Pécsi Napló, 1902. augusztus (11. évfolyam, 175-199. szám)

1902-08-01 / 175. szám

e­ gyes állások, a­melyekben örökre meg­feneklik az illető, a­nélkül, hogy maga­sabb fizetésre számíthatna s még csak kárpótlékot se kap. Ez a lehető legna­gyobb méltánytalanság. Baranya vármegye törvényhatóságának segéd- és kezelő­­személyzete hangosabb fölkiáltás nélkül, csendben, zajtalanul magáévá tette az átiratokat s elhatározta, hogy a mozga­lomhoz hozzájárul s a Budapesten tar­tandó nagygyűlésen képviselteti magát. — Öngyilkos-jelölt a Herczeg­­gyárban. A Herczeg-gyár munkásait ma délután úgy egy óra tájban revolverlövés zaja zavarta meg munkájukban. A gyár egyik munkása Csendes Sándor akart meg­válni az élettől, amiért nézeteltérés támadt közte és egyik társa között. Öngyilkossági szándékát a gyár kapuja előtt hajtotta végre, azonban tette nem vált végzetessé, amennyiben az orvosok véleménye szerint sebe nem életveszélyes. Az öngyilkosjelöl­tet beszállították a városi kórházba.­­ A békéscsabai tanegyesület­nek augusztus hó 20-án rendezendő or­szágos tornaversenye iránt országszerte nagy az érdeklődés, a versenyt rendező bizottság minden lehetőt elkövet a verseny fényének és sikerének emelésére. Ver­senyszámai 5 arany­érem és 7 tisztelet­­díjjal vannak dotálva, ezen felül felkéret­tünk annak közlésére is, hogy a 100 yardos síkfutás és a 3000 méteres kerék­párverseny is értékes tiszteletdíjakkal lesz­nek dotálva. Az egylet eddigi egyszerűbb érmei helyett díszesebb kivitelű, művészi becsű érmeket veretett, a tiszteletdíjak pedig értékes ezüst tárgyakból fognak állani. E helyen is értesíti a rendezőség a versenyzőket, hogy a versenypálya lehen­gerelt agyagpálya lesz. A budapesti sport­egyletek mindegyike tekintélyes számmal lesz képviselve a versenyen, úgy hogy Békéscsaba a verseny alkalmával talál­kozó helye lesz az ország legjobb athletái­­nak és tornászainak. Vívóversenye pedig az amateurök méltó küzdtere leend. Neve­zési határidő augusztus 15-re Michnay Gyula művezető czímén Békéscsabára küldve. — Román és német munkások verekedése. Temesvárról jelentik a Ma­gyar távirati irodának. A dentai pusztán ma román és német mezőmunkások össze­szólalkoztak, mire a román munkások revolverből lövöldözni kezdtek. Hét mun­kás súlyosan megsebesült. A csendőrség helyreállította a rendet. Az ügyészség megindította a vizsgálatot. — Hildebrand főhadnagy meg­­kegyelmezése. Gumbinenből távírják nekünk, hogy Hildebrand főhadnagyot, a­ki Blaskovich főhadnagyot annak idején párbajban megölte és a­kit ezért két évi várfogságra ítéltek, kilencz havi fogság után a császár kegyelme következtében szabadon bocsátották. — Ellopott gyermek. Gátos Jó­zsef gépész törvényes utón vált el felesé­gétől. Tekintettel arra, hogy az asszony már a válóper ideje alatt sem élt erköl­csös életet, a törvényszék a férjnek ítélte oda a házasságból származó 3 éves kis leánykát. A válóper befejezése után Gátosné eltávozott Pécsről és azóta Udinében (Olaszországban) élt. Gátos most az ara­tási idő alatt faluban tartózkodik, ahol cséplést végez és kis gyermekének gon­dozását teljesen édesanyjára bízta, akivel különben együtt lakik. Három nap előtt Gátos anyjának Harcz-utczai házából el­tűnt kis unokája. Ezen a napon többen látták Pécsett Gátos elvált feleségét és igy biztosra veszik, hogy a kis leánykát saját édes­anyja lopta el. Az esetről je­lentést tettek a hatóságnál és Gátos fele­ségét tegnap este Fiuméban már le is tartóztatták. Leánykája vele van. Az asz­­szonyt a gyermekkel együtt Pécsre hoz­zák most. — Kirabolt postahivatal. Mint tudósítónk írja, szerdán éjjel 1 és 2 óra között eddig ismeretlen tettesek behatol­tak a magyar-bólyi Tóth Vilmos kör­jegyző által kezelt postahivatalba és onnét kivitték a Werth­eim-szekrényt a közeli mezőre. Megfelelő fúró eszközökkel ott kinyitották a szekrényt és megfosz­tották 990 koronát kitevő tartalmától. A pénz­szekrényben volt okmányokat, bélye­geket és levelező­lapokat, melyeknek érté­kesítésétől tartottak, széthányták, de azo­kat el nem vitték. A pécsi posta- és távirda-igazgatóság még tegnap vizsgálatot rendelt el; kiküldötte egyik hivatalnokát Magyar-Bolyra és az most a csendőrség­gel együtt keresi a tetteseket, mert azok bizonyára többen voltak. Eddig azonban eredmény nélkül. Nincs kizárva, hogy a hosszú-hetényi községi és a magyar­­bólyi postai betörők azonosak. — Fizetésképtelenség. Két egy­mással rokoni és kezességi kötelékben álló kereskedő-czég jelentette be hitele­zőinek fizetésképtelenségét, az Engel Ferencz Vilmos czég (tulajdonos Engel Kálmán) Szent-Lőrinczen és Engel Mór Vaiszlón. Mindkét czéget az elmúlt évben Amerikába szökött Engel Zsigmond, volt fakereskedő rendítette meg. Mindkettő mindent elkövetett, hogy ügyeit rendezze, de nem bírták tovább. 100—100,000 korona tartozásuk van, melyekre az aktívák nem nyújtanak kellő fedezetet. A pécsi pénz­­piacz jelentékenyen érdekelve van. A leg­közelebbi napokban értekezletet tartanak a hitelezők és kísérletet fognak tenni a­ békés egyezségre. — A napszúrás áldozata, Tóth Józsefné 69 éves cserkuti lakost szerdán estefelé holtan találták kinn a mezőn. Az asszony mellett a földön egy nagy bögre feküdt, a­melyben ebédet vitt a mezőn dolgozó munkásoknak, de a­kikhez már nem juthatott el. Az asszony váratlan ha­lála gyanúsnak tűnt fel és így azonnal értesítették erről a hatóságot, mely a hulla felbonczolását elrendelte. A bonczolásnál megjelentek: Finkey Pál pécsi trvsz. vizsgálóbíró, Jellassich István dr. trvsz. orvos és Blau Adolf dr. járásorvos. A bonczvizsgálat megállapította, hogy Tóth Józsefné halálát napszúrás idézte elő. — Este a sétatéren. Az esti kor­zók közül kétségkívül fekvésénél és egyéb viszonyainál fogva is a legkedvezőbb és legkellemesebb hely a sétatér. Közel van, mintegy a város középpontján, aztán a levegő is tiszta, egészséges A közönség fel is használja, sűrűn látogatja esténként vacsora után, egész családok kimennek, s szórakoznak ott 10 óra tájáig. Az utóbbi időben azonban, több panaszró levél sze­rint, amiket hozzánk intéztek, visszás álla­potok uralkodnak ott fenn a sétatéren. Sok kellemetlen inczidens zavarja meg a sétálókat, úgy, hogy több család már kény­telen volt a sétatéri esti korzójáról lemon­dani, mert inkább sétálnak másfelé, ahol nem bolygatja meg a rendet holmi túl víg ifjúság. A panaszlevelek szerint esténként 8—10 fiatalember összeverődik s aztán neki eresztik a vic­czek egész sorozatát, amik persze a sétálókra vonatkoznak. Hogy e vic­czek közt van elég olyan, melyik éppen nem hízelgő, azt említeni sem kell. Majd letelepedve két-három padra, éktelen fütyülésbe fognak. Hogy minél nagyobb legyen e hatás, mindegyikük mást-mást fut, a sétálók legnagyobb boszúságára. Amikor meg a közönség 10 óra felé oszla­dozni kezd s csak itt-ott látni még valakit, aki a tiszta, üde levegőt és a szép estét élvezi, még jobban fölhúzzák a szellemi csatorna zsilipjeit és ekkor kezdődik még csak az igazi elmésség. Természetesen ezt meg már éppen nem lehet végig hallgatni. — Nem akarjuk elhinni, hogy azok a fiatalemberek irántszándékosan tegyék azt a közönség elriasztására. Valószínűleg nem is gondolják meg, micsoda dolgokat visz­nek végbe s mennyire illetlen viselkedés az a jelenlevő, különösen hölgyközönséggel szemben. Ha valaki figyelmeztetné őket, aligha tennék meg. Ha meg készakarva cselekszik, akkor tényleg kívánatos, hogy a rendőrség a legerélyesebb intézkedést foganatosítsa velük szemben, amit a be­küldött levelek kérnek is. Erre azonban, ezek után, azt hisszük nem lesz szükség. — Osztrák és magyar sörgyárak. Nálunk, bármennyire emelkedett is az utolsó években a sörfogyasztás és ezzel párhuzamo­san a sörgyártás is, mégis még gyermek­éveit éli a sörtermelés, arányban Ausztria termelésével. Egy nem is elsőrangú osztrák sörgyár, mely ott van Lincz közelében, a ziffi sörgyár nagy ünnepséget csapott az elmúlt héten annak örömére, hogy ebben az évben termelése elérte a 150.000 hec­­tolitert. A ziffi sörtermelés jelentékeny megnövekedése az egész vidéknek ünnepe volt, melyre Linczből elhozatták a katona­bandát és kivilágos­ kivirradtig tartott a vig mulatozás. Ismételjük, a ziffi sörgyár nem elsőrangú, talán a pécsi gyárak közül is egyik vagy a másik hasonló jó italt ter­mel és mégis ily termelést érhet el egy falusi sörgyár, míg a mi sörgyárosaink, bármily közkedvelt legyen is termékük, egyenként évi 15.000 hectoliternél nagyobb mennyiséget nem igen termelnek, mert azt nem tudnák elhelyezni. Különben is már az elmúlt évben visszament nálunk a termelés, bár a borfogyasztás sem emelkedett. Hiába, Bajorország után a legjelentékenyebb sörtermelő és sörfo­gyasztó Ausztria az ő nagyszámú tarto­mányaival egyetemben. Pilsen egymaga különben több sört termel, mint egész Magyarország. De az is igaz, hogy a pilseni sör szép perc­entjét épen Magyar­­országon fogyasztják el. Csakis június hónapban nálunk az egész országban 50.000 hectoliterrel kevesebb sört termel­tek, mint az előző év ugyanezen hónap­jában Tavaly júniusban a magyar gyárak 119.639, ezen évben pedig csak 69.121 hectoliter sört termeltek, ami óriási visszaesés. Ennek megfelelően az elmúlt év június havában söradó és sör­­pótlék czimén 1.544.556 koronát bevéte­lezett a kincstár, ezen évben pedig csak 877.762 koronát. 1900. szeptember 1-től június végéig a magyar sörgyárak 1.253.813, 1901. szeptember 1-től 1902. június 30-ig pedig csak 994.698 hectolitert termeltek az ország sörgyárai. A kincstár jövedelme eddig 16 millió koronáról 13 millióra szállt le, ami ijesztően nagy kü­­lönbözet. Magyarországon most összesen 95 sörgyár van, melyek az utolsó évben 1.367,645 hectolitert termeltek. Ausztriá­ban ugyanekkor 1388 sörgyár, 18.891,586 hectoliter sört termelt, a német biroda­lomban pedig 18.800 sörgyár van, melyek 1901-ben 70.625.811 hectolitert, 1.384.000 hectoliterrel többet termeltek az előző évnél. Az évi emelkedés itt tehát na­gyobb, mint nálunk az egész termelés. Ott a közönség fél olyan árban kapja a jóval jobb sört, mint nálunk, de az adó egy­harmadát sem éri el a mi söradónk­nak, melyet most a pénzügyminiszter, ezen visszaesést látva, jelentéktelenül le akar szállítani. Pécsi Napló 1902. augusztus 1.

Next