Pécsi Napló, 1900. december (9. évfolyam, 274-296. szám)
1900-12-01 / 274. szám
Karácsonyi Hibátlan jó minőségben és meglepő olcsó áron a Tauszig Ármin alkalmas ruházati czikkek áruházában Pécsett. Selymek 40 krtól fölfelé. 1979 Ma este Rácz Gruszti a Vörösmarty Mihály. Irta: Telekes Jenő. Pécs, 1900. nov. 30. A természeti erők nagyobb megnyilvánulásait, erősebb kitöréseit, mindig előre megérezhetjük. A nagy viharokat, az elemek pusztításait, dúló förgetegeket, fhüledt levegő, ijesztően nagy csend, rémes mozdulatlanság, előzi meg. A nagy vulkanikus emotiók előtt, a föld rendesen hosszabb ideig reng, zúg, morog, dübörög, forrong. — Így van az az emberek, de a nemzetek életében is. A 48 káprázatosan kereszt küzdelmeit, a nagy rázkódtatást, erős, de vérnélküli küzdelem, az eszmék küzdelme előzte meg. — A 19-ik század első két tizedében, a temetők csöndje, a sirok nyugalma feküdte meg ezt a földet. Az ország a pusztulás szélén állott. Rendeletileg, alkotmányellenesen kormányzott nemzet, pusztuló ország, kétségbeesett, remény nélküli hazafiak, kultúrában hátra maradt nép ,ez az akkori Magyarország hű képe. Már láttuk a bús nemzetölő veszélyt, sötét őzönként lőni fejünk fölé, hollók ijesztő harsogással zúgni: magyar! te ki vagy törölve!“ — Vissza akarták zárni sötét kriptájába a még meglevő kevés jogot, hogy a függés szégyenbélyegét süssék a nemzet homlokára. Kiadták az ujonczozó és adófelemelő rendeleteket, hogy az önállóság végső maradványaitól is megfosszanak. De megrázkódott a vajúdó idő, méhéből hatalmas lelkek keltek ki, hogy megostromolják a régi világot és romjain újat építsenek. A biblikusan nagy, legendássá szent alakok felverték a tespedő nemzetet, rámutattak a fenyegető veszélyre és a végsőkig valóellentállásra tüzelték a hazafiakat. Bécszándéka a megyék heves ellenszegülésén megtört, s 1826 ben, a körülmények kényszere alatt, újra megnyitották a magyar parlamentet. — De a politikai megújhodást az irodalom újjászületése előzte meg. Megjelenik Zalán futása, egy mű, mely a múlt dicsőséggel teli világából vette tárgyát, a fényes múltat dicsőíti, azon lelkesedik, de tulajdonképpen a jelent kárhoztatja, azt gyászolja. Eposz, melynek csak formája régi, tárgya s gondolai újak, mely egy bűbájos, zengzetes nyelven szól, mely ugyan szokatlanul, de minden hangjában magyarul hangzik. Erős hazafiasság, nemzetileg művészi, művészileg nemzeti nyelv, költői közvetlenség, mely a lélekből merít, nemzeti romanticzismus, tönkölt érzések, ragyogó képzelőerő, csillogó fantázia, mely leköt, elbűvöl, magával ragad, ezek jellemzik Zalán futását, valamint marty egész költészetét. Tulajdonképent költői pályája a Perczel-család böszörményi birtokán indul meg. A kastély könyvtárában megtalálta mindazt, mire fogékony lelkének szüksége volt. Azonkívül tanítványai kíséretében meglátogatta a szomszéd megyék történelmileg nevezetes helyeit s e szomorú helyek mindannyiszor költői tevékenységre inspirálják. Szigetvárnál, „rémitve villog elébe századunk sanyarú korából Zrínyi loncsolt képe.“ Barátai, kiknek megmutatta első kísérleteit, ösztönzik a további munkálkodásra, bár a „Koszorú“ nem épen hízelgő kritika kíséretében adta ki egy versét, de ő érezte magában az isteni szikrát, lelkében eszmék, agyában gondolatok forrtak. — Szerelme és politikai viszonyok végre megszabták irányát, hazafiai fáj- i dalma, „ifjonti heve“, inspirálják az ébredező géniuszt s e két szent és magasztos érzelem együttes hatásából megszületett a költő Vörösmarty, ki megállapította az újabb magyar költői nyelvet, ki a képzelet szabadságát és a nemzeties irányt fényes diadalra vitte. „A megdicsőült hajdan erősei, csaták és jeles tett voltának énekek, de a költészet minden ágát művelte. Erős, szenvedélyes, vas következetességű lélek volt, versei is szenvedélyesek, gyújtók, következetesek. Első szerelmének emléke kísért benne nagyon hosszú ideig; „a nevezésekok változzanak egyre szivemben, csak magad, óh kebelem gyujtogatója, te nem!“ Ez a szerelem hangzik vissza húrjain, százféle okokban, ezerféle változatban, mindaddig, míg későbbi nejét meg nem ismerte. Csajági Laurához már nem szenvedélyes tüzü valllomásokat intéz, hanem a boldogság bölcseletét fejtegeti neki, mint testvér, apa szól hozzá. Nem az ideálhoz, de jövendőbeli feleségéhez intézte, Laurához, Merengőhöz, czimű verseit, mely költemények minden sora az ő mély kedélyéről tanúskodik, A kisgyermek halálára czimű költeménynyel az elegia, a Szép Ilonkával a költői beszély remekét s örök mintáját alkotta meg. Mikor végigzúgott a szabadság szele az országon, ő is elharsogta lelkesítő harczi riadóját: „Síkra magyarok, fegyvert ragadjatok!“ Mikor elhamvadt a szabadság szent tüze az oltárokon, egy elfojtott nyögés sóhajtozott végig az országon, hideg, kietlen sötétség ereszkedett alá a magasból, millió csillag hullott le az égről s csak a mártírok dicsfénye villogott káprázatosan a sötét éjszakában, a nagy fájdalom egész a szive mélyén nyugvó vallásos érzelméig hatott, mintha ki akarta volna tépni, de az csak mélyebb gyökeret vert. Rendületlenül hitt a nemzet jövőjében. Szózatának balsejtelme vad, marczangoló fájdalommá vált, de a reményt még megőrizte tépett, megtört szivében is. Költői lelkének utolsó fellobbanásaként megírta a Vén czigányt, melylyel nemzetét akarta vigasztalni, holott ő maga, a testi-lelki szenvedő volt az igazi képe az elárvult, szegény, pusztuló Magyarországnak. Telve ádáz gyűlölettel, nagy lelkének egész fájdalmával a Bach-kormány iránt szállott sírjába a lánglelkű költő. Ihlessen meg bennünket, a mai, nekünk magyaroknak szent napon, a „Szazat“ költőjének halhatatlan lelke. Legyen szelleme iránytű, mely az önzetlen hazafiság útját mutatja nekünk. „De ki annyit élt, Sir el nem temeti, Sírját a hála szent kezekkel öleli. Emléke oltva van A földbe, melyen élt, Mélyen bocsátja be Megáldott gyökerét.“ „Royal-MAa játszik. „« Pécsi Napló 1800. deczember 1. A képviselőház illése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, nov. 30. Elnök: Perczel Dezső. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Lukács László, Széchenyi Gyula gróf, Hegedüs Sándor: A Vörösmarty ünnep. Az irományok előterjesztése után az elnök bejelenti, hogy régebbi határozata értelmében a ház részt vesz a vasárnapi székesfehérvári Vörösmarty ünnepélyen. Akik részt akarnak venni, azok jelentkezzenek az elnökségnél. (Élénk helyeslés.) A költségvetés. Juriss Mihály: A liberalizmus az ő egyenlőségi elvénél fogva minden embert kis- és nagybirtokost, magyart, románt, szerbet, németet, egyenlően tesz tönkre. (Helyeslés a néppárton. Általános derültség.) Ideje volna, hogy a liberalizmussal már szakítsunk, és visszatérjünk a keresztény elvekhez. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a néppárton.) Asbóth János: Molnár János két órán át az bizonyította, hogy a politikai helyzet Széll Kálmánnal sem változott, amivel egyben azt is bizonyította, hogy hasztalan csinálták az obstrukcziót, ami nagy hiba volt a néppárt részéről, mert minden pártnak lehet obstruálni, csak