Pécsi Napló, 1901. január (10. évfolyam, 1-27. szám)

1901-01-01 / 1. szám

s­ latain, az új törvény a rendőrséggel, an­nak szervezetével, illetve szervezetlensé­gével és az e téren való javíthatást te­kintve a vidéki városok tehetetlenségével jobban, kellő módon fog számolni; ered­mény csak ez esetben várható ! Előfizetésre való fölhívás. Január hó elsején új előfizetést nyi­tottunk a PÉCSI NAPLÓ politikai napilapra. Ezen alkalommal arra kérjük­­. elő­fizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítását mielőbb eszközölni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne tör­ténjék. Az előfizetési ár helyben és vidékre marad a régi. Évenkint . . 24 korona. Félévenkint . 12 „ Negyedévenkint . „ A „Pécsi Napló“ szerkesztősége és kiadóhivatala. Nyílt levél a pápai szabadel­vűpárt vezér­­férfiaihoz! A legközelebbi napokban megélvezett nagy államcsíny szokatlan sikere arról látszik tanúságot tenni, hogy a külvilág­ban uralkodó szellem beleszitta magát a városház és a városi ügyek jobb sorsra érdemes atmosphaerájába, sőt azzal látszik fenyegetni, hogy a múlt heti győzelem mámorittas hősei az állami létünk alap­jául szolgáló szabadelvű párt sorai közé is behatolnak és elvetik ott az egyenetlen­ség magvát. E fölött érzett aggodalmam indít eme sorok megírására. De talán helytelen czímet is írtam jelen igénytelen észrevételeim fölé? Pé­csett talán nincs is szabadelvű párt, nem is volt ilyen, vagy ha volt, elsöpörte azt az a nagy por, amelyet a gyüdi kirándu­lás szemeinkbe hintett. Távol legyen tőlem, — aminthogy én is mértföldnyi távolságban állok a köz­ügyektől, — hogy én kicsinyelném, vagy elítélném egyesek vallásos érzületét; de éppen ezért és mert magam is szentnek tartom a vallást, a hitet, — szerény ha­táskörömben és adandó alkalommal min­dig állást foglalok azon áramlattal szem­ben, mely a vallást beleviszi a politikába. Mi is történik most körülöttünk? Igen tisztelt uraim ? Hallunk, látunk, vagy ére­zünk-e valamit, a­miből valami tanúságot vonhatunk ? Igenis, nem is. Történni u­gyan csak helylyel- közzel történik valami, de ezzel a kevéssel szemben az Önök passiv resistentiája áll. E két körülmény pedig sötét felhők árnyékát bocsátja előre. Avagy talán nem méltóztatnak észre­venni, miféle szellő suttog körülöttünk? Nem méltóztatnak félni attól, hogy ez a most még gyönge szellő majdan erőteljes orkánná fejlődve, elsöpri Önöket a föld színéről ? Én félek, féltem az ügyet, Pécs vá­rosának más téren amúgy is elrongyolt reputációját, és nem szeretném, ha közöm­bösen néznék továbbra is ezt a játékot komoly országos ügyek nagy érdekeivel. Pécs városának erősen megviselt köz­viszonyai hatalmas támaszra szorulnak, olyanra, mely a budai külvároson túl is ér­vényesíteni tudja a közérdeknek szánt erejét. Pécs városának értelmi színvonala Pécsi Naplé. 1901. január 1. nem engedi meg az egyének harczát, itt a közérdek kell, hogy előtérbe lépve, jus­son győzelemhez. Nem szabad ennyi phlegmával meg­ítélni a különféle tüneteket, mert az akna­munka egyre foly és ha­­tétlenül nézzük túlkapását, könnyen meglehet, hogy el­késünk és egy szép reggelen arra ébre­dünk, hogy az a bizonyos szellő lehúzta rólunk a jótékony meleget árasztó szabad­elvű paplant, fedetlenül hagyta testünket, lelkünket. Ezért fordulok én a kebelbeli szabad­elvű párt jeleseihez, hogy szíves figyelmü­ket emez aggályokra felhíva, tömörülésre, apllóra serkentsem az erre hivatott urakat. A terjedni törekvő kórt csírájában kell el­fojtani, mert ha ideje korán nem gyó­gyítjuk a beteg testet, egy-egy szerve könnyen elgyöngül és el is pusztul. A szabadelvűség az egész világon ugyanaz; zászlaja a legmiveltebb nemzetek kezében van. Oda sorakkozzunk mi is, mert a haladás nem szavakban, hanem tettekben a intézményekben nyilatkozik. Mucius. Tájékoztató. Január 5. A pécsi kereskedelmi ifjúság hang­­versenynyel egybekötött tánczestélye a Vigadóban. „ 12. A pécsi püspöki jogakadémiai polgár­ság nagyszabású tánczestélye a Nem­zeti Kaszinóban. — Zsolnay-gyári önk. tűzoltóság tánczvigalma a Schalcz-féle sörcsarnokban. — Állam­­vasúti altiszti olvasókör bálja a Vigadóban. , 19. Pécsi Dalárda dalestélye a Vigadóban. — Piknik a jótékony nőegyletben. — A pécsi lakatos- és vasmunkások tánczvigalma a Schulcz-féle sörcsar­nokban , 26. Nagy munkásbál a Vigadóban. Február 1. Hivatalszolgák önművelődési­ köre táncz­vigalma a Vigadóban. , 10. A pécsi fodrász-ifjúság zártkörű bálja a Vigadóban. Hírrovatunk. Pécs, deczember 31. Uj század. Most már minden kétséget kizárólag letűnt a század s az uj század fölkelő napja kint derűl a nagyvilágra. Nem csá­szári parancsszó, nem is mathematiscusok okoskodása, hanem a közfölfogás, a világ népeinek gondolkozása szerént számítván az idők folyását, az uj század hajnal­­ok­ja a mai napra virradó reggelen festi rózsásra az eget. A sokat emlegetett XIX. század, a­mely teljesen új korszakot alkotott törté­netünkben, ma hanyatlik a múlt idők homályában 1.Ez a század emelte a szittya­vérű ősmagyar nemzetet a magas művelt­ségű európai népek sorába. Ez a század törölte el a nemesi fölkelést s áhította helyére az ország és a korona védelmére az állandó hadsereget; ez a század szün­tette meg a jobbágyságot s tette sza­baddá népeit; megalkotta a polgáriasált államot, a törvényelőtti egyenlőséget s a liberális szellem magasra törő szárnyain emelkedve hirnevet, dicsőséget szerzett a magyarnak ország, világ előtt. E század­ban lépett szolgálatunkba a gőz, gáz s a villamosság, melynek erejével óriási lépé­seket tettünk a haladás terén. Ma már Magyarország s Európa többi államai kö­zött alig tehető kulturális különbség. Iro­dalmunk, művészetünk, tudásunk, gazda­sági életünk, iparunk, kereskedelmünk fej­lettsége az európai színvonal magaslatán áll. A­mit mások több századon át értek el, azt mi e század alatt küzdöttük ki. Egy század nehéz küzdelmeinek, gondterhes munkájának eredménye az a kulturális állapot, a­melyben élünk s a­melyet büszke önérzettel tisztán a saját alkotásunknak tekinthetünk. Bár fáradtan, kimerülten állunk a haldokló század vég­óráinál , a közterhek súlya alatt roska­dozunk ; az elért sikerek, vívmányok, in­tézmények a csüggedő lélekre uj erővel hatnak s mintha csak hallanék az Úr szavát: „Emberi küzve küzdj és bízva bízzál !“ ... Uj reménységgel, uj életkedv­vel és fölüdült erővel lépünk az uj szá­zadba, hogy küzdjünk a világ népeinek közművelődési harczában s a magyar névnek újabb elismerést, dir bőséget vív­junk ki. Nehéz volt a letűnt század, nagyon megviselte a nemzet erejét, mert szent István birodalmából, az ezeréves harczok mezejéből kulturföldet, modern államot kellett alkotni , az őstermelésen kívül mással alig foglalkozó magyar nép­ből a huszadik századhoz illő modern népet kellett formálni. A rohamos és túl­feszített erővel kifejtett munka biztosí­totta a sikert, leraktuk az új század ha­talmas alapját, melyen most már büszkén emelkedhetik a magyar nemzet kolosz­­szusa. Állami életünk jövőjét éles előre­látással nagy bölcseséggel létesített tör­vények biztosítják; erkölcsi és anyagi jó­létünk feltételei is biztosítva vannak kü­lönböző nagyszabású kulturális intézmé­nyeinkben, közgazdasági tényezőinkben, melyeknek mindegyike átesett már a kezdet nehézségein. Válságos időket éltünk s éltünk át e században, melyek sok kínos megpró­báltatásnak tették ki a magyar nemzetet; a Gondviselés, mely országos, nemzetek és népek sorsa fölött őrködik, nem ha­gyott el bennünket, átsegített viharon, vészen, élünk tovább. Megnyílik előttünk az új század s most már, mint a­ki jól megvetette lábát a vén világrész államai között, bátran te­kintünk a jövő felé s lépést tartván a haladó kor szellemével, igyekszünk előre, mindig és mindig csak előre. A múlt század az átalakulás kora volt reánk ; a most ébredő század a fölvirágzás, a szebb és jobb jövő reményével kecsegtető kor­szak. Igazi nemzeti nagyságokat, az állami élet expensiorját csak az uj században érhetjük el. Adjon a magyarok mindenható Istene erőt és kitartását, munkánkra áldást s akkor boldog lesz a magyar. Az uj év s a vele kelő uj század ébredése napján kívánunk — minden jót.. . Boldog uj évet! — A honvédelmi miniszter köszönete. Pécs szab. kir. városának múlt héten megtartott közgyűlésén föl­hatalmazta a polgár­mestert, hogy a város díszpolgárait az új év alkalmából távira­tilag üdvözölje. A honvédelmi miniszter az üdvözlő táviratra ma déu­tán a követ­kező választ küldötte Fejorossy Imre polgármesterhez: Kérem nagyságodat azon szíves üdvözletért, a­melyet velem a közgyűlés megbízása folytán közölni szíveskedett, örömöm kifejezése mellett a polgártár­saknak őszinte köszönetemet és az új évhez szóló szívből eredő legjobb kí­vánságaimat tolmácsolni. Báró Fejérváry Géza, honvédelmi miniszter. — Nyugdíjazott őrnagy- t felsége, Déráén Sándor péc. 8. honvéd huszár ezredbeli őrnagynak, a saját ké­relmére megejtett felül­vizsgálat eredménye alapján, mint rokkantnak, nyugállományba helyezését rendelte el.

Next