Pécsi Napló, 1901. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1901-05-12 / 110. szám
Pécsi Napló 1901. május 12. — A „Turul* czipőgyár botránya és pécai fiókja. ▲ „Turul“ czipőgyér részvénytársaság igazgatója ma az összes fővárosi lapok „Nyilt-tér“-ében nyilatkozik. A lehető leggyengébb módon védekezik szen támadások ellen, amelyekkel már napok óta tele vannak az ország összes újságjai. Hogy a czipőgyár igazgatójának hosszú nyilatkozata menynyiben érdemel hitelt, arra mi nem reflektálunk, de rá fogunk mutatni igenis arra, hogy a „Turul“ cipőgyár e czégér alatt tényleg már forgalomba hozott czipőket. A gyárigazgató tulajdonosa,Frasiter Alfréd a nyilatkozatában ezt mondja: A temesvári „Turul* czipőgyár még nincs abban a helyzetben, hogy kész árut a piacira hozzon“ — sit az állítása nem felel meg minden tekintetben a valóságnak. Pécsett már a harmadik hónapja ott diszlik a Király utcza egyik csipő üzlete felett: „Turul czipőgyár részvénytársaság cókja.“ Ha a gyárnak még nincs kész áruja, úgy nem lehet fiók üzlete sem, hogy pedig van, arra bizonyság a pécsi fióküzlet. Minő czipőket árusítanak el itt? Semmi esetre sem magyar gyártmányt. De nem áll a Turul czipőgyár igazgatójának, tráikel Adridnak az az állítása sem, hogy a mödlingi czipőgyár, melynek szintén ő a tulajdonosa,madárvédjegygyel han a forgalomba gyártmányait Az eddigi mödlingi gyártmányok egyikén sem látott e sorok írója madárvédjegyet, hanem igenis a czipők talpán ezell: „treilinger Schubfabrick, Alfred Frankei .“ Aki meg akar bizonyosodni erről, tekintse meg a „Turul“ czipőgyár pécsi tiakjit. Majdnem minden egyes czipő talpán ez áll, de madár agyikon sincs. Hogy szegedi fiók gyártmányaira hogyan szálltak rá hirtelenében a védjegymadarak, erre feleljen az igazgató tulajdonos. A dolgot egy hosszú nyilatkozattal nem lehet szép csendben elütni, mert az osztrák gyáros furfangja elég világos, nem fedi azt semmi homály. Törvényeink tiltják, hogy borokat más néven hozzanak forgalomba, mint ahol azokat termelték, de az bizonynyal sokkal nagyobb visszaélés, hogy egy nem működő magyar gyár ezég éve alatt osztrák árukat hozzanak forgalomba, mint ahogy ezt a „Turul“-czipőgyár pécsi fiókja is teszi. A tisztelt igazgató úrnak másként kellett volna nyilatkozni, így nem tudjuk elhinni, nem tudja velünk elhitetni, hogy az ő részén van az igazság s hogy csalafintaság nincs a dologban. — Egyházuknak létévől. Brassón a napokban két szász polgár halálozott el, akik együttesen körülbelül 135 ezer koronát hagyományoztak egyházuknak. Az egyik Hónigberger Adolf volt gyógyszerész, a másik Wolf Frigyes volt timármester Az előbbi 65 ezer, az utóbbi minegy 70 ezer koronát hagyományozott egyházának. A közigazgatás egyszerűsítése és a posta. A most beterjesztett, a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat egyik érdekes részlete a közigazgatási iratok kézbesítésére vonatkozik, mely tényleg időrabló és nagy személyzetet igényel. A javaslat a kézbesítést a postára bízza és feltételezhető, hogy miként a prique és clearing-forgalomnak igénybevétele, úgy a postának a kézbsítésre való felhasználásához is megadta előzetesen hozájárulását a kereskedelemügyi kormány és ezzel újabb nagy terhet zúdított a postára, mely az országnak leggyorsabban fejlődő intézménye. Eddig is minden személyzetszaporítás daczára csakis teljes odaadással és önfeláldozással végezhették el a munkát, de most, hogy még a közigazgatási iratokat is a postának kell majd kézbesítenie, ez a posta tisztviselőinek és a kézbesítő személyzet újabb szaporítása nélkül lehetetlen lesz. De a posta által történendő kézbesítés mindenesetre gyorsabb és olcsóbb is lesz és utóvégre a közigazgatás egyszerű ütését célzó reform a messze jövőre hat ki, amikor az összes közigazgatási és postai kiadásokat ugyanazon pénztárból fogják fizetni. — A tettyei romákat aló totók. Egy sereg éretlen gyermek csupa játékból oly dolgot mivelt, amiből esetleg rémítő szerencsétlenség származhatott volna, ha azt még kellő időben felnem fedezik. Kicsi 8—10 éves gyermekek, aláásták teljesen a tettyei romokat, bányákat fúrtak, valóságos tárnákat. Adóval, kapával felfegyverkezve dolgoztak ott már hosszú idő óta, állólag aranyat akartak bányászni a romok alatt. A fenéik oldalán kezdték meg a fúrást és vagy 40 -50 méter hosszú folyosókat kóres körül a romok alatt. Tekintve, hogy ezeket a földalatti utakat alig két méter mélyen kezdték vágni a föld színétől, egy váratlan pillanatban megtörténhetett volna, hogy a föld a romok alatt beomlik és ki tudja, hogy ez mily nagy szerencsétlenséget idézett volna elő. A rendőrség ha elkésve is, de tudomást szerzett a gyermekek e veszedelmes csintevéséről és most a földalatti folyosókat betömetik, nehogy veszélyeztetve legyen a közönség élete. Most állandóan egy rendőr ügyel arra, hogy senki se menjen a romok közelébe. A bányászó gyermekek szülei ellen a vizsgálatot megindították. — Gyermekelőadás a színházban. A közönség bizonyosan még élénken emlékezik a múlt év április havában a pécsi és baranyamegyei tanítók és tanítónők által a „Ferenci József Tanítók Háza ügyében rendezett s a „Vigadó” termében és „Nemzeti Színházban“ megtartott gyermekelőadásra, mely erkölöc siker tekintetében túlzás nélkül mondva felülmúlta a várakozásokat, anyagi eredmményével pedig gyarapította nevezett táraegyesületek alapítványi tőkéjét. A nagy munka azonban, melyben a tanítói kar a jövőre való tekintettel kötelességérzettől és lelkesedésétől áthatva másfél éven keresztül lankadatlan buzgalomnál dolgozik s melyben a nagy és nemesért lelkesedő közönség jórkara a pártfogása őt nagyban segíti, — még tetőzetlen áll. A 6000 koronás alapítvány, mely azután a „Ferencz József Tanítók Házában“ a pécsi és baranyamegyei tanítók fiainak 3 helyet biztosít, még kikerekítésére vár, melyet a rendező bizottság a tavalyihoz hasonló előadás rendezésével remél elérni. A rendezőségnek sikerült minden pontjában érdekes és vonzó programmot összeállítani. Az előadás, mely június elsején a „Nemzeti Színházban* — rendes helyárak mellett a délutáni órákban tartatik — a katonazenekar szíves közreműködésével egy „Nyitánynyal“ veszi kezdetét. 2 A polgári leányiskolai énekkar előadja a „Nyári reggelt“ — visszaadva az erdők bájbangó dalosainak édes csevegését. 3 Monoog: „Szekrényrendezés * Ismert kis alakjal, a tavalyi mama-helyettessel találkozik a közönség, a kis Mike Fonóval. 4 Levente, melyben díszes magyar ruhában 16 lányka fog tánczoni. 5 Tél tündére. Játék versben és dalokban. Mily csodálatos ellentét] Claknon, az időszaknak megfelelően bizonyosan verőfényes, esép juduoi nap lesz s oda bum egy más világ - hó, fagy, zúzmara. El ragadó kép lesz az, mint fognak a nemtők a csoda sipka feltevése által láthatatlanokká téve, a tündér által gazdagon megajándékozva a földre szállni, hogy enyhítsék a tél(szigor) szigon zordonságát. Az előadás folyamán 5 élőképben fognak a nemtők munkájukról beszámolni. 1. Előkép. Téliöröm (szánkázás, korcsolyázás, hólabdizás.) 3. Eőkép. Esse. (Regék az unokáknak.) 3 Eőkép. Ünnep. (Hozzá a kicsinyek és nagyok legszebb ünnepét, legnagyobb örömét, karácsonyt és karácsonyfát, továbbá új évet stb.) 4 Előkép. Farsang. (Bohókás tréfa, táncz, muzsika, lakodalom tarka egyvelegben.) 5 Élőkép. Jótékonyság. (Szenvedőnek, betegnek, csüggedőnek enyhét hoz; megdermedt árva leánykát a tündárvilágba helyez.) Az élőképek tartama alatt a színfal mögött a gyermekénekkar minden képnek megfelelő szöveggel gyönyörű dalokat énekel. Gyenge vonásai ezek a sikerült dolognak, mit a közönség Tordai Grail Erzsi munkájában és Gáli Anna dajaiban fog megismerni. A zeneiskola növendékei a „Parasztb csütet“ czimű operából az Intermezzot játszák, továbbá Andante religiosa Papp‘61. 7. Kicsiny tánczos és tánczosnőkkel egy komoly magyar műtáncz és egy komikus tót-táncz. 8 Éőkép — Hit, remény és szeretet Szereplők: Marsehall Janka, Szaka Ida, Horvát Irma, Girmán Ilona, Kindl Klementin és több kisebb gyermek. A programmnak még egy pontjáról kell megemlékeznünk, melyet uoljára kellett hagynunk, amennyiben nem tartozik szorosan véve a gyermekelőadás keretébe. Orünbut Etelka fog néhány darabot hegedűn előadni, mi szép álvizeet ígér. Az elsoroltak uan indula biztosra veszszük, hogy a közönség sietni fog az előadásra magának helyet biztosítani Eljegyzések jövő hét elejétől fogva Demján Izidor könyvkereskedésében eszközöhetők 1 — Halálozások. Ma hajnalban hosszú szenvedés után életének 60 évében elhunyt néhai Olobutschár József ezred törzsorvos özvegye. A széles körű rokonság nevében Fenyvesy János adta ki a gyászjelentést, mely hírül adja, hogy az elhunyt földi maradványait e hó 12 én délután 5 órakor helyezik örök nyugalomra az Anna-utcza 16 es. alatti gyászlázból. Mint lapunkat Siklósról értesítik, ma délután helyezték ott örök nyugalomra özv. Patzák Józsefné szül. Miuska Terézt. Az elhunytban, ki 63 évet élt, Patzák Kálmán honvéd őrnagy és Rédei Királynak, a polgári fiú iskola igazgatójának és szerkesztőnek neje édes anyjukat gyászolják. — Beleesett a tűzbe. Reisz János maigas 6 éves Ferencs és 13 éves Jakab fia tegnap dáután kimetek a bányatelepi Sehroll aknához, hogy az ottani szeméthuladék dombon szenet szedjenek. Ez tulajdonképen nem mindenkinek szabad. A két kisfiú csak lopva került fel a szeméthulladék dombra, amely belül izzódör A kis 6 éves Feranoz mezítelen lábai alatt egyszerre csak süppedni kezdett a szemét és a következő pillanatban az izzó tűében állt a gyermek, ki mindkét lábán veszedelmes égéseke szenvedett. A kétségbeesett gyermek fal sem mart jajdulni és bátyji czipelte lassan haza Zsolnay utcza 15/3 számú lakásukra. A rendőrség a gondillán szülk elleni megindította az eljárást. — Elismerés egy tanférfiúnak. A Pécsett immár 36 is évfolyamában megjelenő tekintélyes tanügyi szaklap, a „Néptanoda“ az ország legkiválóbb tanférfiát képben és írásban szokta az utóbbi időben bemuntni. Mai számában a pécsi iz r. nép.szók igazgójának, Klingenberg Jakabnak szentelő ismeret és’, aki mint tanügyi író is országos névre tett szert. Bányai Jisab tanul , így Bokereken írta meg itt Ktingenburg életrajzát, ismirtatva azt születésétől kezdve, majd végig