Pécsi Napló, 1900. május (9. évfolyam, 99-123. szám)

1900-05-01 / 99. szám

AZ 1900. május 1. Pécsi Napló 4 L . 1­1 éneklő kanonoknak az olvasó kanonok­­ságra, dr. Blümelbucher Ferenci őr­kano­­noknak az éneklő kanonokságra, Szitányi Ferencz főszékesegyházi főesperesnek az őrkanonokságra, Peller József választott püspök és komáromi főesperesnek a fő­székesegyházi főesperességre, végül l­asz­­laghy Ferencz czimzetes prépost és leg­idősebb mesterkanonoknak a komáromi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ekként megüresedő mes­­terkanonokságot dr. Kohl Medárd pápai praelatus és herczegprimási titkárnak ado­mányozta. — Májusi előléptetések. A Pécsett állomásozó ezredek tisztikarában ezúttal is csak nagyon kicsi számban tör­téntek előléptetések. Előléptek a 8 ik honvéd huszárezredben: Dorsán Károly százados őrnagygyá, Anderlik István II. osztályú százados­­ osztályú századossá. A pécsi 19. honvéd gyalogezredben: Rottmann Miklós (Kaposvár), Hauser Hen­rik, Beöreöndy István II. oszt. századosok I. oszt. századosokká. Keil Elemér fő­hadnagy, pécsi hadapródiskolai tanár II. osztályú századossá. Cziszterer Mihály hadnagy, pécsi hadapródiskolai tanár fő­­hadnagygyá, Hrabéczy István dr. ezred­­orvos törzsorvossá, Rónay Győző, Ujvéry Ede dr. és Fenyő Gyula tartalékos had­apród őrmesterek tartalékos hadapród­­tiszthelyettesekké. A cs. és kir. 52. gya­logezredben : Gepferth István százados őrnagygyá a 32. gyalogezredhez, Weiszen­­berger Theodor, Krause Lajos, Driegel Ágoston főhadnagyokat századosokká; Volny József, Papanek Oszkár, Viskod­i Pál, Sulyok Imre, Caeser Rudolf hadna­gyokat főhadnagyokká nevezte ki ő Felsége. Előléptetések a postán és távírdán. Brunner Olivér posta és tá­vírda igazg. titkár, ki a minisztériumba ideig­lenesen volt berendelve, a VIII. fizetési osz­tály 1. rendfokozatába lépett elő, egyúttal visszahelyezték Pécsre, Koroda Pál dr. a VIII. fiz. oszt. 3 r. fok. a VIII. f. o. 2. r. foko­zatába lépett elő. Szabón István posta Igazgatósági fogalmazót a IX. f. o. S. r. fok. segédtitkárrá. — Hajós László (Kaposvár), Toll Géza (igazgatósági) tiszteket főtisztekké a IX. f. o. 3 fok. — Előd Ármin és Braun­stein József s.­tiszteket s. ellenőrökké a X. f. o. 3. rendfokozatába nevezték ki. — Trenkin János s. ellenőr (Nagy-Kanizsa) a X f. o. 3 r. f.­a X. f. o. 2. r. f. ba lép­tették elő. — Turcsányi Ferenczné táv­­irókezelőnőt (Mohács) az 1000 koronás, Czillinger Józsefnét (Villány) a 900 ko­ronás fokozatba léptették elő. A pécsi szolgák közül a 700 koronás fokozatba előléptek : Takács Sándor, Reinold Jakab, Vető Imre, Páján István. — A jászóvári premontrei fő­pap utóda. — Felsége Benedek Ferencz jászóvári premontrei rendi főpap, prépost mellé dr. Takács Menyhért premontrei kanonok-rendi áldozó papot és kassai fő­­gymnasiumi igazgatót utódlási joggal se­géddé kinevezte. — A kereskedelemügyi mi­niszter kinevezései. A kereskede­lemügyi m. kir. miniszter dr. báró Wim­­mersperg Frigyes és dr. Lers Vilmos mi­niszteri titkári czimmel és jelleggel felru­házott miniszteri segédtitkárokat, — utób­bit a m. kir. központi statisztikai létszá­mába — miniszteri titkárokká, dr. Ádám Géza, dr. Procopius Béla, dr. Andor Endre és dr. Hollán Sándor miniszteri fogalma­zókat, — utóbbit mint ideiglenes minősé­gűt a m. kir. központi statisztikai hivatal létszámába — miniszteri segádttkárokká, dr. Pap Dezső, dr. Sigmond Emil, dr. Do­­mony Móricz, dr. Dessewffy Aurél, dr. Szterényi Sándor és dr. Gunesch Gusz­táv miniszteri segédfogalmazókat minisz­teri fogalmazókká, végül dr. Szabóky Ernő, dr. Környei Géza, dr. Török László, dr. Csathó Ernő, dr. Scitovszky Tibor, dr. Szilágyi Viktor fizetés nélküli minisz­teri segédfogalmazókat és dr. Országh Elemér ideiglenes minőségű miniszteri számtisztet — utóbbit számfelettiként — miniszteri segédfogalmazókká nevezte ki. — A pécsi esküdtbiróság elnöke. A pécsi kir. törvényszék elnöke az 1897. évi XXXIII. 2 § nak 3 ik be­kezdése alapján közhírré teszi, hogy a pécsi kir. ítélőtábla elnöke az 1900. év még vissza levő időtartamára a pécs kir. törvényszék esküdtbiróságának elnökéül Hardy Sándor kir. törvényszéki elnököt jelölte ki. — A vármegye főpénztáro­sának gyásza. Tegnap reggel vettük a sürgönyt Mohácsról, mely Igalics (Igali) Száva halálhírét hozta. Az elhunytban Igalics Radivoj, Baranyavármegye főpénz­tárosa atyját vesztette. A derék öreg ur már hoszabb idő óta gyengélkedett s te­kintettel agg korára, minden órában el lehettek készülve kimúlására. Mintegy há­rom héttel ezelőtt meglátogatta a főpénz­táros beteg édes atyját s már akkor re­ménytelen volt állapota. A 82-ik évében élő aggastyán folytonosan ágyban feküdt az utóbbi időkben s ereje rohamosan ha­nyatlott. Vasárnap hajnali 4 órakor borult az örök álom fátyola fáradt szemeire. Iga­­lits (Igali) Szávó 48 as honvéd volt, mint ilyen szerb létére harczolt a magyarok szabadságáért, a mi életének kétségtelenül egyik legszebb vonása. A vármegyének bizottsági tagja. Több éven át mint gaz­­dász volt alkalmazva Sauska Jenő ura­dalmában. Később a maga gazdája lett s igen szép vagyont szerzett. Hagyatékát közel 200 ezer forintra becsülik. Baarban halt meg s hült tetemeit a Sombereken lévő családi sírboltban nagy részvét mellett a görögkeleti szerb egyház szertartása szerint ma helyezték örök nyugalomra. Gyermekei: Vazul kir. járásbiró, Radivoj vármegyei főpénz­táros és Szvetozár hír­lapíró s a rokonság gyászolják. — Országos kongresszusok. Vasárnapon kezdődött Budapesten a bal­­neologusok országos kongresszusa Tauffer Vilmos dr. egyetemi tanár elnöklete mel­lett. Először a balneologiai egyesület tar­totta meg közgyűlését, mely után meg­kezdődött a fürdő­­ügyi kongresszus, melyet mai napon folytattak. Az országos magyar kertészeti egye­sület szintén vasárnapon tartotta meg Budapesten közgyűlését Emich Gusztáv m. kir. udvari tanácsos elnöklete mellett. — Május elseje. A tavasz leg­szebb, legpoétikusabb napja. Üde, illatos virágcsokrok, májusfák pompáznak a házak és ablakok előtt. Mennyi sóvárgás, mennyi vágy szólamlik meg ez illatos üdvözlé­sekben. Vajon megértzik-e, viszonzák-e ?... És ezt a gyönyörű, derűs szép napot ösz­­szes poezisével agyondorongolja a legkiáll­­hatatlanabb, és legkellemetlenebb próza: a hurczolkodás. Mert május 1 én van a négy hurczolkodás. Égés karavánok in­dulnak meg e szép napon, egyrészt a zöldbe, mulatni, másrészt­­ az új la­kásokba, czipelvén magukkal összes czók­­mókjaikat. Munkások, tragacsosok, terhes kocsik, nagyon kocsik, kézi­szállítók lök­­dösik, kerülik, akadályozzák egymást, flegmával, vagy szitkozódva, csúfondáros­­kodva. Mindenki siet, mindenki izgatott. Vajon mikor jön rendbe az új lakáson ? Vajon jobb lesz-e ott? Vagy talán rosz­­szabb?És ki ki tudja. Hurczolkodjunk tehát. A hurczolkodást különben sokan már a mai nap megkezdették és talán be is fejezték. Mert bizony nem mindenki­nek van 6 szobára való bútora. Most aztán majd ki fog tűnni, hogy mennyi az üres lakás Pécsett. Mert van ám szép számmal és azt hisszük, egyre több lesz, mert egyre több új ház épül, szép, mo­dern lakásokkal és hát kinek lenne kedve a régi rozzant lakásokban maradni ? Itt a május elseje, lehet duskálkodni az uj lakásokban ! — Philologiai versenyek. Az országos középiskolai tanáregyesület va­sárnap Budapesten Beöthy Zsolt elnök­lete alatt választmányi ülést tartott, me­lyen megvitatták a philologiai versenyek szabályzatát. A vidéki körök a legtöbb helyen helyeslik a versenyek eszméit, mely abban áll, hogy az országos közép­iskolai tanáregyesület évenként egyszer országos versenyt rendez az érettségi vizsgálatot tett tanulók közt, a közép­iskola nyelvi és irodalmi tanulmányai köréből. A dolgozatokat szaktanárokból alakított bizottság bírálja meg. E bírálat alapján az igazgatóig odaítéli a legjobb dolgozatnak a 100 aranykorona első és az utána következőnek az 50 aranykorona második pályadíjat. A választmány elha­tározta, hogy elfogadva a tervezetet, hozzá­lát ezen versenyek rendezéséhez, melyre nézve a döntő szó a július 3. és 4. Temesváron megtartandó közgyűlést il­leti meg a döntő szó. — Az új bankfiókok főnökei. Az osztrák-magyar bank főtanácsa leg­utóbbi ülésében nevezte ki az újonan szervezett fiókintézetek főnökeit. Bokrosa Zoltánt, a debreczeni fiókintézet h. főnö­két, a kecskeméti intézet főnökévé, Balogh Frigyest, a győri intézet h. főnökét, a kaposvári intézet főnökévé nevezték ki; mindkettő évekkel ezelőtt a soproni fiók­intézet hivatalnoka és a soproni társas élet közkedvelt alakja volt. Itt emlíjük meg azt is, hogy a soproni fiókintézet kerületéből kihasított szombathelyi új in­tézet főnöke lovag d’Elvert Lajos lett, a­ki eddig Nagybecskereken működött főnök­helyettesként. Az új fiókintézetek közül a szombathelyi, beszterczsbányai, kaposvári, kecskeméti és újvidéki valószínűleg már július hó 1-én megkezdi működését.­­ A vasárnapi munkaszünet és az alkalmazottak. A kereske­delmi alkalmazottak országos egyesülete, a nyári évad beálltával azt a kérelmet in­tézi a székesfővárosi és vidéki kereske­dőkhöz, hogy tekintettel arra a körül­ményre, hogy a nyári hónapokon át a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény értelmében, üzleteiket amúgy is csak vasárnap délelőtt tíz óráig tarthatják nyitva, legalább a nyári évad alatt a teljes va­sárnapi munkaszünetet tartsák be, hogy így az alkalmazottak is részesülhessenek az olyannyira szükséges testi és lelki üdülésiben. Eddig különben már igen sok szakma megegyezett, hogy közös elhatá­rozás alapján, üzleteiket május hó köze­pétől egész szeptember haváig a vasár­napi napokon egész nap zárva tartják. Tudomásunk szerint Pécsett is a keres­kedők jó része július és augusztus hó­napokban vasárnap egész napon át zárva fogják tartani üzleteiket.­­ A népszámlálás előkészí­tése. A Központi Statisztikai Hivatal megkezdte a folyó év végén megejtendő általános népszámlálás előkészületeit. Az előkészítés tervezete már ki van dolgozva s a kereskedelemügyi miniszter jóváha­gyását is megnyerte, ennek következtében a Statisztikai Hivatal hozzáfogott a nép­számlálási felvétel részletes programmá­jának megállapításához. E programm alapelve az, hogy a mostani népszámla-

Next