Pécsi Napló, 1903. október (12. évfolyam, 223-249. szám)

1903-10-25 / 244. szám

1903. október 25. Pécsi Napló 9 leánynál. Két napra rá két katona jelent meg a cselédnél és tudtára adták, hogy Orbán József megszökött a katonaságtól. Megkérdezték, tud-e a dologról. A leány a­mit tudott, elmondta és előadta a katona­ruhát. A kabátban egy czédulát találtak, melyben a fiú azt írja, hogy haza megy meghalni, nem bírja már a sok kint, vagy a pataknál, vagy a temetőben fogják ta­lálni holttestét. És valóban, szerdán az unokatestvér édesatyja jelentette, hogy a fiú holttestét meghalták a temetőben. A szerencsétlen anyja sírja mellett fölakasz­totta magát.­­ A városház építése még késik és ezért Kemény Mór a dús választékban raktáron levő legszebb nyakkendőket, férfi ingeket, ruhadiszeket, kötött harisnyákat, kézimunka és kellékeket, színházi sawlo­­kat és a többi női és férfi divatczikkeket továbbra is az eddigi olcsó árak mellett árusíthatja a városház épületben levő üz­letében. — Eltolonczolt nők. A­hogy eljő az őszi levélhullás ideje, egyszerre meg­szaporodik városunkban az oly nők száma, a­kik minden foglalkozás nélkül élik le életüket. Újabban, hogy a rendőrség na­gyobb gonddal őrködik az éjjeli lepkék felett, nagyon elszaporodott azok száma, kik titokban űzik a prostitucziót. A rend­őrség rövid néhány nap alatt 18 oly nőt tartóztatott le, a­kik közül egyetlen egy­nek sem volt bevallott foglalkozása. Ezer­­­ket a nőket ma illetőségi helyükre tolon­­czolták. — Most érkeztek meg Pak­sból a világ legjobb színházi és tábori láz- és távcsövei. Kapható darabja már 5 frtért Schönwald Imre ékszerész és látszerész­­nél Pécsett, Király­ utcza 15. — A szerencse árjában. A szerencse­­hullámzása hasonlít a patak áldást hozó folyásához, mely ellátja a partmentet a létfentartáshoz szük­séges életnedvvel. A szerencse folyása is szerencsét hoz azoknak, akik a szerencse partján várják az áldást hozó vagyont. Csak ki kell vetnünk hálónkat és idővel beleakad a szerencse hullámai között a létfentartáshoz szükséges kincs, melyre mindnyájan vágyakozunk. Az osztálysorsjáték minden egyes húzása ilyen hullámzást mutat, mert bármely hú­zásnál sok és igen nagy nyereményt juttat a játék folyása a szerencsés nyerőknek. Csak kitartással kell várakoznunk, mig a szerencsét a hálóval ki­emelhetjük s akkor éppen oly örömmel élvezhetjük a nagy nyereményeket, mint azok a szerencsés játszók, akik rövid 6 hónap alatt a 600.003 koronás nagy jutalmat, a 100.000, 90 000, 60.000, 50.000, BO.OTO és több nagy nyereményt nyertek Török A. és Tsa bankházában, Budapest, Teréz­ körút 46/b. szám alatt. A sorsjegy vásárló közönség bizalommal vásárolhatja a sorsjegyeket e szerencsés bankházban — Árverés a zálogházban. A Weisz Ármin-féle zálogházban az esedékességig ki nem váltott zálogtárgyak e hó 29-án délután 2 órakor Zrí­nyi- és Gyár-utcza sarkán árvereztetnek el Színház és művészet. Az Éjjeli menedékhely bemutatója. Amint az ember a hírneves berlini Fried­rich­ Strassén lekanyarodik a még hírneve­sebb Unter den Linden széles út alá, oda­érkezik a Kleines Theater elnevezésű szín­házhoz. A házsor, melyben ez a színház föltalálható, nincsen megszakítva. Kívülről mi sem emlékeztet arra, hogy ebben az épületben színház van, belépve a keskeny kapun — valami 10 lépcső vezet mind­össze ezen színház előcsarnokába — mintha csak valami egyszerű garni szállodába lép­nénk. Szőnyeg borítja a lépcsőt, alig hala­dunk azonban a keskeny folyosón néhány lépésnyire s elhagyjuk a garderobot és a czukrászdát, melyek együttesen se nagyob­bak három pécsi páholynál, már bent is va­gyunk a színházi teremben. Nincs abban más, mint földszinti ülőhely. Valamely vidéki kisebb konczert­ terem nagyobb prä­tensiókkal lép föl, mint ez a Kleines Theater, ahol egy estén, mivel álló helyet kiadni nem szabad, nem is fér el több 400 embernél. Secessios az előfüggöny, minden dísz nélkül való a színházterem, mely barnára van meszelve és a nagy színház­­városnak, Berlinnek, ez volt a legkereset­tebb színháza tavaly. Mindössze két-három darab került színre, de ez elég volt arra, hogy estéről estére megtöltse a színházat. Az ily puritán egyszerűségű színház képezi megfelelő keretét Gorkij Éjjeli menedék­helyének. Az aranyban úszó páholyok, ra­gyogó földszint, boutonos hölgykoszorú — merészebb ellentét Gorkij alakjaihoz el se képzelhető. És ép ez az ellentét, ez a rikító, szomorú világ, melybe ezideig nem nyerhetett bepillantást az az ezerszemű Caesar, melyet a gondviselés megkímélt az ezen létező alakokkal való ismerettség­­től, kapva kapott az alkalmon, hogy a költővel elmerüljön a mélységből vett jelenetekben, amint Dante a poklokba kö­vette Virgilt, hogy megismerje az ottani életet. És a berlini Kleines Theater igaz­gatójának megalapította szerencséjét a „Nachtasys“, sőt ha jól tudom, előbb állt az igazgatónak rendelkezésére ez a szín­darab és csak azután alapította a hozzá való színházat. Rövid megszakítással vagy 200 szor ment ez a darab és a jegyek mindig egy héttel előre elkeltek. Nem tu­dott betelni a közönség a mély gondola­tokkal és a kitűnő előadással, mely fényes diadalhoz juttatta a német közönség előtt Gorkij Maximot, aki zsenialitásával egy csapásra oda jutott Tolstoj mellé, az oro­szok lánglelkű legnagyobb költője mellé. Irodalmi eseményszámba megy, hogy hamarosan megtalálta az utat a ma­gyar színpadra is az Éjjeli menedék­hely. Sorban bejárja az most a vidéki színpadokat is és figyelemmel kisérve az előadásokat azon tapasztalatra jutot­tam, hogy az Éjjeli menedékhely a nagyobb vidéki városokban nem gyakorolt egy­forma benyomást a közönségre. A mi kö­zönségünk értelmi színvonalának fényes tanúsága, hogy az egész közönség meg­rendülve figyelt minden szóra, mely a színpadon elhangzott, visszafojtott léleg­zettel hallgatta a szentencziákat, a bölcsel­kedést és megittasulva szívta magába azokat a mélységes gondolatokat, melyek a züllött, szerencsétlen emberek ajkáról hangzottak el. És ez az előadásnak érdeme, melyet minden túlzás nélkül a berlinivel merek összehasonlítani. Nem mertem föltételezni, hogy a mi színészeink így érvényre fogják juttatni és ebből láttam azt, hogy az Éjjeli menedékhely külső sikere az előadástól függ. A gör­dülékeny összjáték és az egyes alakítások nem hagytak fen kívánni valót és apró fogyatkozásoktól eltekintve büszkék lehe­tünk arra, hogy a pécsi színtársulat ilyen előadás bemutatására képes, de jól esik, hogy közönségünket is dicsérhetjük, mely megértette és méltatni tudta ezt a fen­séges drámai alkotást. Drámai társulatunk ma kiállotta a tűzpróbát. Amely színész leszállva a mélységbe interpretálni tudja azt, amit a költő akart, az nem mester­ember, hanem alakító művész és Hidvégi Ernő­nek nyújtjuk első­sorban az elismerés babérlevelét a rendezésért, mely minta­szerű volt és színészéért, melyet markáns vonásokkal rajzolt meg és fölébresztette a szánalmat a közönségben. Ferenczy Frigyes, a kalapcsináló sorakozik mindjárt melléje, akit ma érté­kes színésznek ismertünk meg. Kardos Andor Latinja volt a legigazabb orosz alak, melyet ma a színpadon láttunk. Angyal Ilka Wassilissát realisztikusan, vad indulattal, démoni erővel játszotta meg. Amikor elfogatja szeretőjét, meg­rázta a szemtanukat. Mintha a közönség részese lenne annak a jelenetnek. Kom­­lóssy Ilonka Natacsát, a dráma egyetlen rokonszenves alakját játszotta, rokonszenve­sen, a nagy jelenetben imponáló erővel. Győri Matild (Nastja) is igaz hangot hallatott ma és mikor elmondja szerelmi történetét, mély megindulást váltott ki a közönségből. Nagy Vilma (Kvacsnja), R. Völgyi Ilona (Anna) teljesen megfelel­tek. Farkas Bélának Luká-ja egyes rész­leteiben kitűnő volt; némely helyen túl­ságosan kenetteljes volt, amit szerzetesi öltözékének tudunk be. Gorkij Lukát nem szerzetesnek képzeli, mert az oroszok val­lásos érzülete tiltakoznék az ellen, hogy egy pappal szemben oly hangot használ­janak a csavargók, mint az éjjeli szállá­son használnak. Sajó Géza (Andrej), Gonda István (báró), Sáfrány Vilmos (csizmadia), Rákosy Ferencz (korcsm­áros), de akik alig néhány szavas szerepet játszottak, mind­annyinak része van az „Éjjeli menedék­hely“ mélyre menő hatásában és mindenki, aki a színpadon mozgott ambíczióját he­lyezte abban, hogy része legyen a sikerben, mely nem is maradt el. Szíves készséggel ismételjük, olyan előadásban került színre ez az irodalmi mestermű, mely mindenki­ben sokáig eltörölhetetlen emléket hagy. A pécsi színtársulat ezzel az előadással vendégkörútra indulhat és mindenhol oly lelkes taps hangoznék feléje, mint ma este Pécsett. Drámánál ily önként jövő, spon­tán előadást még nem tapasztaltunk. —ei. — Ifjúsági előadások. A pécsi színügyi bizottság elnöke a pécsi közép­iskolák és a hadapródiskola igazgatóját és irodalomtanárait a pécsi nemzeti szín­házban megtartandó ifjúsági előadások tárgyában hívta együvé együttes meg­beszélésre.. A színigazgató terve az volt, hogy ezen ifjúsági előadásokat hetenkint, vagy kéthetenkint délutánokon tartsa meg a nemzeti színházban, amikor is a színte­­kerülendő klassikus előadások előtt az irodalom tanárai tartottak volna az illető színdarabról, vagy íróról előadást. Ezen intézmény a nagyobb vidéki városokban igen szépen bevált és nagy mértékben hozzájárult az ifjúság irodalmi érzékének fölkeltésére. A pécsi középiskolák egybe­­gyűlt igazgatói úgy találták, hogy az ifjú­ságot nem lehet megfosztani szabad délután­jától, melyet a modern iskolai rendszernek megfelelően testedzésre, sétára, játékra kell fölhasználni és így a délutáni ifjúsági elő­adása megtartásától el kellett tekinteni. De megállapodtak abban, hogy az iskolai igazgatók által kijelölendő, rendes estén színre kerülő darabok látogatására serken­teni fogják az ifjúságot. A magunk részé­ről sajnáljuk, hogy a délutáni ifjúsági előadások szép terve dugába dőlt, mert az esti előadások a tanuló ifjúságra nem bírhatnak oly vonzerővel, mint a délutáni előadások, melyeket az igazgatóság kizá­rólag a pécsi tanuló ifjúság részére szán­dékozott rendezni. Fejérváry Imre báró úi főispán, a színügyi bizottság elnöke, a pénteken délután megtartott színügyi bi­zottságnak tett jelentést az iskolai igaz­gatókkal folytatott tanácskozás eredmé­nyéről, melyet a bizottság tudomásul vett. — Színházi hírek. A jövő hét mű­sora igen élénken van összeállítva. Huszka, Martos és Bakonyi regényes nagy operet­téje „Bob herczeg“ kétszer is szerepel a műsoron : hétfőn és szomba­­n. Kedden Molnár Ferencz kitűnő bohózatát „Doktor úr“-at adják, míg szerdán felújításra ke­rül Sidney fényes kiállító angol operet­téje „San-Tos“, a czímszerepben Feledy Boriskával, kinek ez egyik legjobb szó-

Next