Pécsi Napló, 1903. október (12. évfolyam, 223-249. szám)

1903-10-25 / 244. szám

1903. október 25. Pécsi Napló Segitünk a mi bajunkon és más városok részéről még elismerés érhet, hogy meg­adtuk nekik is az eszközöket, hogy hely­zetükön javítsanak. Mert az szent igazság, hogy sokáig igy nem tarthat. — Most este egy újabb kofa históriáról értesülünk, mely valóban föllázitja a vérünket, bármilyen higgadtan gondolkodjunk is. Egy pécsi úriasszony ma délelőtt egy parasztasszony­­tól vett egy kosár paradicsomot. A pénzt már odaadta, amikor odalépett egy termetes kofa, a pénzt kivette a parasztaszszony kezéből és visszaadta az úriasszonynak, aki csak ámult, bámult, nem értette meg a dolgot. Amikor aztán föleszmélt és kér­dőre vonta a kofát, hogy mer ilyet tenni, a piacz uralkodónője ugyancsak pörögtette a nyelvét. A leggyalázatosabb szavakat mondta oda, végül még arczul is pökte. Az ügy a járásbíróság elé kerül. A meg­sértett úriasszony ügyvéd útján megtette a kellő lépéseket. Mondja most is a fő­kapitány, hogy a kofa-anarkia nem igaz. — Szekszárd új állomásépületet kap. A már­ bámulatra méltó fejlődése mellett lehetetlen, hogy elhagyatott vonalai és állomásai ne legyenek, ezek között pe­dig kétségtelenül első helyen áll Szekszárd. Vic­inális vonalán megőszül az utas, míg czélhoz ér, emellett igen gyakran megesik, hogy a túl gyors közlekedés annyira ki­meríti a gépet, hogy csak elkésve érkez­­hetik a sárbogárdi csatlakozó állomásra, ahol a budapest,a pécsi gyorsnak vára­koznia kell, míg bekoczog a szekszárdi express. A szekszárdi állomás építésénél teljesen megfeledkeztek arról, hogy az állomás valamikor fejlődni is fog és mihelyt egy tuc­atnál több utas torlódik az állo­máson, már nem férnek el a váróterem­ben, hanem a pályaudvaron kívül kell tartózkodni­ok. Ez tarthatatlan állapot min­den tekintetben és míg egyrészt a személy­­forgalom gyorsabb lebonyolítása érdekében motoros kocsik alkalmazása útján lehetne segíteni, az állomás megfelelő kibővítése, esetleg újból való fölépítése vezetett ille­tékes helyen tervbe. Hogy ez az illetékes hely immár csaknem egy éve mit sem alkothat, mert még a folyó évre sincs költségvetése, még kevésbbé gondolhat most újabb befektetésekre, annak kizáró­lag a politikai helyzet az oka, mely ha ismét visszatér a­ rendes kerékvágásba, hozzákezdenek a szekszárdi állomás tart­hatatlan állapotának rendezéséhez. A szek­szárdi utazó közönséget meg fogja nyug­tatni, hogy a szekszárdi állomás rende­zését, az igényeknek megfelelő átalakítását már tervbe vették és ezt csakhamar követni fogja valamely megfelelő vonat­közlekedés is, hogy Tolna vármegye szék­helyét gyorsabban lehessen megközelíteni úgy Budapestről, mint Pécsről, miként a vasúti vonal mentén fekvő tolnamegyei községekből. Mert most a kocsiközlekedés erősen versenyez a vasúti személyszállítás gyorsaságával. — Olvasóköri jubileum. A barcsi olvasókör folyó évi november hó 4-én, este 6 órakor saját helyiségeiben fenn­állásának 30-ik évfordulóját ünnepli. Ez ünnep emlékére a kör megfestette érde­mekben egyik leggazdagabb volt elnöké­nek, id. Andrásovics Imrének arczképét, kinek elnöksége alatt élte az olvasókör fénykorát. Arczképének ünnepélyes lelep­lezésére, a régi jó idők emlékének fel­elevenítésére, a barcsi olvasókörnek és a társadalomnak ez ünnepélyére az olvasó­­kör választmánya úgy Barcs, mint­­vidé­kének intelligencziáját meghívta. Ünne­pély után társasvacsora lesz. — Egy pécsi fiú Ausztráliában. Igen érdekes levél akadt kezünkhöz, melyet egy Pécsről Ausztráliába szakadt fiú írt haza édes anyjának. A levél angol nyel­ven íródott, amit persze a Pécsett lakó özvegy édes anya nem tudott elolvasni. Napokig szorongatta reszkető kezében a a fiától eredt levelet, végig folytak rajta könnyei, amint rajongó szülői szeretettel nézegette, hanem hát egy betűt sem ér­tett meg belőle, mivel a levelet a fiú an­gol nyelven írta. Most azonban már tudja, mi áll benne, lefordították neki magyarra. A levél írója, aki Klitszky Mihály pécsi női szabó testvérének fia, 27 év előtt ke­rült el Pécsről, azóta egyre barangol a nagy világban, s most Ausztrália főváro­sában, Sidney-ben tartózkodik, mint ten­gerész. A fiú a magyar nyelvet teljesen elfelejtette. Helyette megtanulta az angol, a franczia s több más nyelvet. A levélben a többek között az angol király bécsi lá­togatásával is foglalkozik. Az egyik he­lyen így ír: „Rendkívül örvendek, hogy Edwárd királyt­­ Bécsben Ferencz József császár oly szívesen fogadta és Edwárd király oly jól érezte ott magát, hogy en­nek emlékére császárunkat angol tábor­nokká nevezte ki. Az egész dologhoz az itteni lapok furcsa kommentárt fűznek, mi engem nagyon nyugtalanít. Azt írják, hogy Ausztria végnapjait éli és az angol ki­rály azért volt Bécsben, hogy a végtisz­tességen jelen legyen. Ha legközelebb édes­anyám írni fog. Írja meg, hogy igaz-e ez, mert kénytelen vagyok azt hinni, hogy Ausztria tényleg annyira elzüllött.“ Ilyen hangnemben ír tovább is a bécsi látogatásról és az egészből az tű­nik ki, hogy az Ausztráliában élő pécsi születésű fiúnak, ki igen fiatal korában került el az idegenbe, sejtelme sincs már Magyarország létezéséről. Ausztriáról tud, de Magyarországról nem. Ez az eset ismét világosan bizonyítja, hogy a mi létezé­sünkről a külföldnek, vagy általán nin­csen, vagy csak nagyon halovány tudata van. Legföljebb valami ausztriai provin­­c­iának tartják Magyarországot. Igen, ennyire vagyunk a mi szerencsétlen kül­képviseletünkkel, ami meg nem változ­­hatik, ha mindjárt önálló vámterületté alakítjuk is át Magyarországot. Ezt bizo­nyítják az ausztráliai lapok is, amelyek ép­pen nincsenek rosszul informálva afelől, hogy az Ausztriai tartományok összessége nagyon lagymatag alapon áll már. Mond­jak egy kis igazat, de végtisztességről még nincs jelenleg szó. — A szabadkőművesek kon­gresszusa. A szabadkőművesek kon­gresszusa iránt általános az érdeklődés. Ez az érdekes gyülekezés az első lesz, a­melyen az annyit rágalmazott szabad­kőművesség valamennyire a nyilvánosság előtt működik. Alkalma lesz a közlendő tudósításokból mindenkinek megítélni, mi igaz abból a tömérdek hazugságból a­melyet a szabadkőművesek működése felől terjesztenek és bepillantást nyerhet a távol álló és laikus ember is abba az óriási irányú és kiterjedésű ember­baráti működésbe, a­mely — a filo­zófiai működése mellett - a szabad­kőműves páholyokban folyik. A nagy­váradi kongresszus vándorgyűlés lesz, a­melyen — ezúttal első ízben — a nagy­váradi László-király-páholy vendégei az összes magyar szabadkőművesek. A gyű­lést ezentúl minden évben megtartják más-más városban. A nagyváradi kon­­greszszus előértekezlete pénteken este volt. A tanácskozások ma délután 3 órakor és 25-én délelőtt 9 órakor folytatódnak. A kongresszus tárgyai az emberbaráti mű­ködés hatalmas programmját tárják fel. Legelső tárgya a kongresszusnak az azon való tanácskozás, milyen módon és milyen eszközökkel vegyen részt a magyar szabadkőművesség az egyre ha­talmasabb vallási és társadalmi ultra­­montanizmus elleni küzdelemben. Helyet foglal a tanácskozás tárgyai között az iszákosság ellen való küzdelem, az oktatásügy államosítása, országos népne­velő egyesület terve, népakadémiák léte­sítése, a törvénytelen gyermekek helyzeté­nek rendezése, a munkanélküliség orvos­lása, a gyermekvédelem és végül egy tervnek a megbeszélése : hogyan lehetne a haladás és a világosság híveit szoros táborba egyesíteni. Tárgyalni fogja a kon­gresszus természetesen a szabadkőműves­ségnek több belügyét. Az összes tanács­kozások ezúttal a szabadkőművesi formák mellőzésével mennek végbe és a nyilvá­nosság is értesülést szerez a tanácskozások­ról. A kongresszusra igen sokan érkeztek Nagyváradra az ország minden részéből. — Három állás — százegy pá­lyázó. Aradváros iskolaszéke három állást töltött be: két tanítónőit és egy tanítóit, s erre a három helyre nem kevesebb, mint százegy pályázó jelentkezett. Ez a szo­katlanul nagy szám egy kissé megdöbben­tette az iskolaszék tagjait, kik a szavazás után foglalkoztak is a tömeges pályázók dolgával. — Az apatini molnárok malom adója. Az apatini dunai malmok tulajdo­nosai évek hosszú sora óta évente malom­­adó czimen 52 kor. 52 fillért fizetnek Fri­gyes főherczeg bellyei uradalmának. Mint­hogy szerintök ez az adókötelezettség semminemű jogalappal nem bir, ez ügyben kérvényt intéztek Darányi Ignácz földmive­­lési miniszterhez, melyben az 1885. évi XXIII. t.-cz­re való hivatkozással ennek a törvénytelen állapotnak a megszünteté­­sét körtik. — Eltűnt férj és sógornő. Ufer Jánosné a múlt héten öt napra elutazott vidékre beteg nagyanyjához látogatóba. A mikor visszajött Pécsre, nagy megle­petés várakott itt reá: a férje eltűnt. Uferné szaladt Pécsett élő leánytestvéréhez, Kis Antóniához, ki művirágkészítőnő, hogy őt férje eltűnéséről értesítse. Itt újabb meg­lepetés várakozott reá. Leánytestvérének háziasszonya arról értesítette őt, hogy testvére három nap előtt elköltözött tőle, hogy végleg elutazott Pécsről. Uferné a tegnapi napig nem mert volna arra gon­dolni, hogy férje és nővére eltűnése kö­zött, daczára hogy ez egy időben történt, valami összefüggés lehetne. Tegnap Uferné levelet kapott Zágrábból nővérétől, a­mely­­lyel e rejtelmes ügyről leszakította a ti­tokzatosság fátyolát. Kis Antónia levelében töredelmesen bevallotta nővérének, hogy sógorával már egy fél év óta viszonyt folytatott, a­ki minden előkészületet meg­tett arra, hogy vele Amerikába szökik.. Ufer már egy hónap előtt kerített útlevel 7 Selyem-blouse 6­0 krajczár. 11 frt 35 kr.-ig méterankint, szintúgy mint a legújabb fekete, fehér és színes Henneberg­-selyem méterenkint 60 krtól 11 frt 35 kr.-ig. Sima, csikós, koczkás, mintázott dama­t stb Selyem damasz 85—11.80 krig | Báli-selyem 60—11.35 krig selyembaetru­hák tölt. 9.90—43.25 , I Benyasse­nyi selyem 00—11.35 „ Foulard-selyem, nyom. 60—3.70 „­­ Oniz-selyem 60—11.35 „ Portó és adómentesen házhoz szállitva.­­ Minta azonnal. — Schweizba kettős levélportó 10798—6 ....... HJENNJEBERO O, selyemgyáros, Zürich.

Next