Pécsi Napló, 1900. május (9. évfolyam, 99-123. szám)
1900-05-22 / 116. szám
k megtakarítást érhetünk el ruhaszükségletünk beszerzésénél ha a kizárólagos posztógyári raktárban vásárolunk hol honi, angol, gráczi és brüni gyártmányú VST férfi ruha-szövetett. TS-i óriási választékban eredeti gyári árban kaphatók. Leiehner és Fleischer 7482 Apácza-utcza 2. sz., Takarékpénztári uj palota. 7482 1900. május 22. Pécsi Napló folytatására állami ösztöndíjat nyert. 1867- ben elvégezvén az akadémiát, visszakerült a pribrámi bányaművek íe, ahol rövid ideig tartó gyakornokoskodás uán az ottani bányászati intézetnél mint tanársegéd nyert alkalmaztatást. De az Ő alkotó ereje, szakmája iránt való lelkesedése nem sokáig hagyták őt meg e helyen. Az ő tehetségének csakamar a gyakorlati bányászat térin kellett érvényesülnie. Már 1869 ben megbízást nyert a habersbirkeni (csehországi) kőszénbányában mint művezető, honnid rövid szolgálat után a falkenaui barna szénbányászathoz jutott, onnét pedig 1871-ben a Wiener Kohien- Industre Teremn tulajdonát képező ajkai szénbánya vezetésével bizatott meg és iint kell a magyar kőszénbányásza ról kifejtett működését keltezni, melynek élte végéig hő és sikerekben gazdag szolgája meredt. A nevezett széntársult középpontjában, valamint a brüxi és tepitezi bányáknál töltött szolgálat mén, melyeket mint referens, majd, mint főfelügyelő teljesített, 1891-ben kapott meghívót a cs. és kir. szab. du..gőzhajózási társulat pécsi kőszéntelepeire, ahol nyugdíjba vonuló elődjét, Meass Bernátot váltotta fel az igazgatásban. Október havában foglalta el hivatalát és első ténykedése az volt hogy a több évvel azelőtt Bécsbe áthelyezt bányaigazgatóságot ismét a legmegfelelőbb helyre, Plesre helyezteti vissza. Bécsben elismerték Wiesner Rajtrár kiváló képzettségét, szerencsés administratív tehetségét ,s így az ő szándékai legilletékesebb helyen minden alkalommal kellő méltatásban részesültek. Mindig egyetértve a bécsi központi igazgatósággal működött, mely az ő kifejtett tevékenységével meg is lehetett elégedve. Buzgalmában fáradhatatlan. volt. Idegen származása daczára magyar volt lelke egész hevével. Nem szóval, ígéretekkel, hanem tettekkel! Minden tettében, cselekedetében a magyar haza iránti szeretet vezette és pécsi állásában valóságos apostolává lett a magyarságnak, a magyarosodásnak. Az ő törhetetlen akaratának folyománya volt a bányatelepek népiskoláinak megmagyarosítása, ahol most már a magyar kizárólagos tannyelv és ezzel a külföldről behozott munkások gyermekeiben a magyar munkásságnak vetik meg ezen iskolák alapját. Da megváltozott a bányák munkásszemélyzete is Wiesner alatt. Lehetőleg magyar munkásokat akart a szénbányászat részére megnyerni és most már jóval több a magyar, mint az idegen bányamunkás és igy a bányákkal szomszédos, a filoxéra sújtotta vidék lakossága itt biztos és elég tisztességes keresethez jut. Ezen hazaszeretetének további folyománya volt, hogy a bányák munkásszemélyzetének vezetését magyar altisztekre akarván bízni, ezért a magyar kormány és a dupagőzhajózási társulat hathatós támogatásával megalapította Pécsett az első magyar szénbányaiskolát, mely máris meghozza gyümölcsét, mert eredménye kielégítő. A munkások erkölcsi és anyagi jólétét tőle telhetősg előmozdította. Ahol arról hallott, hogy valamely munkást baj ért, vagy az szükségben van, ott segítségével csakhamar kéznél volt s Pécsett az ő kezdeményezésére palotát épített magának a bányaigazgatóság. A városban nagy népszerűség és tisztalat környezne, ennek folyománya vett, hogy 1896 ban megválasztották a képviselő testület tagjává. Ugyanezen évben legfelső helyről is kitüntetés érte, mikor is elnyerte a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjét. A vezetése alatt álló szénbányák nagy fellendülést köszönhettek az ő szakértelmének. Az ő igazgatása alatt azok minden tekintetben fejlődésnek indultak. Új gépeket, ipari vasutakat létesített, bevezettette sok helyütt a villamos világítást és a pécsi és pécsvidéki bányák széntermelése eddig ismeretlen fokig emelkedett ez utóbbi években, és a bányák berendezése is a műszaki tökélyig jutott. Magánéletében a legjobb férj és apa, igazán szeretetreméltó ember volt, akit mindenki megszeretett, akivel érintkezésbe lépett. Szerény, előzékeny, szellemes, nagyműveltségű ember volt. A komoly munka mellett kedélye romlatlan volt és élvezet volt a vele való társalgás. Sem szolgálatából kifolyólag, sem magánéletében ellensége nem volt. Pénz és érem gyűjteménye, mely vagyonnal felér, egyedüli a maga nemében. Ifjúkorában nélkülözés közepette vetette meg ennek alapját. Szerény viszonyok közepette nevelkedett és sokszor nem evett, hogy megtakarított garasával osztrák, cseh, de különösen magyar régi pénzeket vásároljon és mikor gyűjteménye már vagy 1500 forintot ért, akkor ellopták azt tőle! Csak ez egyszer gondolt életében öngyilkosságra, de szívós akaraterejével kiheverte nagy bánatát, elölről kezdte és manubiamatikai gyűjteménye, melyben több egyedül álló példány van, 15,000 darab éremből és pénzből" áll, mely gyűjteményét most hitvese fogja gondozni, mig gyermekei férfiakká lesznek. Rajongó hive volt a képzőművészet minden ágának és szép otthona, melyet most el kellett hagynia, gyűjtő helye volt a legszebb és legritkább régiségeknek és képzőművészeti remekműveknek. Hogy több pécsi fiatalembert a dunagőzhajózási társulat külön stipendiumaival küldött el tovább-kiképzés végett Silmecz Bányára, akik közül nem egy már alkalmazásban is van, ezért külön e ismerés illeti meg Wiesner Kajmárt, kinek betegsége már évek előtt kezdetét vette. Szívbajos lett ,a különböző fürdőhelyeken keresett gyógyulást és enyhülése. Amikor valamivel jobban érezte magét, ismét munkához látott. Több nap óta Pécsszt időzik Bécsből Müller Ottó kormánytanácsos, a társulat vezérfelügyelője. Az nála vacsorázott pénteken este, mikor vacsora után lehajolt Wiesner, vértódulást kapott és eszmélete elhagyta. Háziorvosa Erreth Lajos dr, majd Mendl Lajos dr. társulati főorvos, az elhunyt jóbarátja, Kaufer Mór dr. orvosok együtt tanácskoztak a beteg állapota fölött, aki azonban már megmenthető nem volt. Ma hajnalra kelve, környezve családtagjaitól kiszenvedett. Pécsett időznek már az elhunyt testvérei is: Wiesner Adolf, a m. kir. pénzügyminisztérium főmérnöke, Wiesner Károly, prágai aszfaltgyáros, aki ma érkezett meg. Holnap érkeznek meg a temetésre erényi Ullmann Lajos udvari tanácsos, a társulat bécsi vezérigazgatója, Rücker Antal főbánya tanácsos és Déry Károly, a társulat szénéi áruéró osztályának igazgatója, hogy a délután 5 órakor végbemenő temetési gyászszertartáson részt vegyenek. Feleségén, szül. Pfanni Katiczán kívül, aki győri származású és évek óta odaadó önfeláldozással ápolta beteg férjét, két fia, Rtjmár és Felix, mint legközelebbi hozzátartozói gyászolják az elhunytat, de a gyászból kiveszi részét nem csupán Pécs város közönsége és az a sok ezer bányász, akik őszinte kényeket fognak sírján hullatni, hanem a magyar bányászvilág is, melynek egyik legkiválóbb művelője volt az elhunyt bányaigazgató. Hírrovatunk, Pécs, május 21. — Legfelső kihallgatás. Ő felsége — miként tudósítónk írja — ma délelőtt 10 órakor általános kihallgatást adott, amelyen a Felség elé járultak: Samassa József, Ceászka György érsekek, Szabó János püspök, Nékó Kálmán gróf, Andrássy Géza gróf titkos tanácsosok, Majláth József gróf, Széchényi Imre gróf, Berzeviczi Egyed cs. és kir. kamarások, Ruby Antal kúriai tanácselnök, Andrásovics Béla nyug kúriai tanácselnök, Bolrieh Károly kúriai dvó, Székely Ferencz, Gyárfás László és Kraj István kir. főügyészek, Nachodsky István, Lehmen Vincze, Mayerhofferstván, Mayer Guidor, Hofbauer István és Csalány Géza vezérőrnagyok, Voleric Mihály vezértörzsorvos, Barna Imre, Lenz Viktor, Balta Béla, Günzl Antal, Pollák Ferencz, Grünzweig Albert, Huber Antal, Pokorny Károly, Kelz Zsigmond, Ryck Lipót, Karra Károly, Lermont Lőrinc, Paninger Ignácz, Krajnovics Péter, Sélley Sándor báró és Wittmann Oszkár ezredesek, Braun József, Dampf Henrik, Gyertyánffy Bálint, Marschal Gyula báró, Perlich József, Szontágh Arthur és Wanner Hermann alezredesek, Békefi Rémig dr. Hirsehler Ágoston és Lenhossek Mihály egyetemi tanárok, Horváth Elemér miniszteri tanácsos, Samasa János érseki jószágigazgató, Kristoffy János kanonok, Szűcs Miklós törvényszéki elnök, Pózsa Ferencz osztálytanácsos, Elek Pál igazgató, Walos Adolf gyáros, Gerendey László főfelügyelő, Piausich Mátyás kir. körjegyző és mások. Együttesen fogadtattak : Tarnovszky Szaniszló gróf egyetemi rektor, Jakubowski, Krenz és Spis dékánok, továbbá Dassewffy Aurél gróf először fiával, Emillel és azután Zoltán Elek altábornagggyal, továbbá Andrássy Géza gróf Széchenyi Imre gróffal és Krasznay Ferencz igazgatóval, végül Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter neje Bálint Lina, Kállay Kamilla és Orosdi Irén urhölgyekkel. — Mária Valéria főherczeg asszony, mint tudósítónk telegrafálja, ma este Budapestre érkezett s nyomban egész családjával kiutazott Gödöllőre a kir. kastélyba. A főherczegasszony betegsége miatt holnap nem jöhet be a fővárosba s igy mint a vöröskereszt-egyesület legfőbb védnöke a városháza tanácstermében délelőtt 11 órakor tartandó közgyűlésén sem lehet jelen. Lajos Győző főherczeg is .