Pécsi Napló, 1902. május (11. évfolyam, 100-122. szám)

1902-05-01 / 100. szám

, hogy hol lakott Haydn, melyik volt háza, midőn a múlt század végén Merényi Lajos dr. herczegi levéltáros kezdeményezésére emléktáblával jelölték meg e házat és sikerült a lelkes hazafinak e német síko ▼árosban keresztülvinni, hogy ez emlék­tábla szövege magyar és ekkép hangzik: Haydn József háza *' '** ^ * 1766-1778. A halhatatlan polgárnak, kit daltermő lelke e szűk falak közül emelt a világ nagyjai közé. Kismartoni férfidalárda 1898. Ha a kastélyból délnyugatra húzódó utczákon oly távolságra megyünk, mint a mily messze Haydn háza áll, egy mester­séges dombra épült régi templomra buk­kanunk , egyik oldalán egy kegyhely­­kápolnával. A főtemplom főbejáratánál, a kórus falazatának balo­dalán áll Mag­da síremléke A kápolnában a kismiséket (Kleine Messen) adták elő, míg a nagy­­miséket a hegyi templomban, mely a barokk n­építészet egyik kiváló típusa. A templomban levő orgona (valamivel kisebb, mint a mi Lyerumi orgonánk,) még mindig ugyanaz, melyen Haydn játszott és amely előtt zenés miséit diri­­­gálta. Ugyanezen hely az, hol Beethoven C miséjét a mesteri szerző karnagyi veze­tése mellett először előadták. Midőn a jelenlevő Eszterházy herczeg, ki rend­szerint az átellenes páholyból szokta volt hallgatni a zenés miséket, az előtte tisz­telgő nagymesterhez igy szólt: — Ugyan édes Biethovenens, hogy tudott ily dőreséget komponálni! azóta közel egy század múlt el és e nagy mesterek tisztelői még most is ájtatos megilletődéssel zarándokolnak e helyre és tekintik meg a rozzant orgona kapott fekete billentyűzetét. Visszatérve Haydn síremlékéhez, ez mintegy 270 méter magas, tetejét egy líra díszíti, melyre azonban a kegyelet több széles szalagot rakván, alig látható. A halavány vörösszínű márványon van az Felálltam, megcsókoltam a kezét, miközben egy könycsepp hullott sze­memből. — Ön még mindig szeret — szólott és megragadta a kezemet — na tagadja, könnyezik. — Csak szerettem Ilon, az a köny­­csepp, a­melyet a szemem ejtett, az utolsó volt, életben és azzal a szívemet vesztet­tem el. Nyugodjék meg sorsában. Fe­lejtsük el a történteket. Na maradjon szá­munkra egyéb, csak a visszaemlékezés ! — A visszaemlékezés ? — szólott szomorúan. Igen, így is jó lesz. Nem gon­dolni semmire, nem látni mást, csak az elmúlt édes emlékeket ! És az a tudat, hogy ezeket az emlékeket nem veheti el tőlünk senki sem ! — Fájdalmat okoztam önnek, bocsás­son meg. — Nem, csak őszinte volt, köszönöm, Isten önnel ! Megindult kifelé. Lekisértem, bese­gítettem a kocsiba, szó nélkül becsuktam a kocsi ajtaját és intettem a kocsisnak, mire az elindult. Egyedül maradtam. Úgy állottam ott, mint egy sziklaoszlop mozdulatlanul és bámultam az elvesztett boldogság után. aranybetűkkel irt latin szövegű sirirat, mely igy kezdődik: JOSEPHUS HAYDN Musiciorum advi sui princeps. (Haydn József kora zenészeinek fő­fejedelme) A sirirat az után röviden el­mondja élettörténetét és felemlíti a legne­vezetesebb triveit. Krisztus Hát szavát, a Teremtést. Az évszakokét «. t. b. s végül felemlíti, hogy Haydn 1809 ben helt meg, nem Kismartonban ugyan, de ez Eszter­­házyaknak a nagy zene-költő iránt érzett kegyelete i­e hozta a zeus költő földi maradványait és halála után 11 évre 1820 ban ismét nagy pompával temettette el ugyan e templom alatt levő estboltba, hova ha leszál­­ik, koporsója felett egy­szerű követ fognak találni, melyre nem írtak mást, mint nevét. Ha a herczegi kastélyba, működésé­nek és zenei diadalmainak helyére vissza­térünk, ott a levéltár sárguló iratai kö­zött egy elfakult rolianst találunk, melyet Haydn maga irt össze és a mely, mint a czímlapon maga megjegyzi, műveinek so­rozatát foglalja magában. Tényleg azon­ban ez összeállításban nincsenek meg Haydn összes művei, hanem van egy másik index, hol a későbbi karnagyok iparkodtak Haydn műveit lehetőleg össze­állítani. E mű réz nagy része a kastély templomának levéltári klcsét képezi, mert e zenei költeményeket nem csak itt szerzette Haydn, de itt is kerültek először színre és legnagyobb részben sajtó u­tán sokszorosítást nem nyervén, Haydn ez eredeti kéziratai a klassikus zenének valódi kincses házát képezik. Sajnos, hogy e gyűjteményből több zene költeményt megfoghatatlan módon eltüntettek. Többek között két nagy misét, melyet különösen az idevaló templom részéra irt s melyeket később a cs. és k. udvar gyűjteménye ré­szére könyvárusi ó­ra vettek meg. Van itt azonban még sok eredeti kézirat, mely a bécsi zene­írók részére még most is fo­g­onos kutatás tárgyát képezi s ezen kívül is sok rendjele, ki­tüntetései, érmei és más Haydn ereklye, melyeket a most uralkodó Esterházy herczeg neje kegyelettel összegyűjteni és abból az uradalom egyik itt levő házában egy Haydn szobát szándékozik létesíteni. Valóban megérdemli a nagy zene költő és a klassikus zenének ez édes atya, hogy egy egész század lefolyása után emlékeit megőrizzék. Kismarton, április 28. Németh Béla. Pécsi Napló 1902. május 1. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, április 30. A honvédelmi költségvetés tárgya­lását ma általános nagy érdeklődés mel­lett folytatták. A karzatok a zsúfolásig megteltek és megtelt a völgy is. Nessi Pál volt az első szónok s ugyancsak nem bizonyitotta be, hogy nincs szüksége a tanulásra, miként azt tegnap Fejérváry megjegyezte. Szóval: nem jól tudta a lecz­­két. Ezt a parlamenti biróság egyhangú­lag konstatálta. Rákosi Viktor lépett aztán a kated­rára és ehumorizálta az egész leczkéját, da a pártja tetszése mellett. Sipulusz ezúttal sem tagadta meg magát. Ötletei, élesei hatottak minden oldalon. Ezután valóban szép komoly beszéd következett: a Münnich Aurélé, a­ki az egész jobboldal folytonos, élénk tetszése mellett fejtegette a honvédség fejlődését és Fejérváry kiváló érdemeit. ♦ Részletes tudósításunk a következő : Elnök : Apponyi Albert gróf. A korvá­t részérül jelen vannak: Széll Kálmán, Fejérváry Géza báró. A mexikói szerződés. A Mexikóval kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó törvényjavaslatot a ház végleg elfogadja. A delegáczió, Kossuth Ferencz kijelenti, hogy pártja a régi hagyományhoz ragaszkodva a jelen évben sem vesz részt a delegá­­czióban, sem a választásban. Gruétabizottság, Elnök elrendeli a névszerinti sza­vazást a quótabizottság tagjainak meg­választására. A bizottság tagjaiul megvá­lasztottak: Fáik Miksa, Hadik János gr. Hegedűs Sándor, Hieronymy Károly, Hódossy Imre, Josipvich Géza, Láng La­jos, Major Ferencz, Scitovszky János, Tisza István gróf. A delegáczió. Következett a delegác­ió tagjainak megválasztása. A kvótabizottság rendes tagjaivá választottak: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Tivadar gróf, Békásd Gusztáv, Berzeviczy Albert, Bolgár Ferencz, báró Diniéi Ernő, Dániel Gábor, Dado­vics György, Desella Ernő, Fáik Mikes, F­uger Károly, Francisoi Henrik, Hadik Barkóczy Endre gróf, Hegedűs Sándor, Hiaronymi Károly, Hódoasy Imre, Jikalffy Imre, Josipovieh Imre, Klobusitzky János, Kristóffy Józse­f, Kubinyi Géza, Láng Lajos, Miklós Ödön, Münnich Aurél, Papp Géza, Porozol Dezső, Rosenberg Gyula, Sperecz Ferencz, Szemere Miklós, Szent­­iványi Árpád, Szerb György, Tallian Béla, Teleki Sándor gróf, Tisza István gróf, Zichy Jenő gróf, Wilczek Frigyes gróf, Rakovszky István, ifj. Zichy János gróf, Holló Lajos, Croh­olányi László. Póttagok lettek: Adamovich Béla, Bethlen Balázs gróf, Biró Lajos, Noposa Elek báró, Pu­dnar Ferencz, Sighy Gyula, Semsey László, Sző­s Pál, Talegdy József, Werner Gyula, Honvédelmi költségvetés, Wilczek Frigyes gróf. A t­örök béke korát még nem értük el, s mind­addig, míg ezen idő el nem követke­zik, mindan államnak arra kell törekedni, hogy hadserege minél erősebb szervezet­tel bírjon. A szabadságolásokat a nyári időszakban kellene eszközölni. A honvéd­ségnél a vallásosság fejlesztését kívánja. A katonai bíráskodás reformját a minisz­ter figyelmébe ajánlja. A költségvetést nem fogadja el. Nessi Pál a katonai bíráskodással kíván foglalkozni, melyre vonatkozólag a miniszter ígéretet tett, de ígéretét eddig még be nem váltotta. Száll Kálmán teg­napi szavaira r fi aktáivá, a királyi leiratot alkot­­mányellenesnek mondja. Fölemlíti, hogy a magyar királyi testőrség parancsnokává olyan lett kinevezve, aki nem magyar állampolgár, aki magyarul nem is tud. Ez világos megsértése a magyar alkot­mánynak, kéri tehát a minisztert, hogy e kérdésben minél előbb világosítsa fel az országot. Kifogásolja, hogy a honvéd­ségnél az előléptetés a német nyelv tudá­sától függ, és az oktatás, meg a társalgás nyelve német. Falhozza, hogy nem en­gedik meg a honvédeknek, hogy részt

Next