Pécsi Napló, 1901. december (10. évfolyam, 279-301. szám)

1901-12-01 / 279. szám

A Gyula megyebizottsági tagok a siklósi já­rásbeli tagtársakat a tisztújítás érdekében tartandó értekezletre összehívták, a­mely értekezlet f. hó 29 én meg is tartatott. Ez értekezletre a járásban lakó 71 bizottsági tag közül 61 meg is jelent. Az értekezlet Siklós nagyközség tanácstermé­ben tartatott. Pakuszy Gyula az értekez­letet meleg hangon megnyitja és ismerteti annak tárgyát és irányát. Fölkéri az érte­kezletet, hogy elnököt és jegyzőket vá­lasszon, mire is az értekezlet egyhangú­lag és lelkesedéssel Ivényvn Soma nagy­­harsányi lelkészt elnöknek, Troll Ferencz dr. siklósi ügyvédet pedig jegyzőnek vá­lasztotta. Ilányos Soma elfoglalván az elnöki széket, beszédében kifejti, hogy a járási bizottsági tagok elsőbben is saját járásuk érdekének elősegítésére vannak hivatva , és mivel a járásnak ez idő szerint oly fő­bírája van, a­kiről mindenki tudja hiva­talos pontosságát, pártatlanságát, jó­indu­latát és igazságszeretetét, — indítványozza, hogy az értekezlet szeretett főszolgabírája iránt teljes bizalmának és szeretetének adjon kifejezést; végül kéri határozatba hozni, hogy a járási megyebizottsági tagok egyenként és összesen befolyásukat oda érvényesítsék, miszerint Krasznay Mihály főszolgabíró továbbra is a siklósi járás vezető tisztségében meghagyassák. E­zzél megvalósítása érdekében kéri az értekezlet, hogy vármegyénk szeretve tisztelt s igazság szeretetéről általános is­mert főispánra báró Fejérvéry Imre dr. egy küldöttség által keressék fel, miszerint a járás e közóhaja megvalósításához hat­hatós befolyásával hozzájáruljon; ezen indítvány föltevésénél határozatba kéri hozni azt is, hogy a főispánhoz a siklósi járásnak iránta táplált ragaszkodása je­léül az értekezlet kebeléből sürgöny me­nesztessék. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Sági Ernő dr. szólalt fel, ki ugem mintha a katholikus egyház ügyének se­gített volna; csakhogy ez a vallási fordu­lat az angolok figyelmét sem kerülte el s Erzsébet sietett is ebből vetélytársnője ellen tőkét kovácsolni. S talán nem cse­kély mértékben ő is oka volt, legalább buzdításaival, hogy Máriának a­­katholi­­czismus visszaállítására történt erélyes fel­lépése oly kudarctot vallott, hogy a terv sikerülésének a reménye is csaknem tel­jesen elveszett. Mária egyik legbuzgóbb hivét meggyilkolják s őt férjének, Darnley Henriknek akaratéra fogolyként őrzik. Nem hagyhatunk itt figyelmen kívül egy igen fontos tényt. Mária figyelm­eket szült, ami élénk aggodalomra adott okot Anglia királynőjének. De Erzsébet diplomatikusan járt el. A követséget, mely őt ezen örven­detes eseményről értesítette, nemcsak szívesen fogadta, de a keresztanyas tisztet is elvállalta. Hogy a következő változásokat meg­értsük, nem hallgathatjuk el Máriának bűnös szerelmét, Bothn.r Jakabbal, ki férjének életét olta ki. S hogy a vádló közvélemény ítéletét aláírja, alig pár hónap múlva fér­ja gyilkosának nejévé lesz. Hogy ezen körülményt Erzsébet kihasználni igyekezett, az csak természetes. Mély gon­dolkozóén lévén, belátta, hogy S­uart Mária uralkodása ez uj házasság által óriási léptekkel siet a vég felé s azon fáradozott, hogy trónjának örököse legyen. Ménének valóban borzasztó volt a hely­zete. Férje a legdurvább bánásmódban részesítette, népe gyilkossággal vádolta. Börtönbe vetik őt, megfosztják trónjától, fiának, az alig pár hónapos Jakabnak adva azt, mindenekben hozzájárul Krasznay Mihály föntvázolt érdemeihez, — mindazonáltal az elnök által előterjesztett indítvány kivi­teli részében némi módosítást kérvén indítványozza, hogy a siklósi járás czél­jának megvalósítása érdekében a vármegye többi járásainak bizottsági tagjai is keres­senek fel. Novák Péter bizottsági tag Sági Ernő dr. indítványához mindenben hozzá­járul s kéri az értekezletet, hogy Sági Ernő dr. indítványát tegye magáévá. Sárközy Sándor gyűdi lelkész indít­ványozza, hogy az értekezlet Fericzy Ignácz dr. szolgabíró irányában is adjon kifejezést bizalmának és ragaszkodásának is hasson oda, hogy a siklósi járásban mindkét tisztviselő meghigyassék, indít­ványozza, hogy az Iványos által javaslatba hozott indítvány mellett Sági javaslata is elfogadtassák. Darázay Ödön dr. bizotts­­ag abból az indokból, mert a főispán a kijelölő bizottság elnöke és azonkívül abba tago­kat is kijelöl, — igy tehát igen jelenté­kenyen folyik bele magába a kijelölésbe is, — föltétlenül elengedhetetlen kelléknek tartja, hogy a járás óhajának megvalósítása iránt küldöttségileg kerestessék fel. Kregczy Ottó dr. az elnök valamint Sági Ernő dr. és D­arázsy indítványát összevetni óhajtja s kéri az értekezletet, hogy ez irányban hozza meg határozatát. Az értekezlet ezt magáévá teszi, mire is elnök határozatilag kimondja, hogy úgy a főszolgabíró mind a szolgabiró itt ha­gyjaa érdekében a főispánhoz küldöttség menesztessék s e ezei megvalósítása ér­dekében a vármegye összes bizottsági tag­jai megkeresessenek. Darázsy Ödön dr. felhozza, hogy nem csak a siklósi járást érdeklő választásról, hanem általános választásról van szó; eb­ből folyólag indítványozza, hogy mivel az alispáni szék megürült, az ezen állásra, valamint fokozatos előléptetés folytén nem Mária Sv­ótországban eljátszotta sze­repét, de életének tragikuma még hátra volt. Börtönéből álruhában menekülve, „jó nővérének”, Erzsébetnek védelme alá fut. Elhagyja Skótországot és Anglia földjére lép. Csakhogy Erzsébetnek nem lehetett orális Máriát trónjára visszahe­lyezni, mert az azt jelentette volna, hogy Anglia egyházpolitikája megváltozott. Csak­ugyan fogságba ejtik őt. E mozgalmakat Angliában és Skót­országban nem csekély mértékben mozdí­tották elő a vallási zavarok is. De eköz­ben nagy dolgok történtek. V. Pius pápa ugyanis kimondta az egyházi átkot Er­zsébetre, alattvalóit feloldotta a hűség­eskü alól. Nem csoda, ha ily körülmények között a katholikus párt úgy Anglában, mint Skótországban egy szebb jövőbe vetette bizalmát. Várjon kinek a szemé­lyév­el hozta volna kapcsolatba törekvéseit és czélját, mint S­zárt Máriával, ki soha sem pártolt el Cssink hitétől. Dj a pápá­nak ezen nyilatkozata Erzsébetnek, akit a protestánsok nagy többsége támogatott, nem sok bajt okozott. Megújították ke­zében a hüsiyaakat. Az anglikán egyház hívei a legundokabb eszközökkel támadták a fogságban sínylődő Máriát, kiben még mindig a pápai uralom eszméjének testét látták s követelték Erzsébettől annak ki­­végeztetését. Igaz, hogy párthívei olykor megkísérlették kiszabadítását, ezzel kap­csolatban a katholicismusnak Skótország­ban való visszaállítását, de ezek csakis kísérletek maradtak, mind csak arra szolgál­tak, hogy növeljék Erzsébet haragját Mária és a katholicismus ellen. Ez csak siettette a szerencsétlen királynő halálát, mely tán megüresedő állások betöltése körül az értekezlet már most állapodjék meg. Ja­vaslatba hozza, hogy az alispáni székre Koszits Kamill főjegyzőt eme­jék; a főjegyzői állásra Szenge Ferenci dárdai főszolgabírót, az igy netán megürülendő főszolgabírói állásra Jilly Viktort ás a szolgabírói állásra Nagy Pál vármegyei aljegyzőt ajánlja. Visy Pál, figyelemmel arra, hogy a járás a központi kombinácziókról még mit­­sem tud, kéri az értekezletet, hogy most még le ne kösse magát s kijelenti, hogy a szavazási szabadsággal élni fog a maga részéről Szivér István biz. tag Visy Pál in­dítványához hozzájárul, de s vármegye első tisztviselői állására kivételt kíván tenni, ugyanis Koszits Kamill dr. megyei főjegyző már két évtizeden át lan­kadatlan bungalommal, odaadó lelki­­ismeretes pontossággal és önfeláldozás­sal tölti be a főjegyzői nehéz állást, mi sem természetesebb tehát, hogy ő van első­sorban az alispáni szék elfoglalására hivatva. Kéri tehát az értekezletet, hogy a tisz­újításnál ne­tán megürülő állások betöltésére vonat­kozólag az alipáni­szák betöltése iránt már most állást foglaljon Koszits Kamill főjegyző mellett. Az értekezlet Szivér indítványát nagy lelkesedéssel elfogadja és magá­évá teszi Sárközy Sándor még indítványozza, hogy a közig,­bizo­tságban a siklósi já­rásból is legyen egy biz. tag képviselva és ajánlja, hogy e bizottságba Darázay Ödön dr. választassák be. Az értekezlet az indítványt magáévá teszi. Jányos Soma indítványára az érte­kezlet összes tagjai Krasznay Mihályt hivatalos helyiségében fölkeresték a az értekezlet elnöke szép és meleg hangon tolmácsolta Kracznay Mihálynak a hozott határozatot s biztosította a járás ragasz. 1587. február 8 án a parlament óhajára csakugyan be is következett. Utolsó ké­rését, hogy engedjék meg néki Istennel a katholikus hit szerint kibékülni,­­ nem en­ged­ik meg. Meghalt a politikai féltékenység vér­tanúja ... Erzsébet nyűgod­an hajtható pihenőre fejét. A mait többé nem zavarta a szerencsétlen vetélytársnő képe. Cs árnya ott maradt mak­ette kísérteni őt, hogy álma sohasem legyen nyűgod. Most már a vallásreformáczió tekinteté­ben és egy nagy, egy hatalmas ellenségé­től szabadult meg. E tekintetben jellemző nála, hogy a vallást nem belső meg­győződéshez, hanem külső formákhoz óhajtotta kötni, ezért követelte, hogy az istentiszteletet mindenki egyformán gya­korolja. Bármily ingadozó is volt azonban más tekintetben, — egyházpolitikája mind­végig emlékezetes, állandó maradt azon pillanattól kezdve, melyben a két egy­ház, — régi és uj közt választott. — Neki köszöni az anglikán egyház nemzeti jellegét és végleges megszilárdulását, ő vette fel és vívta ki a harczot a régivel; ő tekinthető a nyugat-európai protestan­tizmus előharczásának s mindazon po­litikai változások létrehozójának, melyek az új hitfelekesettel összefüggésben ál­lottak. Skótországban S­zárt Mária halála u­an a katholikus párt II Fülöp spanyol király segítségében bízva, — legalább a katholikus vallás szabad gyakorolhatását óhajtotta azonban sokkal gyengébbek vol­tak, semhogy e tervüket keresztül vitték volna. Péens Napló It­él. deczember 1.

Next