Pécsi Napló, 1900. május (9. évfolyam, 99-123. szám)

1900-05-22 / 116. szám

k megtakarítást érhetünk el ruhaszükségletünk beszerzésénél ha a kizárólagos posztó­gyári raktárban vásárolunk hol honi, angol, gráczi és brü­ni gyártmányú VST férfi ruh­a-szövetett. TS-i óriási választékban eredeti gyári árban kaphatók. Lei­eh­ner és Fleischer 7482 Apácza-utcza 2. sz., Takarékpénztári uj palota. 7482 1900. május 22. Pécsi Napló folytatására állami ösztöndíjat nyert. 1867- ben elvégezvén az akadémiát, visszakerült a pribrámi bányaművek íe, ahol rövid ideig tartó gyakornokoskodás u­án az ottani bányászati intézetnél mint tanársegéd nyert alkalmaztatást. De az Ő alkotó ereje, szak­mája iránt való lelkesedése nem sokáig hagyták őt meg e helyen. Az ő tehetségé­nek csakamar a gyakorlati bányászat térin kellett érvényesülnie. Már 1869 ben megbízást nyert a habersbirkeni (csehor­szági) kőszén­bányában mint művezető, honnid­ rövid szolgálat után a fal­­kenaui barna szénbányászathoz jutott, onnét pedig 1871-ben a Wiener Kohien- Industre Teremn tulajdonát képező ajkai szénbánya vezetésével bizatott meg és i­int kell a magyar kőszénbányásza ról kifejtett működését keltezni, melynek élte végéig hő és sikerekben gazdag szolgája meredt. A nevezett széntársult középpontjában, valamint a brüxi és tepitezi bányáknál töl­tött szolgálat mén, melyeket mint refe­rens, majd, mint főfelügyelő teljesített, 1891-ben kapott meghívót a cs. és kir. szab. du..gőzhajózási társulat pécsi kő­széntelepeire, ahol nyugdíjba vonuló előd­jét, Meass Bernátot váltotta fel az igaz­gatásban. Október havában foglalta el hivatalát és első ténykedése az volt hogy a több évvel azelőtt Bécsbe áthelyez­­t bányaigazgatóságot ismét a legmegfelelőbb helyre, Plesre helyeztet­i vissza. Bécsben elismerték Wiesner Rajtrár kiváló képzett­ségét, szerencsés administratív tehetségét ,­s így az ő szándékai legilletékesebb helyen minden alkalommal kellő méltatásban ré­szesültek. Mindig egyetértve a bécsi köz­ponti igazgatósággal működött, mely az ő kifejtett tevékenységével meg is lehetett elégedve. Buzgalmában fáradhatatlan. volt. Idegen származása daczára magyar volt lelke egész hevével. Nem szóval, ígéretek­kel, hanem tettekkel! Minden tettében, cselekedetében a magyar haza iránti sze­retet vezette és pécsi állásában valóságos apostolává lett a magyarságnak, a magya­­rosodásnak. Az ő törhetetlen akaratának folyománya volt a bányatelepek népisko­láinak megmagyarosítása, ahol most már a magyar kizárólagos tannyelv és ezzel a külföldről behozott munkások gyerme­keiben a magyar munkásságnak vetik meg ezen iskolák alapját. Da megválto­zott a bányák munkásszemélyzete is Wiesner alatt. Lehetőleg magyar munká­sokat akart a szénbányászat részére meg­nyerni és most már jóval több a magyar, mint az idegen bányamunkás és igy a bá­nyákkal szomszédos, a filoxéra sújtotta vi­dék lakossága itt biztos és elég tisztes­séges keresethez jut. Ezen hazaszeretetének további fo­lyománya volt, hogy a bányák mun­kásszemélyzetének vezetését magyar al­tisztekre akarván bízni, ezért a magyar kormány és a dupagőzhajózási társulat hathatós támogatásával megalapította Pé­csett az első magyar szénbányaiskolát, mely máris meghozza gyümölcsét, mert eredménye kielégítő. A munkások er­kölcsi és anyagi jólétét tőle telhetős­g előmozdította. Ahol arról hallott, hogy valamely munkást baj ért, vagy az szük­ségben van, ott segítségével csakhamar kéznél volt s Pécsett az ő kezdeményezé­sére palotát épített magának a bánya­igazgatóság. A városban nagy népszerű­ség és tisztalat környezne, ennek folyo­mánya vett, hogy 1896 ban megválasztot­ták a képviselő testület tagjává. Ugyan­ezen évben legfelső helyről is kitüntetés érte, mikor is elnyerte a Ferencz József­­rend lovagkeresztjét. A vezetése alatt álló szénbányák nagy fellendülést köszönhet­tek az ő szakértelmének. Az ő igazgatása alatt azok minden tekintetben fejlődésnek indultak. Új gépeket, ipari vasutakat létesí­tett, bevezettette sok helyütt a villamos vilá­gítást és a pécsi és pécsvidéki bányák széntermelése eddig ismeretlen fokig emel­kedett ez utóbbi években, és a bányák be­rendezése is a műszaki tökélyig jutott. Magánéletében a legjobb férj és apa, igazán szeretetreméltó ember volt, akit mindenki megszeretett, akivel érintkezésbe lépett. Szerény, előzékeny, szellemes, nagy­­műveltségű­ ember volt. A komoly munka mellett kedélye romlatlan volt és élve­zet volt a vele való társalgás. Sem szolgálatából kifolyólag, sem­ magánéleté­ben ellensége nem volt. Pénz és érem gyűjteménye, mely vagyonnal felér, egyedüli a maga nemében. Ifjúkorában nélkülözés közepette vetette meg ennek alapját. Szerény viszonyok közepette ne­velkedett és sokszor nem evett, hogy megtakarított garasával osztrák, cseh, de különösen magyar régi pénzeket vásárol­jon és mikor gyűjteménye már vagy 1500 forintot ért, akkor ellopták azt tőle! Csak ez egyszer gondolt életében öngyilkos­ságra, de szívós akaraterejével kiheverte nagy bánatát, elölről kezdte és manub­ia­­matikai gyűjteménye, melyben több egye­dül álló példány van, 15,000 darab érem­ből és pénzből" áll, mely gyűjteményét most hitvese fogja gondozni, mig gyer­mekei férfiakká lesznek. Rajongó hive volt a képzőművészet minden ágának és szép otthona, melyet most el kellett hagynia, gyűjtő helye volt a legszebb és legritkább régiségeknek és képzőművészeti remekműveknek. Hogy több pécsi fiatalembert a dunagőzhajózási társulat külön stipendiu­maival küldött el tovább-kiképzés végett Silmecz Bányára, akik közül nem egy már alkalmazásban is van, ezért külön e is­merés illeti meg Wiesner Kajmárt, kinek betegsége már évek előtt kezdetét vette. Szívbajos lett ,a különböző fürdőhelyeken keresett gyógyulást és enyhülése. Amikor valamivel jobban érezte magét, ismét mun­kához látott. Több nap óta Pécsszt időzik Bécsből Müller Ottó kormánytanácsos, a társulat vezérfelügyelője. Az nála vacso­rázott pénteken este, mikor vacsora után lehajolt Wiesner, vértódulást kapott és eszmélete elhagyta. Házi­orvosa Erreth Lajos dr, majd Mendl Lajos dr. társulati főorvos, az elhunyt jóbarátj­a, Kaufer Mór dr. orvosok együtt tanácskoztak a beteg állapota fölött, aki azonban már megment­hető nem volt. Ma hajnalra kelve, kör­nyezve családtagjaitól kiszenvedett. Pécsett időznek már az elhunyt testvérei is: Wies­ner Adolf, a m. kir. pénzügyminisztérium főmérnöke, Wiesner Károly, prágai asz­faltgyáros, aki ma érkezett meg. Holnap érkeznek meg a temetésre erényi Ullmann Lajos udvari tanácsos, a társulat bécsi vezérigazgatója, Rücker Antal főbánya tanácsos és Déry Károly, a társulat szén­éi áruér­­ó osztályának igazgatója, hogy a délután 5 órakor végbemenő temetési gyász­­szertartáson részt vegyenek. Feleségén, szül. Pfanni Katiczán kí­vül, aki győri származású és évek óta odaadó önfeláldozással ápolta beteg férjét, két fia, Rtjmár és Felix, mint legköze­lebbi hozzátartozói gyászolják az elhuny­tat, de a gyászból kiveszi részét nem csupán Pécs város közönsége és az a sok ezer bányász, akik őszinte kényeket fog­nak sírján hullatni, hanem a magyar bá­nyászvilág is, melynek egyik legkiválóbb művelője volt az elhunyt bányaigazgató. Hírrovatunk, Pécs, május 21. — Legfelső kihallgatás. Ő felsége — miként tudósítónk írja — ma délelőtt 10 órakor általános kihallgatást adott, a­melyen a Felség elé járultak: Samassa József, Ceászka György érsekek, Szabó János püspök, Nékó Kálmán gróf, Andrássy Géza gróf titkos taná­csosok, Majláth József gróf, Széchényi Imre gróf, Berzeviczi Egyed cs. és kir. kamarások, Ruby Antal kúriai tanácselnök, Andráso­­vics Béla nyug kúriai tanácselnök, Bolrieh Károly kúriai dvó, Székely Ferencz, Gyár­fás László és Kraj István kir. főügyé­szek, Nachodsky István, Lehmen Vincze, Mayerhoffer­stván, Mayer Guidor, Hof­­bauer István és Csalány Géza vezérőrna­gyok, Voleric Mihály vezért­örzsorvos, Barna Imre, Lenz Viktor, Balta Béla, Günzl Antal, Pollák Ferencz, Grünzweig Albert, Huber Antal, Pokorny Károly, Kelz Zsigmond, Ryck Lipót, Karr­a Ká­roly, Lermont Lőrinc­, Paninger Ignácz, Krajnovics Péter, Sélley Sándor báró és Wittmann Oszkár ezredesek, Braun József, Dampf Henrik, Gyertyánffy Bálint, Mar­­schal Gyula báró, Perlich József, Szon­­tágh Arthur és Wanner Hermann alezre­desek, Békefi Rémig dr. Hirsehler Ágoston és Lenhossek Mihály egyetemi tanárok, Horváth Elemér miniszteri tanácsos, Sama­sa János érseki jószág­­igazgató, Kristoffy János kanonok, Szűcs Miklós törvényszéki elnök, Pózsa Fe­­rencz osztálytanácsos, Elek Pál igaz­gató, Walos Adolf gyáros, Gerendey László főfelügyelő, Piausich Mátyás kir. körjegyző és mások. Együttesen fogad­tattak : Tarnovszky Szaniszló gróf egye­temi rektor, Jakubowski, Krenz és Spis dékánok, továbbá Dassewffy Aurél gróf először fiával, Emillel és azután Zoltán Elek altábornagggyal, továbbá Andrássy Géza gróf Széchenyi Imre gróffal és Krasz­­nay Ferencz igazgatóval, végül Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter neje Bálint Lina, Kállay Kamilla és Orosdi Irén urhölgyekkel. — Mária Valéria főherczeg asszony, mint tudósítónk telegrafálja, ma este Budapestre érkezett s nyomban egész családjával kiutazott Gödöllőre a kir. kastélyba. A főherczegasszony beteg­sége miatt holnap nem jöhet be a fővárosba s igy mint a vöröskereszt-egyesület legfőbb védnöke a városháza tanácstermében dél­előtt 11 órakor tartandó közgyűlésén sem lehet jelen. Lajos Győző főherczeg is .

Next