Pécsi Napló, 1901. december (10. évfolyam, 279-301. szám)
1901-12-01 / 279. szám
A Gyula megyebizottsági tagok a siklósi járásbeli tagtársakat a tisztújítás érdekében tartandó értekezletre összehívták, amely értekezlet f. hó 29 én meg is tartatott. Ez értekezletre a járásban lakó 71 bizottsági tag közül 61 meg is jelent. Az értekezlet Siklós nagyközség tanácstermében tartatott. Pakuszy Gyula az értekezletet meleg hangon megnyitja és ismerteti annak tárgyát és irányát. Fölkéri az értekezletet, hogy elnököt és jegyzőket válasszon, mire is az értekezlet egyhangúlag és lelkesedéssel Ivényvn Soma nagyharsányi lelkészt elnöknek, Troll Ferencz dr. siklósi ügyvédet pedig jegyzőnek választotta. Ilányos Soma elfoglalván az elnöki széket, beszédében kifejti, hogy a járási bizottsági tagok elsőbben is saját járásuk érdekének elősegítésére vannak hivatva , és mivel a járásnak ez idő szerint oly főbírája van, akiről mindenki tudja hivatalos pontosságát, pártatlanságát, jóindulatát és igazságszeretetét, — indítványozza, hogy az értekezlet szeretett főszolgabírája iránt teljes bizalmának és szeretetének adjon kifejezést; végül kéri határozatba hozni, hogy a járási megyebizottsági tagok egyenként és összesen befolyásukat oda érvényesítsék, miszerint Krasznay Mihály főszolgabíró továbbra is a siklósi járás vezető tisztségében meghagyassák. Ezzél megvalósítása érdekében kéri az értekezlet, hogy vármegyénk szeretve tisztelt s igazság szeretetéről általános ismert főispánra báró Fejérvéry Imre dr. egy küldöttség által keressék fel, miszerint a járás e közóhaja megvalósításához hathatós befolyásával hozzájáruljon; ezen indítvány föltevésénél határozatba kéri hozni azt is, hogy a főispánhoz a siklósi járásnak iránta táplált ragaszkodása jeléül az értekezlet kebeléből sürgöny menesztessék. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Sági Ernő dr. szólalt fel, ki ugem mintha a katholikus egyház ügyének segített volna; csakhogy ez a vallási fordulat az angolok figyelmét sem kerülte el s Erzsébet sietett is ebből vetélytársnője ellen tőkét kovácsolni. S talán nem csekély mértékben ő is oka volt, legalább buzdításaival, hogy Máriának akatholiczismus visszaállítására történt erélyes fellépése oly kudarctot vallott, hogy a terv sikerülésének a reménye is csaknem teljesen elveszett. Mária egyik legbuzgóbb hivét meggyilkolják s őt férjének, Darnley Henriknek akaratéra fogolyként őrzik. Nem hagyhatunk itt figyelmen kívül egy igen fontos tényt. Mária figyelmeket szült, ami élénk aggodalomra adott okot Anglia királynőjének. De Erzsébet diplomatikusan járt el. A követséget, mely őt ezen örvendetes eseményről értesítette, nemcsak szívesen fogadta, de a keresztanyas tisztet is elvállalta. Hogy a következő változásokat megértsük, nem hallgathatjuk el Máriának bűnös szerelmét, Bothn.r Jakabbal, ki férjének életét olta ki. S hogy a vádló közvélemény ítéletét aláírja, alig pár hónap múlva férja gyilkosának nejévé lesz. Hogy ezen körülményt Erzsébet kihasználni igyekezett, az csak természetes. Mély gondolkozóén lévén, belátta, hogy Suart Mária uralkodása ez uj házasság által óriási léptekkel siet a vég felé s azon fáradozott, hogy trónjának örököse legyen. Ménének valóban borzasztó volt a helyzete. Férje a legdurvább bánásmódban részesítette, népe gyilkossággal vádolta. Börtönbe vetik őt, megfosztják trónjától, fiának, az alig pár hónapos Jakabnak adva azt, mindenekben hozzájárul Krasznay Mihály föntvázolt érdemeihez, — mindazonáltal az elnök által előterjesztett indítvány kiviteli részében némi módosítást kérvén indítványozza, hogy a siklósi járás czéljának megvalósítása érdekében a vármegye többi járásainak bizottsági tagjai is keressenek fel. Novák Péter bizottsági tag Sági Ernő dr. indítványához mindenben hozzájárul s kéri az értekezletet, hogy Sági Ernő dr. indítványát tegye magáévá. Sárközy Sándor gyűdi lelkész indítványozza, hogy az értekezlet Fericzy Ignácz dr. szolgabíró irányában is adjon kifejezést bizalmának és ragaszkodásának is hasson oda, hogy a siklósi járásban mindkét tisztviselő meghigyassék, indítványozza, hogy az Iványos által javaslatba hozott indítvány mellett Sági javaslata is elfogadtassák. Darázay Ödön dr. bizottsag abból az indokból, mert a főispán a kijelölő bizottság elnöke és azonkívül abba tagokat is kijelöl, — igy tehát igen jelentékenyen folyik bele magába a kijelölésbe is, — föltétlenül elengedhetetlen kelléknek tartja, hogy a járás óhajának megvalósítása iránt küldöttségileg kerestessék fel. Kregczy Ottó dr. az elnök valamint Sági Ernő dr. és Darázsy indítványát összevetni óhajtja s kéri az értekezletet, hogy ez irányban hozza meg határozatát. Az értekezlet ezt magáévá teszi, mire is elnök határozatilag kimondja, hogy úgy a főszolgabíró mind a szolgabiró itt hagyjaa érdekében a főispánhoz küldöttség menesztessék s e ezei megvalósítása érdekében a vármegye összes bizottsági tagjai megkeresessenek. Darázsy Ödön dr. felhozza, hogy nem csak a siklósi járást érdeklő választásról, hanem általános választásról van szó; ebből folyólag indítványozza, hogy mivel az alispáni szék megürült, az ezen állásra, valamint fokozatos előléptetés folytén nem Mária Svótországban eljátszotta szerepét, de életének tragikuma még hátra volt. Börtönéből álruhában menekülve, „jó nővérének”, Erzsébetnek védelme alá fut. Elhagyja Skótországot és Anglia földjére lép. Csakhogy Erzsébetnek nem lehetett orális Máriát trónjára visszahelyezni, mert az azt jelentette volna, hogy Anglia egyházpolitikája megváltozott. Csakugyan fogságba ejtik őt. E mozgalmakat Angliában és Skótországban nem csekély mértékben mozdították elő a vallási zavarok is. De eközben nagy dolgok történtek. V. Pius pápa ugyanis kimondta az egyházi átkot Erzsébetre, alattvalóit feloldotta a hűségeskü alól. Nem csoda, ha ily körülmények között a katholikus párt úgy Anglában, mint Skótországban egy szebb jövőbe vetette bizalmát. Várjon kinek a személyével hozta volna kapcsolatba törekvéseit és czélját, mint Szárt Máriával, ki soha sem pártolt el Cssink hitétől. Dj a pápának ezen nyilatkozata Erzsébetnek, akit a protestánsok nagy többsége támogatott, nem sok bajt okozott. Megújították kezében a hüsiyaakat. Az anglikán egyház hívei a legundokabb eszközökkel támadták a fogságban sínylődő Máriát, kiben még mindig a pápai uralom eszméjének testét látták s követelték Erzsébettől annak kivégeztetését. Igaz, hogy párthívei olykor megkísérlették kiszabadítását, ezzel kapcsolatban a katholicismusnak Skótországban való visszaállítását, de ezek csakis kísérletek maradtak, mind csak arra szolgáltak, hogy növeljék Erzsébet haragját Mária és a katholicismus ellen. Ez csak siettette a szerencsétlen királynő halálát, mely tán megüresedő állások betöltése körül az értekezlet már most állapodjék meg. Javaslatba hozza, hogy az alispáni székre Koszits Kamill főjegyzőt emejék; a főjegyzői állásra Szenge Ferenci dárdai főszolgabírót, az igy netán megürülendő főszolgabírói állásra Jilly Viktort ás a szolgabírói állásra Nagy Pál vármegyei aljegyzőt ajánlja. Visy Pál, figyelemmel arra, hogy a járás a központi kombinácziókról még mitsem tud, kéri az értekezletet, hogy most még le ne kösse magát s kijelenti, hogy a szavazási szabadsággal élni fog a maga részéről Szivér István biz. tag Visy Pál indítványához hozzájárul, de s vármegye első tisztviselői állására kivételt kíván tenni, ugyanis Koszits Kamill dr. megyei főjegyző már két évtizeden át lankadatlan bungalommal, odaadó lelkiismeretes pontossággal és önfeláldozással tölti be a főjegyzői nehéz állást, mi sem természetesebb tehát, hogy ő van elsősorban az alispáni szék elfoglalására hivatva. Kéri tehát az értekezletet, hogy a tiszújításnál netán megürülő állások betöltésére vonatkozólag az alipániszák betöltése iránt már most állást foglaljon Koszits Kamill főjegyző mellett. Az értekezlet Szivér indítványát nagy lelkesedéssel elfogadja és magáévá teszi Sárközy Sándor még indítványozza, hogy a közig,bizotságban a siklósi járásból is legyen egy biz. tag képviselva és ajánlja, hogy e bizottságba Darázay Ödön dr. választassák be. Az értekezlet az indítványt magáévá teszi. Jányos Soma indítványára az értekezlet összes tagjai Krasznay Mihályt hivatalos helyiségében fölkeresték a az értekezlet elnöke szép és meleg hangon tolmácsolta Kracznay Mihálynak a hozott határozatot s biztosította a járás ragasz. 1587. február 8 án a parlament óhajára csakugyan be is következett. Utolsó kérését, hogy engedjék meg néki Istennel a katholikus hit szerint kibékülni, nem engedik meg. Meghalt a politikai féltékenység vértanúja ... Erzsébet nyűgodan hajtható pihenőre fejét. A mait többé nem zavarta a szerencsétlen vetélytársnő képe. Cs árnya ott maradt makette kísérteni őt, hogy álma sohasem legyen nyűgod. Most már a vallásreformáczió tekintetében és egy nagy, egy hatalmas ellenségétől szabadult meg. E tekintetben jellemző nála, hogy a vallást nem belső meggyőződéshez, hanem külső formákhoz óhajtotta kötni, ezért követelte, hogy az istentiszteletet mindenki egyformán gyakorolja. Bármily ingadozó is volt azonban más tekintetben, — egyházpolitikája mindvégig emlékezetes, állandó maradt azon pillanattól kezdve, melyben a két egyház, — régi és uj közt választott. — Neki köszöni az anglikán egyház nemzeti jellegét és végleges megszilárdulását, ő vette fel és vívta ki a harczot a régivel; ő tekinthető a nyugat-európai protestantizmus előharczásának s mindazon politikai változások létrehozójának, melyek az új hitfelekesettel összefüggésben állottak. Skótországban Szárt Mária halála uan a katholikus párt II Fülöp spanyol király segítségében bízva, — legalább a katholikus vallás szabad gyakorolhatását óhajtotta azonban sokkal gyengébbek voltak, semhogy e tervüket keresztül vitték volna. Péens Napló Itél. deczember 1.