Pécsi Napló, 1901. december (10. évfolyam, 279-301. szám)

1901-12-01 / 279. szám

^EL,p 111 ■■ I —nw— III imiFHCBMMMwpMM­I mnimimimumiiM ... Steerkmtwefl : Munkácsy Mihály­ utcza 25. (Szakváry-féle Felelős szerkesztő­­­ház.) Teleim 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal (Részvénynyomda): Boltivköz 2. Telefon 27. LENKEI LAJOS Eléfizetésl­ink: Egész évre 24 korona. Fél évre 12 korona. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egye* *sám­ara 10 fillér. — Nyílt-térben 1 sor 60 fillér. TÉLI ÁRUK u. m. palota, kabát, gallér, ru­haszövet, flan&il parget, szőr metru stb. 1901 deczember 1-től SF 40° ro megtakarítással a vásárolhatók. 10151 Berber Miksa Pécs, Király-utcza 1. Borvásár, Pécs, november 30. —g. Baranyavármegyének egyik legrégibb és nagy terjedelmű gazdasági ágát képezte a bortermelés, mely a fil­oxera pusztításáig fő jövedelmi for­rás is volt. Már a rómaiak művelték nálunk a szőlőt, a­mi abból is követ­keztethető, hogy a Monostortól Sepséig és Bodolyáig elterülő hegylánczot az ott termett pompás bor l'­­oas aureus- nak nevezték. Az 1818 v­­ Pécs vidé­kén talált oltárkövet szőllősürtokkrel ékesítették, a­mi szintén arra mutat, hogy vármegyénk területén a rómaiak már a második században, vagy nem sok idő múlva, midőn Probus 276 kö­rül Sírmium­ vidékét szőllővel ültette be, a szőlőműveléssel nagyban foglal­koztak. Szent István 1015 ben a pécsvá­radi apátságnak adomány­levelében száz­tíz szőllőművest és hat kádárt adomá­nyozott. Első királyunktól a legutóbbi időkig számos adat szolgál tanúságal a baranyai borok kitűnősége mellett. Haas szerént 1338 ban a pécsvártidi apátnak 3000 akó bora termett; leghíresebb volt azonban már akkor a pécsi bor. Estin írok elragadtatással emlé­keztek meg műveikben a pécsi borokról. Kitűnő faj boraink már a múlt század ötvenes éveiben meszsze ismeretesei, kedveltek s keresettek voltak itthon és külföldön egyaránt. Nem engedhetjük, hogy boraink évezredes jóhirnevét akár visszaélésekkel, akár miféle mesterséges fogásokkal tönkre tegyék. Tagadhatat­lan, hogy a műborgyártás óriási hatás­sal volt a szőllősgazdák megrontására, különösen nálunk, a­hol a bor teljesen elveszítette hitelét s az eladó megbíz­hatóságát, mert derüre-borúra zagyvál­­ták a hegy levét. Most azután ott vagyunk, hogy a tőkén termett, kristály tiszta színborra sincs vevő. Szőlősgazdáink határt nem ismerő áldozatkészséggel, szorgalommal, tanul­mányban, sok, nehéz és drága mun­kával fölújították a szőlőhegyeket, úgy, hogy most már a Mecsek egész hegy­­lánczán terem a tőke s az idén közel 28.000 hektoliter bort eredményezett a szüret. A hordók megtetettek fölséges itallal s nincs vevő, a ki a termelőknél bort vásárolna. A­mi csekély vásárlás történik, szóra sem érdemes. Pécs kö­zönsége legfölebb nyolcz ezer hektoliter bort fogyaszt, ennek is nagy része olasz bor, mert az olcsóbb. A­kik a jó minőségű fajborokat vásárolják és fo­gyasztják, a kik a múltban Pécset állandóan fölkeresték, a mióta borpia­­czuaksak veszett hírét szétkürtölték a nagyvilágba, az­óta egészen vissza­vonultak s a szőllősgazdák nyakán marad a termés, hacsak potom áron, veszteségre el nem kótyavetyélik. Köre­­­máról-korcsmára járnak a t­emelők s házalva kinálgatják boraikat ; de utó­­végre képtelenség 28van0 hektoliter bort ott r!h:?Iy3i!a»\ '& 'hol csak 8000 hektó* j litern­yi asztaliak. A borkeres kedelmet nálunk teljesen agyonütötték; pécsi ke­­reskedetoi ki­vcs*, £ vaj jon, miként képzelhető ilyen viszonyok között, hogy pécsi borkereskedő na­gyobb vásárlásokat eszközöljön. A bor­kereskedelem a szó teljes értelmében pang, a szőlősgazda pedig belefulad a borába, így vagyunk a vármegye többi bortermelő vidékén is. Készpénzzel, agrárkölcsönnel, rengeteg munkával annyira mennyire fölújították a hegye­ket. Lissankint termésnek indulnak a regenerált szőlőterületek, telenek a pirózák s nincs vevő. A borgyártás tönkre silányitotta boraink jó hirsevét; kerülnek bennünket, mint a pestis­­beteget, holott már túl vagyunk az epidémián. Nagy mennyiségű, egész­séges tőkén termett, kitűnő minőségű színbor áll a vevő és fogyasztó közön­ség rendelkezésére; ezek a bizalom, a g­ranszia nincs meg hozzá. A szőlős­gazdák fő feladatát az képezi most, hogy ezt minél hamarább megszerez­zék. Az elvesztett s eljátszott jó hír­nevet, tisztességet, elismerést vissza kell hódítani. Az első tényező ehhez maga a bor, második a hatósági te­kintély, mely a tőkén termett tiszta italnak megbízhatóságát hitelesíti. Vil­lány megtette a kezdeményező lépést: vásárral egybekötött bor­kiállítást rendezett. A jó példát a pécsi, szőlősgazdáknak is követni kell. Álljanak össze mindannyian s hatósági ellenőrzés mellett tartsanak minden évben orbi et urbi kellőképen meghirdetett borvásárokat. Minden szőlősgazda küldjön a kiállításra bo­raiból mintákat, jelentse be az eladásra szánt mennyiséget, a bor árát s a kormány küldjön ki szakközeget, a ki a mintákat megvizsgálja s pecséttel látja el, hogy így a vevőközönség tel­jes bizalommal vásárolhasson. A pécsi és egyátalán baranyai bortermelésnek több, mint ezer éves múltja van; egy ily hosszú múlt di­csőségét nem rombolhatja le örök időkre pár dicstelen évtized bűne s egyesek nyerészkedési vágyából, hir­telen meg­vagy­onosodás czéljából kifej­tett üzelme. Visszaélések mindig voltak s lesznek is. Ez azonban nem ok arra, hogy egyes­ termelését, gaz­dasági ágát, jövedelmi ugrását egyszer s mindenkorra megsemmitsék- Ezrek és ezrek nem pusztulhatnak el egyesek miatt. Mecses alj­a s Baranya- főbe bortermő vidéke folyó aranynyal­­ölti meg a pinezéket; bű­n lenne ez isteni nektárt, mint val­ami mesebeli elátko­zott ituund­ ponot­t sötét mély ék­ rej­tegetve őrizgetni, a mikor el­y ház­, okkal-móddal dúsan értékesíthető. Rendezzünk hatósági felügyelet alatt borvásárokat, úgy a mint ez kül­földön is szokás. Hirdessük a vásár idejét és helyét a legszélesebb körben s különösen hangoztassuk, hogy r. ki­állításon kizárólag termelők vehetnek részt és pedig olyanok, a­kik bor­eladással üzletszerüleg nem foglalkoznak; hirdessük, hogy vegyvizsgálat alá vétetnek a borminták s teljes hitelességet érdemlő igazolás­sal kerülnek a borok eladásra. A mi­helyt visszaállítottuk a pécsi borpiacz régi jó hírnevét, a mihelyt a megren­dült bizalom újra helyreáll, ezzel a pécsi borkereskedők is visszanyerik lassanként régi pozicziójukat s tisztes­séges eljárás mellett virágzóvá tehetik pangó üzleteiket s a mi nemzetgazda­ságilag legfőbb érdek: a termelő verejtéket munkájának gyü­mölcsét illőképen értékesít­heti. A kormány ismeri szomorú hely­zetünket s méltányolja is törekvésein­ket ; tegyük meg a helyzet szanálására szolgáló lépéseket s bízvást számítha­tunk hathatós támogatására. A pécsi szőllősgazdák nagy testülete rendelkez­ ési számtmnk 20 oldalra terjed

Next