Pécsi Napló, 1902. augusztus (11. évfolyam, 175-199. szám)

1902-08-14 / 186. szám

1902. augusztus 14. Pécsi Napló 3 T. Kamarai tag Ur! A ma tartott rendkívüli kamarai ülés határozatából tisztelettel a követke­zőket közöljük: Azon kamarai tag Urak, kik a ka­marai koszorúnak az elhunyt elnök ra­vatalára leendő elhelyezésében részt venni óhajtanak, megkéretnek, hogy e czélból délelőtt háromnegyed 11 órakor a ka­marában megjelenni szíveskedjenek. A koszorú elhelyezése után a ka­marai tag Urak testületileg részvétüket nyilvánítják az elhunyt családjánál. Azon kamarai tag Urak, kik a ko­szorú elhelyezésénél részt nem vehetnek, de a részvétnyilvánításnál jelen lenni óhajtanak, megkéresnek, hogy pontban fél 12 órakor a felsősétatér nagy lépcső­jénél tartózkodjanak, a­hol a temetőből visszatérő küldöttséghez csatlakozhatnak. A temetést megelőzőleg délután fél 4 órakor a kamara nagy üléstermében gyász­ülés tartatik, mely kizárólag a boldogult elnök emlékének lesz szen­telve, melyen Záray Károly dr. az el­hunyt elnök felett emlékbeszédet fog tartani. Ezen ülésen nem kamarai tagok is részt vehetnek. Az ülés befejeztével fogatokon tes­tületileg kivonulunk a temetéshez. Megkéretnek a kamarai tag Urak, hogy mindkét végtisztesség tételnél lehe­tőleg teljes számban megjelenni szíves­kedjenek. A fogattal rendelkező tag Urak meg­kéretnek, hogy fogatukon szíveskedjenek megjelenni. Pécsett, 1902. augusztus 13. Dr. Záray Károly, Hoffmann Lajos, titkár,­a Je­nök. A pécsi kereskedelmi és iparkamara elnökének elhunyta alkalmából a következő gyászjelentést bocsájtotta ki: A Pécsi Kereskedelmi és Iparka­mara mély fájdalommal tudatja, hogy szeretett, nagyérdemű elnöke Littke József úr f. é. augusztus hó 12-én, életének 62-ik évében, elhunyt, kapja a háromszáz frankot . . . Megnéztem az órát: éjfél volt. Akkor már semmit sem lehetett csinálni, de reggel rögtön in­tézkedtem­­. . . Hanem a felvilágosító, bocsánatkérő levelet azonnal megírtam, majd a pénzt is beletettem és végül le­pecsételtem. Ezenközben az a halk hang megint az eszembe jutott és akkor újra úgy éreztem, hogy egészen a Jacques hangjához hasonlít. „Milyen különös is a visszaemlékezés működése az agyunk­ban !“ — mondottam magamban. „Hogy is juthatott az eszembe alvás közben Jacques hangja és neve ?“ Megnyugodva, lecsillapulva feküd­tem vissza ágyamba és nem gondoltam többé a sötét szobában suttogó hangra . . . nem, éppenséggel nem gondoltam többé rá . . . mindaddig, a­mig Baden-Badenből táviratot nem kaptam, hogy pénzes leve­lemet visszaküldés végett átadták a postá­nak. A szegény Jacques előtte való napon éjfélkor agyonlőtte magát. Ugyanabban a pillanatban, a m­ű­kor éjjeli lámpám pat­togva elaludt. . . Perignac itt köhintett egyet-kettőt, hogy a hangja megtisztuljon. — Szigorúan vigyázok arra, hogy a fiam tisztán tudjon írni, mondotta aztán fájdalmas mosolylyal. A boldogult hült tetemei i. é. aug. 14-én d. u. 5 órakor fognak a pécs-budai külvárosi temető kápolnájában beszen­teltetni s onnan örök nyughelyükre kí­sértetni, mely végtisztességtételre a ke­reskedő és iparos közönséget ezennel meghívjuk. Gyülekezés, illetve indulás a temetéshez d. u. pontban fél 5 órakor a kereskedelmi és iparkamarától. Áldás lebegjen az elköltözött em­léke felett, ki a közügyek lánglelkü harczosa, a hazai közgazdasági érdekek hivatott képviselője s e kamarának egy évtizeden át példás buzgalmu vezére volt. Pécsett, 1902. augusztus 12. Béke hamvaira! A pécsi Nemzeti Casino a következő gyászjelentést adta ki: A Pécsi Nemzeti Casino mélyen megrendülve tudatja, hogy szeretett al­­elnöke Littke József ur f. hó 12-én elhunyt. A casino ügyeinek vezetése és a társas élet fejlesztése körüli érdemei fe­lejthetetlenné teszik emlékét körünkben. Pécs, 1902. évi augusztus hó 13-án. Áldva legyen emléke ! — A pápa levele az uralkodó­­házakhoz. Róma egyik nagyobb, a Vati­kánhoz közel álló, lapjából vesszük át a következő hírt. A pápa az uralkodóházak rokonai közti házassághoz nem adja meg a dispenzácziót és azt ajánlja az uralkodó ház tagjainak: lépjenek főrangú arisz­­tokracziával házasságra. Hogy mennyiben éri el a pápa levele a czélt, az majd el­válik a jövőben. — Magyar név: Wramios József pécsi rendőrségi írnok családi nevének „Vadnai“-ra. — Stein Bernát (Béla) petroveszellói illetőségű, szigetvári lakos családnevének „Sugár”-ra kért átváltoz­tatását a belügyminiszter megengedte. — Tűzoltóink az egri kongresz­­szuson. Folyó hó 17-én kezdődik Eger­ben a három napra tervezett tűzoltókong­­resszus, amelyre a pécsi tűzoltóság három parancsnokot küld el. A kongresszuson részt vesznek Reed György városi taná­csos, főparancsnok, aki Trencséntepliczről megy Egerbe, ezenkívül Rostás Géza és Rueprecht Nándor parancsnokok, akik már ma az éjjeli vonattal elutaztak. —­­ Schwartz Frigyes dr.­­ a kö­nyörtelen halál ismét sírba döntött egy jeles férfiút, a­ki városunk polgárságának kiváló elismerésben élő kimagasló alakja volt s az orvosi karnak egyik legtehetsé­gesebb, legképzettebb tagja. Schwartz Frigyes dr., a városi közkórház tapaszta­latokban gazdag, tudós főorvosa hosszas betegség után ma hajnalban örök álomra szenderült. Mintegy másfél évvel ez­előtt szélhüdés érte s az­óta folytonosan emész­tette a halálos kór, mely agyrendszerét támadta meg s végre férfikora delén ki­oltotta életét. Schwartz Frigyes dr. váro­sunk nagyszorgalmu, tevékeny és áldásos működésű orvosa volt; egyike a legkereset­tebbeknek. A gyógyászat összes ágaiban bámulatos járatossággal birt s különösen a nőgyógyászat terén ért el nagy eredmé­nyeket s orvosi műtéteivel országos hír­nevet szerzett. Számtalanszor megtörtént, hogy a vármegye határain túl, messze fekvő városokból kapott meghívást, ő operálta annak idején Draskovics Iván grófot, a sellyei nagybirtokost, a mikor egy szalonka-vadászat alkalmával derékon lőtték. A műtétet teljes sikerrel hajtotta végre; a gróf meggyógyult. Ugyancsak ő operálta a gróf fiát is, a­ki golyós fegy­verrel egy szerencsétlen esés következté­ben előtte a koponyacsontjának egy részét. A fiatal gróf a műtét után közel más­fél évig élt. Ez operácziójáról annak idején csudadolgokat beszéltek. Rendkívül ügyes és szerencsés keze volt s tudása messze kimagaslott a mindennapiság köré­ből. Kórházi elfoglaltsága s nagy kiterje­désű magán praxisa mellett, melyet lelki­ismeretességgel s különös gonddal végzett, a közügyeknek is élt. Mint a város köz­törvényhatósági bizottmányának tagja szor­galmasan megjelent az üléseken s tevé­keny részt vett a munkában. A város díszének emelésére a Király-utczában, a nemzeti színház mellett két-emeletes palo­tát épített. Ezen kivül csinos bérházat emelt a gyár-utcza sarkán. Schwartz Frigyes dr. 53 évet élt s ez időnek leg­nagyobb részét a betegségben szenvedő emberiség bajainak enyhítésére, gyógyí­tására fordította, a­mivel ezreknek hálálát érdemelte ki. Halála általános részvétet keltett. Halt tetemét e hó 14-én, holnap, csütörtökön délután fél 4 órakor helyezik a Makár-szellőben lévő lakásából az izrae­lita sírkertben örök nyugalomra. Özvegye, gyermekei s nagyszámú rokonság gyá­szolják elhunytak . Restaurálják a siklósi várat. Az ódon siklósi vár, amely történeti em­lékeink egyik legérdekesebbje, úgy lát­szik , a másodvirágzás korszaka előtt áll. Hatalmas falait, amelyek még egészen jó karban vannak, óriási állvány és hágcsó­erdők veszik körül, melynek fokain csak úgy nyüzsög a munkás­nép. Vakolják, meszelik a rengeteg falakat, a melyek vakoló kanalat és meszelőt talán soha­sem láttak. A restaurálás munkálatait a várúr fia, Benyovszky Móricz gróf vé­gezteti, aki már évek óta a siklósi várban tölti az év nagy részét, lehet mondani: a várnak állandó lakója és mint baranyamegyei nagybirtokos, küzügyeink iránt is élénken érdeklődik. A restaurálás ezúttal a vár külsejével foglalkozik, de fokozatosan ki fog az terjeszkedni a vár belsejére is, mert bár a várépület állandó használat­ban és tűrhető állapotban van, egyes részei mégis pótlásra, hogy úgy mondjuk , modernizálásra szorulnak, hogy a vár­kastély a főúri kényelemnek és ízlésnek megfelelhessen. Úgy látszik, hogy a fiatal gróf a siklósi várban kényelmes, díszes családi fészket akar magának berendezni. Megyeszerte bizonyára örömmel vesznek tudomást e hírről, mert hiszen Benyovszky Móricz gróf felé mindenki rokonszenvvel és tisztelettel tekint és szívesen látják őt a Garák ősi fészkében és nyomdokain. Áraszszon it fényt Siklós régi falaira és tegyen hasznos szolgálatokat a megyének és hazának és a magyar fajnak, amelynek egyik legrégibb családjából származik. — Katonai szemle. Melzer Ferencz ezredes a 61. gyalogdandár parancsnoka tegnap Pécsre érkezett és ma szemlét tartott az 52. gyalogezred felett. — Agyontiporta a tehén. Pécs­­váradi levelezőnk Írja: Tegnap az itteni országos vásáron Ott János 68 éves pécs­­váradi lakos egy tehenet vásárolt. Útköz­ben, a­hogy hazafelé vezette Ott a jószágot, a tehén megvadult és a szarva köré kötött kötélen az öreg Ott Jánost maga után vonszolta. A megvadult tehén vezetőjét végre maga alá teperte. Mire néhány em­ber Ott János segítségére sietett, a sze­rencsétlen ember már halott volt. — Modern spekuláczió. Ma dél­előtt Spaurek Vincze 16 éves suhancz végigszaladt a tavasz­ utczán és ezenköz­ben hat háznál bevert több ablakot. A suhanczot többen üldözőbe vették és sikerült is nekik elfogni. Spaurek Vincze bevallotta, hogy őt Hliberics János üve­ges tót biztatta fel az ablakok beverésére.

Next