Pécsi Napló, 1900. augusztus (9. évfolyam, 173-197. szám)
1900-08-01 / 173. szám
IX. évfolyam. Szerdai 1900. augusztus I. 173. (2618.) szám . CSI NAPLÓ . Szerkesztőség: Nepomuk utcza 23. sz. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. sz. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal: Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Fél évre 12 kor. Negyed évre 6 kor. Egy I P M K F 1 i A.ing hóra 2 kor ~ Egyes szám ára 10 fillér. — L_ 1V r\ I LHUUd. Nyilt térben 1 sor 60 fillér. Mozgó fényképek. Ma szerdán Angol-búr háború. Holnap csütörtökön Rennesi Dreifus-pör. Holnapután pénteken Bikaviadal Spanyolországban. Érdekes mutatványok eredeti fölvételek után a „ROTÁL" kávéházban. Szünetek alatt zene. 7530 A gabona-campagne előtt. Pécs, julius 31. (K.) Egy esztendő verejtékes munkája ,me testté válik, az aggódó gond, bizalom és reménység, mely milliók és milliók lelkét egy esztendőn át fogva tartotta, a megváltáshoz közeleg: a föld termését, ez isten áldását a földkerekség egyes pontjain máris biztonságba helyezték, hazánkban a betakarítás tetőpontján áll. Mér munkára készen állanak a terménykereskedők, akik az új termést forgalomba, világpiaczra hozni hivatva vannak, élénk figyelemmel kísérve a momentumokat, melyek a termények, a gabonaneműek árait befolyásolhatják, találgatva a konjunkturák behatásait, várják a világpiaczok híreit, kezdődik az új Campagne. Két kérdés foglalkoztatja a mezőgazdákat és termelőket egyaránt, ez az, amitől munkájuk eredménye, boldogulásuk függővé van téve. Milyen a termés? Mekkora az ár? A földmivelésügyi miniszternek múlt héten közzétett becslési kimutatása szerint az összes termelés búzából nálunk 36,924.000 mm., azaz 1,526.000 mm.-val kevesebb volna a tavalyinál és a holdankinti termést, melyet a június 30-iki becslés szerint 6*78 mm.-ra tett, most 6’61 mm.-ra szállítja le. A magánjelentések, úgyszintén a mezőgazdáknak most már kézzelfogható tapasztalatai, közlései más képet alkotnak az idei termésről, ezek szerint ugyanis az országban okvetlenül 39—40 millió mm. búzát fog a folyó aratás eredményezni, a termés jóval jobb a közepesnél és a minőség jobb a tavalyinál. A földmivelésügyi miniszteri jelentések approximatív éa előleges voltuknál fogva nem számíthatnak ama megbízhatóságra, melyet a mezőgazdák közvetlen tapasztalataikon nyugvó közléseinek tulajdoníthatunk, tudvalevő különben is, hogy amazok épenséggel nem mentesek a tévedésektől. A minisztériumi prognostikon a rozsra, árpára és zabra nézve hasonlóképen apadást jelent a tavalyi eredményhez képest. Ami a gabonaárakat illeti, arra a helyi vagy országos tényezőknek, a közlekedési és híradási eszközök mai tökéletessége mellett csak minimálisan van befolyásuk. Mondhatni, hogy a búzának világpiaci ára van és a helyi paritás a vám és szállítási költségek megfelelő egybevonásával alakul. A világpiac ára pedig nem a tényleges szükséglet és ennek kielégítésére szolgáló fedezet egymásra hatásának számbeli kifejezője, hanem pénzbeli hatalmasságok pressiói, könnyűvérű spekulánsok megállapodásai útján alakul át. A minap Parisban tartott nemzetközi mezőgazdasági kongresszus elfogadott egy javaslatot a gabona határidő kereskedés megszüntetésének kedvezményezésére. És valóban a „papiros búza“ kereskedést, amidőn már az üzletkötésnél a valódi búza vételére, vagy eladására a szándék sem áll fenn, amely mögött csak az árkülönbözetre irányuló spekuláczió rejtőzik, csakis nemzetközi megállapodás útján lehetne a törvényesen legitim kereskedés szótárából kipusztítani. Most közvetlenül az új gabonának a piacra kerülése előtt az árak előre nem várt alacsony nívón vannak. A 7—8 frtos búzaár ahoz képest, hogy nem rég volt idő, midőn azt még 15—16 frttal fizették, 1000 holdas birtoknál 40—50.000 frt különbözetet mutat fel, a mi előreláthatólag a gazdákat az eladásoknál tartózkodóvá fogja tenni. Hihetőleg azonban nemsokára az exportálás is megindul, amire nézve a legszebb kilátások vannak, amitől a szilárdabb árirányzat kiindulása is várható. A múlt évben 4 millió mm. búzát exportáltunk. Ha a mostani terméshez a múlt évi maradványt hozzászámítjuk, bizvást mondhatjuk, hogy 40 millió mm. búzával rendelkezünk. Ha ebből a belfogyasztásra körülbelül 26 millió mmt, Ausztriára 10 milliót számítunk, megint csak 4 millió mm. marad a vámterületen való kiszállításra. Az idei szép, jó minőségű búza arra enged következtetni, hogy Svájcba és Délnémetországba nagy kivitel lesz. A malmok újból a lisztkivitel nagyobb fellendítésén fáradoznak. Azt olvassuk, hogy a Lloyd-társaságnak próbakép Déamkába indított hajója 20.000 mm. budapesti lisztet szállít az angol katonaságnak. Keleten is új fogyasztási piaczok kínálkoznak. Minden tényezőnek vállvetve kellene dolgoznia, hogy azon terményekben, melyekben par exellence termelő állam vagyunk, az exportot elősegítse, hogy így a világpiacéra lépve termelésünk állandóságát biztosítsuk, de azon oknál fogva is, mert sok árut importálni kénytelenek vagyunk, az import legjobb kiegyenlítője pedig az expoit. Hazátlan emberek, Pécs, július 31. A Romániából kivándorló zsidók ügyében most kezd kiderülni az igazság s így csak most adható magyarázata a bekövetkezett helyzetnek. Romániában egy per csak annak a híre terjedt el, hogy a Kanadában letelepülőknek igen jó dolga lesz. A zsidóság szegényebb része erre mozogni kezdett, részben azért is, mert így pár lelketlen ügynök biztatta őket. És ezután rohamosan, minden komoly alap és szervezés nélkül megkezdődött a kivándorlás. Arról, hogy Romániából ezer és ezer szegény zsidó, közte sok gyerek és aszszony, fölkerekedik és jobb hazát keres, úgyszólván senki sem tudott erről az illetékesebbek közül. Nem tudott arról a bécsi „Israelitische Alliance“, sem a párisi, sem a londoni, sem a frankfurti telepítőtársaság. De nem tudott a kanadai kormány sem. A romániai zsidók vakon rohantak vesztükbe, még akkor is, mikor már sürgönyökben figyelmeztették őket arra, hogy minden mozgalmuk hiába való. A félrevezetett népség most már senkinek sem adott hitelt s csak azt hangoztatta, hogy ő jobban tudja, mert neki azt mondták. És megindult, a keserves útra. Akkor már az Alliance a telepítőtársaságokkal együtt összeköttetésbe lépett Kanadával is, ahonnan azt a választ kapták, hogy Kanada területére csakis azok aszántó-vető családok léphetnek, amelyeknek legalább ezer forintjuk van. Pénzzel bőven ellátott kézműveseket is bebocsátanak, de semmiképen sem adnak hazát a szegényeknek, asszonyoknak vagy gyermekeknek. És miután Kanada törvényeit az európai hajóstársaságok igen jól ismerik, hát a Hamburgba, Rotterdamba eljuott romániai kivándorlók közül csakis a fiatalabb és erőteljesebb férfiakat szállítják át a tengeren. Az öregebbek, az asszonyok s a gyermekek pedig most ott sírdogálnak a tengerparton.