Pécsi Napló, 1901. július (10. évfolyam, 149-174. szám)

1901-07-02 / 149. szám

X. évfolyam. Kedd, 1901. julius 2. 149. (2990.) ■zém. PÉCSI NAPLÓ Serkesztőség: Munkácsy Mihály-utcza 25. (Szakváry-féle Fplelfis szerkesztő ■ ház.) Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza.­­ Kiadóhivatal (Részvénynyomda): Boltivköz 2. Telefon 27. LENKEI LAJOS: Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Fél évre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-térben 1 sor 60 fillér. 2sT­sipern­yők­, nyári ruhaszövetek, selymek és mindennemű naplóáruk dús választékban kaphatók ! áruházában Pécsett. 9127 Vasárnapi távirataink. Stefánia* templom fölavatása. S.­ A.­Ujhely, jun. 30. (Eredeti távirat.) Bodrog Olasziban ma szentelték fel nagy ünnepséggel a Lónyay Stefánia segélyezése mellett fölépült Stefánia­­templomot. A grófi pár Stefánia gyöngél­­kedése miatt nem jelent meg, helyettük művészi kivitelű templomszékeiket a báró Waldbott család foglalta el. A grófasszony a vendégek tiszteletére ebédet adatott,­szágos kongresszus rendezésére és ez irányban az ország összes ad hoc bizott­ságaival való érintkezésre lesz hivatva. A köztisztviselők országos szövetségének fel­ajánlott támogatását Mocsáry Béla min. oszt. tanácsos indítványára a bizottság örömmel fogadta és elhatározta, hogy a százra kiegészítendő végrehajtó bizottság­ban 20 helyet az orsz. szövetség kikül­dötteinek tart fenn. Az engedelmes hadsereg, Versailles, június 30. (Eredeti táv.) Hoche tábornok születésnapja alkal­mából a radikális köztársaságiak lakomát rendeztek, melyen Andre hadügyminisz­ter beszédet mondott, hangsúlyozván a hadsereg engedelmességét a polgári hatalom iránt és hozzátette, hogy a had­sereg kötelessége védelmezni a köztársa­sági intézményeket, melyeket nem fog cserbenhagyni. Nyomdászok kongresszusa, Győr, június 30. (Eredeti távirat.) Ma tartották itt alakuló gyűléseiket a magyar vidéki könyvnyomdatulajdonosok. Elnökökké Szávay Gyulát (Győr) és Fortter Rezsőt(Miskolcz) választották meg, jegyző pedig Rumy Sándor lett. Javasla­tokat tettek Knerr a tisztességtelen ver­seny ellen. Pleitz Pál a papírgyárak és papírkereskedelem ügyében, Nagy Sán­dor (Pécs) a megrendelések gyűjtése tárgyában, Szávay a sajtótermékek köteles példányaira és a nyomdaiparra vonatkozó törvények ügyében. Árvsy Sándor (Győr) az egységes munkaszabály­­zatról, Knerr a makulatúra-gyártásról, Molnár Mór a sajtóra és könyvnyomta­tásra vonatkoz­ólag. Végül Láng József jelentést tett a nyomdatulajdonosok orszá­gos szövetségének megalakulásáról. A köz­gyűlés után banker volt, ahonnan Hege­dűs Sándor kereskedelmi miniszterhez üdvözlő táviratot intéztek. Német-franczia barátkozás. Berlin, június 30. (Ered. távirat.) Tegnap este a Kaiserhof szállodának német, franczia és belga lobogókkal dí­szített termében lakoma volt a porig berlini automobil-verseny résztvevőinek tiszteletére Zuylen, a franczia automobil­­klub elnöke, Vilmos császárt éltette. Ra­­tibor herczeg Loubet elnökre mondott felköszöntővel válaszolt. Ezután Zuylen a német automobil-klubot éltette, melynek főtitkára, Molitor báró, azokra az uralko­dókra emelte poharát, a­kiknek országain az automobilisták keresztülmentek. Möller kereskedelmi miniszter, a­ki ezután fel­szólalt, visszapillantást vetett az automo­bil sport fejlődésére, és azt mondta, hogy Francziaországé a vezetés e téren. A sport az összes kulturállamok produk­tuma. Németországnak és Francziaország­­nak semmiféle féltékenysége síncb az ipar terén. A miniszter a két állam ipa­rának további virágzására emelte poharát. Még több felköszöntő volt Fournier Vic­­toria, Bartin városára, stb. A társaság éjfélutánig emelkedett hangulatban ma­­­radt együtt. Az állami tisztviselők mozgalma. Budapest, június 30. (Ered. táv.) A Budapesten alkalmazott összes állami tisztviselők egyetemének kebeléből a köz­tisztviselők helyzetének javítását czélzó mozgalom intézésére kiküldött végrehajtó­­bizottság ma tartotta első ülését, melyben a végrehajtóbizottsági tagok igazoltatván, elnökké Benedek Sándor a m. kir. köz­­közigazgatási bíróság itélőbirája, másod­elnökké Mocsáry Béla miniszteri osztály­tanácsos, ügyvezető igazgatóvá nagy­­mártoni László Pál kir. tan. pénzügy­igazgató választottak meg. Bajza István dr. pénzügyi tanácsos előterjesztése alapján mindenek előtt konstatáltatott, hogy a végrehajtó­ bizottság teljesen független és önálló hatáskörrel lévén felruházva, a mozgalom irányítására, az általános úr Schultz Imre jubileuma. — Saját, tudó Bitónktól. — PiH, julius 1. Ha vannak érdemek, melyek méltók arra, hogy a legszélesebb körben elismer­tessenek, a tanító érdemei azok. Ha viszont ha van munka, melyet legtöbb helyen jóval érdemén alul taksálnak, a tanító munkája az. Pedig a nemzet ez igazi napszámosainak munkája életkérdés minden nemzetnél, a mennyiben ők mun­­kájukkal azt az alapot vetik meg, a­melyen a jövő társadalma felépül. Sokszor elmondtuk már ezt, — szinte stereotip mondássá vált — s úgy látszik még sem elégszer. Egy egész emberöltőn át tartó nemes küzdelmet, fáradságos munkát — szóval honorálnak. Hiszen szó a mi szó, a szó is jó, ha jó Ha pedig kollegák, tanít­ványok légiójának ajkáról hangzik, szívből fakadó jó kívánat, elismerés, hála alakjá­ban, akkor meg éppen felér akármilyen földi kincsesei. Már tudniillik az olyan igazi, hamisítatlan idealistánál, mint a­milyennek mi azt a férfiút ismerjük, aki a mai napon harmincznégy éven át tartó szakadatlan munkásságra tekinthet vissza. Harmincznégy éve, hogy a fiatal Schultz Imre telve lelkesedéssel nemes hivatása iránt megkezdette missióját, melyről fo­galmat szerzendő, elég felemlítenünk, hogy közel 2000-re tehető azon tanítók száma, kik Schultz Imrét büszkén mondhatják mesterüknek. Igazán: mesterek mestere. Hogy mily szeretetnek örvend barátai s tanítványai körében, annak fényes bi­zonysága a „Katholikus Kör“ helyiségében lefolyt ünnepély, melyet az ünneplők lel­kesedése s az ünnepelt szellemi kiválósága úgyszólván a magyar tanügy ünnepévé tett. ♦ Az ünnepség hálaadó istentisztelettel vette kezdetét a belvárosi plébánia tem­plomában, melyen Schultz Károly német­­mároki esperes plébános, a jubiláns fivére czelebrált. A kórus a pécsi kath. tanító­képző tanulóiból alakult és Borsy György tanító ügyes vezetésével, Stefan Péter dárdai tanító valóban művészies orgona­­kísérete mellett, kiváló szépen teljesítette feladatát. — Istentisztelet után az ünneplő közönség a „Katholikus Kör“ dísztermé­ben gyűlt össze. Schmidt Boldizsár a bányatelepi nép­iskola igazgatója, a jubileumi bizottság elnöke néhány lelkes szóval megnyitotta az ünnepélyt s bizottság kiküldését java­solta, mely az ünnepeltet az ünnepség színhelyéhez kisérje. Ezen bizottság tag­jainak : Bodonyi Nándor, Kiesz Ferencz és Rozsics Sándornak kíséretében csakhamar megjelent a jubiláns, kit az egybegyűltek riadó éljem­ei üdvözöltek. Schmidt Boldizsár elnök fordult most az ünnepelt felé s mondotta el nagyhatású, költői szépségekben gazdag beszédét. Be­szédének különösen azon részei gyakoroltak mély hatást az ünnepeltre s a jelenvol­takra, amelyekben a múlt reminiscenciáit elevenítette fel. Erre hivatottabb férfiút a jubileumi bizottság Schmidt Boldizsárnál nem találhatott volna, mert ő az ünneped­nek évek során át, igy a pécsi reáliskolá­ban iskolatársa volt s az önzetlen igazi barátság, mely a két férfiút egymáshoz fűzi, már innen datálódik. Hosszasan méltatta ez ünnepednek a tanügy, külö­nösen a tanügyi irodalom terén szerzett kiváló érdemeit s beszédét következőképen fejezte be: Hozzátok fordulok, kedves kortársak és kérdem: van e szivetekben szerelem virága ? Oh fonjatok, fonjatok koszorút az érdemnek homlokára! Gyűljön meg szive­tekben a szeretet lángja, hadd lobogjon magasan, fényesen , vegye körül ünnepelt Mai számunk 10 oldalra terjed.

Next