Pécsi Napló, 1902. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1902-02-01 / 26. szám
IIOS. február 1. Férfi Napió Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti a Sopron város házadómentességéról szóló jelentését. A költségvetés. Gróf Benyovszkij Sándor az ország gazdasági és pénzügyi helyzetével foglalkozva arra kéri a kormányt, hogy gyakoroljon szigorú felügyeletet a nép érdekében a vidéki pénzintézetek felett. Követeli a tisztviselők, különösen a kishivatalnokok fizetésének emelését. Szól ezután hosszabban a munkáskérdésről. A munkások támogatásét, segélyezését, de főképen munkával való ellátását kéri a kormánytól, továbbá a munkaellátó szövetkezetek felállítását sürgeti. A kormány elleni bizalmatlanságból a költségvetést nem fogadja el. Papp József szerint a haza idegenajkú nemzetiségei között a magyar hazafiságot ápolni kell. Mint román származású ember kijelenti, hogy a románok mindig szerették a magyar hazát. Kubik Béla : Hát Hóra és Kloszka . Papp József: Az nem fajbarez volt, hanem a parasztság lázadása a nemesség ellen. (Igaz ! Úgy van !) Hogy a románok hazafiasak voltak, bizonyítja az is, hogy nemességet kaptak igen sokan. Szól ezuán a passzivitásról, amelyet a nép nem követett, hanem bőségesen részt vett az alkotmányos jogok gyakorlásában. Az intelligenczia egy része csodálatosan képzeli el a passzivitást. Azt hiszi, hogy ezzel használ a románságnak, holott ellenkezőleg áll a dolog. (Tetszés.) Jöjjenek ide a házba, mondják el bajaikat, sérelmeiket és ne várják azt, hogy a hamu alatt lappangó és esetleg általuk élesztett tűz felrobog. (Zajos helyeslés.) Vezetniök kellene a népet. Megmuatd a helyes utat, a melyen haladniok kell. Mert ez a nép tudja, hogy Magyarország a hazája, s annak törvényeit betartva, a jogokat is akarja élvezni, a magyar fennhatóságok áldásos kezét akarja érezni. A magyar nyelvet pedig ez is tudni akarja. (közbeszólások): Baj e ez, ha az országban mindenki beszéli az államnyelvet? tűntek el szivéből és helyüket valami névtelen vágyódás töltötte be, melynek nem tudta, nem merte keresői okát, célját. S a sok között akadt, egy, a ki nem olyan volt, mint a többi. Nem azért keres ez asszonyka közelidőt, mintha meg akarta volna hódítani, hanem, mert valami ismeretlen hatalom, bűvös erő vonzotta közelébe. Az asszony érezte, tudta ezt,miért lett volna tehát ezzel szemben is olyan, mint a többivel, akiket gyűlölt, megvetett. — Nem udvarolt neki az a férfi, miért küzdött volna tehát ellene. Nem is az ellen, önmaga, a szíve ellen vette fel a küzdelmet az az aranyhajú baba, a kicsi szőke asszony. A férjét szerette, a lelkül: összeölelkezett, egymásba forrt, de azt a végtelen fitt szivében, mely vágyódással van tele, s melynek helyét mikor egymáséi lettek, még az álmok rózsás képei foglalták el, nem tudja betölteni férjének képe. Azé a másiké, a kit most ismert meg, annak a képe lopta be magát e szivébe s aggódva remeg : vájjon üdvösség, vagy kárhozat lesz-e sorsa. Azok a piczing ajkak nem mosolyognak többé s szemeinek tekintete nem ragyog már oly tisztán, kedvesen, mint a tó eseédes tükre. Hiszen lelkét felkorbácsolta a szenvedés vihara, s vergődő szívvel rejtegeti a jövőt, mert lemondást vagy kárhozatot hozhat reá csak ez az érzelem. Az asszonyka sápad s a férj homlokára árny borul, amint látja, hogy hervad Barabás Béla. A választók előtt mondja ezt Papp József: Román választóim előtt is elmondottam. Jöjjenek a románok közé a magyarok, fejtsék ki elveiket, hadd értsük meg egymást. A múlt igazolja, hogy a románok mindig jó testvérei voltak a magyarnak. A románoknak a faji érdekük is megköveteli, hogy ragaszkodjanak ehez a hazához. A hazafias románsággal szemben szűnjék meg minden bizalmatlanság. Az ország súlypontja ma is a magyarságban van, de ki kell venni a nemzetiségekből is mindazt, ami jót adhat. Kéri, hogy ne csak a ruthénekre, de a románokra is terjesszék ki az állami akciót. Ne engedjük, hogy a hazafiságból egyedáruságot csináljanak, hanem legyen hazafiság közkincs. Ő fogadja a költségvetést. (Zajos éljenzés. Minden oldalról üdvözlik.) Elnök az ülést felfüggesztette. Szünet után Krasznay Ferencz a kormány politikájával kíván inkább foglalkozni. 1848 ben Magyarország beállott a népuralmi országok sorába. Kossuth Lajos hirdette függetlenségi politika mellett az igazi demokrácziát. A háznak egyik illusztris tagja néhány év előtt az interparlamentáris konferenczián hirdette, hogy a kis nemzeteknek kötelessége nemzeti kulurájukat növelni és ápolni és szabadságukat fejleszteni. Ezt a feladatot a 85 éves kormányzati rendszer nem valósította meg. (Igazi a szélbalon.) A nemzetet a nyomorúsággal való küzdelmében magéra hagyták. Változás a magyar politikábanulajdonképen csak 1875-ben állott be a fúzió alkalmából. Deák még óvatos volt az osztrák politikával szemben. De aztán ns ed: egy kormányférfi, aki a hagyományos udvari politikának folytatására vállalkozott. Bécsben az osztrák hagyományokat pdig nemcsak ápolják, de jól tudják, miként kell azoknak híveket szerezni. (Tetszés a szélbalon.) Bécsben az összmonaróhiának minden áron való fenntaráséra fektetik mindig a fősúlyt és meg van győződve arról, hogy a magyar napról-napra az ő féltett kis virága, édes asszonykája. Szomorú kép. S a sok tekintetben, mely végig nézi boldogságuk pusztulását, nincs az őszinte részvétnek egyetlen Bugára, egyetlen vigasztaló szava sem, csak káröröm s gúnyos hidegség............................................ Felébredtem, szemeimben két könny csepp gyűlt, s végig gördült arezomon. Sírtam. De minek sírok, hiszen ez csak álom, nem valóság. Ők holnap is bizonyára egyet lesznek, mosolyogva, vidáman s büszkén, boldogan. És mégis . .. Úgy szeretnék bűvös szellő képében elrepülni hozzájuk. Megcsókolnám annak a szőke kis leánynak üde, bársonyos arczát s megsimogatnám az ifjú szép, büszke homlokát s könyörögve, suttogva szólnék hozzájut. Szeressétek egymást, ha ne mondjátok el, rejtsétek el boldogságtokat, mert megirigylik s elrabolják tőletek az emberek. Nem repülhetek el hozzájuk, csak keblemből száll fel egy sóhaj s ajkamról egy erdő fohász, hogy az a szőke kis leány maradjon meg mindig édes mosolygó babának s annak az ifjúnak szép, büszke homlokára soha se boruljon árny. Ne legyen soha megkönnyezni valójuk, legyenek boldogok mindig, örökké, kormányoknak is utasításul adják a pesazmonarchia érdekeinek istápolását. Különösen ügyelnek Bonben arra, hogy a közös hadsereget fenntartsák. Hosszabban fejtegeti ezután a bürokráczia hátrányait. A bürokráczia a szabadság fejlesztésének rovására történik. A Széll kormányban csak a régi rendszer foltozásait látja. A főczélnak az egységes nemzeti államnak kellene lenni. Ezutn hosszabban szól az önálló vámterületről, melynek felállítása nemzeti, gazdasági, sőt kulturális érdekünk. Idézeteket olvas fel Enyedy Lukács beszédeiből, melyekben határozottan az önálló vámterület mellett foglal állást. Kérdezi, hogy ily elvek mellett, a kormányzás káros voltának ráutalása mellett hogy lehet bennmaradni a kormányban? Ilyen hatalmi politikának, mint a mostani, a költségvetést nem szavazza meg. (Helyeslés a szélbalon.) Zselénszky Róbert gróf a gabonavámokról szól elsősorban. Az őrlési kedvezmény ártott gabonaárainknak s azért küzdött eddig is ellene és fog ezután is küzdeni. A vidéki malmok határozottan nyertek ez által, ami sokat jelent, mert azok tiszta magyar búzát dolgoznak fel. Most pedig lisztkivitelünk is emelkedett több mint egy millióva. A fedezetlen határidőüzlet ellen szól ezután, amely ellen szintén küzdött eddig és ezután is fog küzdeni, mert ez gátolja nagy részben a gabonaárak emelkedését. De ellene nyilatkoztak a fedezetlen határidőüzletnek a gazdái, sőt a kereskedők is. Utal e tekintetben a franczia nagy gabonakereskedőkre, akik ankétjükön az ellen nyilatkoztak. Arra kéri az egész ház tagjait, hogy a nemzeti munkát és termelés. Írják zászlójukra, s akkor boldoguli fogunk, miként a nagy államok. A költségvetést a kormány iránti bizalomból elfogadja. (Élénk helyeslés) Ezzel az ülés véget ért. A munkarend. Holnap 2 jegyzőt és bizottsági tagokat választ a ház. 8 Petőf fordítója a Pécsi Naplóhoz. (Mikép lett Lenkei századából — Lenkeis Jahrhundert.) Egyik legérdemesebb Petőfi fordítónk, Steinbach József dr., pécsi származású jeles franczensbadi fürdő orvos lefordította német nyelvre Petőfi összes műveit és a gáncsot jóval szívesebben, mint a jól kereső kritika a vaskos műnek egyik balsikerű fordítását keresve ki, azt reprodukálta a fővárosi lapokban. Mi is beleestünk ugyanezen hibába, mely régi, bár rossz magyar szokás és megjegyzéseket fűztünk ezen nyelvbotléshoz, melyek joggal bánthatták a lelkes fordítót, ki hazafias szolgálatot teljesített, mikor Petőfi összes költeményeit juttatta a német könyvpiaczra. Teljes lojalitással átengedjük a szót a fordítónak, hogy igazolhassa magát a nagy közönség előtt és most már ugyanazon lapokon áll, hogy elismerésre váltsák föl a gúny szavát, melyet Steinbach dr. fordításával szemben használtak. A fordító teljesen igazolva vén kimagyarázásával és örvendünk annak, hogy szülővárosa sajtója után védekezik az ellenében emelt vád ellen, hogy Petőfit nem értette meg. Íme érdekes levele: Bécs, 1902. január 29. Igen tisztelt szerkesztő url Ugyebár megengedi, hogy támaszkodva arra a jó régi jogi elvre, mely azon az ismeretes »Audiatur et altera pars" ou