Pécsi Napló, 1900. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1900-10-02 / 223. szám

Pécsi Napló 1900. október 2. nak a szépművészetek arany medailonát ítélte oda. Goupil franczia műkereskedő a jury ítélete előtt Düsseldorfba ment utána és vele gavalléros módon üzleti összekötetésbe lépett s unszolta Párisba való letelepedésre. A németek profét sori állást ajánlottak neki Weimarban, de hívták haza is, hogy egy magyar akadémia élére álljon ; aggódó lelkével mindkét esetben kitért e kitüntessek elől, mentségül mondván: „Magam sem tudom, hogy csinálom amit festek, hogyan tanítsak meg rá hát mást“. A véletlen itt is döntött, mert Düsseldorfban megismerkedett a „Siralom” festményéért rajongó De Marche báróval és neje születt Papier Cecíliával, (tán hasonnevű édes anyja szelleme vezérelte e hölgygyel össze), kik Párisba édesgették s ott Munkácsi igaz baráti viszonyban velük két évet együtt töltött. A bárónő előkelő házakkal ismertette őt nősülés czéljából meg, de mindig csak azt felelte : „majd ha olyan aszszonyt találok, mint ön, azt feleségül veszem.“ És azt meg is találta a báró halála után a még csak 22 éves özvegyben, kit apósa biztatott Munkácsihoz való férjhezmenetelre. Pária és Kolpaeh voltak ezután főleg boldogságénak és művészi működésének otthonai, csakhogy busitott, hogy leánygyermeke meghalt, fia pedig nem született. Kiváló alkotásainak sorozatát itt lehetetlen elmondani s csak azt említem fel, hogy a „Siralomházat“ követte „Milton“, ezt Sedlmayer műkereskedő bátorsága, ki igazi maecenásként 1878—1888. évig két milió franknál többet fizetett ki műveiért és a ki őt a bibliai tárgyú képek festésére uszolta. Így létesült: „Krisztus Pilátus előtt“, a csodásan ható „Kálvária“, az „Ecce homo“, s tervbe vett még sok más gyönyörű eszmét. Megfestette a „haldokló Mozartot“ és az új országházunk részére a „Honfoglalást“, melynek előkészítő tanulmányai felette kimentették és idegeit túlfeszítették, mert lelkiismerete a legjobbat kívánta nemzete részére megalkotni. Látszott már akkor, midőn „Ecce homo“-ját a fővárosban bemutatta, hogy kimerült a test, s lelki fáradtságára is jellemző volt, hogy mindig csak azt kérdezte barátaitól, „hogy lehetne azt elérni, hogy az ember ne gondolkozzék akkor, a midőn nem akar?* És ő gondolkozott szüntelen s a féktelen szellemnek az agy fészek felmondta a szolgálatot. A dicsőnek tragikus végzetét már vázoltam, s szerencsétlensége hatványozottnak mondható azért is, mert az elborult lelkeknek is a halál előtt tiszta pillanatai is be szoktak következni s igy mennyire fájhatott hazájáért dobogó szivének, hogy idegenben ver utolsót, hogy □em láthatta ágya körül nemzetének aggódó szeretetét, s nem hallotta forró imáinkat a megtartásáért ! Meg sok kedvesen jellemzőt mondhatnék róla, de nem folytatom, hanem hulljon már le a lepel azon emléktábláról, mely jelzi, hogy a nagy mester városunkban boldog időket élvezett. Ismétlem, ezen emléktábla elkészítése hirdeti a háztulajdonosnak, az ünepélyes leleplezés pedig a város egész közönségének igaz kegyeletét, nemes gondolkozását s ezen emlék késő utódainknak is féltett kincsét képezendi ! Most pedig szívem egész melegségével üdvözlöm a m. t. lelkes ünneplő közönséget, s a midőn megköszönöm, hogy ezen ünnepély fényét megjelenésükkel biztosítani méltóztattak, azon óhajnak adok kifejezést, hogy: Adja Isten, miként a nagyérdemű országos képzőművészeti társulat minél inkábbi felvirágzása utján még sok babér jusson, a magyar Genius oltárára ! Úgy legyen ! A beszéd után, melynek az emléktábla készítőjére vonatkozó részét lelkesen megéljenezték az egybegyűltek, ismét a dalárda a Fohászt énekelte, majd eltávolították a táblát eltakaró leplet, mire Kindl József igazgató megköszönte a polgármesternek hozzá intézett szavait, a saját és családja nevében megígérte, hogy ameddig tulajdonukat képezendi ezen ház, az emléktáblát megőrizendik. A fehér márványtáblán e felirat olvasható: „E házban lakott Munkácsy Mihály 1865. és 1867-ben. Messze időkig álljon az emlék , lelkesedésre gyújtva a honfiszket, Fennen hirdesse művét !* A leleplezési ünnepély után a házba vonultak a Pécsi dalárda tagjai és a bizottsági tagok, ahol a Kindl-családok hölgytagjai magyaros vendégszeretettel frissítőket és hideg ételeket szolgáltak föl. Majorossy Imre polgármester elsősorban a házigazdát, Kindl József igazgatót köszöntötte föl, majd a pécsi dalárdára emelte poharát, mely minden hazafias ünnepségnél ott található. Kindl József, a házigazda, vendégeit köszöntötte föl, Reberica Imre, a Pécsi dalárda alelnöke pedig a polgármesterre, majd a háziasszonyra köszöntött. Közel volt a 12 óra, mikor szétoszlottak a vendégek, akik egy hazafias, sikerült ünnepélynek voltak részesei. Pécs a Dunán. — Saját kiküldött tudósítónktól. — Mohács, okt. 1. A dunagőzhajózási társaság „Pécs“ nevű vontató gőzösét ma délelőtt avatták föl nagy ünnepélyességgel a Dunán. A mohácsi kikötőben várta a hatalmas gőzös az aktust végező személyiségeket s a meghívott vendégeket. A kikötő lobogódíszt öltött s az érboczokra különböző szinü hajózási jelvényeket vontak, a mi igen élénkítette a leégő lobogók hatását. Mohács város közönsége is nagy számmal vonult ki a Duna-partra s onnan nézte a hajó fölszentelését. Kevéssel 9 óra után jelent meg Troll Ferencz czimzetes püspök, Hetyey Sámuel a pécsi kath. egyházmegye képviseletében Wurster Antal kanonokkal, Keseres Ferencz mohácsi esperessel, a mohácsszent ferenczrendü főnökkel és segéd lelkészekkel. Az egyházi férfiakat követték a mohácsi hölgyek képviseletében megjelent szépek, azután Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főtisztviselői s a dunagőzhajózási társaság tisztjei. Ott volt: Tormay Károly Baranya vármegye alispánja, a ki egyúttal Fejérváry Imre báró dr. főispánt képviselte, Kossits Kamill vármegyei főjegyző, Vaniss Sándor pécsi, Siinkovics Károly mohácsi járási főszolgabíró, Majorossy Imre Pécs szab. kir. város polgármestere, Fekete Mihály városi főügyész és Vaszary Gyula rendőrfőkapitány, Radályi Dezső és Spachil János dunagőzhajózási társulati főfelügyelők, Wiltinger Pál révkapitány, Murai Lajos kapitány, Medlinger Ferencz gépépítési vezető, Urbán Béla hajómérnök, Menzyk Gyula II. kapitány, Horváth Ferencz I. gépész, Vokolina János gépész, Brezmla Antal I. és Jakus Gyula II. kormányos . — Zeiss József a mohács—pécsi vasút vasúti felügyelője, Kovács Ödön, a mohácsi állomás helyettes főnöke, Toldy Ignácz községi biró és Margitai Péter ügyvéd Mohács város képviseletében. A hajó fedélzetén állott a rögtönzött oltár, a mely előtt Troll Ferencz ez. püspök egyházi ornátusban a megjelent egyházi férfiak segédletével végezte a szertartást. Imát mondott a püspök s aztán háromszor körül járva a fedélzetet beszentelte a hajót. Végzetül rövid beszédet mondott, melyben elismerőleg emelte ki a dunagőzhajózási társulat vallásos érzületét. A társulat — úgymond — minden munkáját Isten nevében kezdte, meg, ez uj hajójét is az Ur kegyelmébe ajánlotta, hogy a miként vezette egykoron Noé bárkáját a véghetetlen vizeken, akként vezérelje „Pécs“ gőzösét is a Dunán a közjó szolgálatára. Hálát mondott ezért a társaságnak s az ég áldását kívánta reá. A hölgyek s Mohács érdeklődői elhagyták a hajót s a hivatalos vendégek Duna Székeséig rándultak ki az uj gőzösön. A hajósipja megadta a jelet s a hatalmas alkotmány megindulva vígan szelte a Duna hullámait. Útközben a társaság Urbán Béla hajómérnök kalauzolása mellett megtekintette a mintagőzöst, mely ez idő szerint a legtökéletesebb járómű a Dunán. Az óbudai hajógyárban készült, minden darabja magyar. Valóságos remekmű, melyre büszke lehet a gyár, a magyar ipar s Pécs szab kir. város közönsége. Az első csász. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság Pécs nevű uj vontató hajója legnagyobb bizonyítéka a hajó építésben tett előmenetelnek. Minden, mit csak a modern technika vívmányai nyújthatnak, öszpontosítva vannak a hajón, nemcsak a hajótest erős szerkezete, a gép ereje, ehhez arányosítva a csekély anyagfogyasztás, de egyáltalán az egész hajó külseje, felszerelése, a tiszti és legénységi lakások beosztása és csinos berendezése mind ezt bizonyítják. A felhasznált anyag mind elsőrendű és hazai aczél, melyeket a salgótarjáni vasművek szállítottak. A hajó hossza 60 méter, szélessége, ideszámítva a kerékdobokat is, 166 méter. A hajótest belseje 7 vízmentes vas válaszfallal 8 külön álló vízmentes részre van osztva, melyekből 8 a gép- és kazán elhelyezésére, 8 a lakóhelyiségeknek, 2 pedig leltári raktáraknak lett felhasználva. A vízmentes részeknek nagysága akként van beosztva, hogy ha ezeknek egyike, vagy a középsőkből netalán kettő léket kapna, a hajó még sem sülyedne el. A gépház szokásos megvilágítása felülről, a kazán köpönyeget és a különféle lejárások tető 3 tet“«öv.tm»tknBéfg“,éthac'“hr kizárólagos posztógyári raktárban JBeicaner és JReiscfiernél Takarékpénztári új palota szerzi be, hol az őszi és téli idényre a legjobb szövetújdonságok már megérkeztek oly nagy és dús választékban, hogy a legkényesebb igényeket is kielégík. Eredeti gyári árakig 31 7482.