Pécsi Napló, 1904. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1904-01-23 / 18. szám

im január­­1. „PcCal­iNapi»'* fedő vörös agyag alól a völgy alján is ki­bukkannak és itt is szőlők tenyésznek rajta. Ezen alsó csoport tartalmazza a szén­rétegeket, a melyek itt a szőlőkben felszínre is jutnak; a forgatásnál a szén a termőtalaj­hoz keveredett s azt feketére festi. A rétegek anyaga durvaszemű homokkő és agyagos pala, továbbá szenes agyag, váltakozó fek­vésben. A termőtalaj világosabb színű szürke, a­hol szénnel van keverve, ott fekete agyagos vagy homokos vályog; némely helyen pl. a Lámpás-völgyben, tiszta mesztelen agyag. Egy agyagosabb foltról vett minta 14#/0 agyagot, 178/, ásványlisztet, 320/„ port és S5®/0 homokot tartalmazott. Nevezetes körül­mény, hogy ezen szenes talajokban sok pirit­­kristály van, mely a földben igen lassan oxidálódik, úgy, hogy a régi szőlő talajában is meglelhető. Előfordulását csak úgy magya­rázhatom, hogy a földhöz kevert márga- és pala kőtörmelékek tartalmazzák zárványként, ezek porlása után kerül a termő talajba. Pécs határában a húsznál fiatalabb jura- és krétakorú rétegek hiányzanak. A harmad korú rétegek közül csak a felsőbb, a neogén korszakba tartozó képződ­mények fordulnak elő. Az idősebb harmad­korból az eocén- és oligocénból nem találunk a felszínen lerakodásokat. (Folytatjuk) Hírrovatnak. Pécs, január 22. — Külföldi rendjelek viselési en­gedélye. Ő Felsége megengedte, hogy föl­diák, belvárdi Révy Ferencz dr., az ő Felsége személye körüli minisztérium miniszteri ta­nácsosa, az orsz. császári Szent-Szaniszló rend II. osztályát a csillaggal,­­ Opris Pé­ter pécsi posta- és távirda-igazgató, a Schaum­burg-Lippei herczegi házi rend II. oszt. dics­keresztjét, Kántor Géza, németbólyi posta­mester, az orosz Szent-György vitézségi érmet elfogadhassák és használhassák. — Frigyes kir. herczeg Albrecht főherczeg emlékezetének. Amint értesü­lünk Frigyes kir. herczeg, néhai nagybáty­jának, Albrecht főherczegnek emlékezetét méltón megörökítendő, Blaas Gyula előkelő bécsi festőnek megbízást adott, festené meg azt a jelenetet, amikor Albrecht főherczeg a dicsőséges custozzai ütközetet követő napon snitjének élén a győzedelmes sereget tábo­rában fölkeresi. A festő megbízása arra ter­jed, hogy a kíséret tagjait lehetőleg élethűen fesse meg. Szerdán Rainer főherczeg, aki a kíséret között volt, fölkereste Blaas festőnek Döblingben lévő műtermét, hogy a munka előrehaladásáról személyesen is meggyőződ­jék. Hozzáértők nézete szerint ez lesz egyike az újabb időkben festett legértékesebb ka­tona­ képeknek. — Károly Tivadar herczeg nagy­beteg. Müncheni félhivatalos táviratok teg­nap éjszaka azt jelentették, hogy Károly Tivadar herczeg betegsége jobbra fordult. A ma reggeli táviratok aggasztónak mond­ják a szemorvos herczeg betegségét. A láza rohamosan emelkedik és a kezelő orvosok szerint közel van a katasztrófa. Károly Tiva­dar herczeg influenzában szenved. — Félév kezdete a jogliczeumon. Ma délután fejeződött be a beh­atás a pécsi jogliczeum ez évi második félévre. Az ered­mény jóval kedvezőtlenebb, mint az előző félévben, ami némileg megmagyarázható. A múlt félévben többen abszolváltak, most meg néhányan Kolozsvárra mentek, hogy a vizsgálatok előtt legalább egy félévet ott töltsenek a viszonyok és módozatok megis­merése végett. Múlt félévben összesen 142- en iratkoztak be és ez a szám a következőkép osz­lott meg: I. évfolyamra 45, II. é. f. 41, III. é. f. 37 és a IV. é. f. 19 hallgató. A ma lezárt beha­táskor az anyakönyv adatai szerint összesen 110 joghallgató iratkozott be. Ebből esik az I. évfolyamra 39, a II- ra 35, a III-ra 27 és a IV.-re 9, a különbség tehát 30. E­z a nagy szám azonban megfogy még, lesznek még, különösen az első és második évfolyamon, akik elkésve jelentkeznek, de akiket a tanári testület még fölvethet, ha kellőleg kimentik késedelmüket. Az előadások holnap, szombat reggel kezdődnek. A mostani félévvel több újítást honosított meg az intézet ideiglenes igazgatója, Mutschenbacher Viktor dr. jog­­l­úzeumi tanár. Mindjárt a beiratásnál lát­tunk újítást. Eddig a tanároknál a joghall­gatók egész a hónap végéig jelentkezhettek, most azonban a mai napon kellett jelent­kezni. Akik később viszik indexeiket a ta­nárokhoz, azoknak nem írják alá. Szigorú eljárás, a jogászok nehezen fognak hozzá­szokni, de első a rend. Magában az intézet épületében is eszközölt szükséges átalakí­tásokat, így a tágas folyosó alsó lépcsőjénél csapó­ajtót csináltatott, ami különösen télen­­igen üdvös. Ezt kiegészíti több apró rendel­kezés, mely mind hivatva van a pécsi fő­iskolának minél komolyabb jelleget adni. — A csepini plébánia betöltése. Csepinről írja tudósítónk: A Bató Ferencz plébános elhalálozásával megüresedett csepini plébánia betöltésére az előkészületek már megtörténtek. Az Adamovics család, melynek patronátusa alatt a plébánia áll, a közel­jövőben beterjeszti jelöltjét a pécsi püspöki vikáriushoz. Hogy kit terjeszt­ föl a család, még nem tudni. Többekről beszélnek. — Tömörkényi István — múzeumi igazgató. Szegeden a Somogyi- könyvtár és városi múzeum igazgatójává az ép elhunyt Reizner János helyére a magyar írók egyik kitűnőségét, a vidéki hirlapirók országos szövetségének pénztárosát, aki ezideig könyv­tárosa volt ezen kulturális intézetnek, fogják igazgatóvá megválasztani. — A Mecsek - Egyesület öröksége. Hamedli Gyula fényképész, polgártársunk, kinek halálából tegnapi számunkban tettünk említést, vagyonának két­harmadrészét vég­­rendeletileg a Mecsek­ Egyesületnek hagyo­mányozta, hogy annak nemes czéljait elő­mozdítsa. A megboldogultnak mintegy 15—20 ezer koronára rugó hagyatéka maradt s igy az egyesületet 10—12 ezer korona illeti meg, mely összeget a végrendelkező akarata szerint utak és pihenő pavilion építésére kell fordítani. A Mecsek-Egyesület koszorút he­lyez elhunyt tagtársának ravatalára s a te­metésen testületileg részt vesz, s ez után kéri fel az egyesület tagjait, hogy a temeté­sen, mely szombaton délután 3 órakor lesz a Király-utczai gyászházból, minél számo­sabban megjelenni szíveskedjenek. — Megyebál Somogyban. Nagysza­bású megyebál rendezésére készülnek oda át Kaposvárott. Ennek megbeszélésére vasárnap délután tartották meg a kezdeményezők az első értekezletet, melyen a megjelentek a bál megrendezését s február 10 én leendő megtartását kimondották. A rendkívül fényes­nek tervezett mulatság költségeit részvé­nyek útján remélik összehozni, amely, da­­rabonkint 40 koronás részvények jegyzésére az akcziót megindították. Vidékről levélben lehet ily részvényért jelentkezni s a levél egyszerűen a megyebál bizottságának czim­­zendő. — Átcsatolás anyakönyvi kerület­hez. A belügyminisztérium vezetésével meg­bízott m. kir. miniszterelnök Baranya vár­megyében a dencsházai anyakönyvi kerülethez tartozó Bánfa kisközséget a nagypeterdi anyakönyvi kerülethez csatolta át. — Tehervonat, amely masina nél­kül megy. Szerdán este Komló állomásról, mint tudósítónk írja, öt vasúti teherkocsi megunva a hosszú állást egy helyben, neki­indult, hogy ők most elmennek jobb vidékre. És mentek, mendegéltek, mind fokozódó sebességgel és mivel ez a külön vonat sehol jelezve nem volt, nem is tartóztatta azt föl senki és semmi menetében. Nem telt bele 19 percz és a teherkocsik berobogtak Sásd állomásra, ahol a váltóőr értesülve a vendég­kocsik érkezéséről, gondoskodott arról, hogy megállásra bírja a nagyzás hóbortjába esett, renitens vasúti kocsikat, mielőtt tolakodá­sukkal nagyobb bajt okozhattak volna, így szerencsére a teherkocsik masina nélkül való szabály- és menetrendellenes kirándulása senkiben kárt nem tett és azokat a leg­közelebbi rendelkezésre álló géppel szépen vissza­vezették a kiinduló állomásra. Mi késztette azokat a szökésre, arról tudósítónk nem számol be, de ki is láthatna az ilyen vasúti kocsik széntől kormos lelkébe?.! — Visszatért postagalamb. Valpó­­ról írják: Csacsinovics Pál valpói lakos, aki nagy előszeretettel foglalkozik a postagalamb tenyésztéssel, még múlt év április havában eladott 8 galambot valami Schellenberg András nevű egyénnek, aki a galambokat magával vitte Rühlébe, Thüringiába. A ga­lambok még alig voltak pár hónaposak s nem voltak kitanitva. Az uj gazda a galam­bokat 3 hónapig kaliczkában tartotta s ami­kor azt hitte, hogy most már el nem repül­nek, kiengedte őket. A galambok még aznap visszatértek. Másnap azonban már csak 3 galamb tért vissza A többi nem mutatkozott. A múlt héten Csacsinovics Pál néhány barát­jával künn állt a ház udvarában s egyszerre csak megpillantott egy galambot a háztetőn. Csacsinovicsnak most közel 200 galambja van, s ezek mintegy 5 hete nem röpültek ki, mert folyton esős, csatakos idő volt, így tudta, hogy nem az ő galambjai közül való, csakis idegenből jöhetett. Csacsinovics füttyentett egyet, mire a galamb fölrepült. Most már biztos volt affelől, hogy a galamb az ő te­nyésztéséből való. Kinyitotta a ház egyik ablakát s a galamb be is röpült a szobába. Amint megfogta, a kis galamb lábán alu­minium karikát látott, amit ő a kis galamb­jai lábára szokott húzni. A kis galamb a messzi Thüringiából jött vissza Valpóra. Tel­jesen lesoványodott a több ezer kilométer út alatt. — Színházi titkárból — valóságos herczeg. Porczia Aladár herczeg, a dús­gazdag főur, a karinthiai Porczia hitbizomány ura e hét elején Nagyváradon időzött. Ennek a látogatásnak sokkal érdekesebb története van, semhogy azt hallgatással lehetne mel­lőzni. A herczeg ugyanis, a­ki egyike az osztrák-magyar monarchia leggazdagabb fő­urainak, Nagyváradon átutazva egyenesen Somogyi Károly színigazgató meglátogatása miatt szakította félbe útját. A herczeg és Somogyi Károly között ugyanis szíves és barátságos viszony áll fenn, a­mely még abból az időből keletkezik, a­mikor a horri­bilis hitbizományok ura, a Porczia család feje,­­ Somogyi Károly szintársulatának titkára volt. A Porcia herczegek nem tagadják, sőt büszkeséggel emlegetik, hogy valamikor ne­héz munkával keresték kenyerüket. Az öreg Lajos herczeg Bihar vármegyében tisztvise­­lősködött s nem kis gonddal küzdött, míg nagy protekczióval megkapta Herkulesfürdő koraiánybiztosságát. Ebből az állásból lé­pett át azután a kényelmes majorescoságba, a melyet egy évvel ezelőtt, az öreg herczeg halála után a most Nagyváradon járt Aladár herczeg örökölt. Porczia Aladár herczeg abban az időben, amikor még apja a Herkules-fürdő kormánybiztosa volt, Somogyi Károly társu­latánál színházi titkári minőségben műkö­dött. Somogyi akkor (1885 ben) a győri, sop­roni téli és pécsi nyári színházak igazgatója volt. Az elegáns megjelenésű fiatal­ember nagy buzgósággal látta el a titkári teendőket s rendkívül szerette a színpadot és a színé­szeket. Mint színházi titkár meg is nősült, Somogyi egyik bájos primadonnáját, Garai Ging Annát vette el feleségül. Feleségével most is boldog házaséletet él a herczeg. Két kis gyermeke van, egy fia, a majorátus jö­vendőbeli örököse, a ki most a bécsi There­­sianumban tanul és egy leánya. Porczia Aladár herczeg pár napig Biharmegyében vadászott s vadászata után bement Nagyvá­radra Somogyi Károly látogatására. Szere­tettel emlékezett vissza volt direktorára s kellemesen töltött el társaságában néhány .

Next