Pécsi Napló, 1901. január (10. évfolyam, 1-27. szám)

1901-01-18 / 16. szám

4 Pécsre, a mi városunk gazdasági viszo­nyaira magában véve is nagy előny. E mellett nagy adót fizet és pontosan fizet. Ez se megvetendő A mikor mások télen vastg elbocsátják munkásaikat, vagy leszál­lítják béreiket, ő fölemeli, mert az életfentar­­tás télen sokkal többe kerül, mint nyáron. E czég tulajdonosával megtörtént, hogy a helybeli mértékhitelesítési hivatal örökös szekatúrái elől kitérni kénytelenitteltvén, jónak látta hordóit hitelesítés végett Német-Ürögre küldeni. Egy ízben a vámnál föltartóztatták s­ meg akarták abban gátolni, hogy Német-Ürögdre szállitassa hordóit. Meg is büntették. Néhány évre kiegyezett a várossal a hordók hitelesítése iránt. Ez idő alatt folyto­nosan azzal vádolták, hogy mások hor­dáit összeszedi s pausáléban hitelesítteti. Ilyen és ehhez hasonló örökös zaklatás arra az elhatározásra késztette a czégtulajdo­­nost, hogy Kádár telepét Pécsről elviszi s itthon mindössze egy-két munkással dol­goztat, a mennyi a helyi szükséglet kielé­gítésére éppen elég. Mit nyer ezzel a város? Azt, hogy ismét jelentékeny jöve­delemtől esik el. Kár így bánni a legjobb „fejős tehenek“-kel, mert majd utóbb azon veszszük magunkat észre, hogy nem lesz kit fejni s nem lesz mit enni. Pécs adófizető polgárai, produc­ens iparosai több kíméletet, tapintatosabb eljárást ér­demelnének. — Bevárt ablakok. Az éjjel három beszeszelt atyafi nagy zajjal vonult végig a Pucher-utczán és vagy tíz ház ablakát beverték. A berúgott triumvirá­tussal szemközt jött Bakos István nap­számos, ki rászólt a garázdálkodó legé­nyekre, hogy ne törjék be az ablakokat. A legények szót is fogadtak és hogy du­hajkodásukban némi változatosság legyen, nekiestek Bakosnak és most már az ő fejét törték be több helyen. Az egyik legény még ötleteskedett is az üté­sek alatt: — Ezekért az ütésekért kár, meg­rövidítjük vele a szegény ablakos tótokat. A garázda társaságot, Pareczky Györgyöt, Lopak Jánost és Vendel Feren­­czet még az éjjel letartóztatta a rend­őrség. — I­ játék vége. Indich János 11 éves iskolás fiú ma délután három kis társával szüleinek makár­ó­czai lakása felett a padláson hintát kötött fel és ezen játszadoztak, de a játéknak szomorú lett a vége, mert Indich János az erős lendü­lettel mozgó hintáról fejjel lebukott. A kis­fiú egy gerenda kiálló nagy szegére zuhant, úgy, hogy a koponyacsontja meg­repedt. Mikor társai őt vérbe borulva eszméletlenül látták, annyira megijedtek, hogy elszaladtak, de szerencsére, az egyik beszólt a megsérült fiú édes­anyjához. A szerencsétlenül járt fiút, ki agyrázkódást is szenvedett, beszél itettek a közkór­házba. Életben maradásához kevés a remény. — Vizsgálatok a pécsi jog­akadémián. Sey Oszkár és Blachter Zoltán végzett joghallgatók az állam­tudományi, Főző Sándor adótiszt Siklóson a jogtudományi államvizsgát sikeresen tették le a pécsi püspöki jogakadémia vizsgálóbizottsága előtt. — Életmentő állomási elöl­járó. Okorágról Írja tudósítónk: Nagy szerencsétlenségtől mentette meg folyó hó 14 én a Nasicról éjjel jövő vonat utasait ez ok­or­ág karászi állomás-elöl­járó ébersége. Ugyanis: György József drávafoki lakos sokat szedvén be a jóból Sellyét, útját tévesztve a pályatesten szánkázott Kákicstól egész az okorág­­kárászi állomásig. Itt azonban a váltónál megakadt. A magával tehetetlen embert közvetlen a vonat előtt szabadította ki az áll. elöljáró kellemetlen helyzetéből, meg­mentvén őt és a közelgő vonatot a leg­nagyobb szerencsétlenségtől. Az áll. elöl­járó éber voltának köszönheti György József életének megmentését. — Második Hazafi Versi János. Molnár mesterséget tanult. Volt fináncz, méhész, vegyeskereskedő, most pedig irónok csapott fel: ifjú Tóth János okorégi vad poéta. Először prózában ki sérülte meg. Irt egy 6 oldalas méhész könyvecskét, melyből mindem megtanulhat a kezdő méhész, csak méhészkedni nem. Legújabban versfaragással tölti idejét. Izlelítőül már nyomatott is belőle vagy 2500 példányt s mint mondják: maga hordozza faluról falura. Szerény az óhaj­tása: nem annyira előfizetőket, mind in­kább . . . filléreket gyűjt . Hadkötelesek kérvényei. A honvédelmi miniszter Trümmer György babarozi, Bozsa János birdi, Cselenkó Mihály szászvári, Wunderlich János kis­­hertelandi, Máté Jószef pataca, Bátai István szilágyi, Jakab István szavai, (vaskapupusztai) Zeyer József szajki, Hor­­vát Pál tengeri­, Takács Mihály so­mogyi,­­veszíts Márk kökényi, Tót József málomi, Kourzil György kővágó szöllősi, Molnár Lajos csehii, Kohlman János sze­bényi, Köhler Márton fazekas-bodai, Botor Orbán ózdi, Leipold Péter szalatnaki had­köteleseknek a kért kivételes nősülési en­gedélyt megadta. Schneider Márton al­­bertfalvi hadköteles a pópartalékba he­lyeztetett. — Nem kap özvegyi nyug­dijat. Néhai Német József vármegyei rendes dijnok özvegye folyamodott a megyéhez özvegyi nyugdíjért, amely azon­ban, tekintettel az özvegynek férjével szemben tanuútott magaviseletére, ameny­­nyiban őt még életében elhagyta — tőle megtagadtatok Az özvegy azonban nem hagyta a dolgot annyiban és tovább ke­reste a jussát a nyugdíjhoz, de — az összes fórumokon elutasittatott. — Halálozások. Grueber,Nándor ny. bányahivatalnok és Grueber Ágoston, ny. adótárnok mint fivérek és a család többi tagja gyászjelentésben tudatják Grueber Annának tegnap, szerdán, életé­nek 80 évében rövid szenvedés után be­következett halálát. Az elhunytat holnap, pénteken délután 8 órakor helyezik a gyászházból (Kaposvári utcza 12) örök nyugalomra.­­ Szerdán este elhunyt Pa esett Kovács Mór, életének 52 ik évében Hónap, pénteken délután helyezik örök nyugalomra. — Villány lakossága. Mint villányi tudósítónk írja, a népszámlálás ott is elég kedvező eredményt mutat föl, daczára annak, hogy a borkereskedés pangása következtében az u­olsó két év­ben vagy 40 család vándorolt ki Villány­ból. 1890 ben Villány lakóinak száma 2192 személy volt Most pedig a 175 távollévőtől eltekintve 661 házban 2604 személy lakik. A lakosság száma tehát 512 lélekkel gyarapodott. Üres lakás Villányon mindössze 35 találtatott. — A gyűjtő levélszekrények és a közönség. A következő sorok felvételére kérettünk föl: 1496/111 sz. A „Pécsi Napló“ tekintetes szerkesztőségénarc Pé.es. Folyó hó 12 én dálután */*6 órakor a leveleknek a Pécs város területén kifüg­gesztett levélgyűjtő szekrényekből történt kiürítése alkalmával megállapitlatott, hogy a városházán kifüggesztett levélgyűjtő szekrénybe 30—40 cm. hossza 12—18 cm. széles és ujnyi vastagságú nyomtatványok, hangjegyek stb. dobattak be, melyek a szekrényben megtorlódtak és később be­dobott leveleket feltartották, illetve a ki­ürítés alkalmával azoknak a levélgyűjtő táskába való kiesését megakadályozták , így a levelek ezen napon a szek­rényben maradtak. Felkérem a tekinte­tes szerkesztőséget, szíveskedjék becses lapjában a fennt­artak felemlítése mellett figyelmeztetni, hogy a nagyobb alakú levél­postai küldeményeket ne dobják a levélgyűjtő szekrényekbe, hane­m ad­ják azokat fel a pécsi postahivatalok egyikénél, vagy dobják a pécsi posta­­hivatal levélgyűjtő csusztatójába. Pécs, 1901. január hó 16-án. Opris. — Ebmarás. Powert Mihály asz­talos inast Zsíros Juli korcsmárosné ku­tyája ma délelőtt bal lábán kegyetlenül megmarta. A fiú sebét kiégették és bekötözték, a ka­kát pedig kiszállították a gyepmesteri telepre megvizsgálás végett. — A gyomor rendes műkö­désének fontossága. Az étvágy el­tűnik és az ellenszenv minden táplálék iránt annyira előrehalad, hogy a legcseké­lyebb étel undort ,okoz. Ez könnyen kitűnik abból, ha az emésztés annyira nehéz lesz, hogy az­ ember szívesebben bőrtöl és­­ könnyebbnek tetszik az éhen­­halás, mint oly rettentő fájdalmak elvise­lése, a­miket gyomor­­betegségei okoznak. Találkoztam ezen betegségektől meg­látogatott szerencsétlenekkel, a­kik gyó­gyulásuk fölött már kétségbeestek és irtóztak a gondolattól, hogy az asztalhoz kell ülniök. És mégis gyakran oly kön­- nyen lehet enyhülést, sőt gyógyulást is találni. Ezen érzékeny szerv elgyengülése nagyon gyakran a hiányos vérkeringésre vezethető vissza, mely a gyomor rendes mozgását megakasztja és működését telje­sen megzavarja. Ennek oka a vér tisztá­­talansága vagy kimerülése. Erősítse azt meg, hogy ismét erőteljesen és tisztán ke­ringjen, és mindezen zavarok el fognak tűnni és nemcsak az étvágyát fogj­a ismét visszanyerni, hanem régi erejét és jó ke­dályhangulatát is. Sok más betegség, a­mely ugyanezen okból ered, hasonló mó­don gyógyittatik, u. m. vérszegénység, sápkór, neurasthenia, rheum­a és az álta­lános gyangeségi állapot úgy férfiaknál, mint nőknél. A Pink-labdacsak ilyen eset­ben a legjobb gyógyszert képezik, a­mit csak használhatunk. Krebs asszony Vevey­­ben (Szájer) is ezen meggy­őződést sze­rezte és azt következőképpen közli velünk: „Egy idő óta a Pink-labdacsokat használom gyomorbajom ellen. Minden étel elviselhetetlen fájdalmat okozott ne­kem és­­ semmiféle kezelésnek nem volt eredménye. Csak a Pink-labdacsok hasz­nálata után nyertem ismét vissza étvá­gyamat és szenvedéseim elmúltak. Most nagyon jól érzem magamat és ezen lab­dacsokat­ mindazoknak a legjobban ajánl­hatom, akik ezen betegségben szenvednek.“ A­ Pink-labdacsok kaphatók minden gyógyszertárban, valamint a magyaror­szági, főraktárban. Tórök József gyógy­szertárában Budapest, Király-utcza 12. sz., dobozonként 1 írt 75 krért, vagy 6 doboz 8 frtért. t­­Jm —* Pécsi Napló 1900. január 18.

Next