Pécsi Napló, 1900. augusztus (9. évfolyam, 173-197. szám)
1900-08-01 / 173. szám
A helyzet tehát most már tiszta és világos. A Romániából kivándorolt szegény sorsú zsidók ez idő szerint sem Kanadába sem más tengertúli országba nem juthatnak, mert sem a hajók nem szállítják őket, sem azok az országok be nem bocsátják. Ha pedig ki nem vándorolhatnak, nincs más mód, mint visszatérnek a régi hazába, amelyből elkívánkoztak. A már megindult zsidókat nem annyira a kormányok, mind inkább a készületlenül talált nagy zsidó egyesületek küldik vissza Romániába. Ezek járnak közbe a tekintetben is, „hogy Románia visszafogadja őket s ezek teszik lehetővé, hogy visszajuthassanak Nagy akadálya volt a kivándorlási tervnek az is, hogy a legszegényebb rész indult útnak s tömérdek nő és gyermek szaporította számukat. Az elámított szegény emberek leginkább a zionistákat okolhatják, mert ezeknek a beszéde indította meg a mozgalmat. A zionisták azonban, hogy a baj beállt, egyszerre eltűntek. Mindezekből önként folyik, hogy a kivándorlási terv dugába dőléséért sem Magyarország, sem a többi útba eső állam kormányát okolni nem lehet , hogy most már nincs hátra más, mint az, hogy az elámított, félrevezetett szegény embereknek alkalmat adjanak a Romániába való visszatérésre, legalább arra az időre, amíg a kivándorlást rendszeresen elő nem készík. Daciára azonban, hogy így áll az ügy, Budapesten erősen reménykednek, hogy az itt megrekedt kivándorlóknak végre is alkalmat fognak adni, hogy Kanedéba kijuthassanak. E terv sikerülése természetesen attól függ, hogy a szükséges összeget össze tudják-e hozni. Hírrovatunk. Píos, julius 31. — ő Felsége születésnapja. Felséges királyunk, I. Ferencz Jozei 70 ik születésnapját a magyar nemzet hűségének, ragaszkodásának őszinte szívből fakadó kifejezésével, fénynyel és pompával áti meg. Baranyavármegye, valamint Pécs szb. kir. város törvényhatósága díszgyülést tart, melyből a törvényhatóságok közönségei üdvözlő és hódoló feliratot intéznek a jóságos királyhoz, biztosítván ő Felségét a királyáért élni, halni kész magyarság hagyományos és soha meg nem szűnő hűségéről, rajongó szeretőjéről, melyben a magyart a világ egyetlenegy nemzete se múlhatja fölül. — A jövő évi állami költségvetés. Az egyes minisztériumok már elkészítették jövő évi költségelőirányzataikat s azok most vannak a pénzügyminiszternél a fedezetre vonatkozó véleményezés végett. Értesülésünk szerint a pénzügyminiszteri vörös plajbász nagy áthúzásokat csinált az egyes tárca-előirányzatokon s Lukács László első álláspontjaképen kijelentette, hogy olyan kiadásokról, amelyek az eddigi budgetek normális keretét meghaladják s amelyek nem alapulnak már megszavazott törvényeken, a fedezet tekitetében nem vállalhat felelősséget. Azok a kegyetlen rendeletek, melyeket a pénzügyminiszter az adótartozások beshajtására nézve kibocsátott, összefüggésben állanak azokkal a fölemelt követelésekkel, melyeket az egyes resszort-miniszterek az állami bevételek iránt támasztanak. A pénzügyminiszter nyilvánvalóvá akarja tenni, hogy az ország adózó közönségéből az eddigi szolgáltatásnál számbavehetően többet a legdrasztikusabb eszközökkel sem lehet kipréselni s hogy ennélfogva minden téren a kiadások legnagyobb megszorítására van szükség. A költségvetés mind a mellett jelentékeny kiadási emelkedést fog feltüntetni, elsősorban a közösügyi költségek rovatán. Nagyobb emelkedés lesz ezenkívül a belügyi és igazságügyi tárcánál, nem is említve a honvédelmit, ahol a katonatiszti fizetések emelésének teljes érvényesítése, minthogy az idén a 80°/o os szolgálati díjak már nem vonatnak le, több mint 300.000 frt kiadási többletet fog okozni. A napokban lesz különben a minisztertanács, mely a pénzügyminiszteri kritika meghallgatásával ez egész költségvetést megállapítja. — A pécsi jogakadémia képviselői Párisban. A párisi nemzetközi diákkongresszusra a pécsi jogakadémia Tausz Dezső, Makay István és Czank Nép. János joghallgatókat küldte ki képviselőkül. Tausz Dezső már a múlt héten elutazott Párisba, Makay István és Czank Nép János ma éjjel utaztak el — Névmagyarosítás: Fried Dávid pécsi illetőségű, ugyancsak pécsi lakos, valamint kiskorú gyermekei: Imre, József, Erzsébet és Margit vezetéknevének „Szécsen“ re kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Séta hangverseny. Az 52. gyalogezred zenekara csütörtökön délután fél hatkor az Erzsébet sétatéren séta hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. Zech báró induló, Stromwassertól. 2. Ha király volnék, opera nyitánya, Aldertól. 3. Művész élet, keringő, Straustól. 4. Egyveleg, Roland mester operából, Zichy gróftól. 5. Eladott menyasszonyból, sextett, Smetanatól. 6. Egyveleg, Wagner operából, Strobeltól. 7. Vidám embereknek, egyveleg, Komzaktól. — Megint egy öreg honvéddel kevesebb. A magyar szabadságharcz elő emlékeiként közöttünk jévő öreg honvédek száma napról-napra fogy; atig van már belőlük hírmondó. Baranyaszentlőrinczről érkezett ma szerkesztőségünkbe a gyászjelentés, mely a der. k. jó, tisztes Öregúr, Kustos Lajos ügyvéd, 1848—49 es honvéd, Baranyavármegye bizottsági tagjának halálhírét hozta. Kustos Lajos ma hajnalban hosszas betegség után életének 70 ik évében halt meg. Hült tetemét augusztus 1-én helyezik örök nyugalomra. — Petőfi halála. Ötvenegy éve !... Ahogy csodás tekintete bevilágított a jövő rejtemeibe, ahogy látnoki lelke kívánta, úgy történt minden. „Ott esem el én a harcz mezején, ott folyjon ki az ifjú vér szivemből... Holttestemen át fújó paripák száguldjanak a kivívott diadalra, ott hagyjanak engem neszettporral...“ Minden így lett, csak a diadal volt kényes, keserű azoknak, kik ott harcoltak vele egy sorban. Ötvenegy év múlott el azóta. Az egész világon meganulták, ismerik már ezt a nevet: Petőfi. Pedig sohsem volt nagy úr, nem parolázott királyokkal, miniszterekkel, egyszerű zabolátlan lelkű poéta volt, verseket faragott csupán. Az életében bizony lenézték, mert lyukas volt a köntöse és egész a lelke, az önérzete. Nem is az első volt a nagyobb hiba mások szemében. És mikor kialudt az életszikra, tüzes lelke a meny firmamea turnéra pattant és ormán szórja fényét szerte a nagy világba a mi dicsőségünkre. És hogy felmerül előttünk a küzködő poéta alakja, melléről nem a rendjelek fénye szór tüzet, az őt övező glóriát nem a pénz, nem a protekczió adta, azt a világ csod lala röpítette daczos feje fölé. saját lelkének vakító fénye ez. Ma ülték meg mindenfelé az országnak a nagy, a világhírű lírikus, Petőfi Sándor halálának ötvenegyedik évfordulóját. — A pécs „Petőd kör“ is méltón rótta le háláját a nagy költő dicső emlékezete előtt. Ma este a tornacsarnok helyiségében sikerült szép ünnepséget rendezett. Horkai Elemér ünnepi beszéde után Kohn Ármin tűzzelésekkel szavalta el a „Múlt és jelen“ cz. alkalmi költeményt. Igen ügyes rendezésben mutatták be „Petőd a múzeum előtt“ cz. élőképet. Petrovics Dezső rendezőé az érdem. Korholt Pál, Petőfi „Egy gondolat bánt enyéméé“ czímű költeményét szavalta el nagy hatással, élénk tetszés mellett. Most ismét egy élőkép következett „Petőfi halála.“ Szép volt. Szalai László a „Jó Petőd .. .* cz. költeményt adta elő meglepő természetességgel, közvetlenül Az ünnepség műsorát „A budai honvéd szobort czímű élőképpé zárták be, amelylyel nagy hatást értek el. Belépő díjat nem szedtek, mert lehetővé akarták tenni midenkinek, hogy az ünnepségen részt vehessenek. Dicséret illeti meg ez ünnepért a „Petőfi kört.“ — A Portiuncula-lakoma a szent-ferenczieknél. Augusztus másodika, Porsiuncula napja nevezetes ünnepe a Szent Ferencz-rendi szerzeteseknek. Évenkint nagy ünnepiességgel ülik meg a ferenczrendiek mindenfelé a Portiuncula napját, melynek keletkezése igen érdekes Nevét a Ferenczrend alapítójának, Assisi Szent Ferencznek sírja fölé 1568-ban emelt Porifuncula nevű templomtól nyerte, melyben a hagyomány szerint Szent Ferencz kérésére Jézus Krisztus személyesen megígérte, hogy a kik a nevezett templomban érvényesen meggyónnak, teljes búcsút nyernek. A búcsút 111-ik Hororius pápa augusztus másodikára engedélyezte, IV. Gergely pápa pedig a ferenczrendiek minden templomára kiterjesztette. A Portiuncula napján, az egyházi ünnepségek után nagy lakomát szoktak rendezni a ferencziek, amelyre a városi előkelőségek is hivatalosak. Augusztus elsejével azonban új szigorított rend lép életbe a ferenczrendi kolostorokban, amely eltiltja a lakomának rendezését. — Pécsi koldusok a rekviemeken. Azt mondják a világjáró emberek, hogy a föld kerekségén a legszemtelenebb koldusok Itáliában élnek ; úgy látszik, hogy ezek a jó urak nem voltak még Pécsett s nem figyelték meg a belvárosi plébániatemplom előtt rekviemek alkalmával összesereglő koldusok viselkedését, különben az elsőséget aligha ítélnék oda a taliánoknak. Pécsett ugyanis az a szokás, hogy a mikor valamelyik halott lelki üdvéért gyászhteni tiszteletet tartanak, a koldusok, a koldusbiró — no mert van ilyen is — vezetése alatt megjelennek a templom ajtaja előtt s várják a gyászoló családtól az alamizsnát. Nem elég nyomasztólag hat a gyászolók lelkületére az elsiratolt halott elveszítése következtében támadt fájdalom, még koldulással is zaklatják, a mikor szívfájdalmával van elfoglalva s nyugalmat, békét kivándzalatos szokás; még a síró gyászolóknak se hagynak békét, még a kegyelet pillanatait is koledálással zavarják. Da ez még csak hagyján. A legérdekesebb az a dologban, hogy ez a koldus sereg, mint az éhes fenevid csapat esik a prédára, úgy rohanja meg a rekviemről kijövő gyászolókat s ha nem adnak nekik mindjárt egy vagyont, akkor az alamizssa csekélysége miatt olyan tüntető üvöltést visznek véghez, hogy valóságos lázadásnak is beillik ez a koldus-felháborodás, amelynek egyébként semmi jogosultsága sincs. Aki nem elégszik meg azzal, amit alamizsna-kápen csupa könyörületből vetnek neki, az ne legyen koldus, hanem dolgozzék és keressen, szerezzen annyit, a Pécsi Naplé 1900. augusztus 1.