Pécsi Napló, 1902. május (11. évfolyam, 100-122. szám)
1902-05-01 / 100. szám
, hogy hol lakott Haydn, melyik volt háza, midőn a múlt század végén Merényi Lajos dr. herczegi levéltáros kezdeményezésére emléktáblával jelölték meg e házat és sikerült a lelkes hazafinak e német síko ▼árosban keresztülvinni, hogy ez emléktábla szövege magyar és ekkép hangzik: Haydn József háza *' '** ^ * 1766-1778. A halhatatlan polgárnak, kit daltermő lelke e szűk falak közül emelt a világ nagyjai közé. Kismartoni férfidalárda 1898. Ha a kastélyból délnyugatra húzódó utczákon oly távolságra megyünk, mint a mily messze Haydn háza áll, egy mesterséges dombra épült régi templomra bukkanunk , egyik oldalán egy kegyhelykápolnával. A főtemplom főbejáratánál, a kórus falazatának balodalán áll Magda síremléke A kápolnában a kismiséket (Kleine Messen) adták elő, míg a nagymiséket a hegyi templomban, mely a barokk népítészet egyik kiváló típusa. A templomban levő orgona (valamivel kisebb, mint a mi Lyerumi orgonánk,) még mindig ugyanaz, melyen Haydn játszott és amely előtt zenés miséit dirigálta. Ugyanezen hely az, hol Beethoven C miséjét a mesteri szerző karnagyi vezetése mellett először előadták. Midőn a jelenlevő Eszterházy herczeg, ki rendszerint az átellenes páholyból szokta volt hallgatni a zenés miséket, az előtte tisztelgő nagymesterhez igy szólt: — Ugyan édes Biethovenens, hogy tudott ily dőreséget komponálni! azóta közel egy század múlt el és e nagy mesterek tisztelői még most is ájtatos megilletődéssel zarándokolnak e helyre és tekintik meg a rozzant orgona kapott fekete billentyűzetét. Visszatérve Haydn síremlékéhez, ez mintegy 270 méter magas, tetejét egy líra díszíti, melyre azonban a kegyelet több széles szalagot rakván, alig látható. A halavány vörösszínű márványon van az Felálltam, megcsókoltam a kezét, miközben egy könycsepp hullott szememből. — Ön még mindig szeret — szólott és megragadta a kezemet — na tagadja, könnyezik. — Csak szerettem Ilon, az a könycsepp, amelyet a szemem ejtett, az utolsó volt, életben és azzal a szívemet vesztettem el. Nyugodjék meg sorsában. Felejtsük el a történteket. Na maradjon számunkra egyéb, csak a visszaemlékezés ! — A visszaemlékezés ? — szólott szomorúan. Igen, így is jó lesz. Nem gondolni semmire, nem látni mást, csak az elmúlt édes emlékeket ! És az a tudat, hogy ezeket az emlékeket nem veheti el tőlünk senki sem ! — Fájdalmat okoztam önnek, bocsásson meg. — Nem, csak őszinte volt, köszönöm, Isten önnel ! Megindult kifelé. Lekisértem, besegítettem a kocsiba, szó nélkül becsuktam a kocsi ajtaját és intettem a kocsisnak, mire az elindult. Egyedül maradtam. Úgy állottam ott, mint egy sziklaoszlop mozdulatlanul és bámultam az elvesztett boldogság után. aranybetűkkel irt latin szövegű sirirat, mely igy kezdődik: JOSEPHUS HAYDN Musiciorum advi sui princeps. (Haydn József kora zenészeinek főfejedelme) A sirirat az után röviden elmondja élettörténetét és felemlíti a legnevezetesebb triveit. Krisztus Hát szavát, a Teremtést. Az évszakokét «. t. b. s végül felemlíti, hogy Haydn 1809 ben helt meg, nem Kismartonban ugyan, de ez Eszterházyaknak a nagy zene-költő iránt érzett kegyelete ie hozta a zeus költő földi maradványait és halála után 11 évre 1820 ban ismét nagy pompával temettette el ugyan e templom alatt levő estboltba, hova ha leszálik, koporsója felett egyszerű követ fognak találni, melyre nem írtak mást, mint nevét. Ha a herczegi kastélyba, működésének és zenei diadalmainak helyére visszatérünk, ott a levéltár sárguló iratai között egy elfakult rolianst találunk, melyet Haydn maga irt össze és a mely, mint a czímlapon maga megjegyzi, műveinek sorozatát foglalja magában. Tényleg azonban ez összeállításban nincsenek meg Haydn összes művei, hanem van egy másik index, hol a későbbi karnagyok iparkodtak Haydn műveit lehetőleg összeállítani. E mű réz nagy része a kastély templomának levéltári klcsét képezi, mert e zenei költeményeket nem csak itt szerzette Haydn, de itt is kerültek először színre és legnagyobb részben sajtó után sokszorosítást nem nyervén, Haydn ez eredeti kéziratai a klassikus zenének valódi kincses házát képezik. Sajnos, hogy e gyűjteményből több zene költeményt megfoghatatlan módon eltüntettek. Többek között két nagy misét, melyet különösen az idevaló templom részéra irt s melyeket később a cs. és k. udvar gyűjteménye részére könyvárusi óra vettek meg. Van itt azonban még sok eredeti kézirat, mely a bécsi zeneírók részére még most is fogonos kutatás tárgyát képezi s ezen kívül is sok rendjele, kitüntetései, érmei és más Haydn ereklye, melyeket a most uralkodó Esterházy herczeg neje kegyelettel összegyűjteni és abból az uradalom egyik itt levő házában egy Haydn szobát szándékozik létesíteni. Valóban megérdemli a nagy zene költő és a klassikus zenének ez édes atya, hogy egy egész század lefolyása után emlékeit megőrizzék. Kismarton, április 28. Németh Béla. Pécsi Napló 1902. május 1. A képviselőház ülése. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, április 30. A honvédelmi költségvetés tárgyalását ma általános nagy érdeklődés mellett folytatták. A karzatok a zsúfolásig megteltek és megtelt a völgy is. Nessi Pál volt az első szónok s ugyancsak nem bizonyitotta be, hogy nincs szüksége a tanulásra, miként azt tegnap Fejérváry megjegyezte. Szóval: nem jól tudta a leczkét. Ezt a parlamenti biróság egyhangúlag konstatálta. Rákosi Viktor lépett aztán a katedrára és ehumorizálta az egész leczkéját, da a pártja tetszése mellett. Sipulusz ezúttal sem tagadta meg magát. Ötletei, élesei hatottak minden oldalon. Ezután valóban szép komoly beszéd következett: a Münnich Aurélé, aki az egész jobboldal folytonos, élénk tetszése mellett fejtegette a honvédség fejlődését és Fejérváry kiváló érdemeit. ♦ Részletes tudósításunk a következő : Elnök : Apponyi Albert gróf. A korvát részérül jelen vannak: Széll Kálmán, Fejérváry Géza báró. A mexikói szerződés. A Mexikóval kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozó törvényjavaslatot a ház végleg elfogadja. A delegáczió, Kossuth Ferencz kijelenti, hogy pártja a régi hagyományhoz ragaszkodva a jelen évben sem vesz részt a delegáczióban, sem a választásban. Gruétabizottság, Elnök elrendeli a névszerinti szavazást a quótabizottság tagjainak megválasztására. A bizottság tagjaiul megválasztottak: Fáik Miksa, Hadik János gr. Hegedűs Sándor, Hieronymy Károly, Hódossy Imre, Josipvich Géza, Láng Lajos, Major Ferencz, Scitovszky János, Tisza István gróf. A delegáczió. Következett a delegáció tagjainak megválasztása. A kvótabizottság rendes tagjaivá választottak: Andrássy Gyula gróf, Andrássy Tivadar gróf, Békásd Gusztáv, Berzeviczy Albert, Bolgár Ferencz, báró Diniéi Ernő, Dániel Gábor, Dadovics György, Desella Ernő, Fáik Mikes, Fuger Károly, Francisoi Henrik, Hadik Barkóczy Endre gróf, Hegedűs Sándor, Hiaronymi Károly, Hódoasy Imre, Jikalffy Imre, Josipovieh Imre, Klobusitzky János, Kristóffy József, Kubinyi Géza, Láng Lajos, Miklós Ödön, Münnich Aurél, Papp Géza, Porozol Dezső, Rosenberg Gyula, Sperecz Ferencz, Szemere Miklós, Szentiványi Árpád, Szerb György, Tallian Béla, Teleki Sándor gróf, Tisza István gróf, Zichy Jenő gróf, Wilczek Frigyes gróf, Rakovszky István, ifj. Zichy János gróf, Holló Lajos, Croholányi László. Póttagok lettek: Adamovich Béla, Bethlen Balázs gróf, Biró Lajos, Noposa Elek báró, Pudnar Ferencz, Sighy Gyula, Semsey László, Szős Pál, Talegdy József, Werner Gyula, Honvédelmi költségvetés, Wilczek Frigyes gróf. A török béke korát még nem értük el, s mindaddig, míg ezen idő el nem következik, mindan államnak arra kell törekedni, hogy hadserege minél erősebb szervezettel bírjon. A szabadságolásokat a nyári időszakban kellene eszközölni. A honvédségnél a vallásosság fejlesztését kívánja. A katonai bíráskodás reformját a miniszter figyelmébe ajánlja. A költségvetést nem fogadja el. Nessi Pál a katonai bíráskodással kíván foglalkozni, melyre vonatkozólag a miniszter ígéretet tett, de ígéretét eddig még be nem váltotta. Száll Kálmán tegnapi szavaira r fi aktáivá, a királyi leiratot alkotmányellenesnek mondja. Fölemlíti, hogy a magyar királyi testőrség parancsnokává olyan lett kinevezve, aki nem magyar állampolgár, aki magyarul nem is tud. Ez világos megsértése a magyar alkotmánynak, kéri tehát a minisztert, hogy e kérdésben minél előbb világosítsa fel az országot. Kifogásolja, hogy a honvédségnél az előléptetés a német nyelv tudásától függ, és az oktatás, meg a társalgás nyelve német. Falhozza, hogy nem engedik meg a honvédeknek, hogy részt