Pécsi Napló, 1900. augusztus (9. évfolyam, 173-197. szám)

1900-08-01 / 173. szám

IX. évfolyam. Szerdai 1900. augusztus I. 173. (2618.) szám . CSI NAPLÓ . Szerkesztőség: Nepomuk­ utcza 23. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Fél évre 12 kor. Negyed évre 6 kor. Egy I P M K F 1 i A.ing hóra 2 kor­ ~ Egyes szám ára 10 fillér. — L_ 1V r\ I LHUUd. Nyilt­ térben 1 sor 60 fillér. Mozgó fényképek. Ma szerdán Angol-búr háború. Holnap csütörtökön Rennesi Dreifus-pör. Holnapután pénteken Bikaviadal Spanyolországban. Érdekes mutatványok eredeti fölvételek után a „ROTÁL" kávéházban. Szünetek alatt zene. 7530 A gabona-campagne előtt. Pécs, julius 31. (K.) Egy esztendő verejtékes mun­kája ,­me testté válik, az aggódó gond, bizalom és reménység, mely milliók és milliók lelkét egy esztendőn át fogva tartotta,­­ a megváltáshoz közeleg: a föld termését, ez isten áldását a föld­kerekség egyes pontjain máris bizton­ságba helyezték, hazánkban a betaka­rítás tetőpontján áll. Mér munkára készen állanak a ter­mény­kereskedők, a­kik az új termést forgalomba, világ­piaczra hozni hivatva vannak, élénk figyelemmel kísérve a momentumokat, melyek a termények, a gabonaneműek árait befolyásolhatják, találgatva a konjunkturák behatásait, várják a világ­piaczok híreit, kezdődik az új Campagne. Két kérdés foglalkoztatja a mező­gazdákat és termelőket egyaránt, ez az, a­mitől munkájuk eredménye, bol­dogulásuk függővé van téve. Milyen a termés? Mekkora az ár? A földmivelésügyi miniszternek múlt héten közzétett becslési kimuta­tása szerint az összes termelés búzából nálunk 36,924.000 mm., azaz 1,526.000 mm.-val kevesebb volna a tavalyinál és a holdankinti termést, melyet a jú­nius 30-iki becslés szerint 6*78 mm.-ra tett, most 6’61 mm.-ra szállítja le. A magánjelentések, úgyszintén a mezőgazdáknak most már kézzelfogható tapasztalatai, közlései más képet al­kotnak az idei termésről, ezek szerint ugyanis az országban okvetlenül 39—40 millió mm. búzát fog a folyó aratás eredményezni, a termés jóval jobb a közepesnél és a minőség jobb a ta­valyinál. A földmivelésügyi miniszteri jelen­tések approximatív éa előleges voltuk­nál fogva nem számíthatnak ama meg­bízhatóságra, melyet a mezőgazdák közvetlen tapasztalataikon nyugvó köz­léseinek tulajdoníthatunk, tudvalevő különben is, hogy amazok épenséggel nem mentesek a tévedésektől. A minisztériumi prognostikon a rozsra, árpára és zabra nézve hasonló­képen apadást jelent a tavalyi ered­ményhez képest. A­mi a gabonaárakat illeti, arra a helyi vagy országos tényezőknek, a közlekedési és híradási eszközök mai tökéletessége mellett csak minimálisan van befolyásuk. Mondhatni, hogy a bú­zának világ­piac­i ára van és a helyi paritás a vám és szállítási költségek megfelelő egy­bevonásával alakul. A világpiac­ ára pedig nem a tényleges szükséglet és ennek kielégí­tésére szolgáló fedezet egymásra hatá­sának számbeli kifejezője, hanem pénz­beli hatalmasságok pressiói, könnyűvérű spekulánsok megállapodásai útján ala­kul át. A minap Parisban tartott nemzet­közi mezőgazdasági kongresszus elfo­gadott egy javaslatot a gabona határ­idő kereskedés megszüntetésének ked­vezményezésére. És valóban a „papiros búza“ kereskedést, a­midőn már az üzletkötésnél a valódi búza vételére, vagy eladására a szándék sem áll fenn, a­mely mögött csak az árkülönbö­­zetre irányuló spekuláczió rejtőzik, csakis nemzetközi megállapodás útján lehetne a törvényesen legitim kereske­dés szótárából kipusztítani. Most közvetlenül az új gabonának a piac­ra ker­ülése előtt az árak előre nem várt alacsony nívón vannak. A 7—8 frtos búzaár ahoz képest, hogy nem rég volt idő, midőn azt még 15—16 frttal fizették, 1000 holdas bir­toknál 40—50.000 frt különbözetet mutat fel, a mi előreláthatólag a gaz­dákat az eladásoknál tartózkodóvá fogja tenni. Hihetőleg azonban nem­sokára az exportálás is megindul, a­mire nézve a legszebb kilátások van­nak, a­mitől a szilárdabb ár­irányzat kiindulása is várható. A múlt évben 4 millió mm. búzát exportáltunk. Ha a mostani terméshez a múlt évi maradványt hozzászámítjuk, bizvást mondhatjuk, hogy 40 millió mm. búzával rendelkezünk. Ha ebből a belfogyasztásra körülbelül 26 millió mmt, Ausztriára 10 milliót számítunk, megint csak 4 millió mm. marad a vámterületen való kiszállításra. Az idei szép, jó minőségű búza arra enged következtetni, hogy Svájc­ba és Délnémetországba nagy kivitel lesz. A malmok újból a lisztkivitel nagyobb fellendítésén fáradoznak. Azt olvassuk, hogy a Lloyd-társaságnak próbakép Dé­amkába indított hajója 20.000 mm. budapesti lisztet szállít az angol katonaságnak. Keleten is új fo­gyasztási piaczok kínálkoznak. Minden tényezőnek vállvetve kel­lene dolgoznia, hogy azon termények­ben, melyekben par exellence termelő állam vagyunk, az exportot elősegítse, hogy így a világpiacéra lépve terme­lésünk állandóságát biztosítsuk, de azon oknál fogva is, mert sok árut impor­tálni kénytelenek vagyunk, az import legjobb kiegyenlítője pedig az expoit. Hazátlan emberek, Pécs, július 31. A Romániából kivándorló zsidók ügyében most kezd kiderülni az igazság s így csak most adható magyarázata a bekövetkezett helyzetnek. Romániában egy per csak annak a híre terjedt el, hogy a Kanadában letele­pülőknek igen jó dolga lesz. A zsidóság szegényebb része erre mozogni kezdett, részben azért is, mert így pár lelketlen ügynök biztatta őket. És ezután roha­mosan, minden komoly alap és szervezés nélkül megkezdődött a kivándorlás. Arról, hogy Romániából ezer és ezer szegény zsidó, közte sok gyerek és asz­­szony, fölkerekedik és jobb hazát keres, úgyszólván senki sem tudott erről az illeté­kesebbek közül. Nem tudott arról a bécsi „Israelitische Alliance“, sem a párisi, sem a londoni, sem a frankfurti telepítő­tár­saság. De nem tudott a kanadai kormány sem. A romániai zsidók vakon rohantak vesztük­be, még akkor is, mikor már sür­gönyökben figyelmeztették őket arra, hogy minden mozgalmuk hiába való. A félrevezetett népség most már senkinek sem adott hitelt s csak azt han­goztatta, hogy ő jobban tudja, mert neki azt mondták. És megindult, a keser­ves útra. Akkor már az Alliance a telepítő­­társaságokkal együtt összeköttetésbe lépett Kanadával is, ahonnan azt a választ kapták, hogy Kanada területére csakis azok a­­szántó-vető családok léphetnek, a­melyeknek legalább ezer forintjuk van. Pénzzel bőven ellátott kézműveseket is be­­bocsátanak, de semmiképen sem adnak hazát a szegényeknek, asszonyoknak vagy gyermekeknek. És miután Kanada törvé­nyeit az európai hajóstársaságok igen jól ismerik, hát a Hamburgba, Rotterdamba elju­ott romániai kivándorlók közül csakis a fiatalabb és erőteljesebb férfiakat szál­lítják át a tengeren. Az öregebbek, az asszonyok s a gyermekek pedig most ott sírdogálnak a tengerparton.

Next