Pécsi Napló, 1902. november (11. évfolyam, 251-275. szám)
1902-11-21 / 267. szám
i Bélát és Krasznay Ferenczért, hogy kér ,jenek elégtételt Fejérvárytól. Kubik bement az ülésterembe és intett Fejérváry minisz- ternek, hogy beszélni akar vele. Fejérváry erre izgatottan ezt válaszolta Kubiknak: — Tudom, miről van szó, nem fogok elégtételt adni! Kubik erre azt mondotta Fejérvárynak, hogy a dolognak mégis valamelyes formát kell adni, miért is szükséges, hogy Fejérváry nevezze meg segédeit. A szünet alatt azután Kubik és Krasznay visszavonultak tanácskozni Fejérváryval. Fejérváry báró Nessi segédeinek, Kubiknak és Krasznaynak kijelentette, hogy Nessit nem akarta sérteni, mire az ügyet befejezettnek nyilvánították. A magyar iparművészeti társulat választmánya Ráth György elnöklete alatt ülést tartott. A választmány elhatározta, hogy elkészítteti a társulat alapítójának s első elnökének, Trefort Ágostnak, volt elnökének, Lipthay Béla bárónak, Zsolnay Vilmosnak és Kelety Gusztávnak arczkép-plakettjeit. Elhatározták egy nagyszabású nyilvános tárgysorsjátéknak rendezését s ezért kérvényt intéz a társulat a pénzügyminiszterhez, hogy ezt engedélyezze. — A pécsi szüret eredménye. A városi fogyasztási hivatalnál már az öszszes bortermelők kötelességszerüen bejelentették a szüretelés eredményét és igy megtudjuk, hogy míg az 1901. évben az összeredmény 16.000 hectolitert ért el, 1902-ben a kedvezőtlen viszonyok daczára is már 18 000 hectoliter bort szüreteltek a pécsi szőlősgazdák, de még ezt az eredményt se tartjuk kielégítőnek, mert a pécsi szőlőhegyen, mely nagyjában már rekonstruálva van, kedvező szüret esetén 40.000 hectoliteren fölül kellene szüretelni, mikor egy szőlősgazda van, Jankovics Hugó, aki egymaga 2500 hectoliter bort szüretelt. Utána jön Teleki Zsigmond 657 hectoliterrel, Engel József fia 821, Erreth János 278, Reinfeld Imre 255, Präger János 240, Sillay Béla 203, Ludwigh Károly és Radocsay Imre mindegyik 200, majd Berecz Károly 175, Linke L. 172, püspöki uradalom 160, I. Engel Adolf 148, Follért Ferencz 147, Vicze György 146, Nagy Gadó József 138, Ratkovics Károly 130, Krisztián György 123, Mazaly József 120, Ritter József 118, Kovácsics Antal 116, Ors Gáspár 115, Szeifritz István 112, Sipőcz Istvánná 110, Igalics Radivoj 105 és Oblath Adolf 103 hectoliterrel. Jelentékeny közgazdasági tényezőnek a pécsi szüret, különösen mikor a bornak se megfelelő ára, se kereslete nincsen, sajnos még nem tekinthető, mert pénzben kifejezve a szüret eredménye alig becsülhető többre 600 000 koronánál és mi az a tenger sima tükréhez képest, mikor a bortermeléssel alig foglalkozó Nagyváradon is ezen évben 9766 hectoliter must termett. Jelentékenyebb volt ezen évben is a pécsi szőlő értékesítése, mely évrőlévre emelkedő, de szőlősgazdáinknak a szőlőkivitel érdekében történendő szövetkezése esetén annál inkább fokozható lenne, mert a pécsi muskotály-szőlőnek konkurrencziája alig van és azt tényleg a fejedelmi asztalokon is szívesen látják. — A pécsi ev. ref. lelkészi állás betöltése. A pécsi ev. ref. egyház tanácsa alig bocsátotta ki értesítését a pécsi lelkészi állás betöltése tárgyában, a hívek között nagy élénkséget keltett az ügy. Arról van ugyanis szó, hogy választás, vagy meghívás útján töltsék-e be az állást. Amint a lelkes közhangulatból kivehető, Nyáry Pált kívánják meghívni, aki az ev. ref. egyháznak minden tekintetben dísze, büszkesége. Mint helyettes lelkész fungált itt a fiatal pap s kiváló egyéni tulajdonaival, finomságával, kedvességével, tehetségével, tudásával, hazafias érzületével és szellemével ideérkezésének első heteiben megnyerte a híveket. Mindannyian élénken emlékezünk Nyáry Pál alakjára, kellemes orgánumára, szívhez szóló, szép szavaira, amikor a Majláth-téren fölállított tribünön a Kossuth-ünnep alkalmával közreműködött. Rendkívül rokonszenvesen, nagy tetszéssel fogadta a közönség. A pécsi ev. ref. egyház hívei ragaszkodnak Nyáry Pál nevéhez s biztosra vehető, hogy őt hívják meg a lelkészi állásra. A meghíváshoz szükséges, hogy a jogosult választóknak legalább kétharmada egy jelöltben állapodjék meg. Kívánatos tehát, hogy a hívek írásban fejezzék ki: kit akarnak meghívni az állásra s kell, hogy e nyilatkozatokat zárt borítékban Varga Nagy István, egyházközségi főgondnokhoz (Pécs, Indóház-utcza) minél előbb, de legkésőbb deczember hót-ikéig eljuttassák. — Adományok a népkonyhára, Grosz Antal üszögi földbirtokos 100—100 koronát juttatott hozzánk a jótékony nőegylet által föntartott népkonyha és az izraelita népiskola mellett föntartott tápintézet részére. Mindkét összeget rendeltetési helyére juttatjuk. — A népkonyha javára Perczel Béláné 100 koronát adományozott, amely adományokért a nőegylet választmánya ezennel köszönetet mond. — Mérnöki kamara. A mérnöki czimmel napról-napra több visszaélés történik. Soha mérnöki szakiskolát nem látott emberek is használják ezt a czimet, természetesen nem önámításból, hanem, hogy másokat ámítsanak s olyan munkákra kapjanak megbízásokat, amelyeket tulajdonképpen csak diplomás mérnökök végezhetnének. Építkezést, földmérést, tagosítást derűre borúra intéznek, vezetnek s a czímmel való visszaélés csak akkor derül ki, ha egy egy jól sikerült ügylet a büntető törvényszék elé kerül. Budapesten aránylag kevesebb a mérnöki czimmel való szélhámoskodás, de annál tömegesebben fordul elő a vidéken. A mérnökök több ízben sürgették már a baj orvoslását s most kamarai szervezet létesítésével akarják a többek között a mérnöki czim használatát is rendszabályozni. A szervezkedési akcziót már megindították s eziránt aláírási iveket köröznek. — Adomány templomépitésre. Normann Gusztáv gróf a pécsi egyházmegyéhez tartozó Petrijevee község temlomának kibővítésére 12.000 koronát adományozott. — A magyar bánya- és kohóvállalatok egyesületének választmánya Chorin Ferencz dr. elnöklete mellett tartott ülésén elhatározta, hogy az egyesület a városok vízvezetékének építése érdekében a belügyminiszterhez, továbbá a vicinális vasutak építése, illetve a helyi érdekű vasúti törvény megvalósítása iránt a kereskedelmi miniszterhez és végül az arany-beváltás körül előforduló visszaélések meggátlása végett a pénzügyminiszterhez felterjesztést intéz. Az ülésen a fővárosi vámtarifa ügyében a budapesti kereskedelmi s iparkamarában tartott értekezleten az egyesület képviseletében ki- küldött Déry Károly és Lázár Pál jelentést tettek eljárásukról, amelyet tudomásul véve, elhatározta a választmány, hogy az egyesület tovább is erélyesen tiltakozik a méltánytalan tarifaemelés ellen. Ugyancsak a kamarában tartandó kiviteli értekezletre az egyesület Déry Károly, Veith Béla és Lázár Pál igazgatókat küldte ki. Elhatározta ezután a választmány, hogy az újévkor a Selmeczbányáról a fővárosba átteendő „Bányászati és Kohászati Lapok“ ez időtől kezdve az egyesületnek hivatalos lapja leend, amelynek közgazdasági részét Fodor Ferencz, az egyesület titkára fogja szerkeszteni. Végül tudomásul vették, hogy a végrehajtó bizottság hétfőn tartott ülésén a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének 300 korona segélyt szavazott meg. — A „Pécsi Tanító-Egylet“ választmányi ülése. Az állami tanítók fizetési tervezete, mely a lapok útján a tanítóság tudomására jutott, nemcsak az állami tanítók, de a haza összes tanítóinak körében a legkeserűbb csalódás érzetét keltette föl. Az állami tanítók sérelmük orvoslására e hét én Budapesten, mintegy 1500-an jöttek össze s egy értelemmel, egy akarattal tiltakoztak a fizetési tervezet ellen. A fővárosi tanítók e hó 16-án a „Magyar Tanítók Otthoná“ban tartott gyűlésük alkalmával, hozzájárultak az állami tanítók mozgalmához. A „Pécsi Tanító Egylet“ választmánya is méltányosnak tartotta, hogy ezzel az ügygyel foglalkozzék s e hó 19 én a belvárosi fiúiskola irodájában ülést tartott, amelyen a választmányi tagok csaknem teljes számmal megjelentek. Mihálovics Antal egyesületi elnök megemlékezett megnyitó beszédében az állami tanítók sérelméről s azt részletesen ecsetelte, nyilatkozatra kéri fel a választmányt, hogy ezen ügyben minő álláspontot foglaljanak. Schmidt Boldizsár népisk. igazgató szép és tartalmas beszédben említést tett a tanítóság jobb javadalmazása ügyében kifejtett évtizedes küzdelméről, a választmány elé azzal az indítványnyal lépett: „Mondja ki a választmány, hogy az állami tanítókkal kapcsolatban rendeztessék a községi és felekezeti tanítók fizetése is és ennek keresztülvitele iránt felhivatik a Tanítók Országos Bizottsága, hogy ezen ügyben még a folyó évben hívjon össze egyetemes tanítógyűlést.“ Schneider István felügyelő-igazgató ezt az indítványt két részre kívánja osztani, mivel az idő rövidsége miatt egyetemes tanítógyűlés összehívását nem tartja kivihetőnek, de különben is más elbírálás alá esik az állami és más a községi és a felekezeti tanítók fizetésének rendezése, indítványozza: 1. Jelentse ki a választmány az állami tanítók országos egyesületének, hogy a tervezett fizetésrendezést méltánytalannak és sérelmesnek tartja s hozzájárul az állami tanítók e hó 9-én tartott gyűlésük alkalmával elfogadott propozíciójukhöz. 2. Mondja ki a választmány, hogy a községi és felekezeti tanutók fizetésének rendezése épp oly, vagy tán még kívánatosabb, mint az állami tanítóké, ez okból felhívandó az országos bizottság, miként hasson oda, hogy e tárgyban a jövő évben egyetemes tanitógyűlést hívjon egybe. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott és e hó végén tartandó rendkívüli közgyűlés tárgysorozatába felvétetik. — Szűnik a typhus. A vármegye egyes községeiben szórványosan mutatkozott typhus, mely a múlt hónap második felében emelkedőben volt, de járványszerűen sehol se lépett föl, a folyó hó első felében erősen redukálódott. A hatóság intézkedett, hogy a Pécs város szomszédságában lévő községekből, ahol csak egyetlenegy typicus eset fordult elő, élelmiszereket ne hozzanak be a pécsi piacra. Ez most már tárgytalanná válik, amenynyiben a legtöbb községben megszűnt a betegség. — Tolvajlás az utczán. Ma délután a szigeti országúton egy suhancz odalopódzott egy hölgy mellé, aki egy fiatal emberrel ment, és a hosszú lánczon lelógó óráját le akarta csípni. A fiatalember észre vette, megragadta a suhany czot a nyakánál s egymásután vagy 5 — 6 pofonnal fölszentelte az arczát, amely va- Pécsi Napló 1902. november 21.