Pécsi Napló, 1901. december (10. évfolyam, 279-301. szám)

1901-12-13 / 289. szám

as Nedopill Antal, Országh Lajos, Sey László, Szeifritz István, Vissy Lajos. Jegyzői nyugdíjalapot igazgató választmány: Fisscer Lajos, Jeszenszky Ferencz, Koszits Kamill, Németh Lipót. Megyei tiszti nyugdíjválasztmány: Bankó Gyula, Driesz Lajos, Kiss Emill dr., Koszits Szilárd, Német Lipót, Országh Lajos. Borozó bizottsági polgári elnökök: Pécsi járás: Sali Károly, — siklósi járás : Szivér István, — baranyavári járás: Kiss Emil dr., — mohácsi járás: Németh Li­pót, — pécsváradi járás: Driesz Lajos, — hegyháti járás: Daróczy Aladár dr, — szentlőrincci járás: Mándy Samu. 31. sz. polgári lóavató-bizottság el­nöke Baranyavár: Visy Lajos. 35 a. sz. polg. lóav. biz. evn. Siklós: Országh Lajos. 35 b. sz. polg. lóav. biz. elnöke Mo­hács: Német Lipót. 36 b. sz. polg. lóav. biz. elnöke Pécs: Mándy Samu. 37. sz. polg. lóav. biz. elnöke Pécs: Driesz Lajos. 38 a. sz. polg. léav. biz. elnöke Pécs: ifjú Brázay Kálmán. A kijelölő bizottság megalakítása a napirendről levétetett. A tisztújító köz­gyűlés alakítja meg. Leirás a táplálék alapból. Az állandó választmány javaslatot tett a közgyűlésnek Varga János bissei lakás 129 korona 9 fillér hátralékos tar­tozásának a gyámpénztári tartalékalap terhére leendő leírása tárgyában. Kész Pál kérdést intézett az iránt, hogy mi okozta ennek szükségét? Az előadó megadta a választ. A jel­zálogul adott ingatlan elértéktelenedése s az árverés kedvezőtlen eredménye. Kész Pál azt indít­vány­ozta, hogy jövőben hasonló esetekben vegye meg maga a vármegye az ilyen ingatlanokat s eladásával várjon kedvezőbb viszonyokra. Hinka László kimutatván, hogy a vármegye se erre való pénzzel, se az in­gatlan gondozására megkívántató erővel nem rendelkezik, a közgyűlés az indít­ványt elvetette. Az alispán nyugdíjaztatása. Általános figyelem közt olvasta föl Vadnai Jenő tb. főjegyző Tormay Károly alispán nyugdíjaztatás iránti kérelmét, melyben az alispán igen szívélyes, meleg és hálás hangon emlékezik meg a vár­megye közönségéről s miután 37 évi köz­szolgálat után, előrehaladott koréban sú­lyos szembaja támadt, a csatolt és felül­vizsgált orvosi bizonyítvány alapján kéri magát nyugdíj­aztatni. A kérvény felolvasása után az elő­adó beterjesztette a nyugdíja s állandó választmány javaslatát, mely szerint Tor­may Károly alispán 37 évi szolgálat után, fizetésének 94°/o-val, vagyis 5640 koro­nával lenne nyugdíjazandó. Morvay Ferenci kérte az orvosi bizonyítvány fölolvastatását. Miután ez megtörtént, szólásra emelkedett s úgymond, fájdalmasan érintette, hogy a vármegye közszeretetben álló derék alispánja a köz­érdekre áldásos munkáját tovább nem folytathatja. Harminczhét évet töltött köz­szolgálatban, ez kétségtelenül elismerést érdemel. A hű és derék tisztviselő, ha munkaképtelenné válik, méltán megér­demli a nyudíjat. Mondja ki a közgyűlés, hogy Tormay Károlyt nyugdíjazza, de miután ő képviselővé választatván e czímen külön javadalmazást nyer, a­míg képviselő lesz, a nyugdíjat függeszsze föl. Simonffay János formai tekintetből se fogadja el Tormay nyugdíjaztatását. A nyugdíjalapot a vármegye a munkára telje­sen képtelen tisztviselőinek ellátására létesí­tette. A­ki országgyűlési képviselőségre vál­lalkozik, az nem munkaképtelen. Egyébként se teljesíthető az alispán kérelme. A nyug­díjalap nem rendelkezik megfelelő fede­zettel , nincs miből folyósítani a nyugdíjat. Az alispán maga nem gondoskodott róla, hogy a nyugdíjalap megbírja a reá nehe­zedő terheket. Az orvosi bizonyítvány­ téves vizsgálat eredményének minősíti. Tévedni emberi dolog, az orvosok is té­vedhetnek. A kérvény teljesítését nem szavazza meg, mert nem akarja, hogy maholnap a pótadót kelljen megemelni, a közterheket növelni Kész Pál se szavazza meg az al­ispán nyugdíjaztatását. Hinka László azt mondja, hogy jo­gok és kötelességekről van szó. A vár­megye nyugdíjszabályzata értelmében az alispánnak joga volt nyugdíjaztatását kérni s a vármegye közönségének köte­lessége őt nyugdíjazni. A fedezetet elő kell teremteni. A köztisztviselő nem czitrom, melynek az a sorsa, hogy a mikor ki­facsarták, eldobják. A törvény köve­telményeinek s a vármegyei szabályon delet paragrafusainak a kérelem meg­felel, helyet kell neki adni. Más eljárás nem lehet. Morvay Ferencz elismerő sza­vait magáévá teszi s azzal egészíti ki, hogy az alispán érdemeinek elismeréséül a vármegye köszönetét fejezze ki s fog­lalja ezt jegyzőkönyvébe. Döde Sándor pécsváradi ev. ref. lelkész azt ajánlja, hogy se alispán mond­jon le a mandátumról s akkor készséggel megszavazza a nyugdíjat. Sági Ernő szintén olyan hangon tárgyalta az ügyet, mintha nem is jogos követelésen alapuló nyugdíjról, hanem a téni karok és rendek grácziájától függő kegydíjról lett volna szó. Szintén erősen ellenezte a nyugdíjaztatást. Szivér István hoszszas beszédben fejtegette, hogy megjár ez alispánnak a nyugdíj. Az égész tárgyalás alatt heves közbe­szólásokkal tépdesték az alispán dekóru­mát, a­mi bizony azon nagyon szomorú világot vet a közszolgálat embereivel szemben állást foglaló urak fölfogására, méltányosságára. Pro et contra folyván majd 2 óra hosszan a vita, végre kimerültek a szó­nokok s a főispán szavazás alá bocsátotta az ügyet. Hogy az alispán nyugdija az ál­landó választmány javaslata értelmében megállapittassék, ezt a közgyűlés egy­hangúlag elhatározta A nyugdíj folyósítását 21 szavazat ellen, 78 szóval szintén kimondta. A kisebbség a többség viharos éljen­zése közö­l egyre azt hajtogatta, hogy — — Felebbezünk! Nos hát, csak felebbezzenek. Ehhez joguk van Az alispán nyugdíjaztatásának ügye befejezést érvén, a főispán tekintettel az előrehaladott időre, lévén háromnegyed 2 óra, a közgyűlést fölfüggesztette s folyta­tására d. u. 3 órát tűzte ki. Délután. A közgyűlés folytatására már igen kevesen jelentek meg. Nevezetes tárgya nem is volt a délutáni napirendnek. Elfogadták a vármegye hordár- és bérszolga- szabályrendeletét, jóváhagyták a Szabolcs község által szénkutatás tárgyá­ban 6 éven túli időre kötött szerződést s több apró ügy elintézése után d. u. 4 órakor véget ért a közgyűlés. Ezzel a régi tisztikar bucsut vett a vármegye közönségétől s mint phoenix­ A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, deczember 12. Elnök: Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Plósz Sándor, Darányi Ignácz és Cseh Ervin. Elnök bejelenti, hogy Rikovszky István és Kovács Pal a nyi­rmegyei köz­­igazgatási visszaélések tárgyában az ülés végén interpellálni fognak. Rakovszky arra kéri a házat, hogy engedje meg, hogy interpellác­ióját 1 óra­kor kezdje meg. Széll miniszterelnök ebbe bele­egyezik. A megyei pénztárak álla­mosítása. Haydun Imre a szóban forgó javas­latot szükségesnek és helyesnek tartja, mert az adminisztráczió egyszerűsítésére fog szolgálni. (Nagy zaj a néppárton.) Elnöki­­csenget.) Csendet kérek a néppárton. Haydin ! (A néppárthoz fordul.) A kúria nem fog az én hősködéseim felett bíráskodni. Rakovszky ■ Eihisszü*­­ Haydin ! Ez nem alóla csiribiri ja­vaslat, hanem megfontolás eredménye s a vármegyék terheit csökkenteni fogja s a mellett felmenti a főszolgabirákat oly mun­kától, a mely nagy elfoglaltságuk mellett valóban csak terhükre vált és idejük sem volt. A járási számvevői állások fontosak lesznek és működésük fokozni fogja a bizalmat és a törvény iránti tiszteletet. (Nagy zaj a néppárton.) Elnök (csenget.) Csendet kérek, Rakovszky ! Ez az ember meré­szel törvénytiszteletről kószálni ! Hajdun Imre kijelenti, hogy a ja­vaslatot általánosságba­,­ elfogadja Rakovszky ! Éljen Várnai Lajos felkiáltások a néppárton: Éljen Várna ! Éljen Várna ! Bakó Mihály a legélesebben kel ki a javaslat ellen, a­mely megcsorbítja a megyei önkormányzatot és megfosztja leg­fontosabb tényezőjétől, a pénztől. Széll Kálmán miniszterelnök min­denekelőtt tiltakozik ez ellen, mintha a javaslattal az önkormányzat ellen merényletet követne el. Vitatja és bizonyítja, hogy itt nincs az önkor­mányzat megsértéséről vagy csorbítá­sáról szó és ez a javaslat nem jelenti egyáltalán a közigazgatás államosítását sem. Majd ha erről lesz szó, akkor köl­csönösen megvitathatják a dolgokat és az aczélos összeütközésből ki fog bizonyára kerülni az igazság. (Általános tetszés.) Addig is azonban mondhatja, hogy refor­málni az eddigi kvitikus rendszer fenn­tartása mellett lehetetlen, holott az ellen­zék is reformot kíván a­nélkül, hogy meggondolná, hol és miként kell hatha­tósan a közigazgatás javítása érdekében reformálni. Itt e javaslatban a rendes, rendszeres, szabályszerű pénzkezelés van felállítva. Bantha Miklós: Mondja, hogy loptak, visszaéltek. Széli miniszterelnök: Nos igenis, sikkasztások, visszaélések, lopások is előfordultak és előfordulnak talán most is itt vagy ott, de nem ez a fő dolog, hanem az, hogy a pénzkeze­lés általában rendetlen, rendszertelen és Pécsi Napló 1901. deczember 3­0. madár támad föl hamvaiból a 23-ikán megtartandó restauráló közgyűlésen s viszontlátva a vármegye urait, tovább hajtja a közigazgatás gépezetét.

Next