Pécsi Napló, 1901. december (10. évfolyam, 279-301. szám)
1901-12-13 / 289. szám
as Nedopill Antal, Országh Lajos, Sey László, Szeifritz István, Vissy Lajos. Jegyzői nyugdíjalapot igazgató választmány: Fisscer Lajos, Jeszenszky Ferencz, Koszits Kamill, Németh Lipót. Megyei tiszti nyugdíjválasztmány: Bankó Gyula, Driesz Lajos, Kiss Emill dr., Koszits Szilárd, Német Lipót, Országh Lajos. Borozó bizottsági polgári elnökök: Pécsi járás: Sali Károly, — siklósi járás : Szivér István, — baranyavári járás: Kiss Emil dr., — mohácsi járás: Németh Lipót, — pécsváradi járás: Driesz Lajos, — hegyháti járás: Daróczy Aladár dr, — szentlőrincci járás: Mándy Samu. 31. sz. polgári lóavató-bizottság elnöke Baranyavár: Visy Lajos. 35 a. sz. polg. lóav. biz. evn. Siklós: Országh Lajos. 35 b. sz. polg. lóav. biz. elnöke Mohács: Német Lipót. 36 b. sz. polg. lóav. biz. elnöke Pécs: Mándy Samu. 37. sz. polg. lóav. biz. elnöke Pécs: Driesz Lajos. 38 a. sz. polg. léav. biz. elnöke Pécs: ifjú Brázay Kálmán. A kijelölő bizottság megalakítása a napirendről levétetett. A tisztújító közgyűlés alakítja meg. Leirás a táplálék alapból. Az állandó választmány javaslatot tett a közgyűlésnek Varga János bissei lakás 129 korona 9 fillér hátralékos tartozásának a gyámpénztári tartalékalap terhére leendő leírása tárgyában. Kész Pál kérdést intézett az iránt, hogy mi okozta ennek szükségét? Az előadó megadta a választ. A jelzálogul adott ingatlan elértéktelenedése s az árverés kedvezőtlen eredménye. Kész Pál azt indítványozta, hogy jövőben hasonló esetekben vegye meg maga a vármegye az ilyen ingatlanokat s eladásával várjon kedvezőbb viszonyokra. Hinka László kimutatván, hogy a vármegye se erre való pénzzel, se az ingatlan gondozására megkívántató erővel nem rendelkezik, a közgyűlés az indítványt elvetette. Az alispán nyugdíjaztatása. Általános figyelem közt olvasta föl Vadnai Jenő tb. főjegyző Tormay Károly alispán nyugdíjaztatás iránti kérelmét, melyben az alispán igen szívélyes, meleg és hálás hangon emlékezik meg a vármegye közönségéről s miután 37 évi közszolgálat után, előrehaladott koréban súlyos szembaja támadt, a csatolt és felülvizsgált orvosi bizonyítvány alapján kéri magát nyugdíjaztatni. A kérvény felolvasása után az előadó beterjesztette a nyugdíja s állandó választmány javaslatát, mely szerint Tormay Károly alispán 37 évi szolgálat után, fizetésének 94°/o-val, vagyis 5640 koronával lenne nyugdíjazandó. Morvay Ferenci kérte az orvosi bizonyítvány fölolvastatását. Miután ez megtörtént, szólásra emelkedett s úgymond, fájdalmasan érintette, hogy a vármegye közszeretetben álló derék alispánja a közérdekre áldásos munkáját tovább nem folytathatja. Harminczhét évet töltött közszolgálatban, ez kétségtelenül elismerést érdemel. A hű és derék tisztviselő, ha munkaképtelenné válik, méltán megérdemli a nyudíjat. Mondja ki a közgyűlés, hogy Tormay Károlyt nyugdíjazza, de miután ő képviselővé választatván e czímen külön javadalmazást nyer, amíg képviselő lesz, a nyugdíjat függeszsze föl. Simonffay János formai tekintetből se fogadja el Tormay nyugdíjaztatását. A nyugdíjalapot a vármegye a munkára teljesen képtelen tisztviselőinek ellátására létesítette. Aki országgyűlési képviselőségre vállalkozik, az nem munkaképtelen. Egyébként se teljesíthető az alispán kérelme. A nyugdíjalap nem rendelkezik megfelelő fedezettel , nincs miből folyósítani a nyugdíjat. Az alispán maga nem gondoskodott róla, hogy a nyugdíjalap megbírja a reá nehezedő terheket. Az orvosi bizonyítvány téves vizsgálat eredményének minősíti. Tévedni emberi dolog, az orvosok is tévedhetnek. A kérvény teljesítését nem szavazza meg, mert nem akarja, hogy maholnap a pótadót kelljen megemelni, a közterheket növelni Kész Pál se szavazza meg az alispán nyugdíjaztatását. Hinka László azt mondja, hogy jogok és kötelességekről van szó. A vármegye nyugdíjszabályzata értelmében az alispánnak joga volt nyugdíjaztatását kérni s a vármegye közönségének kötelessége őt nyugdíjazni. A fedezetet elő kell teremteni. A köztisztviselő nem czitrom, melynek az a sorsa, hogy a mikor kifacsarták, eldobják. A törvény követelményeinek s a vármegyei szabályon delet paragrafusainak a kérelem megfelel, helyet kell neki adni. Más eljárás nem lehet. Morvay Ferencz elismerő szavait magáévá teszi s azzal egészíti ki, hogy az alispán érdemeinek elismeréséül a vármegye köszönetét fejezze ki s foglalja ezt jegyzőkönyvébe. Döde Sándor pécsváradi ev. ref. lelkész azt ajánlja, hogy se alispán mondjon le a mandátumról s akkor készséggel megszavazza a nyugdíjat. Sági Ernő szintén olyan hangon tárgyalta az ügyet, mintha nem is jogos követelésen alapuló nyugdíjról, hanem a téni karok és rendek grácziájától függő kegydíjról lett volna szó. Szintén erősen ellenezte a nyugdíjaztatást. Szivér István hoszszas beszédben fejtegette, hogy megjár ez alispánnak a nyugdíj. Az égész tárgyalás alatt heves közbeszólásokkal tépdesték az alispán dekórumát, ami bizony azon nagyon szomorú világot vet a közszolgálat embereivel szemben állást foglaló urak fölfogására, méltányosságára. Pro et contra folyván majd 2 óra hosszan a vita, végre kimerültek a szónokok s a főispán szavazás alá bocsátotta az ügyet. Hogy az alispán nyugdija az állandó választmány javaslata értelmében megállapittassék, ezt a közgyűlés egyhangúlag elhatározta A nyugdíj folyósítását 21 szavazat ellen, 78 szóval szintén kimondta. A kisebbség a többség viharos éljenzése közöl egyre azt hajtogatta, hogy — — Felebbezünk! Nos hát, csak felebbezzenek. Ehhez joguk van Az alispán nyugdíjaztatásának ügye befejezést érvén, a főispán tekintettel az előrehaladott időre, lévén háromnegyed 2 óra, a közgyűlést fölfüggesztette s folytatására d. u. 3 órát tűzte ki. Délután. A közgyűlés folytatására már igen kevesen jelentek meg. Nevezetes tárgya nem is volt a délutáni napirendnek. Elfogadták a vármegye hordár- és bérszolga- szabályrendeletét, jóváhagyták a Szabolcs község által szénkutatás tárgyában 6 éven túli időre kötött szerződést s több apró ügy elintézése után d. u. 4 órakor véget ért a közgyűlés. Ezzel a régi tisztikar bucsut vett a vármegye közönségétől s mint phoenix A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirati jelentése. — Budapest, deczember 12. Elnök: Tallián Béla. A kormány részéről jelen vannak: Széll Kálmán, Plósz Sándor, Darányi Ignácz és Cseh Ervin. Elnök bejelenti, hogy Rikovszky István és Kovács Pal a nyirmegyei közigazgatási visszaélések tárgyában az ülés végén interpellálni fognak. Rakovszky arra kéri a házat, hogy engedje meg, hogy interpellációját 1 órakor kezdje meg. Széll miniszterelnök ebbe beleegyezik. A megyei pénztárak államosítása. Haydun Imre a szóban forgó javaslatot szükségesnek és helyesnek tartja, mert az adminisztráczió egyszerűsítésére fog szolgálni. (Nagy zaj a néppárton.) Elnökicsenget.) Csendet kérek a néppárton. Haydin ! (A néppárthoz fordul.) A kúria nem fog az én hősködéseim felett bíráskodni. Rakovszky ■ Eihisszü* Haydin ! Ez nem alóla csiribiri javaslat, hanem megfontolás eredménye s a vármegyék terheit csökkenteni fogja s a mellett felmenti a főszolgabirákat oly munkától, a mely nagy elfoglaltságuk mellett valóban csak terhükre vált és idejük sem volt. A járási számvevői állások fontosak lesznek és működésük fokozni fogja a bizalmat és a törvény iránti tiszteletet. (Nagy zaj a néppárton.) Elnök (csenget.) Csendet kérek, Rakovszky ! Ez az ember merészel törvénytiszteletről kószálni ! Hajdun Imre kijelenti, hogy a javaslatot általánosságba, elfogadja Rakovszky ! Éljen Várnai Lajos felkiáltások a néppárton: Éljen Várna ! Éljen Várna ! Bakó Mihály a legélesebben kel ki a javaslat ellen, amely megcsorbítja a megyei önkormányzatot és megfosztja legfontosabb tényezőjétől, a pénztől. Széll Kálmán miniszterelnök mindenekelőtt tiltakozik ez ellen, mintha a javaslattal az önkormányzat ellen merényletet követne el. Vitatja és bizonyítja, hogy itt nincs az önkormányzat megsértéséről vagy csorbításáról szó és ez a javaslat nem jelenti egyáltalán a közigazgatás államosítását sem. Majd ha erről lesz szó, akkor kölcsönösen megvitathatják a dolgokat és az aczélos összeütközésből ki fog bizonyára kerülni az igazság. (Általános tetszés.) Addig is azonban mondhatja, hogy reformálni az eddigi kvitikus rendszer fenntartása mellett lehetetlen, holott az ellenzék is reformot kíván anélkül, hogy meggondolná, hol és miként kell hathatósan a közigazgatás javítása érdekében reformálni. Itt e javaslatban a rendes, rendszeres, szabályszerű pénzkezelés van felállítva. Bantha Miklós: Mondja, hogy loptak, visszaéltek. Széli miniszterelnök: Nos igenis, sikkasztások, visszaélések, lopások is előfordultak és előfordulnak talán most is itt vagy ott, de nem ez a fő dolog, hanem az, hogy a pénzkezelés általában rendetlen, rendszertelen és Pécsi Napló 1901. deczember 30. madár támad föl hamvaiból a 23-ikán megtartandó restauráló közgyűlésen s viszontlátva a vármegye urait, tovább hajtja a közigazgatás gépezetét.