Pécsi Napló, 1901. június (10. évfolyam, 125-148. szám)

1901-06-01 / 125. szám

X. évfolyam. Szombat, 1901. junius I. 125. 2866.) szám. PÉCSI NAPLÓ s­zerkeutetg: Munkácsy Mihály­ utcza 25. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhiva­l (Részvénynyomda): Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Fél évre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér.­­ Nyílt-térben 1 sor 60 fillér. kert Június hó 1-én, azaz ma szombaton esti fél 9 órakor is nyílik meg az 52. gyalogezred k katonai zene közreműködése mellett. Kellemetlen időjárás esetén a Secessió-sörözőben. Hideg buffet. 8521 Fagylalt. A pécsi székesegyház fal­képei veszélyben. Pécs, május 31.­­ Világkirti templomunk, mely mél­­tán képezi városunk büszkeségét, egy évti­zed előtt óriási költség felhaszná­lás­á­val alaposan és stílszerűen restau­rál­tatván, nagy ünnepségek közt azé­ntettetett fel. Nagy nevű külföldi és hazai művészek tudásuk legjavát érvényesítették ezen monumentális mű­nél, s a múlt tiszteletreméltó emlékein, traditióin felépítették a román építő­művészet oly hatalmas alkotását, mely minden időkben korszakos marad. Messze vidékről és országból jönnek tudósok, művészek, hogy gyönyörköd­jenek, okuljanak s tanuljanak székes­egyházunkban, melynek minden leg­kisebb részlete nagy tanulmányra, finom műizlésre, s előkelő gondolkozásra vall. De még a laikus szeme sem tud eléggé betelni ezen felséges alkotásokkal, azok szárnyat adnak lelkének, s felemelik Istenhez. Szomorúan kell konstatálnom, mi­szerint ezen világhírű frescó-képek, hazánk első rangú műkincsei nagy mértékben pusztulnak, sőt egyes he­lyeken tönkrementek. Megdöbbentő ezen tény, s már eddig is óriási a kár, mely ezzel úgy a templomot, mint az egész magyar művészetet érte. Mielőtt a baj okairól szólnék, mindenekelőtt fel kell említenem az eddig végbement pusztulásokat. Általában a nedvesség egyik fő oka a bajoknak, ugyanis úgy a fő hajóban, mint a mellék kápolnákban a talajnedvesség a legtöbb helyen 0.80—1.0 méter magasságban a fala­zaton kiütött. De nedvességi foltok mutatkoznak a felsőbb falakon is, s azok bizonyára onnan származnak, hogy az építéskor a beépített anyag nem volt eléggé kiszáradva. A templomban a levegő mindig nyirkos, s kellő szellőztetésről gondoskodva nincs, mert csak is a déli bejárati ajtó van állan­dóan nyitva. Ezen körülmény sok bajnak v­álik okozójává. A déli mellékhajó főfalán a déli bejárat s az Ur­teste-kápolna közt valószínűleg a salétrom kiválása nagy, széles foltokat okozott, s ezek az Andreae által festett remek, ó-testamen­­tumi képeket egészen meghalványították. Az oly élénk színű, de mégis harmo­nikus hatású festmények elszíntelened­­nek, s pár év múlva végképen el fognak tűnni. A vegyi proc­edura állandóan folyamatban van itten, s tönkre teszi ezen gyönyörű alkotásokat. Hasonló jelenséget észleltem a Mór kápolna le­járata fölött levő szintén Andreae készítette festményeken is, s az egész képen, mely a Szent Lélek eljövetelét ábrázolja, a színek tönkrementek, s úgyszólván a halovány mása maradt meg az eredeti műnek. A déli főbejá­rattal szemben, az északi főfalon, Beckeráth Mór művész pompás frescója hasonló sorsban részesült; az előtörő, kivirágzó salétrom megsemmisítette a színeket, s most már az eredeti képnek úgyszólván csak a romja látható. De legmegdöbbentőbb a helyzet a Mária-kápolnában, itt a pusztulás a legnagyobb. Székely Bertalan nagyszerű alkotása a nyugati falon: „Kapisztrán tábori miséje“ úgyszólván tönkre ment, a középső mező egyik főalakját, az imádkozó szerzetest, a kiverő­dött foltok teljesen megsemmisítették. Elszomorodik a szív ezen óriási pusztí­tás láttára. Más jellegű, de nem cseké­lyebb veszély­ességű bajok mutatkoz­nak a Szent Mór kápolnában, hol szintén Székely Bertalan remek munkái vannak veszélyben. A két gyönyörű frescán, Mór püspök megkoronázza Endre királyt, s Szent István Mór szerzetest pécsi püspöknek hívja meg, nagy terjedelmű s szétágazó repedések vannak, melyek előbb-utóbb tönkre teszik a képeket. Az Úr­teste kápolná­ban két képen: a „Kánaáni mennyegző“, a „Krisztus urunk 5000 embert meg­vendégel“ a salétrom foltok rohamosan pusztítóak mindent. Nem akarok kiterjeszkedni jelen alkalommal arra, a székesegyházhoz nem méltó körülményre, hogy a falak festései sok helyütt le vannak kop­tatva s a fehér vakolás éktelenkedik; nem érintek több rendbeli fogyatékos­ságot, de azt hiszem, hogy a fentebb előadott tények is mutatják, hogy milyen sok kár történt már eddig is s a rohamosan fejlődő pusztulás folytán mily szomorú jövő vár a székesegyház festményeire. Beható s minden részletre és kö­rülményre kiterjedő vizsgálat nélkül, lehetetlenség kideriteni s feltárni a bajok összes forrásait; a nedvesség, a hiányos szellőztetés bizonyára közre­játszanak; valószínűnek tartom, hogy viszont a Mór-kápolna falfestményein a repedéseket a túlságos nagy téli fűtés okozta; de nem szabad elzárkóznunk azon tény elől sem, hogy a frescó­­festészet napjainkban még nem ismer oly biztos vegyízéket sem a falfelület előállítására, sem a színek keverésére nézve, mely állandóság tekintetében a régiek munkáit el tudná érni. Mindegyik frencó festőművész a saját külön receptje szerint dolgozik s a magáét állítja csalhatatlannak, leg­jobbnak s az időnek legbiztosabban ellenállónak. Nem tartom tehát kizárt­nak azon lehetőséget, hogy a festmé­nyek pusztulásában a fal­kivirágzáson kívül a színek rossz vegyítésének is része van s alkalmasint ezek egymásra hatása folytán jött létre ez a rohamos pusztulás. Jelen soraim czélja tisztelettel fel­hívni mindazok figyelmét a székesegy­ház pusztuló festményeire, kik hivatva vannak hazánk ezen nagy műalkotását gondozni s jókarban tartani. Múlhatat­lanul szükséges a Műemlékek Országos Bizottságának közreműködésével, első­rangú szakerő által a székesegyházat haladék nélkül megvizsgáltatni s ennek szakvéleménye alapján sürgősen meg­tenni minden intézkedést, mely a to­vábbi pusztulás alapos meggátlására s a képek ujonan való restaurálására szük­séges. Ez oly kötelesség, mely elől kitérni megbocsáthatlan s jóvá alig tehető hiba volna. Ajánlom jelen tisz­teletteljes soraimat az összes illetékes egyének becses figyelmébe s pártfogá­sába. Sztalk Antal.

Next