Pécsi Napló, 1901. június (10. évfolyam, 125-148. szám)
1901-06-01 / 125. szám
X. évfolyam. Szombat, 1901. junius I. 125. 2866.) szám. PÉCSI NAPLÓ szerkeutetg: Munkácsy Mihály utcza 25. (Szakváry-féle ház.) Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhival (Részvénynyomda): Boltivköz 2. Telefon 27. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Fél évre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. Nyílt-térben 1 sor 60 fillér. kert Június hó 1-én, azaz ma szombaton esti fél 9 órakor is nyílik meg az 52. gyalogezred k katonai zene közreműködése mellett. Kellemetlen időjárás esetén a Secessió-sörözőben. Hideg buffet. 8521 Fagylalt. A pécsi székesegyház falképei veszélyben. Pécs, május 31. Világkirti templomunk, mely méltán képezi városunk büszkeségét, egy évtized előtt óriási költség felhasználásával alaposan és stílszerűen restauráltatván, nagy ünnepségek közt azéntettetett fel. Nagy nevű külföldi és hazai művészek tudásuk legjavát érvényesítették ezen monumentális műnél, s a múlt tiszteletreméltó emlékein, traditióin felépítették a román építőművészet oly hatalmas alkotását, mely minden időkben korszakos marad. Messze vidékről és országból jönnek tudósok, művészek, hogy gyönyörködjenek, okuljanak s tanuljanak székesegyházunkban, melynek minden legkisebb részlete nagy tanulmányra, finom műizlésre, s előkelő gondolkozásra vall. De még a laikus szeme sem tud eléggé betelni ezen felséges alkotásokkal, azok szárnyat adnak lelkének, s felemelik Istenhez. Szomorúan kell konstatálnom, miszerint ezen világhírű frescó-képek, hazánk első rangú műkincsei nagy mértékben pusztulnak, sőt egyes helyeken tönkrementek. Megdöbbentő ezen tény, s már eddig is óriási a kár, mely ezzel úgy a templomot, mint az egész magyar művészetet érte. Mielőtt a baj okairól szólnék, mindenekelőtt fel kell említenem az eddig végbement pusztulásokat. Általában a nedvesség egyik fő oka a bajoknak, ugyanis úgy a fő hajóban, mint a mellék kápolnákban a talajnedvesség a legtöbb helyen 0.80—1.0 méter magasságban a falazaton kiütött. De nedvességi foltok mutatkoznak a felsőbb falakon is, s azok bizonyára onnan származnak, hogy az építéskor a beépített anyag nem volt eléggé kiszáradva. A templomban a levegő mindig nyirkos, s kellő szellőztetésről gondoskodva nincs, mert csak is a déli bejárati ajtó van állandóan nyitva. Ezen körülmény sok bajnak válik okozójává. A déli mellékhajó főfalán a déli bejárat s az Urteste-kápolna közt valószínűleg a salétrom kiválása nagy, széles foltokat okozott, s ezek az Andreae által festett remek, ó-testamentumi képeket egészen meghalványították. Az oly élénk színű, de mégis harmonikus hatású festmények elszíntelenednek, s pár év múlva végképen el fognak tűnni. A vegyi procedura állandóan folyamatban van itten, s tönkre teszi ezen gyönyörű alkotásokat. Hasonló jelenséget észleltem a Mór kápolna lejárata fölött levő szintén Andreae készítette festményeken is, s az egész képen, mely a Szent Lélek eljövetelét ábrázolja, a színek tönkrementek, s úgyszólván a halovány mása maradt meg az eredeti műnek. A déli főbejárattal szemben, az északi főfalon, Beckeráth Mór művész pompás frescója hasonló sorsban részesült; az előtörő, kivirágzó salétrom megsemmisítette a színeket, s most már az eredeti képnek úgyszólván csak a romja látható. De legmegdöbbentőbb a helyzet a Mária-kápolnában, itt a pusztulás a legnagyobb. Székely Bertalan nagyszerű alkotása a nyugati falon: „Kapisztrán tábori miséje“ úgyszólván tönkre ment, a középső mező egyik főalakját, az imádkozó szerzetest, a kiverődött foltok teljesen megsemmisítették. Elszomorodik a szív ezen óriási pusztítás láttára. Más jellegű, de nem csekélyebb veszélyességű bajok mutatkoznak a Szent Mór kápolnában, hol szintén Székely Bertalan remek munkái vannak veszélyben. A két gyönyörű frescán, Mór püspök megkoronázza Endre királyt, s Szent István Mór szerzetest pécsi püspöknek hívja meg, nagy terjedelmű s szétágazó repedések vannak, melyek előbb-utóbb tönkre teszik a képeket. Az Úrteste kápolnában két képen: a „Kánaáni mennyegző“, a „Krisztus urunk 5000 embert megvendégel“ a salétrom foltok rohamosan pusztítóak mindent. Nem akarok kiterjeszkedni jelen alkalommal arra, a székesegyházhoz nem méltó körülményre, hogy a falak festései sok helyütt le vannak koptatva s a fehér vakolás éktelenkedik; nem érintek több rendbeli fogyatékosságot, de azt hiszem, hogy a fentebb előadott tények is mutatják, hogy milyen sok kár történt már eddig is s a rohamosan fejlődő pusztulás folytán mily szomorú jövő vár a székesegyház festményeire. Beható s minden részletre és körülményre kiterjedő vizsgálat nélkül, lehetetlenség kideriteni s feltárni a bajok összes forrásait; a nedvesség, a hiányos szellőztetés bizonyára közrejátszanak; valószínűnek tartom, hogy viszont a Mór-kápolna falfestményein a repedéseket a túlságos nagy téli fűtés okozta; de nem szabad elzárkóznunk azon tény elől sem, hogy a frescófestészet napjainkban még nem ismer oly biztos vegyízéket sem a falfelület előállítására, sem a színek keverésére nézve, mely állandóság tekintetében a régiek munkáit el tudná érni. Mindegyik frencó festőművész a saját külön receptje szerint dolgozik s a magáét állítja csalhatatlannak, legjobbnak s az időnek legbiztosabban ellenállónak. Nem tartom tehát kizártnak azon lehetőséget, hogy a festmények pusztulásában a falkivirágzáson kívül a színek rossz vegyítésének is része van s alkalmasint ezek egymásra hatása folytán jött létre ez a rohamos pusztulás. Jelen soraim czélja tisztelettel felhívni mindazok figyelmét a székesegyház pusztuló festményeire, kik hivatva vannak hazánk ezen nagy műalkotását gondozni s jókarban tartani. Múlhatatlanul szükséges a Műemlékek Országos Bizottságának közreműködésével, elsőrangú szakerő által a székesegyházat haladék nélkül megvizsgáltatni s ennek szakvéleménye alapján sürgősen megtenni minden intézkedést, mely a további pusztulás alapos meggátlására s a képek ujonan való restaurálására szükséges. Ez oly kötelesség, mely elől kitérni megbocsáthatlan s jóvá alig tehető hiba volna. Ajánlom jelen tiszteletteljes soraimat az összes illetékes egyének becses figyelmébe s pártfogásába. Sztalk Antal.