Pécsi Napló, 1903. április (12. évfolyam, 74-98. szám)
1903-04-01 / 74. szám
t ajánlja. Mohács nagyközség kiszgyámi állást szervez. Az állandó választmány a vármegye központi és járási székházainak tatarozása és helyreállítása tárgyában javaslatot terjeszt elő s közel száz kisebbnagyobb fontosságú községi ügy kerül a közgyűlés elé. A meghívót az alispán csütörtökön bocsátja ki. A képviselőim Méss. — Saját tudósítónk távirata. Budapest, márczius 31. Borús időben gyülekeztek a parlament elé a vidéki küldöttségek, amelyek állandó hátterét képezik ma már a katonai javaslatok tárgyalásának. Az ülést is épen a fogadtatások miatt Dániel Gábor alelnök nyitotta meg és több napirend előtti felszólalást jelentett be. Előbb azonban harsány éljenzés hangzott fel. Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta a készfizetések felvételéről szóló javaslatokat. Ezzel is szaporodott a teendők száma. A kormány újabb és újabb bizonyságát adja szorgalmának és bizonyságot szolgáltat arra, hogy a kisebbség uralmát éljük akkor, amidőn a számos fontos teendőt az obstrukció miatt el kell odázni. Rátkay felszólalása nyomán a bírói kar függetlensége is szóba került ma és Lukács pénzügyminiszter biztosította a bírói kart arról, hogy anyagi függetlensége a kormány óhaja. A katonai javaslatok ellen Csávolszky Lajos és Pichler Győző beszéltek. * Részletes tudósításunk, itt következik : kisírók !-Dániel Gábor.' 9. A kormány részéről jelen vannak : Széll Kálmán, Lukács László, Cseh Ervin, Wlassics Gyula és Darányi Ignácz. Elnök megnyitja az ülést és bemutatja az irományokat. Lukács László pénzügyminiszter benyújtja a készfizetés felvételéről, a koronaérték megállapításáról szóló, 1892. XVII. t.-czikk további kiegészítéséről és végül az érem- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött újabb szerződésről szóló törvényjavaslatokat. (Élénk éljenzés jobbról, általános tetszés.) Elnök jelenti, hogy Pozsgay és Rátkay napirend előtt fel fognak szólalni. Pozsgay Miklós: A minap interpellácziót nyújtott be a középiskolai tanárok beosztása tárgyában. Miután a szombati hivatalos lap közli a tanárok magasabb beosztását, interpelláczióját visszavonja. (Helyeslés.) A bizottsági ülések. Rátkay László a pénzügyi bizottság tegnapi üléséről szól, amely szerinte határozatképtelen volt, mert csak heten voltak jelen, holott rendkívül fontos dologról volt szó: a bírói kar fizetésrendezéséről. A bírói kar függetlenségének megóvása volt napirenden és mégis határozatképtelen bizottság döntött ebben az ügyben a bírói kar rovására. Egész sereg igazságügyminiszteri tisztviselő volt jelen, sőt a tudósítást is igazságügyminiszteri hivatalnok csinálta, bizonyára ez az oka annak is, hogy a lapokban megjelent kommüniké hibás. A bírói kar függetlenségének érdekében felszólalt képviselőknek Lukács László pénzügyminiszter szerinte rendkívül sérelmes választ adott. A többek közt azt mondotta, hogy a birói kart nem helyezi külön, hanem egy rangba sorozza az adminisztratív tisztviselőkkel. Amikor 1893- ban a birói kar fizetését emelték, arra nézve a pénzügyminiszter azt mondta, hogy csak Szilágyi Dezső egyéni súlya idézte ezt elő. Ez egyaránt sérelmes Szilágyira, mint Plószra. Lukács László pénzügyminiszter: Bízza azt reánk! Rátkay: Rájuk is bízza, csakhogy kifogásolja Plósz miniszter válaszát, melyben kijelentette, hogy nem kívánja az egyéni súlyra alapított külön helyezését a bírói karnak. Azt is mondta Lukács miniszter, hogy az ország pénzügyi viszonyai olyanok, hogy a pótlólag javasolt 436.000 koronányi összegért sem vállalja el a felelősséget. (Nagy zaj balról.) Pozsgay: Hát a czivilista emelésért garantíroz ! Barta Ödön: A katonai követelésekre semmi szava nincs! (Folytonos zaj.) Rátkay: Hát azokat a milliókat, amelyekről azt sem tudjuk, mennyi lesz és amelyeket katonáék követelnek, azokért garantiroz? (Nagy zaj.) Egyrészről azt kívánja, hogy az elnök figyelmeztesse a bizottságokat, hogy tartsák be a határozatképességre vonatkozó szabályokat és hogy a bizottságokon esküt tett gyorsírók legyenek. (Helyeslés a szélbalon.) Lukács László pénzügyminiszter: Rátkay az ő tegnapi beszédét gyűlöletes mezbe öltöztette, holott arra semmi oka sem volt, mert azt, amit mondott, a nyilvánosság előtt is mindenkor elmondhatja, nincs mit restellnie sem. Őppen a bírói kar függetlensége érdekében emelt szót és a fizetésjavítást is ezért adják meg neki, de ugyanez áll az adminisztratív tisztviselőkre is. Nem akarja, hogy ezek munkaképességét a mellékjövedelmekkel, illetve mellékes foglalkozásokkal megbénítsák. (Helyeslés.) Erre törekedett a kormány. Ami a határozatképességet illeti, sajnálja, hogy a bizottsági tagok nem szorgalmasabbak, de erről nem tehet. A feljegyzésekben sincs hiba, mert az nincs eltiltva. Végül ami Piusz minisztertársát illeti, bízza azt Rátkay reá, majd ketten elintézik az ügyüket. (Helyeslés jobbról.) Rakovszky István: A házszabályokhoz szólva, kifogása van az ellen, hogy kormánypárti képviselők jegyezgetnek a bizottságokban, mert ez az oka, hogy a tudósítások tendenciózusak. Baj az is, hogy egyszerre két bizottság is tart ülést, hogy felelhessen meg az ember kötelességeinek ? Vagy tiltsák el a bizottságok részleges nyilvánosságát, vagy pedig legyen ott teljes nyilvánosság. Szederkényi Nándor mentegetőzik amiatt, hogy mint a bizottság tagja, tegnap nem vette észre a bizottság határozatképtelenségét. Elnök: A bizottságok elnökeinek a dolga, hogy a határozatképességet megállapítsák. A katonai javaslatok. Csávolszky Lajos: Az önálló magyar nemzeti hadsereg felállítását követeli. Mint alkotmányos polgár kérdi, kérték-e ezt alkotmányosan a királytól? És megtaagadta-e ezt a király ? Nem. Tehát a kormányban van a hiba. Szemere Miklós beszédét bírálja, amelynek egyik fele sírásra, a másik fele vigadásra késztet. Vagy Szemere logikájában, vagy a politikájában van a hiba. Hogy követelményeink teljesítve nincsenek, annak a hűtlen tanácsosok az okai. Kergesse el a király e hűtlen tanácsosokat, akik kifosztják az országot. Elnök ezért Csávolszkyt rendreutasítja. Csávolszky Lajos végül határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a 67. XII. t.-czikk oda módosítandó, hogy az ország önállósága minden irányban érvényesíttessék. Szünet után. Pichler Győző beszél a katonai javaslatok ellen. Apponyi Albert gróf foglalja el az elnöki helyet. Pichler szerint utóbb sem volt tiszta választás, mert a választáskor nem tudták, hogy újabb katonai terheket akarnak a nemzetre róni. A képviselőházat fel kellett volna előbb oszlatni, mielőtt a javaslatokat idehozták. Hogy a nemzet ezt nem tudta, utal a küldöttségekre, amelyek napról-napra Apponyihoz jönnek. Egy hang jobbról: Elég baj! (Óriási zaj a szélbalon ) Xubik, Visontai: Ki volt az ? Ki kiáltotta ezt? Papp Zoltán a padot veri: Ez hazaárulás ! Ez már abszurdum! (Nagy zaj.) Xubik: Hogy mernek ilyet odaát mondani ? Hallatlan ez. Elnök folyton csenget. Kéri Pichlert, folytassa beszédét. Pichler: Erre a közbeszólásra nem válaszol. Elég baj, hogy a szabadelvűpártban ilyen hang is akad. Azt vitatja, hogy a kormány négy évi kormányzása alatt nem készítvén elő a katonai terhekre vonatkozó követeléseket, nincs joga azokat előterjeszteni. Más fontosabb javaslatokat kellene tárgyalni. Pichler beszéde közben Csabányi átkiált a jobboldalra néhány beszélgető képviselőhöz : Mit lármáznak. Wolfner visszakiáltja: Mi köze hozzá. Elnök inti Gabányit, ne avatkozzék elnöki dolgokba. — De az elnök nem látja, mit csinálnak a jobboldalon. — Látok mindent — mondja az elnök — Gabányi ne oktasson. Ezután Pichler folytatva beszédét kijelenti, hogy a kormány pressziót akar gyakorolni az ellenzékre, midőn az államtisztviselők fizetésjavítására vonatkozó törvényjavaslatot nem terjeszti elő. Majd a nemzeti párt programmjáról szól, melyet az uralmon levő kormánypárt sohasem valósíthat meg. Apponyi — úgymond — ma is közelebb áll a függetlenségi párthoz, mint például Andrássy Gyulához, kitől a függetlenségi pártot tengernyi távolság választja el. Végül Apponyihoz fordulva kijelenti, nyilatkozzék már a javaslatokról. Kijelentéseit az egész nemzet várja. Pécsi Napló 1903. április 1. Április 1-től uj előfizetést nyitunk a Pécsi Jasslóra. Előfizetési árak: Egy hóra ... 2 korona. ( Két ., ... 4 ., Negyedévre . . . „ Azokat a t. ez. előfizetőinket, akiknek előfizetése márczius hól-énejárt, arra kérjük, hogy a megrendelést mielőbb újítsák meg, nehogy a lap küldése fennakadást szenvedjen. Lakóhely-változtatás alkalmával úgy helybeli, mint vidéki előfizetőink régi lakóhelyüket is tudatni szíveskedjenek. A Jumtatvány számot ingyen küldünk. "