Pécsi Napló, 1903. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1903-01-29 / 23. szám

2 mellett csak rückwertskoncentrifungra le­het számítani ! Felkiáltások: Ehhez értenek ! Udvary: Nem a császárt kell emle­getni a magyar katonának, hanem kirá­lyát és a magyar hazát. Nem fogadja el a javaslatot. (Helyeslés. Szónok leül.) Endrey jegyző: Gróf Zichy Jenő ! Udvary: Még egy határozati javas­latot akar benyújtani. Követeli a jelen javaslatnak a napirendről való levételét és az ujonczemelés nélkül való újabb benyújtását. Zichy Jenő gróf: Nyilvános pályáján soha egyebet nem tett, mint azon töreke­dett, hogy az ország üdvét és fejlődését mozdítsa elő. (Helyeslés az ellenzéken.) Sajnálja, hogy Széll Kálmán miniszterel­nökkel, barátjával ellenkezésbe kell jutnia, de mikor ő a kormányra jutott, bízott nemes idealizmusában és azt hitte, hogy ilyen súlyos törvények nem jutnak többé a ház elé. (Elénk tetszés balról.) Ily súlyos terhekkel járó javaslatokat, mint a benyúj­tottak el nem fogadhat. (Zajos éljenzés és taps az ellenzéken.) Rakovszky István: Hol a többi nemzeti párti? Gróf Zichy Jenő: Ma a képviselőnek más utasítása nincs, mint saját lelkiisme­rete. A választóinak azt ígérte, hogy a katonai terhek felemeléséhez nem fog járulni és ő ez ígéretét betartja. (Zajos helyeslés balról.). Felkiáltások : Sokan megígérték, a volt nemzeti pártiak is megígérték! Nem tartják be ? ! Zichy Jenő: Csak azt cselekszi, a­mi az országra üdvös és hasznos. Ezek a javaslatok a nemzet törzsvagyonát támad­ják már meg. Mit mondanak a kérvények? 35 törvényhatóság mondja, hogy ez áldoza­tok már elviselhetetlenek. És ily körülmé­nyek között nyújtanak be és tartanak fenn ily javaslatokat. De tiltja elfogadni e javas­latot a legális érzés is, a­melyet apostoli királyunk iránt viseltetik. Nem akarja, hogy összedüljön az ország és koldusok legyünk (Zajos éljenzés, taps az ellenzéken.) Deák is mondta, hogy mindenkinek olyan morálja van, mint a­milyet alkot magának. Neki egy morálja, egy útja van, a­mely a nemzet fejlődéséhez, felvirágozásához vezet. A nagyhatalmi állást emlegetik. Igen, de a többi állam politikája belterjes, azokban meg van az anyagi jólét, de mi szegények vagyunk. (Zaj, Fejérváry mi­niszter közbe­szól valamit.) Az ígérgeté­sekben már nem hisz. Látja, hogy mindig a régi nóta járja. Ezt a politikát nem he­lyesli, le is vonja ebből a konzekvencziát és miután ebben a pártban nincs többé helye, abból kilép. A javaslatot ismétli — nem szavazza meg. (Hosszas taps, éljen­zés az ellnzéken.) Szünet után Bernáth Lajos függet­lenségi szintén a javaslatok ellen beszél és tiltakozik a nagy tehertöbblet ellen. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter: Három határozati javaslatot nyújtottak be eddig. Az azokban kifejezett óhajokra reflektálni akar. A­mik­ az ön­álló magyar hadseregre vonatkoznak, ar­ról szólani nem akar. Ez nem fejezi ki a nemzet többségének óhaját, sem a prag­matika szankc­ióból nem folyik. De a hadügyi kormány nem zárkózik el bizo­nyos nemzeti követelések elől. Felkiáltások a szélbalon: Új dolog­­ Fejérváry, a­mennyiben azok a közös hadsereg megbontására nem vezet­nek. A kivánságokat 3 kategóriába so­rozza. Az elsőben a közel­jövőben telje­­sítendőket, a másikba azokat, a­melyek a legközelebbi időben teljesíttetnek és eset­leg a védtörvény módosításánál fognak megtörténni, a harmadikba azokat, a­melyek egyelőre nem teljesíthetők. Az elsőhöz tartozik a katonai perrendtartás, a­melyet lehetőleg nemsokára már be fog nyújtani. A második a zászlókérdés. A közös hadsereg zászlóit és jelvényeit híven a közös kapcsolathoz fogják megcsinálni, illetve a kérdést megoldani. A­mi a magyar tiszteknek a magyar ezredekbe való áthelyezését illeti — erről van a Felség­nek egy rendelete, a­melyet végrehaj­tani fognak. A hadügyi kormányzat el­állott attól a követeléstől, hogy a pót­­tartalékosokat hosszabb időre behívja. (Helyeslés.) A­mi a két éves szolgálati időt illeti, ő Felsége elrendelte, hogy a hadügyminisztérium e kérdést tanulmá­nyozza és mielőbb javaslatot tegyen. (Zaj.) Hát ez sem tetszik? (Élénk helyeslés jobb­ról.) A magyar katonai intézetekben a magyar nyelv kötelező tantárgy lesz. (Helyeslés.) A katonai reáliskolákban a hét két napján kötelező a magyar társal­gási nyelv. (Általános élénk helyeslés.) A­mi a magyar nyelvet illeti továbbá, a véderőtörvénynél annak érvényt fognak szerezni. (Csak ígéret!) A­mit én ígérek, azt meg is tartom. Meggyőződhettek arról. Ne vesztegessék az időt, hanem tegyék lehetővé a javaslatok elfogadását. (Élénk helyeslés jobbról.) Következtek az interpellácziók. Melczer Vilmos a szeben megyei száj és körömfájás tárgyában előterjesztett interpellácziójára Darányi Ignácz földmivelési minisz­ter megnyugtató választ adott. Nyomtatványok elárusítása. Benedek János a belügyminiszterhez intézett interpellácziójában kérdi, hogy mivel indokolja azon intézkedését, hogy a „Budapest világváros* czimü könyv utczai elárusítását megengedte, míg ellenben a „Kossuth Lajos, a magyar lantos“ czimü hazafias könyv utczai elárusítását nem engedte meg. Hogy egyezteti ezt össze a sajtószabadsággal ? Széll Kálmán miniszterelnök feleli, hogy a sajtószabadságot mindig tisztelte és tiszteli és soha az ellen nem vétett. Ami a jelen dolgot illeti, utána fog nézni. De őt semmi kicsinyes szempont nem vezette az elárusítás betiltásánál. Valószínű, hogy mert nem jótékony czélú a könyv, azért nem engedték meg az elárusitást. Kéri a választ tudomásul venni. (Helyeslés.) Benedek nem veszi tudomásul. Széll replikája után a választ tudo­másul vették. Holnap folytatják a katonai javasla­tok tárgyalását. Pécsi Napló 1903. január 29. Hírrovatunk. Pécs, január 28. — Királyunk és a szász trón­örökösnő. Ő felsége, a király is beleszólt immár a szász trónörökösnő szerelmi re­gényébe. Egész szigorával sújtja a kötel­meiről megfeledkezett főherczegnőt, mivel a „Budapesti Közlöny“ mai számában egészen szokatlan, de annál világosabban megérthető formában a következőkben ad hírt: A­mint halljuk, a császári és apos­toli királyi felsége, ama teljhatalmánál fogva, a­mely Őt, mint a legmagasabb Uralkodóház Fejét megilleti, akként ren­delkezett, hogy mindazon jogok, tisztelet­tételek és kiváltságok, a­melyek a Szász­ország trónörököse , királyi Fenségének nejét, mint született osztrák főherczegnőt, eddig megilleték, felfüggesztessenek és hogy ez a felfüggesztés hatályban marad­­j­­on azon esetben is, ha a bekövetkező válóper — a német birodalmi polgári tör­vénykönyv 1577. §-ában szabályozott — ama következményekkel járna is, hogy a herczegné ismét eredeti családi nevét nyerné vissza. Ezen legfelső rendelkezés következtében el van tehát tiltva attól, hogy ezután a császári herczegnő és fő­­herczegnő, Magyarország stb. királyi her­­czegnője czimével éljen és hogy a szüle­tésénél fogva őt megilletett főherczegi czimert a főherczegi jelvényekkel to­vábbra is használhassa. Nem illeti meg őt többé a császári és királyi Fenség czime sem és reá nézve megszűnnek az ezen minőséggel összekötött tiszteleti jogok is. Mivel bizonyosra vehető, hogy a drezdai delegált bíróság ki fogja mondani a válást, így elveszti Giron nyelvmester kedvese a férje által kölcsönzött rangot és czímet is, most már az a kérdés merül föl, váljon hogy hívják a volt trónörökös­nét a válás kimondása után, miután se szász trónörökösné, se osztrák és magyar főherczegnő nem lehet! A király legfelső elhatározása után most már szó se lehet visszatérésről. A Habsburg-család rövid időközben két tagját zárta ki magából és amint az itt közölt rendelkezésből látható, ennek meghozatalában a szász trónörökös­­­­nének része nem volt. A király egysze­rűen megfosztotta a családja tagjait meg­illető minden jogtól és ezzel ítélkezett is a­­ volt herczegnő fölött. Bécsből telegrafálja tudósítónk, hogy a Budapesti Közlönynyel azonos híradás jelent meg a bécsi hivatalos közlönyben is. Azt hiszik, hogy Lujza herczegnő most Gironnal együtt az evangélikus vallásra fog áttérni. — Izabella főherczegnő egy pécsi művésznőnek. F. hó 12-én, mint azt annak idején megírtuk, Frigyes főherczeg meghívására Opris Valéria kisasszony, Opris Péter pécsi posta és távirda igazgató leánya is részt vett a főherczeg pozsonyi kastélyában egy hangverseny keretében a teljes számban együtt levő főherczegi csa­lád és meghívott vendégeik jelenlétében. Akkor mindjárt élőszóval megköszönte a főherczegi pár a fiatal művésznő játékát, ma pedig Kotz báró főudvarmester Iza­bella főherczegnő megbízásából gyé­mántokkal gazdagon kirakott smaragd gyűrűt küldött Opris Valériának, mely küldeményhez azon kérelmet csatolta a főudvarmester, „fogadja e ügyeimet szí­vesen emlékezetül azon élvezetes estére, melyet ő cs. és kir. Fenségeiknek kitűnő hegedűjátékával azoknak pozsonyi kas­télyában szerzett“. A mi fiatal művész­nőnk bizonyára legkedvesebb emlékei kö­zött őrzendi meg a főherczegi pár szives figyelmének és meleg elismerésének ezen látható jelét. — Előléptetés. A kereskedelem­ügyi miniszter, Vörös Hiador m. kir. államvasuti fő­ellenőrt, pécsi forgalmi főnököt a II. fizetési fokozat 2-ik osztá­lyából az első osztályba léptette elő. — Ülések a vármegyénél. Baranya­­vármegye közigazgatási bizottsága február hó 10-én tartja rendes havi ülését. Utána a mohácsi László-közkórház igazgató­­választmánya tart ülést. — Kitüntetések. Ő Felsége Cséti Ottó főbányatanácsos és a selmeczi bányá­szati és erdészeti akadémia nyugalmazott tanára törvényes utódainak, a tanári pá­lyán, valamint a föld- és bányamértani szaktudomány előmozdítása körül szerzett­­ érdemei elismeréséül, a magyar nemessé­

Next