Pécsi Napló, 1901. március (10. évfolyam, 51-76. szám)
1901-03-01 / 51. szám
1. a Lipót rend első osztálya egyenrangú a vaskorona rend elsőő osztályával. Ujj hogy e két rendjel tulajdonosai egymás közt kinevezésük kelte szerint sorakoznak és ünnepélyes alkalmaknál, pl. az úrnapi körmenetnél vagy másnemű rendünnepeknél egymás közt elvegyülve tartoznak megjelenni; 2. Ferencz József rendem tisztjei egyenlő rangot bírnak vaskorona-rendem III. osztályú lovagjaival. A fentiekről Önt saját tudomása, valamint miniszterelnökeim megfelelő értesítése és a még szükséges további rendelkezések megtétele végett oly hozzáadással értesítem, hogy Ferencz Józsefrendem kancellárjához és Lipót-rendem irodájához fa megfelelő kéziratokat egyidejűleg kibocsátom. Kelt Bécsben, 1901. évi február 1-én. Ferencz József, s. k. — Legfelső kitüntetés. Ő Felsége aigenhorsti lovag Leobenstein Henrik udvari tanácsosnak és szertartási igazgatónak a főudvarmesteri hivatalnál kitűnő szolgálata újabb elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét adományozta. A Randjelek sorozatrendje, ő Felsége, a rendjelek egyes osztályai és fokozatai közti rangviszonyt következőleg állapította meg : 1. A királyi magyar Szent István-rend nagykeresztje. II. A császári osztrák Lipót rend nagykeresztje. III. A császári osztrák Lipót-rend első osztálya és a császári osztrák vaskorona-rend első osztálya. IV. A császári osztrák Ferencz József-rend nagykeresztje. V. A királyi magyar Szent-István-rend középkeresztje. II. A császári osztrák Lipót-rend középkeresztje. VII. A császári osztrák vaskorona-rend második osztálya és a Ferencz József-rend csillagos középkeresztje. Till. A királyi magyar Szent-István-rend kiskeresztje. IX. A császári osztrák Lipót-rend lovagkeresztje. X. A császári osztrák Ferencz József-rend középkeresztje. * XI. A császári osztrák Ferencz József-rend tiszti keresztje és a császári osztrák vaskoronarend harmadik osztálya. XII. A császári osztrák Ferencz József-rend lovagkeresztje. Minden sorozatrenden kívül állanak: a) a katonai Máris Terézia-rendjel; b) aMűvészetért és Tudományért* díszjelvény ; e) minden egyéb, a közélet valamely terén szerzett érdemek jutalmazására szolgáló kitüntetések. — Hadi év ő Felsége legfelső páráncsirái kapcsán, a hadügyminiszterhez folyó évi február hó 2- án a következő legfelső elhatározást bocsátott ki: „Az 1900. év mint hadi év számítandó: a „Zenta“, „Kaiserin und Königin Maria Theresia“, „Kaiserin Elisabeth“ és „Aspern“ hajóim hadi személyzetéhez tartozó valamennyi tengerész egyénnek, és pedig a „Zantá” illetőleg 1900. évi junius hó 7-től, a többi megnevezett hajót ,illetőleg a takui kikötőbe való megérkezésök napjától fogva; 2. hadseregem azon tagjainak, kik a Chili ohinai tartományba rendelt nemzetközi haderő főparancsnokához vannak beosztva, Chinába való megérkezésük napjától todva; valamennyinek 1900. évi deczember hó 31 ig bezárólag.“ — A Dombóvári Kereskedelmi Kaszinó márczius hó 5 én tánczestélyt rendez, kezdete este 8 órakor. — A míniszter kfiszensts. A honvédelemügyi miniszter a következő köszönő levelet intézte Majorossy Imre polgármesterhez, aki a minisztert hétfőn fölgyógyulása alkalmából a város közönsége nevében üdvözölte: Igen tisztelt polgármester úr! Személyem iránt tanúsított jóindulatnak és szívélyességnek ama újabb nagybecsű jeléért, hogy a szab. kir. város tegnapi közgyűléséből gyógyulásom és névnapom alkalmából feliratban emlékeztek meg rólam, a leghálásabb köszönetemet fejezem ki. Évtizedekre visszanyúlnak és azóta ismételten megerősödtek azon szives kötelékek, a melyek engem Pécs sz. kir. városhoz fűznek s a mint Önök rólam minden alkalommal jóakarólag megemlékezni kegyeskednek, épugy én is mindenkor legteljesebb jóakarattal viseltetem a város és tisztelt polgárainak java, boldogulása iránt. Budapesten, 1901. február 26.án. Őszinte tisztelettel: Báró Fejérváry Géza. — A honvédelmi miniszter hazatérése. Holnap szállítják haza Fejérvár Gáza báró, m. kir. honvédelmi minisztert a Hertzl- féle szanatóriumból lakására, a honvédelmi miniszteri palotába. Közel két hónapot töltött a miniszter a gyógyintézetben s a fényesen sikerült orvosi műlt után annyira visszanyerte veszélyesen megtámadott életerejét, egészségét, hogy most már minden aggodalom nélkül hazatérhet otthonában. Fia, Fejérváry Imre báró dr. Baranya vármegye és Pécs szab. kir. város főispánja ma délután a három órai gyorsvonattal utazott Budapestre, hogy jelen legyen atyja hazatérésénél. Két napot szándékozik a fővárosban atyja mellett tölteni s vasárnap már ismét Pécsett lesz. — A főispán részvéte. Fejérváry Imre báró dr., Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánja nem jelenhetvén meg Hölbling Miksa dr., Baranya vármegye nyugalmazott tiszti főorvosának temetésén, amennyiben Budapestre kellett utaznia, hogy jelen lehessen atyjának, Fejérváry Gáza báró honvédelmi miniszternek a Hertzl féle szanatóriumból leendő hazaszállíttatásánál, a gyászoló Hölbling családhoz levelett intézett s ebben fejezte ki őszinte részvétét. — Marczius. Élim ébredezik álmaiból már ifjú lánya a vén télnek, a szép kikelet. Lehet ugyan, hogy a feltevésünkben míg csúfosan csalatkozhatunk, de hivatalos nyelvvel élve, a helyzet szignaturája úgy áll mostan, hogy Télapó detronizácziója, ha nem is kalendáriumi elhatározás szerint, ha minden pillanatban bekövetkezhetik. Márczius már a tavasz hónapja, az ibolyanyitás és rügyfakadás ideje. Sokszor már ugyan megtréfált bennünket ez is, mert hozott ló egy-két olyan napot, melyeken a hajdani nagy anekdota mester, Bernáth Gazsi mondásaként, a gazdának ölbe kellett kivinnie a kukáját ugatni, de hát ez is csak márczius szeszélye volt s a szeszélyek tudvalevőleg nem szoktak örök életűek lenni. Az idei márcziust még a hires neves Falb professzor sem javasolja valami nagyon vasfogunak, reményünk lehet reá, hogy a szabadság hónapja mosolygós kedvvel köszönt reánk , e mosolygós kedvét pazarolja reánk egész kimúlásáig. A tavaszelő e hónapjának 15 ik napját országszerte mindig nagy ünnepségek között szokta megülni a magyar. Ahol a négy folyó mentén, hármas hegy alján magyar szív dobog, ott mindenki érzi és tudja e nagy nap jelentőségét. Az ország minden városában erősen munkálkodnak már e napnak minél szebben való megünnepelésén. — Miniszteri engedély egy orvosnak. A belügyminister megengedte hogy Silberfround Lipót dr. báránya baáni orvos a tiszti orvosi vizsgálatra bocsáttassák. — Az Árvagyermekek Javára. A pécsi fodrász-ifjúság farsangi tánczmulatságának rendezősége 10, azaz tiz korona és 70 fillért tett le ma szerkesztőségünkben azzal a kijelentéssel, hogy ez összeget a pécsi árvagyermekeknek adják. Az összeget rendeltetési helyére juttatjuk. — Hadkötelesek kérvényei. A honvédelmi miniszter Rapp Gáspár magyarhertelendi és Szőke József magyarszéki hadköteleseidnek a kért kivételes nősülési engedélyt megadta. — Elutasított felebbezés. A bikari körjegyzőségben segédjegyzői állás rendszerestése mondatott ki, amely határozat ellen felebbezés, illetőleg panasz adatott be a közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási bíróság a panaszt tárgyalás nélkül elvetette. — König Ferencz végrendelete. Tegnap egy ajánlott levél érkezett Pozsonyból Fejérváry Imre báró dr., főispán czimére. A levelet Kőnig Ferencz, pécsi volt adótiszt írta. A szerencsétlen fiatalember azt írja e levelében, hogy mire a főispán olvassa sokait, ő már nem lesz az élők sorában, mert öngyilkosságot követ el. Elpanaszolja súlyos idegbántalmait és neveket említ fel, három négy pécsi ú embert azzal vádolván, hogy ezek mozdították elő az ő testi és lelki romlását. Végül utolsó kívánságát fejezi ki és végrendelkezik ; vagyonának haszonélvezetét testvérbátyjára, König Józsefre hagyja, magát a vagyont, fivére gyermekeire. König Francz az ifjabbik fia volt König József pécsi vendéglősnek, aki a hatvanas években virágzó üzlettel bírt az Apácza-utczában. Borairól híres volt ez a vendéglő Pécsett; a régi jó „spiessbürgerek“ itt tartottak főhadiszállásukat. Az öreg vendéglős halála után elszékdtek a „stammgastok“ s a vendéglő megszűnt. Az idősebb fiú borkereskedő lett, az ifjabb, Ferencz hivatali pályára lépett s a kilenczvenes években mint adótiszt működött a pécsi m. kir. adóhivatalnál. Csendes, magába zárkózott, buskomor volt mindig, ingerlékeny, ideges, könnyen fölháborodott minden csekélység miatt. Tiszttársai tréfálóztak vele s ez szörnyen bántotta. Egy szép nyári napon megtörtént, hogy a déli harangszó után távozván a hivatalból rázárták az ajtót, egy darabig döngetett s miután senki sem nyitotta föl a zárt, az ablakon mászott ki az utczára. A járókelőknek feltűnt a furcsa jelenet s figyelmeztették a sarkos rendőrt, hogy az adóhivatalból az imént egy új forma ember mászott ki s rámutattak a szerencsétlen alakra A rendőr könnyen érthetőleg igazolásra szólította föl, a miből ulcra csődület támadt, König Ferencz a városházán igazolta magát. Másnap az esetről lapunk hírt adott s ez annyira sértette a szerencsétlen fiatalembert, hogy lovagias elégtételt kért tőlünk. Az egész város beszélt a történetekről s König Ferencz idegbántalmai rohamosan fokozódtak, utóbb már üldözési mániába esett. A hivatalban nem használhatták s mivel gyógyulásra semmi remény se volt, orvosi bizonyítvány alapján végkielégítéssel elbocsátották. Azóta a Makár-utczában lévő Kőnig-féle házban élt s pár hóval ezelőtt a pozsonyi ..szanatóriumban gyógykezeltette magát. Öngyilkosságának hírét ő maga küldötte tegnap PéCBre, de a hir még nem nyert megerősítést. A jobb sorsra méltó derék, jó fiú szánalmat érdemel.