Pécsi Napló, 1903. április (12. évfolyam, 74-98. szám)
1903-04-01 / 74. szám
XII. évfolyam. Szerkesztőség: Munkácsy Mihály utcza 25. Telefon 109. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadóhivatal (Részvénynyomda): Boltivköz 2. Telefon 27. Arda, 1903. április 1. 74. (3414.) szám. Felelős szerkesztő: LENKEI LAJOS. Előfizetési árak: Egész évre 24 korona. Félévre 12 kor. Negyed évre 6 korona. Egy hóra 2 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Nyilt-tér sora 60 fillér. Dr. Tolnai vizgyógyintézete Pécsett, (Sétatér.) Ny ITVA, Jelentkezők felvétetnek reggel 7-8-ig, d. u.3-5 óráig. A kongregácziókról. Pécs, márczius 31. Vészi József és Blaskovich Ferencz szabadelvűpárti képviselők erősen polemizálnak a külföldi kongregácziók dolgában. Egyik a „Budapesti Naplóban“, a másik a „Hazánkban.“ A „Budapesti Napló“ kétségenkívül, a „Hazánk“ állítólag szabadelvű. De ez a körülmény reám nézve mindegy. Én el akarom mondani a véleményemet ebben a fontos körkérdésben, s el is mondom fentartás nélkül, s a fentebb emlegetett polémiát csak kiindulópontul használom. Vészi a kongregácziók, Blaskovich a galicziai zsidók beözönlése ellen küzd, én pedig, mind a két fajtájú népvándorlás ellen. Blaskovich abban a hitben él, hogy a kongregácziók bevándorlása abszolúte nem veszedelmes, sőt sok tekintetben üdvös, hasznos és kivánatos. Vészi ellenkező véleményen van s álláspontját Blaskovich következőleg ítéli meg. „A katholikus szerzeteknek ily megítélésében a felekezeti elfogultságnak és szabadkőműves gyűlölködésnek oly fokát látom, milyet még Vésziről sem tételeztem fel.“ Lám, én nem vagyok se felekezeti ember, se szabadkőműves s én a franczia kongregácziók beözönlését mégis épp oly veszélyesnek s megakadályozandó dolognak tartom, mint a galicziai zsidók bevándorlását. Ezt pedig a következőleg okolom meg. Idegen nemzetiségű egyéneknek, idegen állampolgároknak a nevelés és tanítás testületi gyakorlására egy nemzeti államban engedély nem adható. — Akármilyen buzgó katholikus, akármilyen erényes, erkölcsös és példás életű egyének, de nem magyarok! Mi pedig hazánk határai között csak nemzeti oktatást tűrhetünk meg. Hogyha pedig a kongregácziók nem tanítanak, akkor ugyan mit művelnek? Semmi olyast, amire itt szükség volna! Az idegen kongregácziók tehát jobb, ha máshova telepednek. Igen fényes, igen dicsőséges szerephez juthatnak például Afrikában, ahol sok a kulturteendő. Abban is Vészi nézetéhez hajlok, hogy a szerzetesrendek túlszaporodása közgazdaságilag káros és veszedelmes. Én jártam Spanyolországban, ahol ez intézmény példátlanul túltengett. Én nagyon rokonszenvezek művelt, derék, hazafias szerzetesekkel, de ha oly rengeteg számban lennének körünkben, mint például Spanyolországban, akkor közéletünk vizei úgy járnának, mint a tenger vizei a túlságos sótól: ihatatlanokká válnának. A szerzetesrendek, épp elegen vannak Magyarországon. Dicséretes, becsületes, nemes és hazafias munkát végeznek. Becsüli is, szereti is, tiszteli is őket a magyarság. De se nem becsülné, se nem szeretné, se nem tisztelné őket, ha annyian volnának, hogy minden tizedik ember az országban valamelyik kongregáczió kötelékébe tartoznék ! Spanyolország koldus azért, mivel földjének javarésze, jövedelmének roppant kontingense papok és barátok kezeibe foly, mert hát abban is igaza van Vészinek, hogy a szerzetesrendek túlnyomó nagy része csak fogyaszt, de — legalább anyagiakban — semmit sem produkál, tehát közgazdaságilag kárára van az államnak. Tanítórendjeink munkás, derék, hasznos és hazafias intézmények. Ha tehát szükség volna valaha ezen irányban szaporítani az erőket, akkor meglevő rendjeinknek kellene nyújtanunk a terjeszkedés feltételeit, nem pedig idegen, hazátlanná vált s a nemzetközi felekezetiség tiltott műveiben való részvétel okából saját pátriájából számkivetett elemet akczeptálni. Én, megvallom, épp úgy idegenkedem a szükségtelen és áldatlan ultramontanizmus, mint a galicziai áramlás befogadásától. Jól nézne ki ez az ország, ha épp akkor, mikor a munkás, produktív elem Amerikába vándorol, akkor az inproduktív szerzetesrendek, meg a galicziai zsidók tömegesen bevonulnának ! Jöjjön be olyan népség, melynek munkája érték. Fogyasztó van itt amúgy is elég, jöjjenek olyanok, kiknek tevékenysége révén szaporodik a közvagyon. Itt a lakosság lelki gondozása pontosan el van látva. Püspökségek, plébániák, szerzetesrendek virágoznak s hazafias, nemzeti, szent hivatást töltenek be. Hanem éppen elég belőlük. A sok a jóból is sok. Közrehatásuk is lényeges a közdologra. — Több, erősebb, intenzívebb befolyás tán nem is volna üdvös? Szóval: egészen rendén vagyunk mi itt. Papságunk, szerzetesrendeink, szóval egész egyházi berendezkedésünk megfelelő és elegendő. Az idegen kongregácziókra nincs tehát semmi szükség, sőt azoknak bevándorlása egyenesen káros és ártalmas volna. Távol van tőlem, hogy ezt a katholikus szempontokból imám. Jöjjenek be a Paulinusok. Tárt karokkal fogadjuk ezt az ősi magyar rendet, mely itt fogant e magyar földön, azután, innen kiveszett s átszármazott a külföldre. Jojjojv vissza -fez, atörténelmi érdétfiekkelbiró magyar Véna s én ünnepelni fogom bevonulását, mint hazafi és katholikus. — De a saját hazájuk szabadsága és törvényes intézményei ellen konspiráló és ellenszegülő barátok és apáczák asilumává ne legyen ez az ország! A szabadság hirdetőire, a felvilágosodás előharczosaira, a modern művelődés munkásaira van itt szükség, de egy keleti Spanyolországot ne csináljon senki a mi szegény magyar hazánkból! Azért hát lényegileg igaza van Vészinek a barátokat illetőleg s lényegileg igaza van Blaskovichnak a galicziai zsidókat illetőleg. Én mindkettőjükhöz csatlakozva azt mondom: se franczia barát, se galicziai zsidó, hanem dolgos, tevékeny, szorgalmas munkás elem áradjon be hozzánk s akkor majd boldog, virágzó és irigyelt lesz szeretett Hungáriánk ! Kaffehr Béla. A vármegye közgyűlése. Baranyavármegye köztörvényhatósága legközelebbi évnegyedes rendes közgyűlését április hó 14-én tartja. Az alispán e közgyűlésen jelenti be, hogy a belügyminiszter a rendelkezési alap létesítésére és a nyugdíjalap följavítására megszavazott V*—Vs, összesen 1 százalékos pótadót jóváhagyta. Igalics Radivoj vármegyei főpénztáros és Szebényi Simon árvaszéki kiadó nyugdíjaztatásának ügye is ez alkalommal kerül napirendre. Rákóczy szobrára az alispán 100 korona megszavazását