Pécsi Napló, 1903. március (12. évfolyam, 49-73. szám)
1903-03-27 / 70. szám
4 erejéig. A kaposvári fiók giroforgalma is meghaladja már a 22 millió koronát. A kaposvári épület és telek értéke 137.672 kor. 35 fillér. A pécsi bankfiók folyton fokozódó forgalma daczára egyike a kevés zsellérfiókoknak, amelyeknek még nem telik saját épületre. A pécsi bankfiók váltóbirálói Auber Gyula, Eizer János, Erreth Kálmán, Hoffmann Lajos, Kindl József, Krausz Béni, Krausz Mór, Krausze Ignácz, Reinfeld Imre, cs. Schapringer Gusztáv, Szauter Gusztáv, Szeifricz Antal. — Baranyaiak a tisztviselők mozgalmában. Az ország hatvanhárom vármegyéjének tisztviselői, segéd- és kezelőszemélyzete által rendezett nagy értekezleten, mely tegnap délután Pest vármegye dísztermében tartatott meg, Baranya vármegye is igen szépen volt képviselve. Jelen voltak: Szenge Ferencz főjegyző, Jeszenszky Lajos árvaszéki elnök, Nagy Jenő főügyész, Waniss Sándor, Horváth István, Jilly Győző főszolgabirák, Vadnai Jenő I. al-, tb. főjegyző, Benyovszky Manó, Lehel Győző árvaszéki ülnök, Német Károly, Molnár Kázmér szolgabiró, Várady Ferencz h. főlevéltáros. A baranyai küldöttség a „Vadászkürt“-be szállott s a föntartózkodás idejét együtt töltötték. Az előértekezleten Szenge Ferencz és Vadnai Jenő vettek részt, másnap a nagy értekezleten testületileg jelentek meg. Az ülés lefolyásáról, a határozati javaslatról s a miniszterelnöknél való tisztelgésről lapunk más helyén adunk értesítést. E helyen csak a baranyaiak küldöttségéről írunk. Első napon megtekintették a főváros egyes újabb látnivalóit, este a Népszínházban „Bob herczeg“ nyolcvanharmadik előadását, másnap az új országházat, este a Vígszínházban „Miczi herczegnő“-t. A küldöttség egy része az éjjeli vonattal, a másik rész a mai délutáni gyorsvonattal tért vissza azzal az édes reménnyel, hogy talán mégse veszett kárba ez az út. Nem sikerült öngyilkosság. Ács Ferencz 46 éves napszámos tegnap este 9 órakor szőllő-utczai lakásának udvarán, egy félreeső helyen felakasztotta magát. Tettét még idejekorán felfedezték és igy élve levágták a kötélről. Az életnek megmentett öngyilkosjelöltet most lakásán ápolják. Tettének okát nem tudják. — A zsöllye-bérlet kérdéséhez. A következő sorokat vettük: A „Pécsi Napló“ szerdai száma „mi lesz most“ felirattal a napi hírek között, humorosan ír a tőzeg-zsöllye tulajdonosok fatális helyzetéről és mintegy szemrehányáskép jelzi, hogy miért mentek át egyes háztulajdonosok a régi rendszerről a tőzegre, mely a maga iparengedély nélküliségében és városi rendszabályok hiányában most oly kérdést teremtett, mely dolgot ad még a hatóságnak is. Jó, hogy tőzegről van szó, mert a kérdés a maga meztelenségében előtárva teljes szagtalanságot biztosít legalább az ügynek! Hogy miért mentek át a háztulajdonosok? Oly kérdés, melyre könnyű a feleletet megadni. A tőzegzsöllyék hirdetéseinél orvosok ajánlata szerepelt, mint olyan nyilatkozat, melynek feltétlen hitelt kellett adni és melyben azt hiszem, egy zsöllye tulajdonos sem csalódott. Oly intézmény meghonosításáról volt szó, mely nemcsak közegészségügyi, de ipari érdekeket is érintett! A város a kihordást engedélyezte, legalább fel kell tenni, hogy engedélyezte, mert köztudomásúlag tűrte, hisz újonan épült házaknál a tőzeg-elesette bejelentéseket tudomásul vette, azok felállítása ellen nem gördített akadályt. De tudmással kellett bírnia, azért is, mert a fazekak kihordása szabályozva volt, kizárólag csak a szorosan vett kora reggeli órákra szorítkozott és a lerakodási helynek is fiktív megállapítva kellett lennni, mert ez a város közegészségi és köztisztasági, tehát közérdekét szorosan érintette. Azon kérdés tehát, hogy volt-e a vállalkozónak iparengedélye, vagy sem, a zsöllye-bérlőknél kérdés tárgyát sem képezhette, mert oly szállítási vállalatról volt szó, melyről Pécsett mindenkinek, tehát a rendőrhatóságnak is okvetlen tudomása volt. Beáll azonban a kritikus helyzet, hogy ajkihordás felmondatott. Mi történik most ? Hogy rendőrhatósági közbelépést igényel a kérdés megoldása, az bizonyos, mert a folaliák kérdését nem szabad már közegészségügyi szempontból sem, minden egyes zsöllye-tulajdonos eljárására bízni ! Legalább átmenetileg a rendőrhatóságnak intézkedni kell, mert pöczegödör rendszerre átmenni időt igényel, miután sok helyen technikai kérdések nehézsége indokolta a zsöllye-rendszer behozatalát. Különös véletlen összetalálkozása azonban az argumentumoknak a jelen eset. „Somogyvármegye“ 12. sz. legutolsó lapja most közli az O. M. G. E. okiratát a vármegyei törvényhatósághoz, melyben felhívja figyelmét a fecatiák trágyaértékére és kimutatja a tőzegelés óriási nemzetgazdasági horderejét közegészségügyi és ipari érdekből bírálva a kérdést. Felemlíti, hogy Losoncz városa 1894 óta tőzegel, minek folytán évi halálozása 18%/c-al csökkent, mi ott évente 50 emberéletet jelent. A tőzegelés rendszeres keresztülvitele hazánkban 80 millió méter mázsa fekakompost termelést jelentene, melynek kihatása a mezőgazdaságra oly kérdés, mely nemcsak figyelmet, de erélyes közbelépést igényel. Az O. M. G. E. a tözegipar felkarolása érdekében felterjesztést tett a földmivelés, kereskedelem, belügy és honvédelemi miniszterekhez, kérve a támogatást a tözeggyártás előmozdítása és az összes nyilvános intézeteknek tőzeg-klozetekkeli felszerelését. Kéri, reámutatva azon közegészségügyi és nemzetgazdasági érdekekre, melyek a tőzegipar fejlődéséből várhatók és felkérte az ország összes vármegyei gazdasági egyesületeit a tevékeny közreműködésre. Ez az átirat most jelent meg, akkor, midőn Pécs sz. kir. város zsölye-tulajdonosai a haladás útját szem előtt tartva, azon kérdés előtt állanak, hogy menjünk Ázsiába vissza! Csak menjünk vissza uraim! Pécs sz. kir. város fertőzött talaján nem segít már egykét zsölye-tulajdonos nyító törekvése. A kanalizálást már tanulmányozzák, talán meg is oldják. A tőzegipar és vele a fecal compost értékesítése oly kérdés, mely a múlté és nem a jövőé ! Az ördögbe is! Iparunk van, mezőgazdaságunk úgy is túlsokat termel, a közegészségügy pedig virágzik ! Nem késik soká az uj temető, mert ez a kérdés legalább már meg van oldva. egy zsöllye-bérlő. — A pécsi kölcsönsegélyző-egylet szerdán tartotta meg rendes évi közgyűlését a városház közgyűlési termében. A látogatott gyűlést Aidinger János kir. tanácsos vezette. Fekete Mihály intézeti ügyész felolvasta a felügyelő-bizottság jelentését, mely az üzleti eredményt a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági viszonyok közt elég jónak mondja. A közgyűlés a felügyelő-bizottságnak, az igazgatóságnak, valamint a tisztviselői karnak elismerést szavazott. A 127.243 kor. 35 fillért tevő tiszta évi nyeremény felosztására nézve egyhangúlag elfogadtatott a felügyelőbizottságnak indítványa, hogy: 410 korona különböző jótékony czélra fordítandó, egyegy részletre 374 korona fizetendő, 4607 kor. és 59 fillér pedig a tartalékba helyezendő. A népkonyhának 50, a pécsi jótékony nőegyletnek 30, az izr. jótékony nőegyletnek 30, a rokkantak nyugdíjintézetének 50, az egyházi zeneegyesületnek 50 koronát adományozott az egyesület. A megüresedett igazgatósági tagsági helyek betöltésére leadott szavazatokat egy, Taizs József, Neumann Ignácz és Krausze Ignácz tagokból álló szavazatszedő bizottság vette át. Megválasztottak: Csukás Zoltán (uj), Hotter Nép. János, Jankovics József, Novotarszky Miksa (uj), Hamerli Imre, Ors Gáspár, Gőbel Kálmán, Hischter Mór (uj) és Kremling Károly. Szavazatokat kaptak még : Lederer Ferencz, Krisztián József, ifj. Vogi. Nép. János, Beck Gyula és Ferenczy László dr. A lejárt könyvecskék beváltása már ma megkezdődött. — Eljegyzések: Szuly Aladár dr., Szuly János pécsi ügyvéd fia eljegyezte Pelzmann Margit kisasszonyt, a budapesti Pannónia-szálloda vendéglő bérlőjének, Pelzmann Ferencznek leányát. — Klein Sándor pécsi kereskedő jegyet váltott Platschek Jetta kisasszonynyal, Platschek Vilmos fővárosi kereskedő nővérével. — Gruber József bükösdi kántor-tanító eljegyezte Pécsett Fleischer Lenkét, Fleischer János leányát. — Szalonkavadászatok. E hő 24-én nagy szalonkavadászat volt Fónagy József szegzárdi vadászterületén. A vadászaton többek között részt vett Széchenyi Sándor gróf főispán, Perczel Dezső, Apponyi Géza gróf, Dőry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Fördős Vilmos tőügyész s még néhányan. Dolnji-Miholjacon, mint tudósítónk írja, az elmúlt hét végén voltak a szalonkavadászatok, melyeken részt vettek Gromon Dezső államtitkár, Majláth József, György és László grófok, Inkey nagybirtokos, Mihalovics Dömötör és Antal nagybirtokosok, Hauer báró alezredes és a vadászszemélyzet. A szalonkavadászat eredménye gyengébb volt, mint más években, mert jóval kevesebb snepf került a puskások elé, mint más években. — Lukácsán a közalapítványi uradalom vadászterületén ma és holnap tartják meg a szalonkavadászatokat, melyen részt vesz Pécsről Aidinger János kir. tanácsos volt polgármester és képviselő is. A halott hazatérése. Schön Jenő szigetvári fiatal, alig 21 éves kereskedőt pár héttel ezelőtt Lussin-Piccoloba hozták, hogy ottan megrongált egészségének helyreállitása végett huzamosabb időt töltsön. A jó tengeri levegő azonban már nem használt az ifjúnak Betegsége roszszabbra fordult, mig végre most vasárnap kiszenvedett. Az elhunyt holttetemét Fiuméba szállították a „Zagreb" gőzösön s miután ottan az egészségügyi bizottság a hivatalos vizsgálatot megejtette, az államvasutak vonalán tovább vitték Szigetvárra, hol szerdán az ottani családi sírboltban óriási részvét mellett örök nyugalomra helyezték. Az elhunyt egyetlen fia volt jómódú édesatyjának, aki Gyöngyös - Mellékről Szigetvárra ment lakni, hogy ott folytatott gabonaüzletében fia is tevékenységi kört találjon. Az erőteljes fiatalember ezelőtt másfél évvel meghalt és most elragadta a halál szerettei köréből. — Betörés Barcson. Fried Lajos barcsi kereskedő üzleti helyiségét f. hó . 24-ére virradóra ismeretlen tettesek kirajzoltak. A raktár egyik ajtaja az udvarra nyílik. A jelek arra mutatnak, hogy ezen vidékre lerándult Papakoszták egészen nyugodtan végezték munkájukat a lámpavilág mellett. A raktárból elvittek 20 végszövetet és szines glottot, nagy mennyiségü férfi inget, női sálokat, 20—25 férfi kalapot. Aztán betörték az üzleti helyiségbe vezető ajtót, fölfeszítették a pénztárt s magukhoz vették az ott talált 30 korona aprópénzt, 60 korona áru postai értékezikket, 4 darab aranygyűrűt és Pécsi Napló 1903. márczius 27.