, szimpátia és az a remény jut kifeje­zésre, hogy küzdelmüket siker fogja koronázni. Lodge az indítványnak bizott­sághoz való utasítását indítványozta. Pet­­tigrew ezt ellenezte. A szavazásnál, mely­nél 31 en szavaztak Lodge indítványára és 11 en ellene, a ház határozatképtelensé­gét konstétálták, mire az ülést berekes­z­­tették. Törökország gondjai. Konstantinápoly, ápr. 29. (Ered. távirat.) Simsi vezérőrnagy egy bizottság­gal, melyet a lakosság megnyugtatására küldtek ki, a montenegrói határon van. Salik vezérőrnagy megkezdte Ippek város lakosainak lefegyverzését. A prislinai te­rület arnauta vezérei közös tanácskozásra gyűltek egybe, de az üszkübi előkelőségek nem vettek azon részt. Pestis zarándokok között. Djedda, ápr. 29. (Eredeti távirat.) Az itteni zarándokok közt pastis-gyanus megbetegedés fordult elő. Orkán pusztítása, Kew­ York, ápr. 29. (Ered. táv) Egy orkán, melyet vízáradások kisértek, Texasban nagy kárt tett, melyet 3—5 millió dollára becsülnek. Wacóban 12 em­ber a vízbe fúlt. A vasúti közlekedés sok helyen megszakadt. 2­1­ Pécsi Napló Pihen a szerszám, az erő, a munka: ünnep van! Tum­an az alvó udvaron, a beszédes csendben megvillan olykor a mozgó orgonabokor nagy fehersége, de mintha valami átt­etsző tiszta bibor­­szín ömlene szét rajta finoman, halvá­nyan. Nem a vörös lobogók s nyakken­dők haragos refleksze ez, hanem a jövő hajnal hasadásának igaz, tiszta fénye.­­ A földmivelésügyi minisz­ter törvényjavaslatai. Darányi Ig­­nácz földmivelésügyi miniszter az új ülésszakban több nagyfontosságú törvény­­javaslatot terjeszt a Ház elé. A legjelen­tékenyebb köztük az, amely az állat­egészségügy államosításáról szól, továbbá az a javaslat, amely a gazdatisztek hely­zetét és jogviszonyait fogja szabályozni. Ezeken kívül törvényjavaslatot fog elő­terjeszteni a dohány­kertészekről és az erdő­munkásokról, mely az utóbbikra is ki fogja terjeszteni a mezei munkás­tör­vény rendelkezéseit, továbbá az öntözésről és a munkás­pénztárakról. Ez az anyag bő foglalkozást ad majd a törvényhozás­­nak a nyári szünet előtt. Őszszel fogja aztán előterjeszteni a minis­zter a telepí­tésekről szóló törvényjavaslatot, amely szakítani fog az eddigi toldozási és fol­­dozási rendszerrel s organikusan fogja megoldan­i ezt a nagyfontosságu nemzeti és gazdasági kérdést Különben annak megoldását már gyakorlatilag elő is ké­szíti a miniszter az által, hogy már több helyen vásárolt birtokokat telepítési czé­­lokra s igy már eleve gondoskodik, hogy a törvény létrejöttekor megfelelő terüle­tek álljanak rendelkezésére. Vasárnapi távirataink. A kereskedelemügyi miniszter útja. Ikervár, ápr. 29. (Eredeti távirat.­ Hegedűs Sándor kereskedelemügyi mi­niszter Ludvigh államvasu­t elnökigaz­­gaó, továbbá Basovics és Vértessy min. tanácsosok és Hollán titkár kíséretében ma reggel az ikervári elektromos művek megnyitására Sárvárra érkezett. A mi­niszter reggel 7 órakor megtekintette a sárvári czukorgyárat, majd 8 órára a sár­vári pályaudvarra tért vissza, hol fogadá­sára Reiszig főispán vezetése alatt nagy küldöttség jelent meg. A szalonkocsiból kilépő minisztert, a díszes közönség lelkes éljenzéssel fogadta. A fogadására megje­lent közönség soraiban ott voltak az ikervári elektromos művek részvénytársa­ságának franczia és balga részvényesei is. Reiszig Ede főispán lelkes beszédben üd­vözölte a minisztert, mire Hegedűs mi­niszter elismerő szavakkal és különösen meleg rokonszenvvel emlékezett meg Vas­­vármegye gazdasági és kulturális előre­haladásáról és örömét fejezte ki a fölött, hogy ezen haladás egyik kiváló bizonyí­tékát, az iker vért elektromos műveket megtekintheti. A megjelent urak bemuta­tása után a miniszter nagy kísérettel az ikervári vízműveket, a duzzasztót, víz­­befogót és a nagyszerű turbina­házat te­kintette meg, a­hol Batthyány Lajos gróf kalauzolta a minisztert. A miniszter a látottak fölött többször adott megelégedé­sének és elismerésének kifejezést. Az iker­vári Batthyány-kastélyban elköltött reg­geli után a Péterfai-vonsorban az elek­tromos cséplést mutatták be a miniszter­nek, majd egy műmalom megtekintése után a miniszter a társasággal együtt kü­lön vonaton délután 4 órakor Szombat­helyre utazott. A negyedik ülésszak. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, április 30. Az a csöndes intermezzo, mely a harmadik és negyedik ülésszak közt az országgyűlésnek kijutott, ma véget ért. Megnyitották mindkét Házban az ország­gyűlés negyedik ülésszakát, mely bekö­szöntésekor a szokottnál is intenzívebben ébreszti fel a hon­atyáiban azt a benső tépelődést: vájjon nem utolsó ülésszaka lesz-e ez az 1896 — 1901-iki országgyű­lésnek ? A megnyitóról a következőkben tu­dósítunk : 1900. május 1. A képviselőházban. Bocsánat a merészségért, de van va­lami hasonlóság az ilyen ülésváltozásokban ahhoz a hangulathoz, amikor az iskolában egy-egy „időszak“ véget ér. Különösen most, a­hogy látni, hogy az új időszak — pardon, ülésszak kezdetére milyen, friss munkakedvvel, milyen impozáns számban jöttek el a képviselők, mintha megannyian — mint a diákok szokták — az új ülésszak elején azt az erős fogadal­mat tették, volna, hogy: no de most még jobban viseljük magunkat, mint eddig . . . Furcsa, tréfás párbeszédeket is lehet hallani. — Drukkolsz? — Én nem drukkolok, de úgy látszik, aki kérdi, az drukkol! hangzik a vidám felelet. — Persze, nem a szigorú tanárról vagy osztályfőnökről van szó, hanem egy sokkal nagyobb úrról, a választásokról, melyekről most egyáltalán nagyon sok szó esik. Közben egy különös esemény vonja magára mindenek figyelmét, a folyosón ugyanis, hol máskor vidám fényt terjesztve lángolnak a gázkandeláberek, ma korom­sötétség honol. — Világosságot ! Több világosságot! hallatszik. — Ez mégsem járja, hogy egy új ülésszak megnyitásakor a homályban tapo­gatózzunk ! Világosítsanak feli zúgnak ellenzéki hangok ezúttal tréfásan, (da persze ebben is ezért is rejlik arra, hogy senki sem tudja, mikor lesznek ez új vá­lasztások ) . Világosítsanak fal! hallatszik, de a sötétség marad. Csávossy, a fürge ház­nagy időközben felvilágosítja a kérdező­ket, de csak abban a tekintetben, hogy azért érin a sötétség, mert elromlott a gázvezeték. — Rossz ómen ! Rossz előjel! susog­ják a képviselők. Ideiglenesen a gyer­tyákkal helyettesítik a folyosón a gáz­lángokat s igy támad némi világosság. A teremben a pótlásra nincs szükség, mert az üvegfzídelen át aranyos napsugarak­­ szóródnak be. A terem hamar megtelik. Perczel Dezső elnök megnyitja az ülést s nyomban felolvassa Molnár Antal jegyző az ismert királyi feiratot, mely mára rendeli az ülésszak magnyitását. Azután az elnök javasolja, hogy holnap tiz órakor tartsák a legközelebbi ülést, a­melyen a Ház alakulási teendőket végezze, válaszsza meg az ül elnököket, jegyzőket, bizottsági tagokat. Mindjárt fel is sorolja az elnök, hogy mindanik bi­zottságba hány tagot válasszanak, az ed­digi szokásnak megfelelően. A propozíc­iót elfogadták, az elnök a képviselői éljenzése közt bezárta az ülést, mire a honatyák elsiettek haza, a homályt, bizonytalanságot hirdető folyo­sókon keresztül... A főrendiházban. Féltizenkettőkor vagy húsz főrend előtt nyitotta meg az ülést báró Vay

Next