Pécsi Napló, 1902. április (11. évfolyam, 75-99. szám)

1902-04-04 / 78. szám

1902. április 5. Pécsi Napié az önálló vámterülettel ! (Élénk helyeslés a szélbalon.) Hor­nszky Nándor: Ez tehát czé­­lunk, törekvésünk nem lehet, ezért a nyil­vánosság viszszaéléseinek kitennünk a gyáralapító idegenek neveit nem szabad, bár­t kész a pénzügyi bizottságban ezeket előterjeszteni. Zichy Jenő gróffal szemben kijelenti, hogy hangulat­csinálás kedvéért nem szabad olyan nyilatkozatot ma­gnókévá tenni, amely oly kedvezőtlen szinben tüntet fel bennünket, minek az a következménye, hogy a közvé­­lem­ény helytelen szinben látja a mi hely­zetű­nket. fel­eten, hogy kelet felé kell kereskedelmünket irányítani és ezért eddigi expo situró inkat életképessé kell tenni. Heydin felszólalására megjegyzi, hogy mikor az ipart feltétlenül támogatni kí­vánja, addig meg fog akadályozni min­den olyan törekvés , mely nem gazdasági, hanem nemzetiségi czélt szolgál. Az ipar­fejlesztésnél azt tartja szem előtt, hogy különösen ott kell az ipart fejleszteni, ahol az a magyar nemzeti czélokat szol­gálja. Rubinek és Sándor Pál fejtegeté­seire megjegyzi, hogy helyes gazdasági politika csak az lehet, ha minden gazda­sági ügyet egyformán karolunk fel. Kéri a tétel elfogadását. Zichy Jenő gróf személyes kérdés­ben kijelenti, hogy fentartja azon állítá­sát, hogy Rost­horn magyar hivatalnok is, amennyiben ez osztrák magyar követség egyik főembere. Thaly Kálmán sörgeti, hogy fel kell használnunk Törökország szimpátiáját gazdasági téren és nem szaba­d Ausztriá­tól magunkat viszonyomatni. Ezért szük­ség­es volna magyar nagykövetet küldeni Törökországba, aki a magyar érdekeket istápolni tudná és akarná. Ajánlja Zichy Jenőt, vagy Andrássy Gyulát, akik bizto­sítani tudnák iparunknak a török piac­ot. A költségvetést nem fogadja el. Elnök szavazásra bocsátja a tételt, a­me­lyet a többség elfogad. Csernoch János határozati javas­latát visszavonja. Elnök 5 peres szünetet ad. Szünet után Papp József a takarékpénztárak­nál lépten-nyomon tapasztalható vissza­élésekről szól. Ennek okát abban találja, hogy a tisztviselők rosszul dijaztatnak s rossz anyagi helyzetük csábítja őket a bűnre. Szükséges volna azért nagyobb ellenőrzés az állam részéről. A költség­vetést elfogadja. Rubinek Gyula kijelenti, hogy Zichy Jenő gr. tévesen rógta fel szavait, mert Ő csak annyit akart mondani, hogy a gaz­dasági egyesület nem viseltetik animozi­­tással az ipar ellen. Sándor Pállal polimi­­zál. Sándor Pál nem azon szövetkezetek­ről szól, melyeket ő említett. Lyen vissza­éléseknek, milyeneket Sándor Pál említett, nem szabad megtörténiök, azért rendezni kellene a szövetkezetek ügyét. A tőzsdéről szólva elismeri, hogy a lantsa részéről történt meghívás, melyet azonban ez agrárok el nem fogadhattak. A tételt el­fogadja. Széll Kálmán Thaly Kálmánnal szemben megjegyzi, hogy a török nagy­követnél nem találja fennforgónak azt a vádat, mintha magyarellenes lenne. Az ellenkezőjéről már többször tanúbizony­ságot tett­­, — bár meglehet, fordult elő oly eset is, melynél orvoslás szüksége lett volna. Kubik Béla: Magyarország az utolsó Konstantinápolyban és ennek a nagy­követ Chikie az oka. Rákosi Viktor: Csapjuk el ! (De­rültség ) Major Fém­ez: A hitelszövetkeze­teket védi Sándor Pállal szemben, amenyi­­ben kijelenti, hogy a fanszizmusról a szövetkezeteknél szó sem lehet. Külkeres­­kedelemi politikánkról szól. Thaly Kálmán Calice báró török nagykövetünk nyugdíjazását és magyar ember kinevezését követeli. A vitát holnap folytatják. T. előfizetőinket ez új évnegyed alkalmából az előfizetési összegek mielőbb való szíves beküldésére kérj­üik, hogy a lap folytatólagos megküldése minden megszakítás nélkül történhessék. Hírrovatunk. Pécs, április 4. — A pécsi baranyai küldött­ség Eszéken. A Baranyavármegyéből és Pécsről Eszékre rendült küldöttségek tagjai a legkellemesebb emlékekkel tértek vissza tegnap este és a mai nap folyamán Eszékről. A küldöttségek lépten-nyomon kitüntető figyelemnek voltak részesei és látogatásukról igy ír a mai „S­avonnere Presse". Különös figyelemmel fogadta Eszék város lakossága magyar vendégeinket, élükön Fejérváry Imre táró dr. főispán­nal, Koszita Kamill Baranya vármegye al­ispánjával és testvérvárosunk, Pécsnek pol­gármesterével, Majoronay Imre kir. taná­csossal. Mai horvát meleg vendégszeretetben volt itt részök. A két ünnpnep alatt a figyelem és szeretetreméltó előzékenység számtalan jeleivel halmozták el baranya­­megyei és pécsi magyar barátainkat és reményünk, hogy ez a fogadtatás a két szomszédos vármegyei és testvér­város törvényhatóságai között szoro­sabbra, elválaszthatatlanná fűti a barát­ságot! A magyar vendégek szívből jövő zm­­o kiáltásai, melyekkel ben­nünket köszöntöttek, élénk visszhangot keltettek Eszék lakosságának szívében, akik a szívélyes zii­ós ét oly szívélyes éljenzéssel viszonozták. Kívánjuk, hogy a lovagias és illusztris Fejérváry báró főis­pán, Koszits Kamill alispán és Pécs városa polgármesterének, úgy­szintén az őket kisérő törvényhatósági képviselőknek itteni tartóz­kodása, jelentse egyúttal a baráti viszony me­szilárdításán mely a jövőben a szeretet és barátság benső kötelékévé alakuljon ki. Chavrak Levin főispán estélyén a vendégek fogadása után Fejérváry Imre báró dr. karján vezette főispán társának feleségét a buffet terembe. A csütörtökön délelőtt megtartott főispáni installácziónál több ízben külön is hálával emlékeztek meg az ünnepi szónokok arról, hogy a két szomszédos magyar törvényhatóság ily hsszen szemben képviseltette magát a be­­igtatásnál. Az istentisztelet után küldött­ségeket fogadott a főispán, szám szerint 63 at, ezek között első helyen Baranya vármegye és Pécs sz. kir. város küldöttségeit, amelyeket főispánunk mutatott be Chavrak Levin főispánnak. Fejérváry Imre báró dr. Eszéken látogatásokat tett Pejacserics Tivadar gróf dr. volt főispánnál, Chavrak Levin főispánnál, Oraff kir. tanácsos polgármesternél, Gyurgyevics Vazó, a horvát tartománygyűlés elnökénél, Mak­ase­­vics Pál törvényszéki elnöknél, Bartholo­vica Károly helyettes polgármesternél, Matt vezérőrnagy, divisionariusnál, akik a látogatást a főispán Laubner Károly­nál lévő szállásán­­viszonozták. A vendégek elutazásánál Chavrák Levin főispán, vala­mint a tartománygyűlés elnöke, az eszéki polgármester, törvényszéki elnök és a többi Eszéken időző előkelőségek ismét megjelentek a vasú­t­állomáson, hol ismé­telten megköszönték, hogy a küldöttség tagjai Eszékre fáradtak. — A főispán arczképe Sza­bad- Szentkirály­on. A régi nemesek községének képviselő testülete legutóbb tartott ülésén, az alkalomból, hogy Fejér­váry Imre báró dr. Baranyavármegye és Pécs szab. kir. város főispánja öt évet töltött a vármegye főispáni székében, el­határozta, hogy a község tanácsterme számára beszerzi a főispán életnagyságú arczképét. A képviselő-testület tagjai huszonhatan voltak jelen. Bernáth Fe­­rencz, az elnöklő bíró az ülést megnyit­ván, a következő indítványt tette: »Igen tisztelt képviselő-testület! Magyar ember hálátlan nem lehet; a magyar ember szívét a hála gyökerei oly mélyen fonták át, hogy azt onnét kitépni nem lehet anélkül, hogy maga a szív is ki ne sza­kadjon: a magyar ember szíve, lelke, ér­zelme sokkal nemesebb, semhogy hálátlan tudna lenni. — Mi szabad-szentkirályiak pedig magyarok, — magyar nemesek va­gyunk s igy bizton tudom, hogy indít­ványom, mi nem más, mint a mélyen ér­zett bála lerovása, általános lelkesedésre talál. Pár nap előtt volt öt éves évfordu­lója annak, hogy a legelső magyar ember, rajongva szeretett királyunk ő Felsége, báró Fejérváry Imre . Méltóságát me­gyénk főispánjává kinevezni kegyesen méltóztatott; mutassuk ki tehát ez év­fordulón úgy, mint egyszerű emberektől tellik, nemesszivüsége, igazságossága, ál­dásos kormányzása iránti hálánkat, iránta való ragaszkodásunkat az által, hogy ta­nácstermünk számára diszes életnagyságú arczképét megrendeljük a ez által emlékét fiaink szivében is megörökítsük." Viharos lelkesedéssel »éljen a szeretett főispán" kiáltással az indítvány elfogadtatott. Az arczképét nem községi közpénzen szerzik be, hanem a közbirtokosság pénztárából fedezik a kiadást. — Opris Valéria hangver­­senye Nagy-Kanizsán. Opris Valé­ria folyó há­t án Nagy Kanizsán hang­versenyez. Mint az ottani lapokból látjuk, rendkívüli érdeklődéssel néznek ott a hangverseny elé, mely nem csupán az igaz művészet iránti lelkesedésben nyeri magyarázatát, hanem még azon körülmény­ben is, hogy a fiatal művésznőt annak édes­anyja, Opris Péter posta és távirda­­igazgató neje szül. Axpenty Alexandra, Nagy Kanizsa szülöttje és egykori ünnepelt szépe fogja kisérni. A művésznő iránti szívességből Blau Margit kisasszony né­hány számot énekelni fog. — Új kamarai titkár* A győri kereskedelmi és iparkamarától csütörtökön búcsúzott el az eddigi titkár, Szávay Gyula. Kiváló érdemeit jegyzőkönyvileg örökítették meg. Több kamarai tag azt indítványozta, hogy a megüresedett titkári állást Szendrői Mór másodtitkárral töltsék be. Bár az indítvány ellen többen fel­­szólaltak, titkos szavazás útján 31 szóval 18 ellenében Szendrői Mórt választották meg a győri kereskedelmi és iparkamara titkárává. A másod­itkári állásra 2000 korona fizetéssel és 700 korona lakpénz­zel, továbbá három 400 koronás ötödéves pótlékkal kiírták a pályázatot. — Nagy ékszerlopán* Czeiz József, a mohács pécsi vasút forgalmi fő­nökének felső malom u­tcai lakásában nagy lopást követtek el a napokban. Czeizné ékszereit egyik szobájának íróasz­talában tartogatta rendszerint, a­melyen a kulcs álandóan rajta volt. A­hogy Czeizné tegnap kinyitotta az íróasztal fiókját, az teljesen üres volt. Az ékszerek eltűntek. Hogy ki lop a el és mikor, azt most még nem tudják. A rendőrség szigorú vizsgá­latot indított. Az ellopott ékszerek értéke körülbelül 1500 koronát tesz ki.­ ­

Next