Pécsi Napló, 1903. április (12. évfolyam, 74-98. szám)

1903-04-01 / 74. szám

t ajánlja. Mohács nagyközség kiszgyámi állást szervez. Az állandó választmány a vármegye központi és járási székházainak tatarozása és helyreállítása tárgyában javas­latot terjeszt elő s közel száz kisebb­­nagyobb fontosságú községi ügy kerül a közgyűlés elé. A meghívót az alispán csü­törtökön bocsátja ki. A képviselőim Méss. — Saját tudósítónk távirata.­­­ Budapest, márczius 31. Borús időben gyülekeztek a parla­ment elé a vidéki küldöttségek, a­melyek állandó hátterét képezik ma már a katonai javaslatok tárgyalásának. Az ülést is épen a fogadtatások miatt Dániel Gábor alelnök nyitotta meg és több napirend előtti felszólalást jelentett be. Előbb azonban harsány éljenzés hang­zott fel. Lukács László pénzügyminiszter benyújtotta a készfizetések felvételéről szóló javaslatokat. Ezzel is szaporodott a teendők száma. A kormány újabb és újabb bizonyságát adja szorgalmának és bizonyságot szolgáltat arra, hogy a kisebbség uralmát éljük akkor, a­midőn a számos fontos teendőt az obstrukc­ió miatt el kell odázni. Rátkay felszólalása nyomán a bírói kar függetlensége is szóba került ma és Lukács pénzügyminiszter biztosította a bírói kart arról, hogy anyagi független­sége a kormány óhaja. A katonai javaslatok ellen Csávolszky Lajos és Pichler Győző beszéltek. * Részletes tudósításunk, itt következik : k­isírók !-Dániel Gábor.' 9­­. A kormány részéről jelen vannak : Széll Kálmán, Lukács László, Cseh Er­vin, Wlassics Gyula és Darányi Ignácz. Elnök megnyitja az ülést és bemu­tatja az irományokat. Lukács László pénzügyminiszter benyújtja a készfizetés felvételéről, a koronaérték megállapításáról szóló, 1892. XVII. t.-czikk további kiegészítéséről és végül az érem- és pénzrendszerre vonatko­zólag kötött újabb szerződésről szóló tör­vényjavaslatokat. (Élénk éljenzés jobbról, általános tetszés.) Elnök jelenti, hogy Pozsgay és Rát­kay napirend előtt fel fognak szólalni. Pozsgay Miklós: A minap inter­­pellácziót nyújtott be a középiskolai tanárok beosztása tárgyában. Miután a szombati hivatalos lap közli a tanárok magasabb beosztását, interpelláczióját visszavonja. (Helyeslés.) A bizottsági ülések. Rátkay László a pénzügyi bizottság tegnapi üléséről szól, a­mely szerinte ha­tározatképtelen volt, mert csak heten voltak jelen, holott rendkívül fontos dologról volt szó: a bírói kar fizetésrendezéséről. A bírói kar függetlenségének megóvása volt napirenden és mégis határozatképte­len bizottság döntött ebben az ügyben a bírói kar rovására. Egész sereg igazság­ügyminiszteri tisztviselő volt jelen, sőt a tudósítást is igazságügyminiszteri hivatal­nok csinálta, bizonyára ez az oka annak is, hogy a lapokban megjelent kommüniké hibás. A bírói kar függetlenségének érde­kében felszólalt képviselőknek Lukács László pénzügyminiszter szerinte rendkívül sérelmes választ adott. A többek közt azt mondotta, hogy a birói kart nem helyezi külön, hanem egy rangba sorozza az ad­minisztratív tisztviselőkkel. A­mikor 1893- ban a birói kar fizetését emelték, arra nézve a pénzügyminiszter azt mondta, hogy csak Szilágyi Dezső egyéni súlya idézte ezt elő. Ez egyaránt sérelmes Szi­lágyira, mint Plószra. Lukács László pénzügyminiszter: Bízza azt reánk! Rátkay: Rájuk is bízza, csakhogy kifogásolja Plósz miniszter válaszát, mely­ben kijelentette, hogy nem kívánja az egyéni súlyra alapított külön helyezését a bírói karnak. Azt is mondta Lukács mi­niszter, hogy az ország pénzügyi viszonyai olyanok, hogy a pótlólag javasolt 436.000 koronányi összegért sem vállalja el a fele­lősséget. (Nagy zaj balról.) Pozsgay: Hát a czivilista emelésért garantíroz ! Barta Ödön: A katonai követelé­sekre semmi szava nincs! (Folytonos zaj.) Rátkay: Hát azokat a milliókat, a­melyekről azt sem tudjuk, mennyi lesz és amelyeket katonáék követelnek, azokért garantiroz? (Nagy zaj.) Egyrészről azt kívánja, hogy az elnök figyelmeztesse a bizottságokat, hogy tartsák be a határozat­­képességre vonatkozó szabályokat és hogy a bizottságokon esküt tett gyorsírók legye­nek. (Helyeslés a szélbalon.) Lukács László pénzügyminiszter: Rátkay az ő tegnapi beszédét gyűlöletes mezbe öltöztette, holott arra semmi oka sem volt, mert azt, amit mondott, a nyilvános­ság előtt is mindenkor elmondhatja, nincs mit restellnie sem. Ő­ppen a bírói kar függetlensége érdekében emelt szót és a fizetésjavítást is ezért adják meg neki, de ugyanez áll az adminisztratív tisztviselőkre is. Nem akarja, hogy ezek munkaképes­ségét a mellékjövedelmekkel, illetve mel­lékes foglalkozásokkal megbénítsák. (He­lyeslés.) Erre törekedett a kormány. A­mi a határozatképességet illeti, sajnálja, hogy a bizottsági tagok nem szorgalmasabbak, de erről nem tehet. A feljegyzésekben sincs hiba, mert az nincs eltiltva. Végül a­mi Piusz minisztertársát illeti, bízza azt Rátkay reá, majd ketten elintézik az ügyüket. (Helyeslés jobbról.) Rakovszky István: A házszabályok­hoz szólva, kifogása van az ellen, hogy kormánypárti képviselők jegyezgetnek a bizottságokban, mert ez az oka, hogy a tudósítások tendenc­iózusak. Baj az is, hogy egyszerre két bizottság is tart ülést, hogy felelhessen meg az ember kötelessé­geinek ? Vagy tiltsák el a bizottságok rész­leges nyilvánosságát, vagy pedig legyen ott teljes nyilvánosság. Szederkényi Nándor mentegetőzik amiatt, hogy mint a bizottság tagja, teg­nap nem vette észre a bizottság határo­zatképtelenségét. Elnök: A bizottságok elnökeinek a dolga, hogy a határozatképességet meg­állapítsák. A katonai javaslatok. Csávolszky Lajos: Az önálló ma­gyar nemzeti hadsereg felállítását követeli. Mint alkotmányos polgár kérdi, kérték-e ezt alkotmányosan a királytól? És meg­­ta­agadta-e ezt a király ? Nem. Tehát a kormányban van a hiba. Szemere Miklós beszédét bírálja, a­melynek egyik fele sí­rásra, a másik fele vigadásra késztet. Vagy Szemere logikájában, vagy a poli­tikájában van a hiba. Hogy követelmé­nyeink teljesítve nincsenek, annak a hűtlen tanácsosok az okai. Kergesse el a király e hűtlen tanácsosokat, akik kifosztják az országot. Elnök ezért Csávolszkyt rendre­­utasítja. Csávolszky Lajos végül határozati javaslatot nyújt be, a­mely szerint a 67. XII. t.-czikk oda módosítandó, hogy az ország önállósága minden irányban érvé­nyesíttessék. Szünet után. Pichler Győző beszél a katonai ja­vaslatok ellen. Apponyi Albert gróf foglalja el az elnöki helyet. Pichler szerint utóbb sem volt tiszta választás, mert a választáskor nem tud­ták, hogy újabb katonai terheket akarnak a nemzetre róni. A képviselőházat fel kel­lett volna előbb oszlatni, mielőtt a javas­latokat idehozták. Hogy a nemzet ezt nem tudta, utal a küldöttségekre, amelyek napról-napra Apponyihoz jönnek. Egy hang jobbról: Elég baj! (Óriási zaj a szélbalon ) Xubik, Visontai: Ki volt az ? Ki kiáltotta ezt? Papp Zoltán a padot veri: Ez haza­árulás ! Ez már abszurdum! (Nagy zaj.) Xubik: Hogy mernek ilyet odaát mondani ? Hallatlan ez. Elnök folyton csenget. Kéri Pich­­lert, folytassa beszédét. Pichler: Erre a közbeszólásra nem válaszol. Elég baj, hogy a szabadelvű­­pártban ilyen hang is akad. Azt vitatja, hogy a kormány négy évi kormányzása alatt nem készítvén elő a katonai terhekre vonatkozó követeléseket, nincs joga azokat előterjeszteni. Más fontosabb javaslatokat kellene tárgyalni. Pichler beszéde közben Csabányi átkiált a jobboldalra néhány beszélgető kép­viselőhöz : Mit lár­máznak. Wolfner visszakiáltja: Mi köze hozzá. Elnök inti Gabányit, ne avatkozzék elnöki dolgokba. — De az elnök nem látja, mit csinálnak a jobboldalon. — Látok mindent — mondja az elnök — Gabányi ne oktasson. Ezután Pichler folytatva beszédét kijelenti, hogy a kormány pressziót akar gyakorolni az ellenzékre, midőn az állam­tisztviselők fizetésjavítására vonatkozó tör­vényjavaslatot nem terjeszti elő. Majd a nemzeti párt programmjáról szól, melyet az uralmon levő kormánypárt sohasem valósíthat meg. Apponyi — úgymond — ma is közelebb áll a függetlenségi párthoz, mint például Andrássy Gyulához, kitől a függetlenségi pártot tengernyi távolság választja el. Végül Apponyihoz fordulva ki­jelenti, nyilatkozzék már a javaslatokról. Kijelentéseit az egész nemzet várja. Pécsi Napló 1903. április 1. Április 1-től uj előfizetést nyitunk a Pécsi J­assló­ra. Előfizetési árak: Eg­y hóra ... 2 korona. ( Két ., ... 4 ., Negyedévre . . . „ Azokat a t. ez. előfizetőinket, akiknek előfizetése márczius hó­­l-én­­ejárt, arra kérjük, hogy a megrendelést mielőbb újítsák meg, nehogy a lap küldése fenn­­akadást szenvedjen. Lakóhely-változtatás alkalmával úgy helybeli, mint vidéki előfizetőink régi lakóhelyüket is tudatni szí­veskedjen­ek. A Jum­tatv­ány számot ingyen küldünk. "

Next