Pécsi Napló, 1900. június (9. évfolyam, 124-146. szám)

1900-06-01 / 124. szám

1900. június 1. i­­ kereskedők utazói magánosoknál is gyűjt­hetnek megrendelést.­­ A vidéki kereskedők társulata indította meg a mozgalmat, memo­randumot küldve a város országgyűlési kép­viselőjének, melyben arra kérik, hogy az országgyűlésen is hasson oda, hogy a ja­vaslat törvényerőre emelkedjék, még­pe­dig ne is a mai formájában, hanem úgy, hogy az utazó még előzetes írásbeli felhí­vásra se kereshessen fel magánosokat, hanem teljesen el legyen tiltva a magán­emberektől való megrendelések gyűjtésé­től.­­ A kereskedelmi és iparkamara is hasonló akc­iót indítottak a kamarák kö­rében, amihez már csatlakoztak is a vi­déki kereskedelmi érdekek őrei. Mi a vidék ez akc­ióját rendkívül fontosnak és szükségesnek tartjuk, mert nem csa­k a szegény népet kell a tömér­dek becsapástól, szédelgéstől, károsodás­tól megmenteni, de meg kell szabadítani a veszedelmes, egészségtelen, tisztesség­telen konkurencziától a vidéki kereske­dőket is. A vidéki értelmiség e derék, ki­váló osztálya, amely nemzeti szempontok­ból is hivatást teljesít, — nagyobbat, mint a fővárosi — úgy is tenger­bajjal küzd és már már a tönk szélén van. A keres­kedői osztály köréből nem hallunk egye­bet csak panaszt az üzlettelenség, a meg­élhetési küzdelmek miatt. Az állam és társadalom nagy terheket ró az osztályra, méltányos, hogy könnyítsen is a helyze­tén, a­hol lehet. Mert a fővárosi nagy­­czégek Isten segítségével csak elboldo­gulnak valahogy, ha a vidéki boltok elől nem szedik el a vevőiket — de az a kis vidéki boltos nem küldheti az ő vigéczeit fővárosi nagykereskedő területére — orv­­vadászatra. A főváros kereskedelme úgyis aránytalanul fejlett a vidék fölött — már pedig a vidék is létezik és fuldokolva kiabál segi­ségért! A vigeczek érdemes testületét tehát becsüljük meg, — csak a szárnyaikat nyirbáljuk meg egy kissé. Egy kereskedő. Hírrovatunk. Pécs, május 31. — Általános kihallgatás. Ő Felsége ma délelött, mint budapesti tudó­sítónk telegrafálja, 10 órakor a jelenlegi budapesti tartózkodása alkalmával utoljára adott általános kihallgatást, a­melyen fo­gadtattak : Keniciky Ferencz főispán és Lederer Artur báró, ny. altábornagy tit­kos tanácsosok, Van Bojen Henrik, né­metalföldi főkonzul; továbbá Ney Béla, Pauler Gyula, Reviczky Konrád, Sélley Sándor, Menzer Lajos és Czekelius Aurél miniszteri tanácsosok, továbbá Kétly Ká­roly, Hochhalt Károly és Nékám Lajos egyetemi tanárok (együttesen), továbbá: Sávér Kálmán és Tassy Pál kir. főügyé­szek, Konrádheim Oszkár báró ny. kir. táblai biró, sat. Neubauer Ferencz fő­bányatanácsos, Steinhaus László műszaki tanácsos, Svehla Kálmán dr. és Zgorsky László lovag főtörzsorvosok, Kunze Erich dr. főtörzsorvos, Hergotta György alezre­des hadbíró, Siklóssy Andor és Szabó Sámuel földbirtokosok. Azon hölgyek kö­zött, akiket ő Felsége ma délelőtt foga­dott, volt Moravicz Luczia egyetemes orvostudor is. A király délután 5 órakor Gödöllőre utazott kíséretével és ott tölti a pünkösdi ünnepeket is Nem igaz tehát azon hir, hogy holnap Bécsbe érkezik. — Ő Felsége a tűzkárosul­taknak. Ő Felsége a Pest Pilis-Solt- Kiskun vármegyében fekvő Mogyoród község tűzkárosult lakosai nyomorának m­űhítésére legfelső magánpénztárából há­romezer koronát adományozott­ — Személyi hírek. Hetyey Sámel pécsi püspök ma este Szent­ László­­ról visszatért rezidencziájába és csak a pünkösdi ünnepek után tér vissza Szent- Lászlóra. — Sávér Kálmán pécsi kir. fő­ügyész ma az általános kihallgatás alkal­mával megköszönte ő Felségének pécsi főügyészszé történt kinevezését. — Kitüntetés, ő Felsége Mándy Lajos kereskedelemügyi magyar miniszté­riumi miniszteri tanácsosnak, a vasutügyek terén szerzett érdemei elismeréséül a Lipót rend lovagkeresztjét adományozta. Mándy Lajos kitüntetése mindenütt, ahol a magyar kir. államvasutak fejlesztése körül szerzett érdemeit ismerik, élénk meg­elégedést fog kelteni, amennyiben Mándy Lajos nagy szakértelmével nagy munka­kedv és előzékenység párosul. — A népiskolai államosítás előharczosa. ő Felsége a vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter előter­jesztésére Halász Ferncz osztálytanácsosi czimmel és jelleggel felruházott tanfel­ügyelőt, ki évek sora óta a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a nép­iskolák államosításának lelkes előharczosa, akinek előterjesztésére tette magáévá a kormány a mezőgazdasági ismétlő iskolák eszméjét, osztálytanácsossá, a VI. fizetési osztály első fokozatával járó illetmények­­kinevezte. — A kereskedelmi muzeum felügyelő bizottsága. A kereskede­lemügyi magyar kir. miniszter a magyar kir. kereskedelemi muzeum felügyelő bi­zottsága elnökévé dr. Schmidt József ny. államtitkárt és orsz. képviselőt, tagjaivá pedig Brátay Kálmán orsz. képviselőt, Breitner Zsigmond kereskedőt, a „Mo­dern és Breitner” czég főnökét, a magy. kereskedelmi részvénytársaság vezérigaz­gatóját, Édeskuthy Jenő kereskedőt, az Édeskuthy Lajos czég főnökét, Gelléri Mór kir. tanácsost, az orsz. ipartestület igazgatóját, Hüttl Tivadar kereskedőt, Mende Bódog szerkesztőt, Messmer Jó­zsef nagykereskedőt, Neuschloss Marczel kir. tanácsost, Probstner Alfréd főbánya­tanácsost, Bóth Loránd földmivelésügyi miniszteri titkárt, Surányi József keres­kedőt, Schwartz József és társa gépkeres­kedő c­ég főnökét, dr. Schreyer Jakabot, a kereskedelmi csarnok titkárát és Thék Endre gyárost nevezte ki. — Zenésmise. Folyó hó 4 én vagyis pünkösd hétfőn délelőtt 11 órakor a lyceumi templomban Zangl I. Szent­ Cassian miséje — felvéve a regensburgi katalógusban 1103 sz. alatt — kerül elő­adásra. E miséről Pater Piel az említett katalógus egyik egyházzenei referense úgy nyilatkozik, hogy „ünnepi mise az a szó legszorosabb értelmében, minden tekintet­ben szigorúan egyházias, méltóságteljes.“ — Nyugalmazott alezredes. Ő Felsége í hó 22 én Gödöllőn kelt leg­felső elhatározásával Pataki Endre pécsi 19. honvéd gyalogezredbeli alezredesnek a saját kérelmére megejtett felülvizsgálat eredménye alapján, mint rokkantnak nyugállományba helyezését rendelte el . Ha nem a király rendeletében állna, Pa­taki alezredes délszeg alakját látva, alig hinnék el e­gy rokkant. Hiába: nehéz kenyér a betont kenyér. A fáradalmak, a nagy felelősség tudata, az ellenőrzés gondjai a legedzettebb izmokat is meg­viselik, és idő előtt megőrlik. Ám ez eset­ben hiszszük, hogy a nyugalomba vonuló derék alezredes, aki a tisztikar egyik legnépszerűbb tagja, akit úgy bajtársai, mint a polgárság legkiválóbb elemei ,a legtelje­­bb mértékben becsülnek és szeretnek, fölmentve a nehéz szolgálattól­­ és az azzal járó irgalmaktól, csakhamar­­ összeszedi megrongált erejét és amily buz­gón szolgálta harmincz hosszú éven át fegy­verrel kezében a honvédség ügyét, s most, nyugalomban vonulva, a polgári társada­lom kebelében is kiveszi a munkából reá eső részt, a­mely polgári társadalom szí­véből örvend, hogy oly kiváló, lovagias, humánus férfiúval gazdagodtak meg sorai, mint aminőnek Pataki Endre alezredest mindenki ismeri. — Bérmálás Barcson. Hornig Károly báró veszprémi püspök, mint tudó­sítónk írja, ma csütörtökön Barcsra érke­zett, hogy ott a bérmálás szentségét ki­­oszsza. A hívek főpásztorukat ünnepélye­sen fogadták, akinek tiszteletére a templom előtt diadalkaput állítottak. — Az ország czimerének használata. A belügyminisztérium az ország czimerének használata tárgyában a következő körrendeletét adta ki vala­mennyi törvényhatóság első tisztviselőjé­nek. Újabban ismételten tapasztaltatok, hogy az ország czimerének használhatá­­sára engedélyt nyert ezégek némelyike a nyert engedélyt a képen értelmezi, hogy annak alapján az ország czimerét pecsét­jében is használhatja Erre való tekintet­tel az illető ezégek megfelelő figyelmez­tetése végett Czimer tudomására kívánom hozni, hogy az engedély az ország czi­­merének a pecsétben való használatára hallgatag ki nem terjed, a minthogy ál­talában csak arra jogosít, a­mi az illető engedélyokmányban kifejezetten ki van mondva. Hozzá kell tennem, hogy az or­szág czimerének a pecsétben való hasz­nálata csak állami és országos jellegű hatóságokat illet meg s azért ez magáno­soknak, magán jellegű testületeknek, vál­lalatoknak és intézeteknek nem is enge­délyeztetik. Budapest, 1900. évi május hó 25 én. A miniszer helyett: Gulner, s. k. államtitkár. — Pünkösdi ünnepek. A keresz­tény egyházzal együtt ünnepli vasárnap és hétfőn a zsidóság a kinyilatkozás ünne­pét. Az izr. templom imarendje jelzett na­pokon a következőképen lett megállapítva. Esti ima mindkét napon 1/*8 órakor. — Reggeli ima mindkét napon V­ 7 órakor. Muszáj ima mindkét napon 10 órakor. — Az első napon 11 órakor magyar hitszó­noklat, a második napon ugyanakkor ház­kára ima a megholtak lelki üdvéért. — Végzett joghallgatók. A pécsi jogakadémián ma kezdődött meg a vakáczió, előadásokat nem tartanak egész a jövő tanév megnyitásáig, csupán a vizs­gálatok folynak még. Az idei tanévvel a következő joghallgatók mentettek fel a* előadások további hallgatásától: Dakleva Dénes, Biró Jenő, Fischer Jenő, Felsen­burg Emil, Bolgár Béla, Kengyel Ernő és Grün Sándor. — Bojkottált ügyvéd­je lep* szerkesztő czímü közleményünkre azt írják Szegzárdról, hogy báró Jeszenszky György nem mint szolgabíró, hanem mint rendező nem eresztette be Geiger Gyulát a terembe A dolog a következőkép tör­tént: Geiger az estélyre kapott meghívót, sőt mint lapszerkesztő szabadjegyet is. A rendezőség, amely felölelte jóformán az összes számbajövő szegzárdi fiatalságot, erre egyértelműig kijelentette, hogy le­mond, ha a m­ghívót a nőegylet vissza nem vonja (Lehet gondolni, hogy ezt nem ok nélkül tették!) A nőegylet a meghívót visszavonta, Geiger azonban kijelentette, hogy mégis el fog menni az estélyre, ha kell erőszakkal! Jeszenszky erről értesülvén, kijelentette, hogy ő nem fogja a terembe beereszteni, — ha kell erőszakkal! A kérdéses estén Geiger­­be akart menni a terembe, de báró Jeszenszky György azt mondta neki, hogy nem me­het be, mert meghívója érvénytelen. Geiger Pécsi Napló 3

Next