Pécsi Napló, 1903. július (12. évfolyam, 147-173. szám)
1903-07-01 / 147. szám
E kérdés megvalósulásában a legnagyobb szerepet nem annyira a közönség igénye, mint inkább a kereskedelmi tisztesség játsza, mert rövid idő alatt egyesek kibúvót keresnek és találnak is arra, hogy üzleteiket 8 órán túl is nyitva tartsák. Semmiféle rendkívüli alkalom kivételének nem híve, mert ez csak az öszhangot bontaná meg. A záróra minden kivétel nélkül állandóan este 8 óra legyen nyáron, télen 718 óra. Jól tudja, hogy társadalmi úton nehéz e kérdés megoldása, és ezért az a kívánsága, hogy a kereskedelemügyi kormányt fel kellene hívni e kérdés rendezésére. A kérdésnek megoldásának módozataihoz hozzászóltak még: Mülhofer Ödön, Weisz Sándor, Spitzer Sándor, Hirschler Mór és Tausz Gyula. Mülhofer és Weisz a külvárosi szatócsok versengésére utaltak, ami könnyen illuzóriussá tehetné a szatócsok részére az egyöntetű megállapodásokat, mert e kérdést kényszerrel éppenséggel nem, csupán a szatócsok és kereskedők részéről önként felajánlott jóakarattal lehetne megoldani. A kétségesnek látszó kibontakozást Záray Károly dr. kamarai titkár tervezete oldotta meg világosan és az az egyedüli mód, amelynek kényszere előtt meg kell és meg is fog hajolni minden szatócs. Záray Károly elsősorban is azt indítványozta: az értekezlet írjon át a kereskedelmi és iparkamarának, hogy intézzen az egy sürgős feliratot a kereskedelmi miniszterhez, hogy e kérdést maga a minisztérium oldja meg az egész országban rendeleti úton, egységesen. Ennek az eldöltéig azonban sok idő telik el. Az addigi sikert csak a társadalom-erkölcsi kényszer biztosíthatná. Ez ezért azt indítványozza, alakuljon egy központi bizottság, amely íveket köröztetne azzal a felhívással, hogy ki-ki kötelezi magát üzletét este 8 órakor bezárni. Azokkal szemben, akik erre magukat kötelezni nem akarják, törvényes védekezéssel lehet élni és e védekezésben a kereskedelmi és iparkamara támogatni fogja a felvetett kérdés híveit. A kereskedelmi és iparkamara ugyanis hivatalosan szerepel a városi adókivető-bizottságban. A kamara összeírja mindazok nevét, akik az esti 8 órai zárásra magukat kötelezni nem akarják és ezt az ívet átteszi a pénzügyigazgatósághoz. Ezeknek a kereskedőknek és szatócsoknak a kötelező záróra be nem tartásával nagyobb lesz a jövedelmük, így tehát azt fogja ajánlani a kamara, hogy ezeknek a pénzügyigazgatóság emelje fel az adójukat. Záray ezen indítványát egyhangú helyesléssel és lelkesedéssel fogadta az értekezlet. Ennek a módnak lesz kényszerítő hatása, mert ez a helyes, igazságos felfogás. — A kamara egyben átír majd a pécsi gyárosokhoz, iparosokhoz, valamint a városhoz is, hogy a jövőben ne szombaton este vagy vasárnap délelőtt fizessék ki a munkások hetibérét, hanem már szombaton délben, hogy bevásárlásaikat este 8 óráig eszközölhessék a munkások. — A központi bizottságba a következőket választotta be az értekezlet: Spitzer Lajost, Hirschler Mórt, Telegdi Kálmánt, Mülhofer Ödönt, Spitzer Sándort, Gyimóthy Gyulát és Kerner Jánost. — Az egybegyűltek a gyűlés befejezése előtt köszönetet szavaztak Záray úrnak a gyűlés összehívásáért és önzetlen fáradozásaiért. — A belvárosi fűszerkereskedők közül húszan még a vasárnapi értekezletet megelőzőleg, kötelezték magukat arra, hogy f. év július hó 1-től kezdve már este 8 órakor bezárják üzleteiket. —■ Az értekezleten megjelentek egyhangúlag kötelezték magukat, hogy mihelyt a központi bizottság befejezte működését és egy újból összehívandó értekezlet határozatilag kimondja a kötelező 6 órai zárást, ők e határozatnak, azonnal alávetik magukat. Ezek névsora: ifj. Rézbányay János, Spitzer Lajos, Hirschler Mór, Simon János, Spitzer Jakab, Gyimóthy Gyula, Markusz Simon, Kerner János, Bayer Ferencz, Miskolczy és Grünhut, Praindl Lajos, Bözge István, Schweizer Keresztély, Schaffer Andor, Mülhofer Ödön, Lipcshitz Lipót, Friedländer Miksa, Ladiszlaus Ignácz, Weisz Sándor, Rosenfeld Simon, Hoffer József, Weber Ferencz, Rein Izidor, Enge Ádám, Krausz Gyula, Krausz Samu, Font László, Klobucsár József, Krausz Adolf, Hirsch Gyula, özv. Weisz Henrikné, Molnár János, Löwi Károly és Rosenberg Sándor. — Egy hegedüművésznő tanulmányútja. A budapesti zenekonzervatórium egyik legjelesebb volt növendéke Opris Valéria, aki három év előtt végezte a zenekonzervatóriumot és legkitűnőbb tanítványa volt Hubay Jenő hegedűművésznek, vasárnap reggel Belgiumba utazott, hogy eddigi tanulmányait a mostani hegedűművészek egyik legnagyobbikánál Ysaye Jenőnél folytassa. Opris Valéria már eddig is több igen szép sikert aratott, a legutóbb is Szegeden, amikor az összes szegedi lapok a legnagyobb elragadtatás hangján írtak a fiatal művésznőről. Persze még nem tökéletes, hiba nélküli művészetről van szó s és ezért ment most tanulmányútra, mit még ezenkívül is folytatni fog. Ysaye Jenő világhírű hegedűművész 1881-ben végezte a párisi zenekonzervatóriumot. Még ugyanezen évben európai művész-körútra indult s útja valóságos diadalut volt. Majd meghívták a brüsszeli zenekonzervatóriumra, hegedű tanárnak. Itt működött Hubay is, mielőtt Budapestre jött. Néhány év előtt azonban visszavonult Brüsszel mellett Godinne községben levő nyaralójába s innen indul időközökben hangverseny-útra, ha meghívják. Tanítványokkal nem igen szokott bajlódni, csak ha rendkívüli tehetségek jelentkeznek. Ezekkel örömest foglalkozik. De még így is nehéz eljutni hozzá. Opris Valériát is csak Hubay Jenő ajánló levele alapján fogadta tanítványává. Egy-egy zeneóra meglehetős borsos áru. Negyven márkát fizettet magának egy óráért. A fiatal hegedű-művésznő néhány hónapig marad nála s azután valószínűleg nagyobb hangverseny-körútra megy. — Kaszinó-estély. A pécsi nemzeti kaszinó szombat este saját helyiségeiben szokásos nyári tánczestélyt rendez. Az igazgatóság sem helybe, sem vidékre nem küld meghívót. Akik rendszeresen hivatalosak a kaszinó mulatságaira, ugyanazok jelenhetnek meg a szombati estélyen is. Az estély kezdete 9 órakor. — Bankett egy pap tiszteletére. A tavaszszal Pécsbányatelepen megalakult a magyarországi munkás rokkantak egyesületének 72. fiókja, melynek elnökévé Kristóf József pébánost választották. Az elnök tiszteletére vasárnap este Pécsbányatelepen a Matakovics-féle vendéglőben bankettet rendeztek, amelyen 181 személy vett részt. A banketten néhány sikerült toasztot mondottak, különösen ő felségére, Hetyey Sámuel megyés püspökünkre és magára az ünnepeltre. Tizenegy óra tájban a fiatalság tánczra perdült és egész reggelig tánczolt. — A pécsi honvédek nyári nagygyakorlata. A pécsi 19. honvédgyalogezred ma reggel indult el a nyári nagygyakorlatra. — A nagy gyakorlat az idén Zala vármegyében a Balatontól délkeleti irányba húzódó Zalavölgyben lesz. A gyakorlaton a székesfehérvári V. honvédkerület négy ezrede : a székesfehérvári 17., a soproni 18., a pécsi 19., a nagykanizsai 20. honvédgyalogezredek vesznek részt. Mind a négy ezred 1re. indult útnak. A székesfehérvári, a pécsi és a soproni ezred vonaton, a nagykanizsai gyalog. A mi honvédjeink a rendes barcsi vegyesvonattal indultak el ma reggel ö16 órakor és Kanizsán át délután 4 órakor érkeztek meg Keszthelyre. A többi ezredek is Keszthely környékén fognak táborozni. Az ezredgyakorlat holnap, július hó 1-én veszi kezdetét. Egész 8-áig ezred gyakorlatok; 9-től egész 20-áig dandárgyakorlatok ; 21 -től egész 29 éig Tapolcza környékén kerületi gyakorlatok lesznek. Másnap, július 3- án az egyes ezredek visszautaznak állomáshelyeikre. — Séta-hangverseny. A pécsi 52.. gyalogezred zenekarának a sétatéren csütörtökön tartandó hangversenye, a következő zeneszámokból áll: 1. Joup-ja, induló, Komzaktól 2. Könnyű lovasság, operett nyitánya, Suppétill. 3. Dunai gyöngyök, keringő, Wollstedtől. 4. Ez egy egyszerű számadás , Lehártól. 5. I’ Pagliacci, ábránd, Leoncavallótól. 6. A császár dobosa, induló, Wollstedtől — Kitüntetett vizsgázók a jogakadémián. A pécsi jogakadémia igazgatója, Szeredy József dr., mint minden évben, az idén is hivatalosan átküldte hozzánk azoknak a névsorát, kik az elmúlt 1902/3. tanévben kitüntetéssel tették le a pécsi jogakadémián az alap és államvizsgálatot. Az első alapvizsgálatot kitüntetéssel tették le Balog István, Dorcsics József, Fleischer Ferencz, Fonyó Vilmos, Hermann Antal, Metz József, Weis Ernő. A második alapvizsgálatot Ajvár Bogdán, Baranyai Béla, Balta Béla, Cserta Ignácz, Fiser Sándor, Fischer János, Graef Adolf, Kiss Ernő, Kocsis János, Metz József, Mócs Sándor, Piacsek Emil, Polgár László, Spitzer Pál, Újházi Jenő. A jogtudományi államvizsgálatot Uhlwang Károly, Varga József. Az államtudományi államvizsgálatot Kussinszky Sándor, Moder Géza . Katonai dijlövések- Szemere Miklós ama lelkes felhívása és példaadásai, hogy az ifjúság gyakorolja magát a czéh lövészetben, nem maradt minden hatás, nélkül. Ott, hol társadalmi úton a czéllövő- egyesületek alakulása elé akadályok gördülnek, ott a közönség más utat keres,, hogy a czéllövészet fejlődését előbbre segítse. A katonaság felé fordítja tekintetét és mert más mód nem kínálkozik, a hadsereg legénységében igyekszik fokozni a kedvet, növelni az ambicziót a czéllövészethez. A pécsi 19. honvédgyalogezred parancsnokságához nemrég több helyről ajándék érkezett olyanok részére, a kik a czéllövészetben kitűnnek. Pénzküldeményt és ajándékot adtak: Fejérváry Géza volt honvédminiszter 100 koronát, Pécs szab. kir. város közönsége : 1 arany és 1 ezüst órát; Bárány avármegye közönsége: 1 ezüst órát lánczczalSomogyvármegye közönsége: 5 darab 20 koronás aranyat; Kaposvár rend. tan. város közönsége : 2 ezüst órát; Tolmnavármegyer közönsége: 2 darab 10 koronás aranyat. Kirchner Herman ezredes, a 19. honvédgyalogezred parancsnoka 64 darab díszes lövészjelvényt ajándékozott. A 19. honvédgyalogezred tisztikara 2 ezüst órát, 3 darab 10 koronás aranyat és 7 darab díszes lövészkitüntetést küldött. A díjlövészetet f. hó 15 én és 25-én tartották meg a 19. honvédgyalogezredben. A díjakat tegnap adták át a kitüntetetteknek. A puskával felszerelt legénységi díjlövészetben az első díjat (Pécs város díját : aranyóra) Kollár István őrvezető nyerte el; 2. lett Stein Lajos őrvezető (Ezüst óra, Ezred tisztikarától); 8. Hohner Mátyás tizedes (Baranya megye